Blogturné - Stacey Lee: A szerelem illata

Miért: Megtetszett a fülszövege. 

Tartalom:Néha a szerelem ott van az orrod előtt.

A tizenhat éves Mimosa a Föld utolsó két aromatőrének egyike, és tudja, mit tartogat számára a jövő: egy életen át tartó gyomlálást, parfümök meg szerelmi elixírek keverését, és hogy embereket hozzon össze, miközben ő menthetetlenül egyedül marad. Számára egyértelműek a szabályok: ha szerelmes lesz, az orra használhatatlanná válik, így odaveszik a tehetsége. Mimosa mégsem szeretné az életét könyékig földesen, virágok között tölteni. Átlagos gimis életről álmodozik, barátokkal, meccsekkel, vitaklubbal, sőt egy pasival. De amikor véletlenül rossz nőnek ad elixírt, csak a szerelemmel sújtott nő fiára, a suli sztárfocistájára számíthat, hogy segítsen megoldani a helyzetet. Mim gyorsan megérti, hogy nem mindig dönthetjük el, szerelmesek leszünk-e. Egyszerre kifi nomult, reményteli, vicces és romantikus regény, egy sokszínű fejlődéstörténet, amely új szemmel néz a szerelembe esésre, és hogy hogyan találjuk meg helyünket a világban. (Maxim)

Vélemény: Még nagyon régen, valamikor tíz évvel ezelőtt olvastam egy rövid, úgynevezett oneshot mangát, ami arról szólt, hogy egy családban mindenkinek nagyon kifinomult a szaglása, és ezt arra használják, hogy embereket párosítsanak össze az illataik alapján, persze nem ingyenesen. Talán nem meglepő, hogy ezek után elég vicces flashbackjeim voltak, hiszen Mimosa (ettől a névtől egyébként falnak tudnék menni) és az édesanyja majdnem ugyanezt csinálják, csak épp ingyenesen. Éppen ezért, kicsit ködös, hogy mi a fenéből tartják fent magukat, de erre azért kapunk pár homályos utalást. 

Ez a történet egyszerre nagyon cuki, és valahol végtelenül elszomorító. Mim ugyanis olyan, mint egy toronyba zárt hercegnő. noha sikerült kisírnia az édesanyjától, hogy engedje iskolába járni, de a nőt csakis az aromatőri feladatai érdeklik, az még véletlenül sem, hogy a saját lánya mit szeretne. Apropó, ha már a lánya: Dahlia annyira komolyan veszi a fajtáját sújtó átkot, hogy nem csak megtagadja a saját ikertestvérét, hanem még arra is vetemedik, hogy egy spermabankból szerez magának donort ahhoz, hogy gyereke legyen. Már bocsánat, de ez mennyire kegyetlen dolog már? Voltaképpen teljesen önös érdekből vállalt gyermeket, akit rabszolgaként használhat. Lehet, csak én háborodok fel ezen, de én szívem szerint ezt a nőt elhajtanám a büdös francba, hogy ezt mégis hogy képzelte? 

A könyv cuki része az, ahogy Mim összekuszálja a szálakat - ezzel voltaképpen elszúrva a megrendelést -, majd a maga tizenöt éves fejével próbálja meg helyrehozni. Közben persze minden erejével igyekszik talpon maradni az iskolában is. ami közel sem olyan könnyű, mint hitte. A barátja, Kali persze tartja benne a lelket, amennyire csak lehet, ám mindeközben neki is megvan a maga baja, amivel nyilván, foglalkoznia kell.
Ami viszont számomra nem igazán működött - és ez engem lepett meg a legjobban -, az a szerelemi szál. Semmi gondom Court karakterével, de egyszerűen nem igazán éreztem a kémiát közte és Mim között. Azt hiszem, ha az írónő meghagyja őket csak barátoknak, az sokkal jobban működött volna. Voltaképpen csak azért lesznek együtt, mert a történet egy pontján rá lesznek kényszerítve arra, hogy együtt dolgozzanak, és ez hozza őket közelebb egymáshoz. És tudom, ezer meg egy ilyen történetet láttunk már, de itt valahogy ez egy kicsit sem működött, sajnos, legalábbis számomra.
Bár nem hibátlan a regény, azoknak, akik egy könnyed nyári olvasmányra vágynak, tudom ajánlani, mert egy hideg üdítő mellé jó kísérő, de nem lennék meglepve, ha hozzám hasonlóan másban is hagyna némi hiányérzetet. 

Kedvenc karakter(ek): Mim, Byrony

Gyűlölt karakter(ek): Dahlia
Pont: 10/7

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Stier Ágnes
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 384
Sorozat: -

Résztvevő blogok listája:

06.27. Könyvvilág

06.29. Kelly&Lupiolvas

07.01. CBooks

Nyereményjáték:

Az illatoké lesz a főszerep a mostani játékunkban. Minden blogon találni fogtok egy képet olyan hírességekről, akik parfümreklámokban is szerepeltek. A dolgotok természetesen nem más, mint kitalálni, hogy ki szerepel a képeken, és beírni a rafflecopter dobozba a nevét.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #198 - Nicole Christie: Érzéki csalódás

Miért: Megtetszett a fülszövege. 

Tartalom: Egyszer már megégette magát; vállalja-e újra a kockázatot?

A tizenhét éves Violet Mercer arra tér haza Hawaii-on töltött nyári vakációjából, hogy a barátja megcsalja egy barátnőjével. És ha ez önmagában nem volna elég pocsék dolog, az anyja hozzámegy egy férfihoz, akivel csak nemrég ismerkedtek meg.

A dolgok még kínosabbra fordulnak, amikor Violet találkozik az új, gazdag mostohaapjával és annak fantasztikusan jóképű fiával ­ aki előtt éppen aznap járatta le magát! Zane O'Connor szexi és elbűvölő... és egyáltalán nem Violet súlycsoportja. Őt látva Violet azt is elfelejti, hogy az exe egyáltalán létezik. De soha nem lehet esélye nála... igaz?

Vajon túléli-e a szerelem az igazságot? (Könyvmolyképző)

Vélemény: Lehet, nem ezzel kellene kezdenem, de Zane, a férfi főszereplőnk, nekem irtó fura volt az elején. A maga módján tényleg elég cuki, ahogyan Violet-tel bánik a kezdetektől fogva, valóban olyan, mintha a mostohatestvére lenne, ahelyett, hogy mondjuk azonnal megpróbálná letámadni a lányt. Lehet, egyedül vagyok ezzel, de nekem ez kimondottan tetszett, mert így nem éreztem benne erőltetettnek a romantikát, amit az írónők olykor csakazértis bele akarnak nyomni már az elejétől kezdve, ahelyett, hogy szépen lassan bontanák ki. Amivel viszont továbbra sem tudok mit kezdeni, az az a tény, hogy szinte minden írónő kutyakötelességének érzi, hogy a férfi főszereplőt úgy mutassa be, hogy az szó szerint végigmegy minden nőn, akin csak lehet - olykor lehetőleg a főhősnőnk szeme láttára -. 
Lehet, én vagyok rosszul bekötve, de valahogy nem egy olyan ember mellett képzelném el a jövőmet ezeknek a lányoknak a helyében, akik röptében még a legyet is képesek magukévá tenni. S mi a jele annak, ha elkezdi érdekelni a hősnő? Hirtelen eltünedeznek a lányok... De, hogy miért? Az egy rejtély. Miért hagyná ott valaki a szexi cicababákat egy teljesen átlagos, szürke kisegérért? És most félreértés ne essék, én az a fajta vagyok, aki belső alapján ítél, ez tény. Na, de ezek a srácok nagy valószínűséggel nem. Mitől fordulnak olyan nagyot alig néhány hét alatt? Erre azért nagyon kíváncsi lennék. És bár ebből lehet, az jön le, hogy nem tetszett a könyv, de ez nem igaz. Az általa rejtegetett sötét titok pedig.... á, ne is kérdezzétek. A legkönnyebben, leggyorsabban kitalálható csavar - főleg, ha az ember lánya nem sokkal korábban olvasta detto ugyanezt a történetet, egy kissé eltérő köntösbe csomagolva. Éppen ezért, nem is kimondottan érdekes, inkább erőltetett. 

Amiért tetszett, az legnagyobb részt tetszett, az nem más, mint Violet karaktere. Legalábbis eleinte így volt. Kezdetben a lány szerencsétlenkedése, és olykor feltörő, Tourette-szindróma szerűsége egészen vicces, és jó humorforrás tud lenni. Ám, amikor ezt minden fejezetben eljátssza a lány, akkor ez már inkább válik kényelmetlenné, mint viccessé. Pedig az alapötlet egyáltalán nem volt rossz, csak aztán idegesítővé válik. A másik: Violet többször is megemlíti, hogy korábban súlyporblémákkal küzdött, éppen ezért, nem nagyon van önbizalma, vagy legalábbis nehezen hiszi el, hogy van, aki érdeklődik iránta, és az nem Matt, a korábbi pasija, aki egyébként annyira egysíkú, mint egy darab papírlap. Az viszont, hogy a lány ezt úgy próbálja meg ellensúlyozni, hogy kihangsúlyozza: kurvás ruhákat vett magának, hát nem tudom... Engem kimondottan idegesített. Az pedig külön furcsa, hogy a lánynak van egy hobbija, amit a lehető legváratlanabb pillanatokban bedob, és ebből egyébként lehet érdekes dolgokat kihozni, erre valójában nem kezd vele semmi érdekeset, holott szerintem ebből lehetett volna kihozni a legérdekesebb dolgokat.
A kettejük kapcsolata viszont kimondottan izgalmas volt abból a szempontból, hogy lassan alakul ki - még úgyis, hogy folyamatosan ugrálunk előre az időben, ami nem idegesítő, viszont nem igazán lehet így néha követni, hogy mi-miből következik -. Ez az egyik legnagyobb előnye a könyvnek, na meg az, hogy csak a végefelé fordul át teles nyáltengerbe az egész. Igaz, aki közben esetleg nyálra vágyik, annak ott van Violet anyja és Zane apja, akik ezt kétségkívül szolgáltatják nekünk, de hálistennek nem elviselhetetlen mértékben, ez leginkább annak köszönhető, hogy nem nagyon szerepelnek. Külön pluszpont, hogy nem tobzódunk az erotikus részekben, inkább csak utal rá az írónő, ami igencsak ellentétes a mostani trendekkel, ha belegondolunk.
Nem vártam sokat ettől a könyvtől, talán a titkot leszámítva, de sajnos, még így sem tudott igazán szórakoztatni, pedig én megpróbáltam szeretni. Bár nincs hiányérzetem, úgy gondolom, sokkal többet is ki lehetett volna hozni ebből a történetből, leginkább a drámai vonalon, hogy kicsit érdekesebb, és feszültebb legyen. Viszont egyszeri olvasásra kétségkívül tökéletes.

Kedvenc karakter(ek): Lauren, Kim

Gyűlölt karakter(ek): Zane

Pont: 10/6

Alapok:

Nyelv. magyar

Fordította: Miks-Rédai Viktória

Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó

Év: 2016

Oldalszám: 320

Sorozat: -

Résztvevő blogok listája:

11/01 Dreamworld

11/02 Deszy könyvajánlója

11/03 Kelly & Lupi olvas

11/04 Sorok között blog

11/05 CBooks

11/06 Letehetetlen

11/07 Insane Life

11/08 Kristina blogja

Nyereményjáték:

Az Érzéki csalódás főhőse imádja a nyulakat, így mostani nyereményjátékunkban egy kis számolgatásra invitálunk. Minden állomáson találsz egy nyulas képet - lehet, hogy könnyen megtalálható helyen, lehet, hogy a képet egy szóra kattintva találod meg. Keresgélj!

A képeken különböző számú nyulakat látsz. Nincs is más dolgod, mint beírni, az egyes állomásokon hány nyulat számoltál, a végén pedig plusz pont üti a markodat, ha azt is megírod, összesen, minden állomást összevéve hány nyulat találtál.

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #156 - Louis Sachar: Stanley szerencséje

Miért: Az egyik kedvenc gyerekkori könyvem.

Tartalom: Stanley Yelnatson egy átok ül. Ez az átok legelőször a mocskos disznólopó ük-ük-ükapjára csapott le, azóta pedig a Yelnats család egyetlen generációja sem úszta meg szárazon… Így hát Stanley sem kivétel. Egy nap valahonnan az égből a fejére pottyan egy tornacipő, amit haza akar vinni. Erre lopással vádolják, s hamarosan – igazságtalanul – egy fiúknak való javítóintézetbe, a Zöld-tó táborba találja magát. A tó már rég nincs sehol, teljesen kiszáradt, és a puszta földet most hatalmas lyukak tarkítják. Ugyanis az itt lakóknak az a feladata, hogy egész gödröket kell ásniuk, ezzel fejlesztve személyiségüket.

Nem tart sokáig, mire Stanley rájön, hogy többről van szó, mint személyiségük fejlesztéséről. Azért kell ásniuk, mert a felügyelő keres valamit… Vajon mi lehet eltemetve egy kiszárad folyó medre alatt? Rejtély és kaland vár Stanleyre, aki megpróbál fényt deríteni az (Maxim)

Vélemény: Mivel az egyik kedvenc gyerekkori könyvemről van szó, nagyon meglepődtem, hogy a Maxim újra kihozza Louis Sachar könyvét, amit a hozzám hasonló "öregek" egyszer már a kezükbe foghattak, akkor még Stanley, a szerencse fia címmel. El sem tudom nektek mondani, mennyire imádtam alig tíz éves fejjel ezt a történetet, és bevallom, ez a mai napig nem változott. Legalább négyszer olvastam, a belőle készült filmet is kétszer biztosan megnéztem, szóval el tudjátok képzelni, mennyire szerettem akkor, és most is. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy Stanley egyszerűen imádnivaló karakter. A szerencsétlensége, a kitartása, a kedvessége, minden. Mivel ez egy middle-grade könyv, nincs benne romantika, vagy ilyesmi, de cserébe kapunk egy nagyon szépen felépített barátságot Stanley, és a tábor egy másik lakója, Zéró között. Ahogy a két fiú lassan megismeri egymást, egyre mélyebb kapcsolat alakul ki közöttünk, amire lássuk be, szükségük is van, ugyanis a Zöld tó nem éppen az a hely, ahol bárki is szívesen múlatná az idejét - főleg nem azzal, hogy minden nap gödröket ás -. Ez egy remek történet az összetartásról, ugyanis nem csak kettejüknek, de a táborban raboskodó minden gyereknek össze kell tartania, ha túl akarják élni a büntetésüket. 

Ráadásul Zéró szerintem önmagában is egy nagyon érdekes karakter. Ő az, akit eleinte, emlékszem, egyáltalán nem tudtam hova tenni, teljesen kilógott a sorból, és nem csak azért, mert nem tud olyasmit, ami mindenki más számára mondhatni teljesen evidens. A benne végbemenő változás kifejezetten megható, én személy szerint az ő sikeréért drukkoltam a legtöbbet. 

Ugyanakkor, érdekes módon, nekem a mai napig nem feltétlen Stanley-ék története jut eszembe, ha erre a könyvre gondolok, hanem egy mellékszereplő, Csókos Kate Barlow. Ő egy egészen érdekes módon kapcsolódik be a cselekménybe, tulajdonképpen rajta keresztül kapunk magyarázatot arra, hogy a vidék mitől vált olyan sivatagossá. Lenyűgöző, ahogy Sachar beleépíti ezt a nem mindennapi történetet a regénybe, és annak szerves részévé teszi, annak ellenére, hogy ez a két szál csak nagysokára keresztezi egymást. 

A könyv a maga módján egészen viccesnek is mondható, de szerintem sokkal inkább elgondolkodtató. Nekem például folyamatosan az járt az eszemben, hogy vajon van-e értelme egy ilyen nevelőintézetet létrehozni, képes-e ez változtatni a rossz magaviseletű gyerekeken? Én nem tartom túl valószínűnek, mert szerintem attól, hogy minden nap ásol egy adott méretű gödröt, nem leszel fegyelmezettebb jellem, legfeljebb a fizikai állóképességed javul - mint ahogyan az megtörténik Stanley esetében is, aki bár kövérkés gyerekként kerül a Zöld tóba, már-már kikupálódik a történet végére -. 

A jellemek a maguk módján eléggé kisarkítottak ebben a könyvben, de ezen nem is tudok csodálkozni, hiszen ezt a könyvet nem a mostani korosztályomnak, hanem a nálam jó tizenöt évvel fiatalabbnak szánta az író, de szerintem felnőtt fejjel ugyanúgy élvezhető, engem legalábbis még ma is lekötött, ahogy újra belelapozgattam. Kedves, szórakoztató, és egyben rendkívül izgalmas történet, ami igaz, nehezen indul be, de mégis képes lekötni az ember figyelmét, mert egyszerűen öröm olvasni. Nagyon remélem, hogy az író többi könyve is megjelenik idővel újabb kiadásban. 

Kedvenc karakter(ek): Stanley, Zero, Kate
Gyűlölt karakter(ek): a tábor
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Loósz Vera
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2016
Oldalszám: 264
Sorozat: -

Résztvevő blogok listája:

04.15 - Deszy könyvajánlója

04.17 - Kelly & Lupi olvas

04.19 - CBooks

04.21 - Szembetűnő

04.23 - Letehetetlen

Nyereményjáték:

Nem áruljuk el, konkrétan hogyan, de a Stanley kincse történetében visszatérő részlet a barack és a hagyma, és ha elolvassátok a könyvet, azt is megtudhatjátok, miért olyan fontosak.

Mindenesetre ezúttal ehhez a gyümölcshöz és zöldséghez kapcsolódik a játékunk. Minden állomáson találtok egy képet, amin Stanley és Zéró ásnak - csak a változatosság kedvéért. Viszont minden képen elbújtak barackok és hagymák, de hogy mennyi, na az itt a kérdés! Lehet, hogy Stanley-éknek csak barack, csak hagyma vagy mindkettő is jut. Számoljátok meg, melyik állomáson hány barack és hány hagyma bújt el a képen, ha pedig megvan, írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába! Plusz pontot érdemel, aki a végén még össze is adja, és azt is megírja, összesen hány barackot és almát gyűjtöttek be főszereplőink!

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #116 - Rachel Cohn - David Levithan: Dash és Lily: Kihívások könyve

Miért: David Levithan.

Tartalom: Kétféle ember létezik: aki imádja a karácsonyt, és aki szívből gyűlöli. Dash az utóbbi csoporthoz tartozik. Ám úgy tűnik, ez a karácsony más lesz, mint a többi: egy könyvesboltban – kedvenc írója műveinek szomszédságában – egy piros noteszt talál. A füzetke eredeti gazdája, Lily, aki rajong a karácsony minden szépségéért, különös rejtvényeket agyalt ki a szerencsés megtalálónak. Dash úgy dönt, belemegy a játékba. Elkezdik egymásnak küldözgetni a piros noteszt különböző kihívásokkal, mégpedig csodabogár rokonok és barátok segítségével. Hiszen idén úgyis mindketten szülők nélkül maradtak karácsonykor: az övék az élet és New York! És hogy Lily és Dash végül összetalálkoznak-e? És elég az a szerelemhez, ha két vadidegen – egy mogorva és egy széplélek – egy füzet lapjain levelezget egymással? Aki tudni szeretné a választ, olvassa el, milyen kihívásoknak kell megfelelniük, hogy erre egyáltalán esélyük legyen, és közben merüljön el a városok városának ünnepi forgatagában! (Tilos az Á)

Vélemény: Ha valaki szereti az igazi, karácsonyi történeteket, de még nem találta ki, mit szeretne szenteste olvasni, ne keressen tovább! Ezt a könyvet ugyanis egészen biztosan imádni fogja. Aranyos és nagyon szellemes, egyszerűen jó érzés olvasni, ráadásul annak is meghozza az ünnepekhez a kedvét, aki már nem szereti az ilyesmit, mint például én.
Olvastam már Levithan-tól koprodukcióban írt könyvet - ha jól emlékszem, az Invisibilty volt az -, azonban az nem tetszett annyira, mint ez. Levithan és Cohn stílusa jól működik együtt, nincs nagy különbség, a kettő között, csak pont annyi, hogy érezhető legyen, de ne zavaró módon, hanem egyfajta homogén egészet alkosssanak ebben a regényben.  

Rendkívül ötletes a történet, hiszen Dash - amúgy amióta csak elolvastam a könyvet, azon gondolkozom, hogy hogy lehet valakit Dashiel-nek hívni - és Lily kapcsolata nem a megszokott módon alakul ki a szemünk előtt, hiszen a történet legnagyobb részében még csak nem is találkoznak. Mondjuk éppen ezért kicsit nehéz is elképzelni, hogy mélyebb kapcsolat alakul ki kettejük, holott valóban egy mély, lelki kötődés figyelhető meg egymás irányába - nyilván nem azonnal -. Viszont, ott van ugye a piros notesz, amivel Lily megpróbálja megtalálni a számára legmegfelelőbb fiút New York igencsak népes városában, és ez lesz a kulcs, nem csak számukra, hanem a mi számunkra is, mivel ebben vannak azok a gondolatok és történetek amik a leginkább szerethetővé teszik a főszereplőinket. Valamint abban is segítenek, hogy ne csak mi ismerjük meg őket, hanem ők is egymást, s elkezdjék igényelni, hogy megtalálják a másikat abban a hatalmas metropoliszban. Mindkettejüknek vannak nagyon átérezhető, számunkra is megjegyzendő mondataik, pedig fiatalokról, már-már gyerekekről beszélünk, akik az év legszebb napjaiban is magányosnak érzik magukat, ezért, vagy azért.
Jól kiegészítik egymást, annak ellenére, hogy a kezdet kezdetén jobban nem is különbözhetnének egymástól ők ketten. Dash gyűlöli a karácsonyt, míg Lily valósággal rajong a pompáért és az ünnep varázsáért. Ez egy nagyon triviális, és buta különbségnek tűnhet, de higgyétek el, itt nagyon jól működik, mivel mindketten sokat változnak abban a néhány napban, amit felölel a regény. Lehet, hogy ezzel egyedül vagyok, de nekem az is tetszett, hogy nincs nagy különbség a két család között.
Ha idén nem is, de jövőre mindenféleképpen ki szeretném próbálni, hogy milyen lenne úgy olvasni, hogy minden nap azt a részletet olvasom el a könyvből, amelyik az adott napról szól. Talán ostoba ötlet, de szerintem segíthet majd ráhangolódni az ünnepre. :)
A mellékszereplők is nagyon viccesek és szerethetőek egyébként, nekem Bumi, Dash egyik legjobb barátja volt a kedvencem, mert ő maga egyszerűségével és együgyűségével, meglepő módon, nagyon jó humorforrás, és egy kicsit sem zavaró.
Annak ellenére, hogy relatíve sok karaktert mozgatnak mind a ketten, sokkal több a leírás, mint a párbeszéd, hiszen az egész történet a keresésről szól. Olyan ez, mint egy útikalauz, aminek segítségével képzeletben bebarangolhatjuk New York városát. Ebben hasonlít a Vakrandi a végzettel-hez, csak szerintem ez itt sokkal szerethetőbb, mert mi is együtt izgulunk a szereplőkkel, hogy vajon megtalálják-e egymást, mivel a kihívások, ami elé állítják egymást, igazán kreatívak.
Tökéletes karácsonyi ajándék ez a könyv, én legalábbis nem bántam meg, hogy elolvastam, mert egyszerűen feldobta a napjaimat, valahányszor a kezembe vettem. Feltölti az embert, amit már nagyon régóta nem éreztem egyetlen könyvvel kapcsolatban sem.  

Kedvenc karakter(ek): Dash, Lily, Bumi
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: ?
Kiadta: Tilos az Á Könyvek
Év: 2015
Oldalszám: 280
Sorozat: -

Résztevő blogok listája:

12/01 Kelly & Lupi olvas

12/03 Könyvszeretet

12/05 Deszy könyvajánlója

12/07 Dreamworld

12/09 CBooks

Nyereményjáték:

A regény az ünnepi hangulatú, fényesen kivilágított New Yorkban játszódik. Minden állomáson egy-egy jellemző képet láthattok az események helyszíneiről, melyeket fel kell ismernetek. Kérjük a rafflecopter megfelelő sorába írjátok be a megfejtéseket.Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levelünkre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #96 - Tracy Brogan: Egy kis őrültség

Miért: Egy könnyed, romantikus könyvet akartam olvasni. 

Tartalom: Sadie Turner nem irányításmániás, csak… rendszerető. Amikor egy hűtlen házastárs romba dönti Sadie kifogástalanul tiszta világát, Sadie összecsomagolja a gyerekeit, hogy a nyári szünetet a nagynénje tóparti házában töltsék. Reméli, hogy a pihenés és feltöltődés mellet lehetősége lesz férfiaktól – minden férfitól – távol összeszedegetni élete széthullott darabjait. Azonban a hóbortos Dody nagynéninek más tervei vannak: elhatározta, hogy elintéz Sadie-nek egy kis kalandot Desmonddal, a szexi új szomszéddal.

Magas, napbarnított, izmos – és még a gyerekeivel is nagyszerűen bánik – Desmond Sadie legszörnyűbb rémálma. Biztos van valamilyen hibája – elvégre férfi – így Sadie megfogadja, hogy távol tartja magát tőle. Ám ahogy a nyári nap ragyogva halad az égen, úgy lobban lángra a vonzalom köztük és az élet, amit Sadie olyan nagyon próbál egyszerűbbé tenni, csak egyre bonyolultabb lesz… de talán pont egy kis káosz az, amire Sadie-nek szüksége van, hogy a jövőjét és a szerelemről szőtt álmait újra rendbe tegye. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Amikor annak idején elkezdtem olvasni ezt a könyvet, még Rubintvörös Pöttyösként szerepelt - szerintem sokan láttátok azt a borítóképet Molyon például -, és az igazat megvallva, ezen nagyon meglepődtem. Sokáig nem is tudtam hova tenni a dolgot, mert már az első pár oldal után leesik az embernek, hogy ez minden, csak nem Rubint. A főszereplőink a harmincas éveik elején járnak, Sadie egy kétgyermekes elvált anyuka, aki nyaralni érkezik Bell Harbour városába. Ez egy kicsit eleinte megzavart az olvasmányélménybe, de egy idő után szerencsére sikerült elvonatkoztatnom ettől a malőrtől. 

Ez a könyv egy igazi, nyári történet. Könnyed, humoros - bár, azért bevallom, nekem a könyv bizonyos humorforrásaival én nem voltam kibékülve, de erről majd egy kicsit később -, és egészen egyszerűen: aranyos. Picit cukros, kellően édes szösszenet ez a regény, már ami a főszereplőket illeti. Sadie és Desmond egy jó páros, bár bevallom, nekem picit egyhangúak voltak. Ez persze alapvetően nem akkora probléma, mert valójában ez mutatta meg a történet bizonyos szempontból vett életszerűségét. Így én nem sajnálom tőlük ezt a minimális, nem erőltetett romantikus szálat.
A körítéssel azonban több bajom is volt, ugyanis több esetben is olyan érzésem támadt, hogy bizonyos karakterek szabályosan infantilisnak vannak beállítva, amivel egyszerűen nem tudtam mit kezdeni. Különösen igaz ez Dody, a nagynéni, és Fountaine - a meleg unokatestvér, ha jól emlékszem - esetében. Én elhiszem, hogy ők ketten voltak a regény fő humor forrásai, de az én szememben nagyon nem működtek. Dody bohósága, oda nem figyelése inkább volt idegesítő a számomra, a fiú pedig... annyira klisés, szánalomra méltóan nőies LMBT-karakter volt, hogy néha a visítás szélén álltam olvasás közben, mert egyszerűen irritált a jelenléte. Hiába van bizonyos szempontból fontos szerepe az események alakulásában, akkor se tudtam vele mit kezdeni, és inkább azért imádkoztam, hogy minél kevesebbet legyen a színen. Ezzel persze lehet, hogy csak nekem volt problémám.
Sokat gondolkoztam azon, hogy melyik, már korábban olvasott könyvre emlékeztet olyan nagyon ez a regény, és végül is arra kellett rájönnöm, hogy kicsit olyan, mint A Valentin-nap és más őrültségek, csak épp nem téli, hanem nyári verzióban, hiszen elég hasonló karakterekkel, sőt, akár helyzetekkel is operál a történet, éppen ezért, ha valaki szerette azt a történetet, én bátran merem neki ajánlani, mert biztosan nem fogja megbánni, ha ezt is elolvassa.
Brogan stílusa egészen szerethető, bár a poénok olykor erőltetettnek hatnak, de szerintem ez nagyon ízlés dolga, mert van, akinek ez a fajta humor tetszik, van akinek nem, így csak emiatt én se látom értelmét, hogy pálcát törjek a könyv felett. Tipikusan az az egyszerű történet, amit magaddal viszel egy néhány órás vonatútra, és mire eléred a célállomást, egy kellemes érzéssel szállsz le a vonatról, mert ha jó pillanatban kap el, meg tud nevettetni, ez vitathatatlan. Az már egy másik kérdés, hogy ez az én esetemben nem nagyon sikerült, de ettől még nem bántam meg, hogy adtam neki egy esélyt. A hangulata is nagyon könnyed, légies, nyárias, egyszerűen jó érzést kelt az emberben. Képes egy kis nyarat csempészni az őszi időbe. :)

Kedvenc karakter(ek): Des
Gyűlölt karakter(ek): Richard
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Dobó Zsuzsanna
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: ?
Sorozat: Bell Harbor (#1)

Résztevő blogok listája:

10/23 Dreamworld
10/25 Deszy könyvajánlója
10/27 Kristina blogja
10/29 Insane Life
10/31 Media Addict
11/02 CBooks

Nyereményjáték:

A könyv egy aranyos kis romantikus könyv, a mostani játék a témájához kapcsolódó.

Minden állomáson egy aranyos romantikus vígjátékból találtok képet, valamint utalásokat. Ezek alapján kell kitalálnotok melyik filből van a képkocka.

(Filmek angol illetve magyar neveit is elfogadjuk.)

(Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.)

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #66 - Jennifer Probst: Keresd az alkalmat

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Verilyben sikeresen működik a házasságközvetítő, amelyet Kate Seymour irányít két barátnőjével karöltve. Kate nem pusztán okos üzletasszony, de titkos erő birtokában is van: amikor a szerelem ott vibrál a levegőben, akkor mintha áramütés érné. Ezt érzi, amikor találkozik Slade Montgomeryvel, a kissé indulatos és döbbenetesen jóképű válóperes ügyvéddel, aki egy napon beront a házasságközvetítő irodába, és bizonyítékot követel: nem teszik-e tönkre az ő sérülékeny húgát, aki Kate legújabb ügyfele? Kate csak úgy tudja meggyőzni a férfit arról, hogy ő nem csaló, ha megtalálja neki álmai asszonyát. De vajon sikerül-e Kate-nek megtartania a két lépés távolságot, amikor a férfi olyan hatással van rá, hogy szinte remeg a lába a jelenlétében? Vagy talán a házasságközvetítő is révbe ér egyszer? (Libri)

Vélemény: Mivel még sohasem olvastam az írónőtől, nem igazán tudtam, mire számítsak. Éppen ezért nem is voltak különösebb elvárásaim vele szemben, csak egy könnyed, kikapcsolódást ígérő könyvre vágytam, s ezt maximálisan megkaptam tőle. Probst jól ír, ezt el kell ismerni, kellemes, lendületes stílusa van, bár ez a rész kétségtelenül nem a humorra épít elsősorban. Inkább érezzük ezt egy bevezető kötetnek, annak ellenére, hogy a mai divatnak megfelelően minden kötet más-más párossal foglalkozik, most éppen Kate-tel és Slade-del.
Meg kell mondanom, nem tudtam elképzelni, hogyan fog működni az a csipetnyi misztikum a könyvben, amit az írónőnek sikerült belecsempésznie ebbe az egyébként teljesen realista világba, de be kell vallanom, szerintem nagyon találó volt. Nekem kifejezetten tetszett Kate képességének működése, de még az is, amikor elbizonytalanodik ennek sikerességével kapcsolatban. Adott egy újfajta ízt a történetnek, de nem zavaró, vagy fantasyba illő módon. Inkább olyan volt, mintha megfejelték volna egy kis spiritualitással az egész Kinnection - Katék ügyönksége - koktélt. 
Kate és Slade kettőse szerintem nagyon jól fel lett építve - bár be kell látnom, nem hoznak túl sok újat a romantikus regények tengerében -, számomra főleg a férfi főszereplőnk adott egy aprócska, de szerintem jópofa újdonságot, ugyanis mindenki kedvenc válóperes ügyvédje szemüveges. Ez tényleg nem tűnik nagy dolognak, de gondoljatok bele: manapság minden pasi karaktert abszolút tökéletesnek ábrázolnak, így az ember egy ilyen csekély tökéletlenségnek is képes örülni, mert végre valami, ami nem sztenderd. Bár lehet, hogy csak én díjazom az ilyesmit, ezt nem tudom.
A kettejük közötti romantika tetszetős, bár, mint a legtöbb felnőtt könyv, egy idő után már ez is csak a szexről szól szinte, ami picit zavaró lehet, annak ellenére, hogy vannak egészen emberi pillanatok is a könyvben. Ilyen például Kate kutyája, Robert, ami azért érdekes, mert a kutyus két hátsó lába már használhatatlan, s jól be van mutatva, hogy emiatt milyen egyedi, sajátos ritmust alakítanak ki ők ketten, s ezzel együtt milyen boldoggá teszik egymást. Aranyos és megható történet az övék, nekem igencsak közel nőtt a szívemhez.
A Társszerzők működésének bemutatása nekem nagyon tetszett, bár nem vagyok otthon a témában, így nem tudnám nektek megmondani, hogy a Probst által vázolt kép vajon mennyiben hiteles, avagy mennyiben nem... de szerintem lehet benne valamennyi realitás, hiszen mindhárom nő nagyon lelkiismeretesen és a végletekig alaposan végzi a munkáját, ami olykor igen viccesen nyilvánul meg... De ettől függetlenül én például nem nevezném ezt a részt annyira humorosnak. Aranyos, egyszer olvasós, de nem egy humortenger. Szórakoztató, de nem a megnevettető, sírva röhögős módon. Nem bonyolult a cselekmény, de jól bemutatja, milyen nehéz párt találni egy bizonyos életszakaszban, épp akkor, amikor az ember talán a legjobban vágyik az ilyesmire.
Én csak ajánlani tudom ezt a könyvet, ha valami habkönnyű kikapcsolódásra vágysz, ebben megkapod. Van egy megfoghatatlan, kellemes, nyugodt hangulata, amitől egyszerűen öröm olvasni. Felnőtt irodalommal kapcsolatban szerintem még nem éreztem ilyesmit, így ez nekem nagyon jó élmény volt.

Kedvenc karakter(ek): Kate, Slade
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 8/10

Alapok: 

Nyelv: magyar
Fordította: Babits Péter
Kiadta: Lib
ri Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 490
Sorozat: Searching for... (#1)

Résztvevő blogok listája:

06.27. - Kristina blogja
06.28. - Angelika blogja
06.29. - Szembetűnő
06.30. - Deszy könyvajánlója
07.01. - Dreamworld
07.02. - Insane Life
07.03. - CBooks

Nyereményjáték:  

A Keresd az alkalmat hősnőjének, Kate-nek, saját bevallása szerint akut vígjáték függősége van, s a regényben számos komédiát említenek. Hét állomásos játékunkban hét különböző szórakoztató mozifilm magyar címét kell kitalálnotok a közreadott rövid jellemzések alapján.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A mai kitalálandó film:

David Dobkin rendezte ezt a 2005-ös amerikai romantikus vígjátékot, amit gyakran szoktak a haver filmek példájaként említeni. A forgatókönyvet Steve Faber és Bob Fisher írta, a zenéért pedig Rolfe Kent felelt.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #57 - John Green - David Levithan: Will & Will

Miért: Imádtam angolul.

Bevezető:  Mi történik, ha két bestseller szerző összefog? Nos, eláruljuk: a Will & Will történik, és persze garantálható a siker. John Green és David Levithan két Will bőrébe bújtak. Will Graysonnak lenni pedig nem is olyan egyszerű - rögtön két szemszögből is megtudjuk ezt.

A Will & Will blogturnéban május 23-tól 12 napon keresztül mutatjuk be a két drusza kalandjait, és ha ügyesen lavíroztok a nyereményjáték musicaljei között, még nyerhettek is a könyvből!

Tartalom: Egy hideg estén Chicago legelhagyatottabb sarkán Will Grayson belebotlik… Will Graysonba. Két tinédzserfiú ugyanazzal a névvel, akik eddig külön utakon jártak, most belekezdenek valami újba, valami váratlanba, ahol két szív egymásra talál egy középiskolai musicaldarabban. (Maxim)

Vélemény: Őszinte leszek, ez a könyv magyarul nem sokáig volt a kezemben, ugyanis szerintem a fordítás elég rosszul sikerült.
Sosem értettem, mi a létjogosultsága annak, hogy lefordítanak egy nevet... De most az ezzel kapcsolatos ellenérzéseim egy új szintre emelkedtek, amikor megláttam, hogy Tiny Cooperből sikerült Pici Coopert kreálni, amelytől az aranyos, nagydarab meleg srác egy idiótának tűnik, holott távolról sem az. Értem én, hogy nem ő a regény főszereplője, de ettől még igenis fontos a történet szempontjából, éppen ezért elég gyakran futunk bele a nevébe. Rami meg is jegyezte, hogy ha ivósjátékot játszanánk a nevével a könyv olvasása közben, rövid időn belül a detoxikálóban kötnénk ki, s ezzel határozottan egyetértek.
Egy másik igazán nagy problémám a könyvvel - vagyis inkább kettő - az a cím és a borító. Ha valaki csak ezt a kettőt, s a cím alá írt teljesen indokolatlan alcímet látja, akkor azt hiheti, hogy ez a történet két meleg fiú egymásra találásáról szól, akiket merő véletlenségből Willnek hívnak - persze alapvetően ezzel se lenne igazán gond, csak épp teljesen félrevezető az egész -, de mindenkit megnyugtatok, nem egy ilyen rózsaszín cukorfellegről van szó.
Mindkét főszereplőnket Will Grayson-nak hívják, s ezt azért tartom fontosnak kihangsúlyozni - ahogyan azt a regény eredeti címe is teszi - bár külsőleg sem hasonlítanak, leginkább az különbözteti meg őket, hogy az egyikük a saját neméhez vonzódik, míg a másikuk értelemszerűen barátnőt keres magának. A két fiúnak nagyon hasonló problémái vannak, s ez ha belegondolunk egy remek üzenet: nem számít, hogy az ember meleg, vagy hetero, a párkeresés rögös útján ugyanazokkal a nehézségekkel nézünk szembe.
Igazából én mindkettejüket nagyon szerettem, mert a maguk módján igencsak esetlenek, s ettől nagyon szerethetőek. Az ember azonnal át tudja érezni a helyzetüket. Azt, hogy melyik író melyik Willt személyesíti meg, én nem lőném le, mindenki jöjjön rá maga, vagy keressen rá egy másik turnés bejegyzésben :) Bár, aki legalább az egyik szerzőnk munkásságát ismeri, könnyedén kitalálhatja.
Külön kiemelném egy szereplőnket, aki igen sokszor jelenik meg a könyvben, ez pedig Schrödinger macskája. Agymenő (The Big Bang Theory) rajongók előnyben,  remek eszmefuttatások vannak ezzel kapcsolatban, tizenévesek tolmácsolásában.
Számomra a regény legerősebb és legemlékezetesebb része a humor, ami talán eredeti nyelven sokkal jobban átjön, mint a fordításban, ezt azonban nem feltétlen írnám hibaként a fordító számára, hiszen mindannyian tudjuk, hogy egyszerűen vannak olyan dolgok, amiket nem tudunk maximálisan átadni az anyanyelvünkön, vagy épp fordítva. Próbáljátok meg a magyar köznyelvben fellelhető kifejezéseket átültetni angolba.. Nem lesz egyszerű. 
Ebben a könyvben is komoly szerepet kapnak az emberi kapcsolatok, a barátság közötti határmezsgye, s annak át vagy épp nem átlépése, s ehhez hasonlók. Sok esetben inkább elgondolkodtató a regény ebből a szempontból, így néha úgy érezhetjük, hogy a cselekmény olykor megáll, vagy belassul, de ez távolról sem megy az olvasás rovására, sőt, éppen ellenkezőleg. Számomra éppen ez volt az, ami élvezetessé, s felejthetetlenné tette Will Grayson és Will Grayson történetét, akik bár nem mindennapi körülmények között találkoznak, életük ennél hétköznapibb már nem is lehetne.
Vicces és könnyed nyári olvasmány, amit mindenkinek csak ajánlani tudok. Remekül fogtok szórakozni, ezt megígérhetem.

Kedvenc karakter(ek): Will Grayson (2x), Tiny,

Gyűlölt karakter(ek): -

Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: ?

Kiadta: Maxim Kiadó

Év: 2015

Oldalszám: 310

Sorozat: -

Előrendelés

Résztvevő blogok listája:

05.23. Kelly és Lupi olvas
05.24. CBooks
05.25. Angelika blogja
05.26. MFKata Gondolatai
05.27. Dreamworld
05.28. Tekla könyvei
05.29 Könyvszeretet
05.30. Media Addict
05.31. Zakkant olvas
06.01. Bibliotheca Fummie
06.02. Always Love a Wild Book
06.03. Deszy könyvajánlója 

Nyereményjáték: 

A Will & Willben az egyik legegyedibb szereplő, Mini Cooper musicalt rendez. És hát legyünk őszinték! Meg is tudjuk érteni, hogy ennyire szereti a zenés színházat.

Mostani játékunkban azt szeretnénk tesztelni, Ti mennyire vagytok otthon a musicalek világában. Minden állomáson találtok egy képet valamelyik musicalből. Nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyikből, és a darab címét beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!  Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesek jelentkezését az értesítő e-mailtől számított 72 órán belül várjuk, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #24 - Carina Bartsch: Cseresznyepiros nyár

Miért: Már régóta szerettem volna német Young-Adult könyveket olvasni. 

Bevezető: Carina Bartsch első regényét, ami Cseresznyepiros nyár címet viseli a Maxim Kiadó jóvoltából már ez év októberétől kapható a boltokban. De még előtte egy kis ízelítő és kedvcsináló blogturné indul a Blogturné Klub 7 bloggere által, ahol megismerhetitek a bloggerek véleményeit, a könyvhöz kapcsolódó érdekességeket és egy nyereményjátékot is találtok, melynek nyereménye 3 pld a Cseresznyepiros nyár c könyvből.

Tartalom: Nem létezik olyan lány, aki elfelejtené, milyen is volt az első szerelem ezt senki sem tudja jobban, mint Emely. Hét év után találkozik ismét Elyas-szal, a jó megjelenésű, kedves, és világítóan türkizzöld szemű sráccal. Legjobb barátnőjének bátyja, aki már egyszer teljesen összezavarta az életét, és ezeket a sebeket még mindig mélyen magában hordozza. Emely teljes szívéből utálja őt. Sokkal inkább a rejtélyes, e-maileket író Lucára irányítja a figyelmét, aki az érzékeny és romantikus üzeneteivel megérinti a szívét. A két férfi különböző irányba tereli Emelyt, akinek el kell döntenie, melyik közülük, aki megmutatja neki az igazi énjét.
De vajon tényleg beleszerethet valaki egy ismeretlenbe, vagy jár egy második esély az első szerelmednek? (Maxim)

Vélemény: Amikor elkezdtem ezt a könyvet, komolyan megijedtem, hogy nem fog nekem tetszeni, ugyanis számomra rendkívül szokatlan írói stílusa van a könyvnek. Ez azonban nem abból ered, hogy maga a történet lenne rossz, hanem sokkal inkább abból, hogy a fordítás német nyelvből készült, amit sokkal nehezebb a magyar nyelv gördülékenységének megfelelően lefordítani, így sokszor olyan érzésünk támadhat, hogy a cselekmény darabos, holott szó sincs erről, mindössze hozzászoktunk az angol nyelvű regények fordításához, amiket sokkal könnyebb átültetni magyarra, mint a németet. Ha valaki tanulta már a germán nyelvet - nekem kilenc évig volt hozzá szerencsém - pontosan tudhatja, miről is beszélek.
Ám nem ez volt az egyetlen dolog, ami miatt tartottam Bartsch regényétől. Eleinte annyira furcsa volt Emely kis kommentárjait olvasni, hogy azt hittem, emiatt istentelenül lehúzom majd a történetet. Mígnem rájöttem, hogy nem azért zavarnak ezek a kis kiszólások, mert rosszak lennének, hanem mert kísértetiesen emlékeztetnek saját magamra. Emely-hez hasonlóan nekem is fekete, kissé önironizáló humorom van, és ezt külső szemlélőként viszontlátni egy könyv lapjain kissé zavarbaejtő érzés volt. Azonban, mihelyst sikerült túltennem magam ezen a problémán, már képes voltam a történetre figyelni, amiről el kell mondanom, hogy a humorának köszönheti a nálam elért hatalmas sikerét.
Elyas és Emely párbeszédei rendkívül pattogósak, ami képes felderíteni az embert olvasás közben. Noha már kismilliószor láthattunk efféle love-hate kapcsolatokat kibontakozni, amiben talán Bartsch könyve képes újat hozni, az az, hogy mindezt drámai felhang nélkül teszi. Sokkal inkább a kettejük közötti kémia dominál, na meg a tény, hogy jól kiegészítik egymást. Hogy ez minek köszönhető? Véleményem szerint Elyas kissé kettős jellemének. Mert bármennyire is bunkó - ez a kép elsősorban az esetleges nőügyei miatt alakul ki róla, ami nyilván nem véletlen -, mégis, ha az ember kissé az álcája mögé néz, láthatja, hogy még mindig az a kedves, vidéki fiú, akinek aranyból van a szíve, még, ha ezt olykor nehéz is elhinni.
A két főszereplőnk mellett akad még egy nagyon érdekes karakter a regényben, aki nem más, mint Luca. A fiúnak megtetszett Emely, ám nem mer közeledni felé személyesen, így csak e-maileken keresztül követhetjük figyelemmel, ahogyan a kapcsolatuk szépen lassan formálódik. Persze felmerülhet bennünk a kérdés, hogy vajon egy ilyen, csupán az interneten keresztül kialakuló kapcsolatnak lehet-e értelme személyes találkozó nélkül... De azt hiszem, erre a kérdésre már csak a második részben fogunk választ kapni. Engem személy szerint ez a megoldás kissé az Easy-re emlékeztet, azt azonban szinte biztosra veszem, hogy a Luca személyét rejtély megoldása köszönőviszonyban sem lesz Webberével. Függetlenül attól, hogy nem értek egyet a fiú közeledésének módszerével, azt sem tudom mondani, hogy nem lenne számomra szimpatikus, mindenesetre kíváncsian várom, hogy ebből a "háromszögből" mi fog kisülni a Türkizzöld télben.
Berlin, mint helyszín szintén egy érdekes és új színezetet ad a könyvnek. Szerintem kimondottan üdítő színfolt a rengeteg amerikai kisvárosi helyszín után, hiszen egy európai nagyvárosról beszélünk, ami sokban hasonlít Budapesthez, így egyfajta ismerős érzéssel tölti el az embert - főleg, ha már volt szerencséje turistaként bebarangolni a német fővárost -. Szerintem emiatt is érdekes lehet a magyar olvasók számára, és ki tudja, talán az utazáshoz is meghozhatja a kedveteket, hogy egyszer ellátogassatok oda.

A kritikám végén a külföldi borítókról is szólnék néhány szót. Mint láthatjátok, a magyar kiadás az eredeti német borítóképet vette alapul, persze bizonyos változtatással - lásd a férfi cover modellt -. Véleményem szerint az eredeti fiú sokkal jobban illik Elyashoz, bár kétségtelen, hogy a benne rejlő rosszfiús beütést sokkal jobban érzékelteti a Maxim kiadó megoldása. Mindent egybevetve azonban, azt kell mondanom, hogy nekem például az angol megoldás tetszik inkább... Talán azért mert ez a visszafogottság sokkal jobban jellemzi ezt a könyvet, függetlenül attól, hogy Emely-nél harsányabb női karakterrel ritkán találkozhatunk.

Kedvenc karakter(ek): Emely, Elias
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Béresi Csilla
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 460
Sorozat: Kirschroter Sommer (#1)

Résztvevő blogok listája:

Október 2 - Deszy könyvajánlója

Október 4 - MFKata gondolatai

Október 6 - Kelly Lupi olvas

Október 8 - CBooks

Október 10 - Nem harap a...

Október 12 - Könyvszeretet

Október 14 - Dreamworld

Nyereményjáték: 

A történet szinte teljes egészében Berlinben játszódik. Arra gondoltunk, hogy ismerjük meg a várost jobban egy játék keretein belül, ahol a feladat felismerni a képen látható berlini nevezetességet. Természetesen nyeremény is vár rátok, mégpedig 3 pld Cseresznyepiros nyár kerül sorsolásra!!!

A kiadó kizárólag Magyarország területére postáz! A nyerteseket emailben értesítjük, kérünk titeket, arra az emailre válaszoljatok. Amennyiben 72 órán belül nem kapunk választ az emailre, újabb nyertest sorsolunk.

Ha kérdésetek van, esetleg úgy érzed rossz mail címet adtál meg a játékban, a klub hivatalos mail címén tájékoztatást kérhettek.

a Rafflecopter giveaway