2014. november 27., csütörtök

Blogturné #34 - Lauren Beukes: Tündöklő lányok

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Bevezető: A Blogturné Klub ezúttal az élet sötétebb oldalára viszi el olvasóit. Sorozatgyilkosok, lecsúszott emberek, elszúrt sorsok közé, ahol a remény csak nagyon halványan pislákol. Mégis ott vannak a tündöklő lányok, akik valami többet képviselnek. Rájuk vadászik Harper, aki ráadásul nem is átlagos sorozatgyilkos, hanem képes az időben is utazni… Tarts velünk a három állomásos turnénk, hogy minél többet megtudj erről a különös történetről! A GABO Kiadó jóvoltából 3 olvasó pedig maga is megismerkedhet a Tündöklő lányokkal.

Tartalom: Harper Curtis a gyilkos, aki a múltból lépett elő. Kirby Mazrachi a lány, akinek nem szántak jövőt.
Kirby az utolsó a tündöklő lányok sorából, akikben ég a szenvedély, akiknek életét Harper egymás után akarja kioltani, miután a gazdasági világválság idején Chicagóban rábukkant a Házra, amelynek ajtaja más időkre nyílik.
Harper a tökéletes gyilkos, aki nyomtalanul másik korba tűnik egy-egy gyilkosság után – ám egyik áldozata életben marad.
Kirby, aki megszállottan kutat támadója nyomai után, a Chicago Sun-Times egykori bűnügyi újságírója, Dan Velasquez mellé szegődik, akinek karrierje épp az ő ügye miatt vett más irányt. Kirby hamarosan megsejti a lehetetlen igazságot… (GABO)

Vélemény: A kritikám majd később érkezik, addig viszont lássunk néhány információt az írómőről, Lauren Beukesről. Sokatoknak ismerős lehet már a neve, hiszen ő írta az Ad Astra Kiadó gondozásában megjelent Zoo City című könyvet, ami, ha jól tudom, elég nagy siker lett - külföldön egyébként díjat is nyer vele (Arthur C Clarke Award és Kitschies Red Tentacle). Bár én magam még nem olvastam, többször elgondolkoztam már rajta, hogy esetleg érdemes lenne beszereznem. 
Lauren Beukes egyébként nem csak regényeket ír, hanem script-íróként is dolgozik, továbbá képregények, tv-műsorok - gyerekműsorok - megírásában is tevékenyen részt vesz, emellett dokumentumfilmeket készít, és még hivatásos újságíróként is dolgozik. Mindezekből látszik, hogy igencsak elfoglalt életet él. A dokumentumfilmes munkásságához még annyit tennék hozzá, hogy a dél-afrikai nőimitátoroknak rendezett szépségversenyről készült filmje (Glitterboys & Ganglands) még díjat is nyert 20012-ben az Atlanta Black Film Festival-on a Legjobb LGBT film kategóriájában.
2006-ban szerezte meg mester diplomáját az UTC-n, méghozzá kreatív írásból, bár saját bevallása szerint a szabadúszó újságíró pályán eltöltött tíz év, és az ezzel megszerzett tapasztalat volt az igazán meghatározó az életében ezen a téren, s nem az egyetemen elsajátított tudás - ennek elsősorban az az oka, hogy így rendkívüli élményekben lehetett része -. Jelenleg a dél-afrikai Cape Town városában él a családjával.

Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: -/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Körmendi Ágnes
Kiadta: GABO Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 384
Sorozat: -



Résztvevő blogok listája:

11.24 - Könyvgalaxis
11.27 - CBooks
11.30 - Always Love a Wild Book

Nyereményjáték

Aki szeretne egy kis időutazást tenni Lauren Beukes vezetésével, annak nincs már dolga, mint három nagyon egyszerű kérdésre válaszolni a Rafflecopterben.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesek jelentkezésére 72 óra áll rendelkezésre a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

A mai kérdés: Sorolj fel két olyan regényt, amelyben szintén fontos szerepet játszik az időutazás!

2014. november 22., szombat

Blogturné #33 - Jus Accardo: Mérgezés

Miért: Imádtam az első részt.

Tartalom: Mikor a Sumrun éjszakáján egy Hatos megmenti Kale életét, figyelmezteti, hogy ennek következményei lesznek. Egy csere. Valamit adniuk kell a fiú visszanyert életéért cserébe. De Dez nem is sejtette, hogy épp azt az egy dolgot veszíti majd el, amiért bármit megadna… És nem elég, hogy Dez elveszíti Kale érintése elleni immunitását, az a Hatos, aki segít megtanítani Kale-nek, hogyan tudja irányítani a képességét, az első pillanattól kezdve odavan a srácért. Jöhet még ennél is rosszabb? Igen, Jade meg tudja érinteni Kale-t. De most a csábító Dez legkisebb problémája. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Mivel közeleg az év vége, és ezzel együtt a vizsgaidőszakom is, már szinte egyáltalán nincs időm olvasni, ami azzal jár, hogy példának okáért ezt a könyvet sem sikerült még maradéktalanul befejeznem, ennek ellenére már tudom, hogy bátran ajánlhatom nektek ezt a könyvet, úgyhogy lássuk, miért is érdemes beszerezni Jus Accardo, Denazen sorozatának folytatását. 
Dez szarkasztikus humora még mindig képes mosolyt csalni az arcomra, igaz, több alkalommal is úgy éreztem, hogy akár én magam is kiejthetném bizonyos szavait a számon, ami csak még inkább megkönnyítette a dolgomat abban a tekintetben, hogy bele tudjam magam élni az ő helyébe. Mivel ilyesmiben már régen nem volt részem, most kimondottan örültem, hogy újra a kezembe vehettem Accardo könyvét. Ráadásul most megmutatkozott egy számomra egészen új oldala, mégpedig a féltékenységé. Meglepő igaz? Ki hinné, hogy Dez féltékeny lehet, annak ellenére, hogy elméletileg csak ő képes megérinteni Kale-t? 
Már a fülszövegből is kisül, hogy ez ebben a kötetben megváltozik, de, hogy miért és hogyan az legyen meglepetés. Bár annyit talán elmondhatok, hogy nekem szabályosan leesett az állam, amikor rájöttem, mire is megy ki a játék. Sok mindenre számítottam, de egy ilyen jellegű csavarra egyáltalán nem.
Mindenesetre az tény, hogy ezeknek az újításoknak köszönhetően a szerelmi háromszög megoldása szerintem remekül sikerült, igaz, ha belegondolok, szerintem ez már nem is háromszög, hanem egy elég absztrakt forma. Négy ember alkot két háromszöget, amiből igen érdekes szituációk sülnek ki. Vegyük például Alex és Dez civódását. Azt már az Érintésből tudhatjuk, hogy ők ketten nem véletlenül mentek szét, de talán azt is érezhetjük, hogy bármennyire is ellenkezik a lány, azt nem mondhatjuk teljes bizonyossággal, hogy ez a kapcsolat normálisan le lett zárva. Én úgy érzem, ez ebben a részben is megmutatkozik, igaz, én nem bírom Alex karakterét - nincs vele igazából különösebb bajom, mindössze nem szimpatikus -, de ez jelen esetben nem jelent semmit.
Amit azonban muszáj kiemelnem, az az egyik résztvevő, Jade. Gyerekek, ha találkoztatok igazán irritáló, elképesztően ribancos szereplővel, akkor ezt szorozzátok meg hárommal, és emeljétek négyzetre, így megkaphatjátok Jade-t. Nem tudom elképzelni ugyan, de lehet, hogy valakinek tetszik majd ez a beképzelt, nagyravágyó, ugyanakkor tenyérbemászó, irritáló stílus, amit ez a csaj képvisel, de én szabályosan falnak megyek tőle. Többször is feltettem magamnak azt a kérdést, hogy vajon mikor hoz már valaki egy shotgunt és lövi le a francba. Értem én, hogy szükség van rá, de muszáj volt ennyire irritálóan megalkotni?
Ettől függetlenül, a cselekmény nagyon jó. Lendületes, ám nem túl gyors, magával ragadja az embert, és, mint azt már tapasztalhattuk, izgalomból és akcióból sincs ám hiány, mindig van miért tövig rágni a körmünket. Számomra az adrenalin egyik legütősebb forrását a két újonnan megismert mellékszereplőnk, az ikrek jelentik. Nem is tudom mi fogott meg bennük annyira - talán a nem mindennapi kinézetük -, de az tuti, hogy valahányszor megjelentek a színen, hevesebben kezdett verni a szívem. Számomra egy remek para-faktort jelentenek ebben a könyvben, már alig várom, hogy megtudjam, mi sül majd ki a folyamatos felbukkanásukból. És mellesleg, a háttértörténetük is érdekelne, csak mondom. Ha valaki szerette az első részt, akkor ezt is olvassa el egészen bátran nem fogja megbánni!

Kedvenc karakter(ek): Dez, Kale
Gyűlölt karakter(ek): Jade, Alex
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Lánc Brigitta
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2014
Oldalszám:
Sorozat: Denazen (#2)



Résztvevő blogok listája: 


O
P
11.07. Függővég
11.09. Kelly & Lupi olvas
11.11. Media - Addict
11.13. Könyvszeretet
11.15. Angelika blogja
11.17. Deszy könyvajánlója 
11.19. Dreamworld
11.22. CBooks
 
Nyereményjáték:

Itt az idő, hogy megszenvedjetek egy Toxic példányért! 3 szerencsés ismét nyerhet egy kópiát.


Dez nem túl szerencsés mostanában. Rálőnek, összeverik, üldözik aztán mindennek tetejében még meg is mérgezik. Minden erejére és szövetségesére szüksége lesz, hogy túlélje az újabb kalandot. Te vajon túlélnéd? Játékukban ezúttal a mérgező természet tudásotokat teszteljük. Minden állomáson találtok két-két képet. El kell döntenetek, hogy melyiktől szenderülnétek örök álomba. Sok sikert!

2014. november 20., csütörtök

Blogturné #32 - Katie McGarry: Feszülő húr

Miért: Az egyik kedvenc YA-regényem.

Tartalom: Senki sem tudja, mi történt aznap éjjel Echo Emersonnal, amikor a menő fiúval járó népszerű lányból pletykák tárgya, kirekesztett lett, karján hátborzongató sebhelyekkel. Még Echo sem tud visszaemlékezni a teljes igazságra.
Amikor aztán berobban az életébe Noah Hutchins, a szívdöglesztő, lányfaló, megközelíthetetlen fiú a fekete bőrdzsekijében, és meglepően megértő vele, Echo élete olyan fordulatot vesz, amilyenre sosem gondolt volna. Valószínűleg semmi közös nincs bennük.
Egymás iránti őrült vonzalmuk mégsem foszlik szét, és Echo felteszi magának a kérdést, hogy meddig FESZÍTHETIK A HÚRT, és mit kockáztat azért a fiúért, aki talán megtanítja őt ÚJRA SZERETNI. (Könyvmolyképző

Vélemény: Mivel korábban már írtam erről a könyvről (a kritikámat itt elolvashatjátok), ezért most csak egy rövid dreamcastet hoztam nektek. Előre szólok, hogy bizonyos szereplők egyáltalán nem szerepelnek - mert saját kötettel rendelkeznek, vagy, mert egyszerűen nem volt hozzájuk ötletem, sajnos :S -, ráadásul a képek azt tükrözik, ahogyan én elképzelem őket, és ez nem feltétlen egyezik a könyvbeli leírásokkal. :)
Echo édesanyja

Echo

Noah
Echo édesapja
Ashley



Aires

Kedvenc karakter(ek): Noah, Echo
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Károlyi Eszter, Neset Adrienn
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: ?
Sorozat: Pushing The Limits (#1)



Résztvevő blogok listája:

11.18. - Kristina blogja
11.19. - Angelika blogja
11.20. - CBooks
11.21. - Deszy könyvajánlója
11.22. - Függővég
11.23. - Kelly & Lupi olvas     
11.24. - MFKata gondolatai
11.25. - Media Addict
11.26. - Dreamworld


Nyereményjáték: 

A történetben Echo Emerson és az anyukája közötti kapcsolat egyik jelentős eleme a görög mitológiához, azon belül is a csillagjegyekhez kötődik. A játék során minden állomáson fel kell ismernetek a mellékelt képről, hogy melyik csillagjegyet ábrázolja. A rafflecopter doboz megfelelő sorait kitöltve már csak a szerencsén múlik, hogy ki nyeri meg a három nyereménykönyvet.

(Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 órán belül kell jelentkezniük a megküldött értesítő e-mailre, ha nem teszi meg, új nyertest sorsolunk. Sok szerencsét!)

a Rafflecopter giveaway

2014. november 18., kedd

Blogturné #31 - K. A. Tucker: Tíz apró lélegzet

 Miért: Már régen el szerettem volna olvasni.

Tartalom: Négy évvel ezelőtt Kacey élete borzalmas fordulatot vett, mikor egy részeg sofőr miatt elvesztette szüleit, a barátját és a legjobb barátnőjét. A baleset emléke még mindig kísérti, még mindig hallja édesanyja utolsó lélegzetét, és nem akar mást, mint hátrahagyni a múltat. Kacey és tizenöt éves húga, Livie, két buszjeggyel felfegyverkezve maga mögött hagyja a michigani Grand Rapidsot, hogy mindent újrakezdjen Miamiban. Először alig tudnak megélni, de Kacey nem aggódik. Ő mindennel elbír – kivéve titokzatos szomszédjával az 1D lakásból.
Trent Emersonnak ragyogó kék szeme van és mély gödrécskéi az arcán, mikor nevet. És hibátlanul egyensúlyozik a jó fiút a veszélyestől elválasztó, ellenállhatatlan vonalon. Tragikus múltja miatt Kacey eldöntötte, hogy senkit sem enged közel magához, de a kettejük közötti vonzalom tagadhatatlan, és Trent minden eszközt felhasznál, hogy bejusson a Kacey szívét védő falak mögé – akár még egy olyan titokról is hajlandó lerántani a leplet, ami mindkettejüket tönkre teheti. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Noha mostanában úgy éreztem, kezdek megcsömörleni az NA-témájú könyvektől, a Tíz apró lélegzet számomra szerelem volt első olvasásra, annak ellenére, hogy ha végiggondolom, be kell látnom, hogy nem sok téren hoz újat. Ám, ahol igen, ott az kimondottan jól működik, és érdekesen hat. De vegyük is szépen sorjába, hogy érthető legyen.
Az alaptörténetben számomra nem volt semmi újdonság: két sérült lélek találkozásáról olvashatunk, akik egymásban próbálják meglelni a boldogság kulcsát. Trent és Kacey kapcsolata a szó szoros értelmében lépésről lépésre bontakozik ki a szemünk előtt, egy igen lassú folyamat keretein belül. Ha valaki hozzám hasonlóan szereti az ilyesmit, akkor ezt alighanem imádni fogja. Ugyanakkor, azt is el kell mondanom, hogy mindezt nem szokványos módon teszi. Példának okáért Kacey egy sztriptízbárban kezd dolgozni pultosként. Ezt a momentumot csak azért osztom meg veletek, mert szerintem ezzel lehet a leginkább érzékeltetni, hogy mit be nem vállal a lány azért, hogy a testvérét el tudja tartani, és nem mellesleg igencsak érdekes, ahogyan Trent ezt a helyzetet kezeli - nekem például ez volt az egyik kedvenc momentumom az egész könyvben -. Livie és Kacey kimondottan jó testvérek, tényleg minden helyzetben kiállnak egymás mellett, még úgy is, hogy a szó szoros értelmében mindenben különböznek egymástól, nem tudsz két egyforma jellemvonást említeni.
Ugye a fülszövegből kitűnhet, hogy Trent egy sötét titkot rejteget a múltjával kapcsolatban... Nos, ez egy teljesen tipikus sablonszöveg... Csakhogy, itt bizonyos értelemben tényleg az. Én például még most sem értem a fiú motivációját, ami bizonyos értelemben Kacey életében tartja - a nyilvánvaló, kirobbanóan erős vonzalmon kívül -. Azaz, ez így nem teljesen igaz, az elvet ugyanis értem, csak éppen egyet érteni nem tudok vele. Ettől függetlenül kimondottan szerettem, ahogy apránként kirajzolódott a fejemben az a kép, hogy pontosan miért is rajong ezért a lányért. Ja, és ha mindez nem lenne elég, Trent tényleg egy álompasi. Én már régen nem mondtam ilyet egyetlen férfi karakterre sem, de benne még engem is megfogott valami - talán éppen az, hogy ha külsőleg nem is, de belső tekintetében fel tudnék mutatni egy ilyen embert a saját környezetemben is -. Egy kimondottan udvarias srác, aki nem fél attól, hogy nem ronthat ajtóstul a házba. Igenis kivárja, míg a lány tényleg akarni kezdi, és csak utána lendül akcióba... De akkor kő kövön nem marad. Én egyszerűen imádtam. Szó se róla, a kapcsolatuk viharosabb, mint a Csendes-óceán - természetesen ez is megérhető. hiszen Kacey-nek egy nem mindennapi helyzetből kellett ismételten talpra állnia, így senkit sem lep meg a tény, hogy a szokottnál lassabb tempóban jut el A döntéstből B-ig -, de talán éppen ez adja a sava-borsát, ugyanis az olvasónak nincs ideje unatkozni. Mindig történik valami, amire muszáj odafigyelni. Vagy a két főszereplőnkkel, vagy éppen a többi karakterrel kapcsolatban.
A mellékszereplők is nagyon-nagyon jók. Tucker esetében megértem, hogy sokan kapnak majd külön kötetet: Livie, Cain - a Penny tulajdonosa -, és Ben - az egyik kidobó -. Egytől-egyig érdekes háttértörténettel bírnak, amikből most csak ízelítőt kaphattunk - vagy adott esetben még azt sem -, éppen ezért én már nagyon várom a folytatásokat. És persze ki tudja ki mindenki más is ebbe a helyzetbe kerülhet majd.
Kissé nyomasztó, de mégis érdekes történet, kevés, de érdekes újdonsággal, egy remek stílusú szerző tollából, akire később is érdemes lehet odafigyelni.

Kedvenc karakter(ek): Kacey, Livie, Trent, Ciklon, Dan
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Szujer Orsolya
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 352
Sorozat: Ten Tiny Breaths (#1)


Résztvevő blogok listája:

11.12.Kristina blogja
11.14.Angelika blogja
11.16.Media Addict
11.18. – CBooks
11.20.Dreamworld
11.22.Kelly & Lupi olvas

Nyereményjáték:

Tíz like, tízszeres esély a nyereményre!
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.)

2014. november 17., hétfő

Blogturné #30 - Alexandra Bracken: Sötét elmék

Miért: A Goodreads ajánlotta.

Bevezető: A természet néha elképesztő dolgokat produkál. Olyanokat, amelyeket talán mi magunk sem értünk. S mivel nem értjük, félünk tőlük…
Így van ez azokkal a különleges képességű gyerekekkel is, akikről Alexandra Bracken november 18-án megjelenő ifjúsági regénye, a Sötét elmék szól. Tarts velünk a november 9-18-ig tartó blogturnénkon, ahol megtudhatjátok, mi miért is szeretjük annyira ezt a könyvet. Olvashattok továbbá kedvcsináló idézeteket a könyvből, megtudhatjátok, milyen különleges képességű fiatalok szerepelnek benne, és persze a könyv filmadaptációjáróll is hírt hozunk nektek! A nyereményjáték ezúttal sem maradhat el, a Maxim Kiadó által felajánlott  3 db nyereménykönyvet sorsoljuk ki a helyes megfejtők között!

Tartalom: Amikor Ruby a tízedik születésnapján felébredt, valami megváltozott. Olyan nyugtalanító dolog történt, hogy a szülei bezárják Rubyt a garázsba és a rendőrséget hívják. Olyasmi történt, aminek következményeként Thurmondba, a kormány brutális „rehabilitációs táborába" küldik. Túlélte a titokzatos betegséget, amelybe az amerikai gyerekek többsége belehalt, de mellékhatásként nála és másoknál is valami sokkal rosszabb tulajdonság fejlődött ki: félelmetes képesség, amelyet képtelenek uralni. A tizenhat éves Ruby most a veszélyesek egyike. Amikor az igazság kiderül, Ruby kis híján életét veszti Thurmondban. De sikerül elmenekülnie. Szökésben van és kétségbeesetten igyekszik eljutni a hozzá hasonló gyerekek egyetlen biztonságos menedékébe, az East River-hez. Csatlakozik a táborokból szökött gyerekek csoportjához. Bátor vezetőjük, Liam, nagyon odavan érte. Ám Ruby bármennyire is vonzódik hozzá, nem kockáztathatja, hogy közel kerüljön hozzá. Azok után, ami a szüleivel történt, semmiképpen. Amikor elérik az East Rivert, kiderül, hogy semmi sem olyan, amilyennek látszik, legkevésbé a titokzatos vezető. Ám más erők is működésbe léptek; olyan emberek, akik semmitől sem riadnak vissza, hogy Rubyt felhasználják a kormány elleni küzdelmükhöz. Ruby borzasztó választás elé kerül, amely könnyen azt jelentheti, hogy fel kell adnia egyetlen esélyét, hogy élni érdemes élete lehessen. (Maxim)

Vélemény: Sajnos az utóbbi hetekben negyedannyi időm sincs olvasni, mint szeretném, éppen ezért állt most elő az a kellemetlen helyzet, hogy nem tudok nektek véleményt mondani Alexandra Bracken könyvéről, ugyanis a mai napig nem jutottam el a végére... Éppen ezért ma csak egy pár gondolatot osztanék meg veletek a történettel kapcsolatban, illetve az írónőről is olvashattok majd néhány gondolat erejéig. Ám, ha sikerül befejeznem a könyvet, utána ugyanitt olvashatjátok majd a teljes kritikámat is.

Annyit talán elmondhatok, hogy rendkívül melankolikus hangulata van az egésznek, szóval, aki épp depressziósabb időszakát éli, szerintem tegye félre egy időre. Rendkívül nyomasztó, ahogyan Ruby visszaemlékszik, hogyan is jutott el a táborba, és hogy ott milyen körülmények között is élnek. A PSF-ektől - ők alkotják a felügyelőszervet a táborban - például szabályosan felállt a nemlétező szőr a hátamon, méghozzá nem is kicsit. Engem újból és újból elképesztett, mennyire nem érdekli őket, hogy gyakorlatilag gyerekeket kínoznak, még ha nem is a szó legszorosabb értelmében. A velük szembeni ellenpólust egy a Gyermek Liga nevű szervezet jelenti, akik éppen, hogy megvédeni szeretnék azokat, akik a táborba kerültek, ám róluk egyelőre nem tudtam meg túl sok mindent. Ameddig eljutottam a történetben, addig voltaképpen csak egy flashbacket kapunk, ebből azonban számomra nem derült ki túl sok minden. Rendkívül lassan bontakozik ki a cselekmény, azt azonban még nem tudnám nektek megmondani, hogy ez a történet előnyére, vagy hátrányára válik-e. Idővel kiderül. 

Tehát, Alexandra Bracken az arizonai Scottsdale városában nőtt fel. A Chapparal High Schoolban érettségizett 2005-ben, majd a virginiai The College of William and Mary-ben tanult tovább, itt történelemből és angol irodalomból szerzett diplomát 2009 májusában. Jelenleg New Yorkban él, és egy kiadónak dolgozik. 

Eddig megjelent könyvei: 

Brightly Woven
The Darkest Minds
In Time
Never Fade
Sparks Rise
In the Afterlife
Passenger (készülőben)
Wayfarer (készülőben) 

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: ?
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 472
Sorozat: The Darkest Minds (#1)



Résztvevő blogok listája:

November 9 - Kristina blogja
November 11 - Deszy könyvajánlója
November 12 - Roni olvas
November 13 - MFKata gondolatai
November 14 - Függővég
November 16 - Kelly Lupi olvas
November 17 - CBooks
November 18 - Dreamworld
November 19 - Könyvszeretet

Nyereményjáték: 

Szeretnénk, hogy játszva ismerhessétek meg jobban a Sötét elmék világát. Ezért a résztvevő blogokon 1-1 kérdést, a válaszokat pedig a turné állomásain találjátok majd.
A válaszokat a rafflecopter megfelelő mezőjébe írva, pedig részt vehettek a nyereményjátékon és tiétek lehet a könyv 3 példányának egyike.

9. Kérdés: Mi a neve annak a szervezetnek, amely a táborba vitt gyermekeket igyekszik megvédeni?

2014. november 14., péntek

Blogturné #29 - Melissa Landers: Elidegenítve

Miért: Megtetszett a fülszövege.


Bevezető: Néha olyan helyzetben találjuk magunkat, amilyenre álmainkban sem számítottunk volna. Épp így jár ezzel Cara is, amikor váratlanul egy idegen bolygó nagyon is dögös pasiját kapja cserediákként. A turnénkból megtudhatjátok, hogyan boldogul egymással két fiatal, akiket szó szerint fényévek választanak el egymástól. És a végére még talán az is kiderül, hogy nem is kettejük kapcsolata a legfontosabb tényező az egyenletben.
Természetesen a nyereményjáték sem maradhat el, három példányt sorsolunk ki azok között, akik bebizonyítják, hogy egy L’eihr sem hozhatja őket zavarba.

Tartalom: Cara, a 17 éves diáklány az egyik legkiválóbb tanulója a midtowni középiskolának, amikor egy nap Ferguson igazgató behívja az irodájába. Nem mindennapi hírt közöl a lánnyal: Carát választották ki a L'eihrek arra, hogy egyik cserediákjukat fogadja otthonába egy teljes évre. Két évvel ezelőtt derült fény egy másik bolygó létezésére, melyen az emberekhez hasonló lények élnek, a L'eihrek. Bár kinézetükben szinte azonosak az emberi fajjal, de technológiájukban, felfogásukban, és az élethez való hozzáállásukban teljesen különböznek. Egy jóval fejlettebb fajt képviselnek, és céljuk a Földön élő emberekkel való barátságos kapcsolat kiépítése. Carának egy éve van rá, hogy megismerje Aelyxt, és vendégül lássa, majd ő maga is egy évet fog tölteni Aelyx otthonában. De nem egyszerű a helyzet, mivel az emberek kétkedve fogadják a más bolygóról érkező idegeneket. Carára nagy nyomás nehezedik, mert barátai is egyre bizalmatlanabbak Aelyxszel szemben. És ahogy az emberek és a L'eihrek kapcsolata egyre inkább kezd meginogni, úgy fűzik egyre szorosabb szálak a lányt Aelyxhez. Úgy tűnik, a két nép közötti összecsapás elkerülhetetlen. Az egyre baljósabb eseményeket felgyorsítja, mikor az emberek egy radikális csoportja megöl egy l'eihrit. Vajon milyen szerep jut Carának és Aelyxnek ebben a kiélezett helyzetben? Elég erős a szerelmük, hogy átvészeljék a megpróbáltatásokat, vagy örökre el kell engedniük egymást? (Maxim)

Vélemény: Amikor először kinyitottam Melissa Landers könyvét, komolyan tartottam tőle, hogy nem fog nekem tetszeni. Eleinte nagyon megfoghatatlannak tűnt az egész történet, és az igazat megvallva, nem is egészen értettem - függetlenül, a mint láthatjátok, elképesztően részletes, gyakorlatilag mindent előre eláruló fülszövegtől - mire is megy majd ki az egész, ugyanis volt valami elképesztően idegesítő Cara személyiségében. Olyan tudálékos, állandóan okoskodó karakter a történet elején - értem én, hogy okos, meg ehhez hasonlók, de ez még nem jogosítaná fel szerintem, hogy úgy viselkedjen néha, mintha ő találta volna fel a spanyol viaszt -, hogy kimondottan örültem, amikkor kapott az élettől egy igen komoly pofont, a hozzá érkező cserediák, Aelyx személyében.
A fiú ugyanis a meglehetősen extrovertált Carával ellentétben nagyon is visszahúzódó. Tény és való, hogy egy másik bolygóról származik, éppen ezért semmi igazán meglepő nincsen abban, hogy nem barátkozik össze azonnal senkivel, sőt, még a lányt is, akivel gyakorlatilag a nap majd' minden egyes percében kénytelen ugyanazt a levegőt szívni, igen nehezen engedi be a páncélja mögé. Lehet, hogy ezzel nem mondtam túlságosan újat, de szerintem már régen láthattunk példát arra az ifjúsági irodalomban, amikor a férfi főszereplőnk nem az a domináns vadállat, mint amit az utóbbi évek sztenderdjei szerint megszokhattunk. Félreértés ne essék, azért Aelyx sem egy szent, sőt, azt kell mondanom, hogy éppen ellenkezőleg. Mint mindenkinek, neki is van egy nem éppen világos oldala, ám ezt Landers remekül adagolja, éppen ezért képes elvarázsolni a női olvasókat. Igaz, én sokkal jobban élveztem a későbbi részeket, amikor már megbarátkoztak egymással, de azt el kell ismernem, hogy a kapcsolatuk alakulása már a kezdetektől fogva rendkívül érdekes egyébként. 
Mégis, engem nem Cara és Aleyx fogott meg, hanem sokkal inkább a világ, amelyben élniük kell. Az én véleményem szerint ez az, amiben az írónő igazán emlékezeteset alkotott, ugyanis nem arról van szó, hogy megérkeznek a földönkívüliek, és erre, mint egy varázsütésre mindenki térdre veti magát előttük, hanem éppen ellenkezőleg. A regény rengeteget foglalkozik a tolerancia kérdésével, ugyanis Aelyx jelenlétét nem mindenki fogadja ám jól. Külön jó példa erre Cara baráti köre, akik esküszöm nektek, annyira elviselhetetlen módon viselkednek, hogy csak miattuk többször is megfontoltam, hogy kidobom az ebook-olvasómat az ablakon. Amit Tori és Eric művelnek, szerintem nem más, mint a közönséges hiszti netovábbja. Egyáltalán nem tudtam komolyan venni, hogy ők szívvel-lélekkel az ELME-ügyét szolgálnák - amelynek feltett célja Aelyx népének likvidálása a bolygónkról -, inkább tűnt gyerekes civakodásnak az, ahogyan a nemtetszésüket kinyilvánították. Ugyanakkor például a folyamatos tüntetések, atrocitások és ehhez hasonlók folyamatosan jelen vannak a könyvben - sokkal nagyobb fenyegetést jelentve, mint amennyit a két mellékszereplőnk együttesen valaha képes lett volna összehozni -, és az én meglátásom szerint nagyon jól működnek, ugyanis valóban átformálják mind Cara, mind pedig Aelyx gondolkodásmódját. 
És még egy dolog: szerintem ez a regény nem romantikus. Persze, mint azt már tudhatjátok, kibontakozik valami a két főszereplőnk között, ám ez annyira lassan alakul ki, és olyan későn válik jelentőssé, hogy én szívem szerint megspórolnám ezt a jelzőt. Van itt ennél sokkal érdekesebb csámcsognivaló is, és érdemesebb arra koncentrálni. 
Talán éppen az ilyen húzások miatt, leginkább Scott Speer Immortal City című könyvéhez tudnám hasonlítani ezt a regényt, amely szintén dugig van a mai társadalomra is vonatkoztatható kritikákkal. Ha valaki előszeretettel elmélkedik ilyesmin, mint például a tolerancia, vagy akár a környezetvédelem kérdése, javaslom, hogy kukkantson bele ebbe a regénybe, és garantáltan nem fogja megbánni. Én sem tettem.

Kedvenc karakter(ek): Aelyx
Gyűlölt karakter(ek): Tori
Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Marczali Ferenc
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 364
Sorozat Alienated (#1)



Résztvevő blogok listája:

nov. 11. - Roni olvas 

nov. 12. - MFKata Gondolatai

nov. 13. - Dreamworld

nov. 14. - CBooks

nov. 15. - Book Heaven


nov. 17. - Kelly & Lupi olvas

nov. 18. - Insane Life

nov. 19. - Könyvszeretet

Nyereményjáték:


Egy űrutazás során olyan dolgokat lát az ember, amit addig maximum könyvekből vagy dokumentumfilmekből ismert. Tarts Te is Carával és Aelys-szel a L'eihr-re, és találd ki, mit látnak, mit tapasztalnak útközben!

Minden állomáson egy-egy kis versikét/találós kérdést találtok, mely valamely űrhöz kapcsolódó tárgyat, fogalmat, helyet rejtenek. Találd ki, mire gondolhatott Aelys, írd be a rafflecopter doboz megfelelő kérdéséhez, és esélyes lehet megnyerni a 3 nyereménykönyv egyikét!

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!


A mai vers:


Évek óta kutatjátok,
keresitek rajta az élet-nyomot,
pedig ez a Vörös Bolygó
nem lesz az új otthonotok!

Blogturné #28 - C. J. Roberts: Fogoly a sötétben

Miért: Kíváncsivá tett a téma.
Bevezető: “– Mit kell tennem pontosan?
– Engedelmeskedni.”
Fájdalom és élvezet kéz a kézben jár e regény lapjain. A főszereplő Livvie egy veszélyesen sötét, megdöbbentően bizarr és kéjesen vad világba csöppen, ahol mindenben ki van szolgáltatva mestere kénye-kedvére. Légy erős, és szegődj társául erre a döbbenetes kalandra!


Tartalom: Caleb olyan ember, akit csak a bosszú érdekel. Amióta egy hatalomra éhes gengszter kiskorában elrabolta, majd eladta rabszolgának, másra sem tud gondolni – kizárólag a revans foglalkoztatja. Tizenkét évre merült el az élvezeti célból tartott rabszolgák világában, az egyedüli felelősnek tartott férfit keresve. A szenvedését okozó építész végül előkerült: a személyi igazolványa új volt, a személyisége azonban a régi maradt. Ha Caleb elég közel akar kerülni a céljához, muszáj azzá vállalnia, amit gyűlöl. Elrabol egy gyönyörű lányt, hogy azzá tegye, ami ő maga volt egykoron. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Mint az már a turné többi bejegyzéséből is kitűnt, ez egy felnőtt témájú könyv - és hangsúlyozom, nem az enyhébb fajtából -, éppen ezért a posztot is mindenki csak saját felelősségére olvassa. Köszönöm.

Emlékeztek még, amikor a Soha nem elég-turné kapcsán írtam arról, mennyire szélsőségesen vélekedtünk mindannyian arról a könyvről? Nos, örömmel jelenthetem, hogy ezúttal a Fogoly a sötétben sem jelentett kivételt. Hasonlóan heves - ha nem hevesebb - vitát szült közöttünk ez a regény. Sokáig én abban sem voltam teljesen biztos, hogy végül megtartjuk a turnét, például. Na, de akkor lássuk csak, miért is adódhatott ez a helyzet.
Aki találkozott már a Rabul ejtett szűz című borzalomból írt bejegyzésemmel, az tudhatja rólam, hogy nem vagyok oda a Szürke ötven árnyalatáért és annak koppintásaiért. Éppen ezért igen komoly elvárásokkal álltam neki ennek a könyvnek, hiszen foglalkozik a BDSM témakörével, viszont, ellentétben az elődjével, itt egyrészt jobban is ábrázolja, másrészt igen komoly célja van, de erre majd később fogok kitérni.
A fülszövegből is kiderülhetett számotokra, hogy a cselekmény a szexrabszolgaság témája körül forog. Éppen ezért, én azt mondanám, ne legyenek hamis illúzióitok: ha azt várjátok, hogy itt is egy olyan változás megy majd végbe Caleb-ben, mint teszem azt Christian Greyben - aki egomán, megalomán hadd ne mondjam miből vált hősszerelmes bájgúnárrá -, akkor jobb, ha félreteszitek ezt a könyvet. Ez ugyanis távolról sem egy megváltástörténet. Számomra pedig ez tette igazán emlékezetessé a mostanában divatos tucatregények között.
A stílusa elképesztően hatásos. Sokat ostoroztam már az E/1 és E/3 szemszög váltakozásával íródott könyveket, de be kell vallanom, ebben a regényben ez volt a leginkább működő módszer, amivel át lehetett adni a történetet. Ha Caleb gondolatait E/1-es leírással kellett volna végigolvasnom, lehet, hogy nemes egyszerűséggel kihajítottam volna az ablakon. Így azonban adott egy nagyon érdekes ízt a könyvnek, és olyan volt, mintha egy üvegen keresztül, biztonságos távolságból figyeltem volna az olykor-olykor kiakasztó jeleneteket.
A férfi főszereplőnk, ha tetszik, ha nem, egy rossz ember. Nem számít, hogy a körülmények tették azzá, amivé, esetleg már önmagában is ilyen elborult személyiség volt, ez a lényegen mit sem változtat. Amit Livie-vel művel, az egyszerűen szavakkal leírhatatlan, és nem a szó jó értelmében. Valóban képes megtörni a lányt, és ehhez a már fent említett BDSM pusztán egy eszközként szolgál. A szerepjáték ábrázolását ebben az esetben én sokkal hitelesebbnek értékeltem, és be kell vallanom, némely jelenet olvasás közben szabályosan felfordult a gyomrom. Nem hangsúlyos, mégis jelentőségteljes elem. Éppen ezért még csak nem is feltételeztem, és még most sem feltételezem, hogy Caleb és Livie között romantikus kapcsolat állna fent az idő előrehaladásával. Az ok pedig nagyon egyszerű: a lány lelkiállapotában és világlátásában beálló komoly változást egy betegség nevével tudnám nektek a legjobban leírni, ez pedig a Stockholm-szindróma. Erről korábban már írtam egy internetes magazinban, így abból a cikkemből osztanék meg veletek pár részletet ezzel kapcsolatban.
Ez a betegség lényegében azt jelenti, hogy fogvatartó és fogvatartott között egy igen különös kapcsolat alakul ki. Az, akit elzárnak a külvilágtól, ha a fogvatartója kedvesen bánik vele, az nem dühvel és erőszakkal fordul felé – mint azt elsőre feltételeznénk -, hanem kedvezően reagál. Olyan, mintha kialakulna egyfajta beteges vonzalom a két fél között.
Erről a jelenségről, noha kétségkívül már korábban is létezett – elég, ha az ember a XX. század háborúira és a hadifoglyokra gondol - 1973-ban írtak először, amikor Stockholmban – innen ered a tünetegyüttes elnevezése is -, egy bankrablás során a rablók túszul ejtették az ott dolgozókat, akikkel körülbelül 131 órát töltöttek összezárva. Arról, hogy pontosan mi történhetett odabent, nem szól a fáma, de annyi biztos, hogy gyökeresen megváltoztatta az alkalmazottak és a rablók közötti viszonyt. Hiszen megpróbálták megakadályozni a kiszabadításukra tett kísérletet, majd később a korábbi fogvatartottak gyűjtést szerveztek, amiből a rablók jogi védelmét akarták finanszírozni, valamint nem tanúskodtak a tárgyaláson.

Engem az gondolkoztatott el az eset kapcsán, hogy vajon mennyire kell kiszolgáltatott helyzetben lennie az embernek ahhoz, hogy ilyen szinten kiforduljon önmagából, és ne az ellenséget, hanem a barátot lássa abban a személyben, aki ártani akar neki, akár fizikailag, akár lelkileg, például azzal, hogy nem engedi ki a külvilágba. Nos, ezt a kérdést a mi főszereplő leányunkkal kapcsolatban is fel lehetne tenni, és szerintem, ha valaki elolvassa majd a könyvet, igencsak meglepő választ fog kapni. 
Erotikus regény, ez igaz, ám a történet ezen szála számomra nem volt más, mint egy nemi erőszak hosszadalmas leírása. Emiatt tényleg csak olyanoknak ajánlom Roberts könyvét, akiket érdekel ez a téma, és úgy érzik, nem fognak kiborulni tőle. 
Ha valaki szereti a tabutémákat, adhat a könyvnek egy esélyt, annak ellenére, hogy nehéz nélküle anélkül hosszadalmas kritikát írni, hogy az ember minden érdekesebb csavart ellőjön benne. 

Kedvenc karakter(ek): Caleb
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok: 

Nyelv: magyar
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év 2014
Oldalszám: ?
Sorozat: The Dark Duet (#1)



Résztvevő blogok listája:

11.05. – Kelly & Lupi olvas
11.07. – Kristina blogja
11.09. – Angelika blogja
11.10. – Media Addict
11.12. – Dreamworld
11.14. – CBooks

Nyereményjáték: 

A Könyvmolyképző Kiadónak hála három szerencsés ezúttal is megnyerheti a regényt!
A blogturné mind a hat állomásán találtok néhány kiemelt betűt, amelyeket helyes sorrendben összeolvasva olyan eszközök neveit kapjátok, amelyeket gyakran használnak az úr és alárendelt szerepjátékokban, így e könyv lapjain is találkozhattok velük. 
Figyelem! Ahogy ezt a rázós történetet, úgy nyereményjátékunkat is csak felnőtt olvasóknak ajánljuk! A Rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a megfejtést. 
A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.