2017. november 17., péntek

Blogturné #264 - Erin Watt: Megtört herceg

Miért: Az első rész után muszáj volt elolvasnom.


Tartalom: Kikötőben vívott ökölharctól kezdve az iskolai bunyóig: életek omlanak össze a csillogó-villogó palotában, miközben egy srác próbálja menteni a bőrét.


Reed Royalnak mindene megvan: vonzó külső, befolyásos család, sok pénz. Az elit gimiben sorban állnak a lányok, hogy vele lehessenek. Ő viszont magasról tesz mindenkire, mert csak a családja érdekli – amíg Ella Harper be nem sétál az életébe.
Izzó gyűlölettel indul a kapcsolatuk, mert azt akarja, hogy az apja új nevelt lánya szenvedjen. De aztán minden átfordul valami egész másba. Közel akarja tudni magához Ellát. Biztonságban. Egy ostoba hiba miatt azonban Ella elmenekül a karjaiból, így káosz köszönt a Royal-palotára. Reed azon kapja magát, hogy összeomlik az egész világa.
Ella már nem kíváncsi rá. Azt mondja, hogy csak tönkretennék egymást.

Talán igaza van. (Könyvmolyképző)


Vélemény: Már az első részért is oda meg vissza voltam, de a Megtört herceg csak még inkább szította a Royals-széria iránt érzett imádatomat. Annak ellenére, hogy bevallom, a sztori egy égbekiáltóan komoly klisével indít azzal kapcsolatban, hogy mi is történt igazából Brooke és Reed között azon a bizonyos estén, vagy délutánon, már nem is tudom. Amiben viszont újat tudott mutatni az átlagos NA-regények egy jelentős részéhez képest, az az, hogy az incidensnek igen hosszan tartó hatása van a főhősünk és Ella kapcsolatára, és nem éppen pozitív értelemben. Valami tényleg megváltozik a Royal-házban, a fiúk voltaképpen oldalt választanak, hogy kit is támogatnak ebben a nem éppen egyszerű civakodásban. Mondanom sem kell, hogy a kedvenckém, Easton, leginkább Ella-val ért egyet, őt támogatja - az ikrek inkább a semleges álláspontra szavaznak, és mint mindig, Lauren-nel vannak elfoglalva -, miközben Reed élete kezd pokollá változni. 
Olyan, mintha az egész világ összeesküdött volna ellene. A párkapcsolatának vége, az iskolai hierarchia is kezd darabjaira hullani, már egyre kevésbé tisztelik a Royalokat, miközben Brooke beeszi magát az otthonukba, azzal a felkiáltással, hogy gyereket vár Callum-tól. Ezzel kapcsolatban lesz pár érdekes csavar, ami miatt számomra egy folyamatos hullámvasút volt ez a könyv. Éppen ezért, nem is tudom, mit írhatnék róla, mert szerintem ez egy olyan történet, amit olvasni kell. 
A váltott szempont meglepően jó, nem éreztem erőltetettnek Reed nézpontját, pedig sokan tudhatjátok, mennyire finnyás tudok lenni erre. Viszont, amiről meg szeretnék emlékezni, az Jordan és Daniel, akik többszörösen kiverték nálam a biztosítékot. Két ekkora rohadékot is ritkán hord hátán a föld, én mondom. Ez most főleg Jordan-re igaz, aki olyan pofátlan dolgot tesz, hogy én még mindig az államat keresgélem. Ez egy nagyon pici spoiler talán - bár az most mellékes is, hogy ez minek a kapcsán jelenik meg -, de egy ponton úgy akar bosszút állni a Hercegnőn, hogy egy másik lányt egyszerűen odaragasztat a falhoz, ráadásul pucéran. Normális az ilyen? Daniel se kutya, de ebbe inkább nem mennék bele, ezt nektek is látnotok kell. 
Ez a rész egy igazi hullámvasút. Rengeteg hullámvölgy van benne, de azért lehet számítani egészen romantikus  pillanatokra is, de tény és való, hogy ennek a résznek közel sem ez a lényege. Nem a kettős kapcsolata, inkább maga a család van a középpontban, aminek most minden korábbinál jobban össze kell tartania... Vagy kellene. 
Szerintem még az elsőnél is erősebbre sikerült ez a rész, a végén megint egy akkora csavarral, hogy csak pislogtam, mint hal a szatyorban. 


Kedvenc karakter(ek): Ella, Reed, Easton, Callum
Gyűlölt karakter(ek): Brooke, Dinah, Jordan, Daniel
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 348
Sorozat: The Royals (#2)


Résztvevő blogok listája:

11.07. - Könyvvilág
11.13. - Dreamworld
11.15. - Insane Life
11.17. - CBooks
11.19. - Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

A mostani nyereményjátékunkban tesztelni fogjuk, hogy mennyire emlékeztek az első részre. Idézeteket fogtok találni minden blogon, amit valamelyik szereplő mondott, a dolgotok pedig természetesen az, hogy megfejtsétek, kitől származik. Ezután már csak be kell írnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába a nevet, és már esélyesek is vagytok a könyv megnyerésére.


Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


Az első dolog, amit tudnod kell az Astorról, hogy Royalék itt a királyok, (...) – Ők diktálják a szabályokat, és ők gondoskodnak a betartásukról.

2017. november 16., csütörtök

Blogturné #263 - Jennifer E. Smith: Vajon ránk talál a szerencse?

Miért: Jennifer E. Smith.

Tartalom: Alice soha nem hitt a szerencsében – legfeljebb a balszerencsében. A szerelemben viszont nagyon is hisz, és már jó ideje vágyódik a legjobb barátja, Teddy után. A fiú tizennyolcadik születésnapjára – épp, amikor úgy tűnik, talán kialakulhat kettőjük között valami – Alice viccből egy lottószelvényt vesz neki ajándékba. Legnagyobb döbbenetükre Teddy száznegyvenmillió dollárt nyer a telitalálatos szelvénnyel. Eleinte olyan az egész, mint egy valóra vált álom, főleg, mivel a két fiatalnak bőven kijutott már a balszerencséből. Alice-nek gyerekkorában szörnyű lapokat osztott az élet, amikor alig egy év eltéréssel meghalt mindkét szülője; Teddy édesapja pedig nem sokkal később elhagyta a családját, miután óriási szerencsejáték-adósságot halmozott fel. A nehéz időkben Teddy és Alice mindig is egymásra támaszkodtak. Most azonban, miközben igyekeznek megbirkózni a fiú hirtelen meggazdagodásának hatásaival, egyre jobban eltávolodnak egymástól. A pénz egyre inkább tűnik átoknak, mint áldásnak. Miközben Alice és Teddy próbálnak visszatalálni egymáshoz, a lány nemcsak saját magát ismeri meg sokkal jobban, hanem a szerencse és a szerelem kiszámíthatatlan kapcsolatát is. (Maxim)


Vélemény: Kicsit bajban vagyok ezzel a könyvvel. Mivel Jennifer E. Smith írta, tudtam, hogy valami nagyon cuki, aranyos, és egyszerű - de még véletlenül sem buta - történettel lesz dolgom. Viszont, meglepő módon, nem vett le annyira a lábamról, mint vártam, és úgy gondolom, hogy ennek  az az oka, hogy teljesen más hangulata van, mint amit eddig az írónőtől megszokhattam. 
Valahogy az egésznek sokkal komorabb, és egyúttal komolyabb témát boncolgat, mint a többi műve. Nyilván, nem lehet nem elsütni azokat a közhelyeket, miszerint mindenki ábrándozott már arról, hogy mi történne akkor, ha megnyerné a lottó ötöst, viszont, nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy a pénz nem boldogít. 
A komor hangulat számomra abban nyilvánul meg, hogy a főszereplőinket - mint az a fülszövegből is kiderül - szabályosan veri az ég, ha a (bal)szerencséről van szó, mindig ők húzzák a rövidebbet.  Van a kis fogatnak egy harmadik tagja is, Leo, ám őt én nem sorolnám a fontosabb karakterek közé, mivel neki, Alice unokatestvéreként, és egyben Teddy legjobb barátjaként, csak az összekötő kapocs szerepét tölti be, hogy lássuk, hogyan kötöttek ki ők ketten egy légtérben. Plusz, ő a ma már szinte kötelezőnek mondható, meleg legjobb barát/rokon karakter, aki mindig ott van, ha szükség van rá hogy há hallgatóság legyen, vagy éppen az, aki józan észt ver - persze csak átvitt értelemben - a főhőseink fejébe. Gyerekkori barátságról van szó, azonban a lány már egy jó ideje többet érez. Én ezt azért emelném ki, mert a történet legelején van két pont, amit nagyon érzékletesen adott vissza Smith. Az egyik az, ahogyan és amikor Alice ráébred arra, hogy többet érez a másik iránt, na meg az, amikor egyszer csak, szavak nélkül, érezhetően megváltozik valami kettejük között. Nem tudnád pontosan megragadni, mi indítja el a változást, csak a helyzetet tudod leírni, de az új tartalom, érzés, határozottan megjelenik. Nem is emlékszem, mikor volt olyan utálja, hogy ilyen apróságot jól érzékeltetett volna egy író, és én ezt nagyon szerettem. 
Egyiküknek sincs könnyű élete, viszont, Alice ad egy esélyt a fiúnak azzal, hogy vesz neki egy lottószelvényt, amit, csodák csodájára, kihúznak ugye, és ezzel elindul egyfajta lavina. Nem csak Teddy változik meg a nyeremény hatására, ami egy csapásra fenekestül felforgatja az ő és édesanyja életét, de Alice-ét is, aki bizonyos értelemben kénytelen sodródni az árral, majd felismerni, hogy bizony, van az a pont, amikor már nem tudsz mit kezdeni a megváltozott másik féllel. 
Számomra szokatlan, hogy ez a könyv, bár tele van beleerőltetett, szerintem teljesen felesleges poénokkal, a korábbi Smith regényekkel ellentétben, én egyáltalán nem találtam humorosnak, inkább kicsit nyomasztónak, és persze, elgondolkodtatónak. Hiába építkezik sablonos karakterekből, és bizony nem bővelkedik világmegváltó csavarokban, számomra ez az újfajta íz a maga érthetetlen módján, felejthetetlenné tette. Persze, a vége kiszámítható, de kit érdekel? Tudott újat, és érdekeset mutatni, ezért pedig hálás vagyok, amiért elolvashattam. 



Kedvenc karakter(ek): Alice
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/6

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Komáromy Zsófia
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 368
Sorozat: -


Résztvevő blogok listája:

11.13. - Angelika blogja
11.16. - CBooks
11.17. - Könyvvilág
11.18. - Dreamworld
11.19. - Zakkant olvas

Nyereményjáték:

Mostani játékunkban a szerencséhez és balszerencséhez köthető babonák nyomába eredünk. Minden állomás megfejtése egyetlen tárgy vagy állat, azaz csupán egyetlen szót kell helyesen beírnotok a nyereménydoboz minden egyes sorába.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A mai babonánk: Hét év szerencsétlenséget jelent, ha véletlenül eltörik.

2017. november 5., vasárnap

Blogturné #262 - Kylie Scott: Tónus

Miért: Sorozatzáró kötet.

Tartalom:  Pozitív. Két kicsi vonal a terhességi teszten azt jelenti, hogy Lizzy Rollins teljesen mindennapi élete mindörökre megváltozik. És mindez egyetlen hatalmas hiba miatt, amit Las Vegasban követett el a Stage Dive lehengerlően szexis basszgitárosával, Ben Nicholsonnal. Kit érdekel, ha Ben volt az első férfi, aki miatt Lizzy úgy érezte, nem tud ellenállni a vágyainak? Sajnos azonban a lány azzal is tisztában van, hogy teljesen mindegy, ő mire vágyik, Ben egy kellemes szórakozásnál semmi többet nem akar.
Ben tisztában van vele, hogy számára Lizzy érinthetetlen. Tökéletesen és végletesen. Mivel a legjobb barátja feleségének a húga, teljesen mindegy, mennyire izzik kettejük között a levegő, teljesen mindegy, mennyire kedves és szexis Lizzy, okosabb, ha távol tartja magát tőle. Azonban egy pillanatnyi megingás a Bűn Városában, és Ben kénytelen megtanulni, hogy ami Vegasban történik, nem biztos, hogy Vegasban is marad. Ő és Lizzy most már a lehető legmélyebb módon Az kötődik egymáshoz… de kialakulhat ebből valódi szerelmi kapcsolat? (Könyvmolyképző)


Vélemény: Talán ez az egyetlen kötet ebben a sorozatban, amire azt tudom mondani - nem éppen jó szájízzel -, hogy egyszerűen, semmilyen. Egyáltalán nem tett rám mély benyomást, és ennek talán éppen az az oka, hogy most találkoztam a két legkevésbé érdekes főszereplővel a Stage Dive történetében. Éppen ezért, a kritikámat se szeretném hosszúra nyújtani, mert úgy érzem, nincs miről beszámolnom. 
A sztori egyébként szerintem kicsit furcsán indul, egyből belecsapunk a lecsóba, és gyakorilatilag az első fejezet végén, Lizzy már közli is Bennel, hogy gyereket vár. Ezután egy éles váltás, és azt követhetjük figyelemmel oldalakon keresztül - az esetek jelentős részében sms-ek formájában -, hogy hogyan is jutott el a két karakter oda, hogy kamatyoljanak Anne és Malcolm esküvőjén - Ben részéről szigorúan merev részegen, hogy lehetőleg csak homályosan emlékezzen az esetre -. Azt hiszem, nekem ez volt az, ami abszolút unszimpatikussá tette Lizzyt, ugyanis a lány úgy koslat a pasi után, hogy azt egyszerűen szánalmas volt nézni. Számomra ez negatív fényben tüntette fel, mert szerintem az ilyesmivel elsősorban lejáratja magát ahelyett, hogy tényleg felhívná magára a kiszemelt figyelmét. 
Ezután, mi sem természetesebb, hogy Ben magával rángatja a lányt a soron következő turnéra, de ezt olyan formán teszi, hogy sokáig tudomást sem vesz a terhes Lizzyről, próbál úgy tenni, mintha ez az egész helyzet nem lenne valóságos. Aztán, egyszer csak, számomra érezhető átmenet nélkül, kattan egyet, és átmegy gondoskodó, hősszerelmes apajelöltbe. Miért? Azt még értettem, hogy Lizzy mindvégig rajong Benért, így tőle annyira nem meglepő, hogy a terhesség csak még inkább megerősítette benne a gondolatot, hogy szereti a férfit, de a másikról ezt nem tudom elmondani. 
Félreértés ne essék, nincsen azzal semmi gond, ha egy férfi vállalja a felelősséget, ha felkoppint valakit - mondanom sem kell, ez lenne a normális -, az azonban egy kicsit sem tűnt reálisnak, ahogy Ben hirtelen tökéletes minta kispapává lényegül át, miközben vagy ezerszer elmondja, hogy ő igazából egyedül érzi jól magát, és nem tudja elképzelni, hogy az anyagi támogatáson túl mivel tudna segíteni egy kismamát. 
Még Anne és Malcolm viselkedése volt számomra a legszimpatikusabb, mivel ők azonnal a védelmükbe veszik Lizzyt, bár bevallom, azért helyenként ők is hajlamosak a túlreagálásra - mint szinte mindenki ebben a bandában -. 
Nem tartom kizártnak, hogy Scott egyszerűen elfáradt a végére, és már nem tudta átadni azt a humort, vagy olyan karaktereket alkotni, mint akiket igenis meg lehetett kedvelni korábban. 


Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/6

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Császár László
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 344
Sorozat: Stage Dive (#4)

Rácz Tibor fényképe.

Résztvevő blogok listája:

11.02. - Sorok között
11.03. - Angelika blogja
11.05. - CBooks
11.07. - Insane Life
11.09. - Betonka szerint a világ
11.11. - Dreamworld
11.13. - Kristina blogja
11.15. - MFKata gondolatai
11.17. - Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:


A Stage Dive sorozat sokunk számára okozott önfeledt, vidám pillanatokat, éppen ezért a mostani játékunk a lehető legegyszerűbb lesz: írjátok meg, hogyan képzeltétek el a Deep főhősét, Bent!

Ez nagyon egyszerű lesz: a modell/színész képének az URL címét a Rafflecopter dobozba.

A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

2017. október 30., hétfő

Blogturné #261 - Richelle Mead: A ragyogó udvar

Miért:

Tartalom: A The Glittering Court – Ragyogó Udvar Osfrid előkelő palotáitól Adoria aranyporán és vadregényes erdein keresztül mutatja be Adelaide életét: az osfridi grófnő komornája személyazonosságát ellopva megszökik előre elrendezett házassága elől, hogy új életet kezdjen Adoriában, az Új világban. Ehhez pedig be kell iratkoznia a Ragyogó Udvarba.

Az Udvar egyszerre iskola és üzleti vállalkozás: szegény lányokból előkelő hölgyeket faragnak, hogy tehetős, hatalommal bíró férjet foghassanak maguknak az Új világban. Adelaide számára természetesen semmiféle kihívást nem tartogat a tananyag. Tanulmányai során összebarátkozik a tűzről pattant hajdani mosónővel, Tamsinnel, valamint a gyönyörű sirminicai menekülttel, Mirával. Csupán egyetlen ember jön rá, ki is valójában Adelaide: a ravasz Cedric Thorn, a Ragyogó Udvar gazdag tulajdonosának fia.
Adelaide rádöbben, hogy Cedric is sötét titkot rejteget, és közös tervet szőnek: megpróbálják a lehető legtöbbet kihozni Adelaide hazugságából. Csakhogy hamarosan bonyodalmak akadnak – először akkor, amikor átkelnek az Osfridet és Adoriát elválasztó veszélyes tengeren, majd később, amikor Adelaide felkelti egy leendő kormányzó figyelmét.
Ám egyetlen bonyodalom sem bizonyul olyan ijesztőnek, mint az Adelaide és Cedric közötti vonzalom. Ha engednének az érzelmeiknek, botrány törne ki a Ragyogó Udvarban, és mindkettejüket a vad, feltérképezetlen, messzi területekre száműznék… (Könyvmolyképző)
Vélemény: Bevallom, a Vámpír Akadémia sorozatnak közel sem voltam nagy rajongója (az első két kötetnél nem jutottam tovább az olvasásával), de a Ragyogó udvar fülszövege nagyon megfogott, igaz, én valami egészen másra számítottam.

Azt hittem, hogy az első kötet egy az egyben az udvarban játszódik majd, bemutatva, miként készítik fel a lányokat arra, hogy az újonnan meghódított/gyarmatosított területen a felemelkedőben lévő arisztokrácia tagjai legyenek. Ha belegondolunk, szerintem ez az ötlet valahol zseniális, hiszen, ha belegondolunk, amikor például Ausztráliát gyarmatosították – vagy létrehozták a portugál Árnyékbirodalmat -, legelőször közönséges bűnözőket és utcalányokat szállítottak oda, hogy kezdjenek magukkal, amit tudnak. Ezzel pedig megadták nekik a lehetőséget az előrelépésre. A Ragyogó Udvar hasonló céllal jött létre, ám az, hogy ehhez még oktatást is biztosítanak a jelölteknek, ad egy pluszt.
A főhősnő, akit az egyszerűség kedvéért Adelaide-nek fogok hívni, mert az eredeti neve nem jut eszembe, igencsak kilóg a sorból, hiszen ő arisztokrata származásúként sokkal több mindennel van tisztában, mint a többi lány. Ugyanakkor, a tény, hogy az elején nem akarja felhívni magára a figyelmet, számomra nagyon szimpatikussá tette, annak ellenére, hogy kezdetben jókat derültem a bénázásán, ugyanis öltözködni sem tudott egyedül. Ő volt a szerencsétlenség abszolút mintaképe. A dolgok akkor változtak mondhatni egy hatalmasat, amikor rájön, hogy nem csak a saját jövője múlik ezen, hanem a közvetítője, Cedric is, akinek nagyobb szüksége van a segítségre, mint azt elsőre gondolná az osfridi lány.
Így lesz ő a Gyémánt a lányok között, ami sokkal több bonyodalomhoz vezet, mint kellene. Azonban a történetről ennyi elég, szerintem.
Amire én számítottam, az az, hogy az oktatással megy majd el az egész első rész, de ehhez képest, ez nagyjából a történet harmadát-negyedét teszi ki csupán, a történet többi része már az adoriai eseményekkel foglalkozik. Nem csak Adelaide, hanem a két szobatársa, Mira és Tamsin fejlődését is nyomon követhetjük, akik éppenséggel a következő két rész főszereplői lesznek majd. Számomra Mira volt a legszimpatikusabb, mert benne van igazából szerintem a legnagyobb potenciál. Egy elmaradott területről származik, tipikusan olyasvalaki, aki semmi jóban nem reménykedik az életben. Ennek ellenére, nem megy át elesett rinyagépbe, hanem megpróbál boldogulni. Lassan nyílik meg a többiek elől, ami nagyon jól áll neki, én nagyon drukkolok, hogy idővel elérje a célját.
Tamsint, bár utált karakternek nem nevezném, kétségtelenül a legunszimpatikusabb a három lány közül, holott a motivációi teljesen érthetők. Ő is a kitörésben reménykedik, de azért, hogy a családját segíteni tudja. Nem valami eszes, ennek ellenére, vannak pillanatok, amikor képes átlátni Adelaide álcáján, ami nem meglepő módon, idővel rombolja a kapcsolatukat.  
Három különböző egyéniség, akiknek az útja idővel különválik, azonban mindhárman megérdemlik, hogy idővel megismerhessük a történetük alakulását. Egy olyan világban próbálnak meg érvényesülni, ami engem leginkább az újkorra emlékeztet, koraújkori elemekkel társítva – hiszen a ház asszonyától már a korábbi korban is elvárták, hogy a háztartás és a gazdaság irányításában kompetens legyen -. A világ fogott meg elsősorban, azonban úgy érzem, még közel sem tudtam meg róla annyit, mint ami benne van még. Remélem, Mira kötetében többet is megtudhatok az Osfrid és Simirica közötti konfliktusról, amit itt csak említés szintjén hoz be Mead, azonban nagyon izgalmasnak tűnik.
Az írónő stílusa tetszett – sokkal jobban, mint a Vámpír Akadémiánál -, a történetvezetéssel sincs probléma, bár helyenként inkább kiszámítható, mint meglepő, azonban, engem ez nem zavart.



Kedvenc karakter(ek): Adelaide, Mira
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10


Alapok:


Nyelv. magyar
Fordította: Szabó Krisztina
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 536
Sorozat: The Glittering Court (#1)

Rácz Tibor fényképe.

Résztvevő blogok listája:


10.26. - Sorok Között

10.28. - Függővég
10.30. - CBooks
11.02. - MfKata Gondolatai
11.04. - Deszy könyvajánlóje
11.06. - Fummie Bibliotheca

Nyereményjáték:


A könyv hősnője, Adelaide nagyon tehetséges festő, és tökéletesen ért ahhoz, hogy híres művészek képeit lemásolja.

A mostani játékunk során olyan híres festményeket mutatunk nektek, amiket Adelaide könnyedén tudna reprodukálni. A feladatotok, hogy a festő nevét, vagy a festmény címét beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

2017. október 29., vasárnap

Blogturné #260 - Jennifer L. Armentrout: Perzselő csók

Miért: Jennifer L. Armentrout.

Tartalom: Az első csók az utolsó lehet

A tizenhét éves Layla nem vágyik másra, csak normális életre. Szeretne beilleszkedni az iskolában, és rendes randira menni a dögös Zayne-nel, akibe egy örökkévalóság óta bele van zúgva. Az a gond, hogy Zayne úgy bánik Laylával, akár a kishúgával – ráadásul a lány élete csöppet sem normális. Layla félig démon, félig gorgó, és olyan képességekkel rendelkezik, mint senki más. És bár Zayne őrző, azaz a gorgók közé tartozik, akiknek feladata a démonok levadászása és az emberek védelme, Layla csókja megölne bárkit, akinek lelke van – beleértve Zayne-t is. Aztán a lány megismerkedik Rothtal: a tetovált, pokolian szexi démonnal, aki azt állítja, hogy minden titkát ismeri. Layla tudja, hogy távol kéne tartania magát tőle, de nehéz ellenállni a kísértésnek, amikor ezzel a fiúval végre nem akadály a csókolózás. Ha megbízik Rothban, azzal végleg tönkreteheti az esélyeit Zayne-nél, miközben árulónak bélyegezheti az őrzők családja, akik felnevelték. Ám miután Layla egy erőszakos démon-összeesküvés kellős közepén találja magát, az ellenség csókja egyszeriben semmiségnek tűnik a közelgő világvégéhez képest.

Vélemény: Újabb Armentrout könyv, újabb szerelem, legalábbis nekem. Már évekkel ezelőtt, az amerikai megjelenés idején szemeztem ezzel a regényével, de végül úgy hozta az élet, hogy akkor nem volt lehetőségem nekikezdeni, de semmi baj, most végre pótoltam ezt az elmaradásomat. :)

Azt hiszem, még jobb is jártam így, hiszen ha annak idején, a megjelenés környékén olvastam volna (2013? vagy 2014? környékén), akkor szinte elkerülhetetlen lett volna, hogy úton-útfélen összehasonlítgassam az írónő másik fantasy-sorozatával, a Luxen-nel, aminek hatalmas rajongója voltam, sőt, talán még vagyok is. Viszont, mivel már régen volt, nem azon kattogott az agyam olvasás közben, hogy milyen párhuzamokat vélhetek felfedezni a két sorozatkezdő kötet, és a karakterek között. Szóval, ha valaki még egyik saga-t sem olvasta, azt tudom javasolni, hogy egyszerre csak az egyikbe temetkezzen bele, majd hagyjon némi időt, hogy az leülepedjen, és utána essen neki a következőnek (a sorrend abszolút mindegy, mindkettővel jól jár az ember, az én meglátásom szerint).
A világ talán abban tér a legjobban a többi fantasy YA-regényétől, hogy itt az "egyszerű" emberek is tisztában vannak valamennyire a természetfeletti  létezésével, ami végül is, azért is jó, mert érdekes helyzeteket szülhet.
A főszereplőnk, Layla, engem sokkal inkább emlékeztetett Wendy Higgins Anna-jára, de le kell szögeznem, hogy egy annál sokkal, de sokkal összeszedettebb verzióra. Ennek a lánynak is kettős a származása ugyebár - félig démon, félig gorgó -, ami nyilván problémát jelent, nem csak a vegyes képességek miatt, hanem azért is, mert ez kihat a mentalitására, szerintem sokkal jobban, mint Anna esetében. Sokkal jobban kezeli a helyzetét, összeszedettebb benyomást kelt, bár én a folytatásokban várnék egy komoly megingást, vagy összeomlást. 
Ha a szerelmi szálat nézzük, az is izgalmasabb, mint Annáé. Igaz, neki ugye nem volt egy ellenpont a párválasztás terén, Kaiden volt az egyetlen opció, és kész. Itt viszont van ám választék Zayne - akinek a neve a mai napig nem tudom, hogy honnan ismerős a számomra, pedig gondolkozom rajta egy ideje - és Roth személyében, akik két teljesen különböző dolgot testesítenek meg a főhősnő életében. Igen, itt is egy szerelmi háromszögről lesz szó. de hiszek benne, hogy Jen ebből jó dolgot is ki tud hozni. 
Zayne őrzőként az összeszedettség és megfontoltság szimbóluma, aki, csak, hogy a dolog ne legyen olyan egyszerű, fogadott testvéreként kezeli Layla-t, akinek ez értelemszerűen, nem esik valami jól. Ezzel szemben Roth maga a megtestesült rossz, amitől, mint ahogyan az lenni szokott, iszonyú szexi tud lenni. A tiltott gyümölcs, és a többi és a többi. 
Tény és való, hogy a sztori elég klisés, és szerintem már most sejthető, hogy mi lesz a történet végkimenetele, de J. Lynn stílusa nekem elviszi az egészet. Lehet, hogy csak a fangirl beszél belőlem, de nagyon tudom ajánlani. 



Kedvenc karakter(ek): Roth

Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Komáromy Zsófia
Kiadta: Könyvmolyképző kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 480
Sorozat: The Dark Elements (#1)

Anita Forrai fényképe.

Résztvevő blogok listája:

10.29 CBooks
10.30 Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

Vízköpőkről nem sok könyv jelent meg itthon, de más lényekről annál több. Mostani játékunkban minden állomáson egy Könyvmolyképző kiadónál megjelent könyvsorozat borítójának részletét találjátok meg, azonban ne legyen ennyire könnyű, angol részleteket fogtok találni és ennek alapján kell beazonosítanotok. Miután megtaláltátok, a Rafflecopter megfelelő dobozába a magyar címet és az egyik nem emberi szereplőnek a nevét kell beírnotok.
Némelyik könnyebb, másik nehezebb, netán kicsit más színűek és lehet közöttük beugratós is…
A helyesen válaszolók között a könyv három példányát sorsoljuk ki.
Játékra fel!

Figyelem! A válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

2017. október 21., szombat

Blogturné #259 - Erin Watt: Papír hercegnő

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Egy ​lányról, aki sztriptízbárból és benzinkútról kerül fényűző villába és menő gimibe jut, miközben igyekszik hű lenni önmagához.

Ella Harper nagy túlélő, született optimista. Egész életében városról városra költözött szeleburdi anyjával, küzdött a megélhetéséért, és végig hitt benne, hogy egy napon majd kimászik a gödörből. De az édesanyja halála után végképp egyedül marad.

Egészen addig, amíg meg nem jelenik Callum Royal, aki kihúzza Ellát a szegénységből, és elcipeli a luxuspalotájába az öt fia mellé, akik viszont utálkozva fogadják. Mindegyik Royal fiú karizmatikus személyiség, de egyik sem olyan magával ragadó, mint Reed Royal: a srác, aki eltökélte, hogy visszaküldi Ellát a nyomorba, ahonnan jött.
Reed nem tart igényt Ellára. Azt mondja, nem tartozik közéjük.
Talán igaza van.
Gazdagság. Fényűzés. Megtévesztés. Ella új és ismeretlen világba csöppen, és ha a Royal palotában is életben akar maradni, kénytelen lesz felállítani a saját szabályait.
Ella percek alatt eljut a szegény árva sorstól az amerikai álomig… De tényleg könnyebb az utóbbiban élni? (Könyvmolyképző)


Vélemény: Atyaég, nem is tudom nektek szavakba önteni, hogy mennyire imádtam Erin Watt sorozatindító kötetét, annak ellenére, hogy az elképesztően nehezen indult be. És nem túlzok, amikor ezt mondom, ugyanis a kezdés miatt komolyan gondolkoztam azon, hogy abbahagyom, és nem is foglalkozom tovább ezzel a szériával, mert semmi sem tetszett benne. Utáltam Ella-t - egyszerűen rosszul voltam a közönségességétől -, de a leendő gyámját is, aki azzal próbálja meg teljesíteni a barátja végakaratát, hogy szabályosan elrabolja a lányt, meg ehhez hasonlók... Szóval tényleg nem lopták be magukat a szívembe.
Aztán, amikor Callum Royal elviszi Ella-t az otthonába, megtörténik a csoda. Mintha a könyv szabályosan stílust váltott volna. Kezdjük ott, hogy a lány úgy kilóg  sorból, mint annak a rendje. Egyáltalán nem passzol a "tökéletes" gazdagok világába, azonban éppen ez teszi igazán érdekessé, na, meg a tény, hogy az öt új mostohatestvére mindent megtesz - igazából, inkább csak négy, mert a legidősebb fiú, Gideon, alig bukkan fel ebben a részben -, hogy megkeserítse az életét, élükön Reed-del. 
Noha a maga módján egy elég klisés rosszfiút kapunk a személyében, ebben a kötetben kimondottan kedveltem őt. Oké, elismerem, vannak abszolút hülye gondolatai - mint például az, hogy az apja megfekteti Ella-t -, meg még idiótább tettei, de a lányban komoly ellenfelére talált. Van egy rész, amikor például Ella hozzábilincseli őt egy székhez, teljesen pucéran, majd otthagyja. Na, ezen szakadtam a röhögéstől. Érdekes páros az övék, és a tény, hogy Watt több köteten át mutatja be a kapcsolatuk alakulását, azt bizonyítja, hogy ebből azért van még mit kihozni. 
Tegyük hozzá, hogy azért mindegyik Royal-fiú stikkes, így vagy úgy. Reed előbb üt, aztán kérdez, szóval hobbiból ketrecharcosnak áll. Easton állandóan sportfogadásokat köt,  és emellett masszív alkoholista is. Az abszolút mélypont azonban számomra az ikrek szála (Sawyer és Sebastian), de ezt szerintem majd a következő kötetben fejtem majd ki, hogy ne legyen spoileres.. 
Brooke (Callum barátnője) és Dinah (Ella apjának felesége) a két ügyeletes rosszindulatú picsa, egyik rosszabb, mint a másik, de tényleg. Mindkettőről csak rosszat tudok mondani, főleg annak fényében, hogy már a harmadik részt olvasom, és azért vannak itt elég hajmeresztő húzások... 
Callum Royale, a fiúk apja, a könyv egy fura pontja, nehezen áll össze (elsősorban majd a folytatásokban), hogy ő tulajdonképpen kiféle-miféle, mert elég furán kezeli a gyermekeit, vagy éppen a felesége elvesztését, de látszik, hogy Wattnak vele is van valamiféle terve. 
A könyvből pedig nem hiányozhatnak az állandó intrikák, rengeteg csavar is van benne, főleg... A VÉGE, ÚRISTEN A VÉGE!!!! Imádtam, és örülök, hogy hamar jön magyarul a folytatás, mert szerintem sokatokat meg fog lepni ez a lezárás :) 

Kedvenc karakter(ek): Reed, Easton, Ella, Callum
Gyűlölt karakter(ek): Brooke, Dinah
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 360
Sorozat: The Royals (#1)

Beatrix Szatmári fényképe.

Résztvevő blogok listája:

10.13. Insane Life
10.21. CBooks

10.23. Dreamword blog

Nyereményjáték:

Ella beköltözik a Royal családba, akiknek már a nevük is királyi jelentéssel bír, így a nyereményjáték során is magasra emeljük a lécet: a világ leggazdagabb embereit keressük! A feladatotok nem más, mint a leírások alapján kitalálni, hogy kiről van szó, és a nevüket beírni a rafflecopter dobozba.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

A mai feladvány: Amerikai üzletember, Oracle vezérigazgatója, vagyona 52,2 milliárd dollár.