2013. december 25., szerda

Projektek 2014

Nos, ez lenne a jövő évi projektlistám, amiben összegyűjtöttem, hogy mely könyvekre szeretnék sort keríteni 2014-ben - már, ha minden jól megy -. Ugyanakkor elképzelhető, hogy ezek közül nem mindegyikről készül majd bejegyzés a blogra. 

  1. Jennifer L. Armentrout: Opposition
  2. Cora Carmack: Finding it
  3. Cassandra Clare: City of Heavenly Fire
  4. Julie Cross: Timestorm 
  5. Lauren DeStefano: Perfect Ruin
  6. Fisher Amelie: Greed
  7. Gaura Ágnes: Vámpírok múzsája 
  8. Mira Grant: Blackout
  9. J. Lynn: Wait for you
10. Alexandra Monir: Suspicion
11. Patrick Ness: Kés a zajban
12. Wendy Higgins: Sweet Evil
13. Wendy Higgins: Sweet Peril
14. Wendy Higgins: Sweet Reckoning
15. Sherrilyn Kenyon: Inferno
16. Sherrilyn Kenyon: Illusion
17. Rainbow Rowell: Fangirl
18. Scott Speer: Battle Angel

Teljesített projektek: 8/18

2013. december 22., vasárnap

Összegzés 2013

Nos, tekintettel az egyre jobban közeledő év végére, itt az ideje, hogy idén is összegezzem az általam olvasott könyveket, a már tavaly megismert - és néhány új - kategóriá(k) szerint. Ezúttal igyekeztem olyan regényeket választani, amikről egészen biztosan találtok kritikát az oldalon - egy kivételével -.

  1. Legjobb regény: Jennifer L. Armentrout: Origin
  2. Legrosszabb regény: Shayla Black - Lexy Blake: A rabul ejtett szűz
  3. Legnagyobb csalódás: Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás
  4. Legnagyobb pozitív csalódás: Richelle Mead: A szukkubusz dala
  5. Legjobb sorozatkezdő kötet: Jennifer L. Armentrout: Obszidián
  6. Legjobb 2013-as könyv: Anthony Horowitz: Russian Roulette
  7. Legjobb disztópia: Mira Grant: Etetés
  8. Legjobb fantasy: Scott Speer: Immortal City
  9. Legjobb romantika: Tammara Webber: Egyszeregy
10. Legrosszabb romantika: Shannon Messenger: Vihar szeli ketté
11. Legjobb szereplő: Daemon Black (Jennifer L. Armentrout: Lux-széria)
12. Legrosszabb szereplő: Artemisz (Sherrilyn Kenyon: Dark-Hunter-széria)
13. Legjobb író: Sherrilyn Kenyon
14. Legrosszabb író(k): Shayla Black - Lexy Blake
15. Legjobb realistic fiction: J. H. Trumble: Where you are
16. Legjobb sorozat: Chronicles of Nick (Sherrilyn Kenyon)

2013. december 17., kedd

Sherrilyn Kenyon: Infamous

Miért: Nick Gautier.

Tartalom: Iskolába járni. Jó jegyeket szerezni. A legtöbb kamasszal szemben ennyi az elvárás. Csakhogy, Nick Gautier nem tartozik az átlagos kamaszok közé. Olyan dologra hivatott, amit még ő maga se ért igazán. És az a legfontosabb feladata, hogy életben maradjon... miközben sokan - köztük a saját apja is - megpróbálják eltenni láb alól.

Vélemény: Izgalmasnak izgalmas volt, mint mindig, bár, most azért volt némi bajom a történetvezetéssel, leginkább amiatt, hogy akadtak olyan elemek, amelyek többször is előfordultak ebben a könyvben. Semmi bajom azzal, ha mondjuk két egymást követő kötetben megtalálható ugyanaz a csavar - persze más-más körítésben -, viszont azzal, amikor ez az ismétlés egy részen belül történik meg, nem értek egyet. Összességében elmondhatom, hogy ez volt a legnagyobb problémám - ami miatt nem is kapja meg a 20 pontot -, ugyanakkor minden más területen azt a színvonalat kaptam, amit már megszokhattam az írónőtől, és ettől a sorozatától. 
A regény főszála például kimondottan tetszett. Azt a középiskolákban igen gyakori jelenséget mutatja be, amikor valaki, vagy valakik elkezdenek pletykákat terjeszteni az iskolatársaik között. S, bár eleinte is vannak durva pletykák, egy idő után olyannyira elszalad a ló az emberekkel, hogy már teljesen lehetetlen szóbeszédeket is kitalálnak, sőt... Ha megvan hozzá a kellő mágikus háttér, még bizonyítékokat is gyártanak hozzá. Számomra kimondottan érdekes volt ezeket a részeket olvasni, mert jól példázta, hogy az emberek mennyire vevők akár a leglehetetlenebb pletykákra is, ami miatt emberi kapcsolatok mehetnek tönkre.
Nick karaktere igen komoly változáson megy keresztül, hiszen most szembesül először azzal, hogy mit is jelent Malachai-nak lenni, és hogy ezt miként befolyásolja a tény, hogy az édesanyja a legaranyosabb nő ezen a világon. Mert befolyásolja, ezt nem vitás, de olyan formán, hogy az még engem is meglepett néha. Továbbá az is megmutatkozik, hogy egy kicsit sem olyan, mint az apja, Adarian, aki szintén beköszön ebben a részben, méghozzá egy minden eddiginél hosszabban - bár, azért most se lehet tőle túladagolást kapni -. Az viszont azonnal feltűnik, hogy bár Adarian elvileg nem képes a szeretetre - ahogyan normális körülmények között Nick se lehetne -, mégis, olyannyira ragaszkodik Cherise Gautier-hez, mintha az élete múlna rajta. Ki tudja, talán több van ebben a Malachai-ban, mint gondoltam. De ez majd elválik. 
Egy másik, számomra kimondottan érdekes részlet Cherise és Nick kapcsolata volt, leginkább azért, mert itt látszott csak igazán, hogy bár a nő szereti a fiát, egy egészen apró, azonban kimondottan éles tüske van a lelkében vele kapcsolatban. Egy tüske, amit sajnos arra használ, hogy a lehető leglehetetlenebb helyzetekben bántsa a srácot, aki mindig próbál úgy tenni, ahogyan azt az anyja tanította neki... Ehhez képest Cherise gyakorta úgy viselkedik, mint aki nem ismeri a saját gyermekét. Ezt a szálat pedig nem lehet csak azoknak a a negatív hatásoknak a nyakába varrni, amelyek az Infamousben érik őket. Kíváncsi leszek, hogy vajon az elkövetkezendő részekben is lesznek-e ilyen jellegű jelenetek, mint ebben. Nem lennék meglepve, ha igen.
A romantika, bár kétségtelenül nem ez a regény fő mozgatórugója, most is jelen van, és sokkal erőteljesebben, mint eddig bármikor. Ennek nem csak az az oka, hogy a szereplőink idősebbé váltak, hanem az is, hogy végre valahára Nekoda is rájött: Nick távolról sem az a mészárszékre való démon, mint aminek a kezdetek kezdetén tartotta. Érdekes látni, hogy miként mélyül el a kapcsolatuk, s nem csak a fiú részéről, aki, mint tudjuk, már az Infinityben is el van ájulva a lánytól... A lánytól, akiről még mindig nem tudni pontosan, hogy micsoda, de örülnék, ha végre kiderülne valami konkrétum vele kapcsolatban. Annál is inkább, mert a legtöbb elméletemnek, ami Nickkel kapcsolatban született az elmúlt hetekben, ő az egyik legfontosabb mozgatórugója.
Már várom, hogy elkezdhessem az Infernot.      

Kedvenc karakter(ek): Nick, Kody, Caleb
Gyűlölt karakter(ek): Adarian
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: angol
Kiadta: St. Martin's Griffin
Év: 2012
Oldalszám: 468
Sorozat Chronicles of Nick (#3)

2013. december 5., csütörtök

Sherrilyn Kenyon: Invincible

Miért: Nick Gautier. Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam.

Tartalom: Amikor Nick már kezdte elhinni, hogy már nem jöhet rosszabb... 

Alig, hogy túlélte a zombik támadását, egy alakváltóktól és démonoktól hemzsegő világban találja magát, ahol mindenki a lelkére pályázik. Az új igazgató azt hiszi, hogy ő legrosszabb gyerek az iskolában, az edzője olyan dolgokra akarja rávenni, amihez nem füllik foga, miközben egy lány hangja kísérti... Egy lányé, akit senki sem láthat.

S, ha mindez nem lenne elég: ha nem tanulja meg életre kelteni a halottakat a hét végéig, ő is egy lesz közülük.

Vélemény: Mint tudjátok, már az első részért is odáig voltam, de az Invincible csak még tovább fokozta a Nick és története iránt érzett rajongásomat. 
Egyrészt, az a vonása külön tetszett, hogy a cselekmény pontosan ott folytatódik, ahol az Infinityben abbamaradt, kis túlzással azt is mondhatnám, hogy egy perc sem telik el aközött, ahol az első kötet véget ér, és kezdetét veszi a második. Ez pedig ad egy egészen különleges ízt az egésznek, főleg, ha gyors egymásutánban olvassa el őket az ember. 
A történet azonnal beránt, s, noha nem nevezném kiszámíthatatlannak - már ami a regény fő szálát illeti -, az apró mellékszálak terén, mint például Ambrose jelenléte és célja sok meglepetést rejteget még, amik azonban csak a későbbiek folyamán fognak kiderülni, ha jól sejtem. 
Ám nem csak ez teszi különösen érdekessé számomra ezt a részt, hanem az, hogy rengeteg apró dolog derül ki a fiúval, de még inkább a környezetével kapcsolatban. 
Ott van példának okáért Bubba, akiről eddig nem sokat tudhattunk meg - azt leszámítva, hogy ő az egyik legviccesebb karakter, akit Kenyon papírra álmodott -, de most kiderül néhány olyan részlet, ami egy teljesen más fényben világítja meg a férfit, s az én véleményem szerint, csak még szerethetőbbé teszi. Ugyanakkor például Nekoda kapcsán továbbra is sötétben tapogatózunk, az ő szerepe még mindig elég homályos.... De bízom benne, hogy a következő rész után már okosabbak leszünk. Caleb-ről az előző kötet kapcsán se írtam semmit, egyszerűen azért, mert, bár nagyon szerethető valaki, egyelőre nem találtam benne semmi különlegeset. Remek testőr Nick mellett, ezt elismerem... de neki is vannak furcsa ügyletei, na.
Nick hozza a tőle megszokott kissé nyers, kamaszokra jellemző, nyegle stílust, amit a kommentjei remekül át tudnak adni. Érdekes látni, hogy miként próbál megbirkózni azzal, hogy ki is ő, és mi vár rá, miközben igyekszik normális tinédzserként viselkedni, ami, ha ennyi természetfeletti lény mászkál körülötted, egyáltalán nem egyszerű. Még akkor sem, ha Cherise minden egyes alkalommal keményen lerántja a földre.
 A kedvencem azonban egy új karakter: Grim, vagyis a Halál, akinek az a feladata, hogy felszínre hozza a Nickben rejlő erőket, és megtanítsa azok használatára. Néhány megnyilvánulásán hangosan nevettem, ugyanakkor voltak pillanatok, amikor a hideg futkosott tőle a hátamon. Nem mintha ez baj lenne, azt hiszem, éppen ez az, amit szerettem benne. Meg se próbál jóként viselkedni, elvégre nem az. Egyrészt a tanítandó kölyköt látja a fiúban, de másrészt az ellenséget is, akit, ha tehetné, szívesen eltenné láb alól. Ez a furcsa egyensúly pedig igen vicces jeleneteket eredményezhet, és eredményez is. Én kimondottan szerettem azokat a pattogós párbeszédeket, amiket Nick-kel folytat.      
Akad egy újabb főellenség ebben a részben, Devus edző, aki - erre egyszerűen nem tudok jobb szót mondani - egy vérbeli szemétláda. Értem én, hogy vannak becsvágyó emberek, de attól, amit ez a fazon művel, komolyan mondom, hogy több soron is leesett az állam. Azt sajnálom vele kapcsolatban, hogy bár ki van dolgozva a története, én mégis nagyon rövidnek találtam. Szerintem elég keveset szerepelt ahhoz képest, hogy voltaképpen ő lenne a lényeg ebben a könyvben. 
Mit mondhatnék még? Akinek tetszett az első rész, szerintem ezt is szeretni fogja.  

Kedvenc karakter(ek): Nick, Ambrose, Bubba, Grim
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: angol
Kiadta: St. Martin's Griffin 
Év: 2011
Oldalszám: 420
Sorozat: Chronicles of Nick (#2)