2018. június 30., szombat

Blogturné - Rachel Gibson: Az én pasim


Miért: Sorozatfolytatás.


Tartalom: Ami Vegasban történik, az nem mindig marad ott, ahogy azt Rachel Gibson a New York Times bestsellerszerzője csodaszépen demonstrálja ebben a szellemes, szexi románcban. Az én pasim... egy sikeres esküvőszervezőről szól, akinek élete a feje tetejére áll, miután a férfi, akihez egykor, egy gyorsan lezavart Las Vegas-i szertartás keretében, meggondolatlanul hozzáment, váratlanul újra berobban az életébe. A regény tömör gyönyör: a szellem, a szív és az érzékiség bámulatos harmóniája jellemzi, amely az írónő védjegyének tekinthető. (Athenaeum)

Vélemény: Bár olvastam az előző részt, arról nem számoltam be, mert nem igazán nyerte el a tetszésemet. Nagyon kapkodónak éreztem a cselekményt, és egyik főszereplő karakter se nyűgözött le annyira, hogy késztetést érezzek rá, hogy megemlékezzek róluk. Éppen ezért bíztam benne, hogy a folytatás ennél már csak jobb lehet, és nem is tévedtem. 
Sam története számomra valamivel érdekesebben indult, mint a többieké. Itt ugyanis nem egy kapcsolat kialakulásáról, hanem annak újraélesztéséről olvashatunk. Az Autumn-nal való kapcsolatának alapja egyébként hasonlít arra, mint amit a Lick-ben láthattunk Kylie Scott-nál: itt is egy rögtönzött, nem éppen józan állapotban kötött házasságról van szó, ám itt a felek, jóllehet, született egy közös gyermekük - mintegy, az esküt megerősítendő -, nincsenek együtt. És az igazság az, hogy ebben az esetben én nem tudtam ítélkezni a karakterek felett, hogy így döntöttek. Noha Sam részt vesz a kisfia, Connor életében - akit egyébként valamiért rendszeresen sikerült Connernek olvasnom -, azért egy élsportoló esetében ez közel sem olyan egyszerű feladat. Hogy legyen belőle hétvégi apuka, ha olyankor legtöbbször meccse van? 
Talán nem is csoda, hogy Autumn látszólag ki nem állhatja őt, hiszen joggal érzi úgy - ez persze csak az én véleményem -, hogy Sam nemes egyszerűséggel ráhagyja a gyereknevelés nehezebbik részét. Bevallom, hasonló helyzetben én sem lennék boldog, ha így kellene helytállnom anyaként... Sőt, én a helyében sokkal jobban megizzasztottam volna a férfit, hogy küzdjön még egy kicsit, ha tényleg vele akar lenni, és nem csak a szája jár, mint fiatalabb korukban. 
Mindettől függetlenül, imádtam, ahogy újra egymásra találtak, igaz, szerintem ebben Connor-nak jutott ki az oroszlánrész, ugyanis a kis kíváncsiskodásával direkt, vagy indirekt módon, de folyamatosan arra ösztökélte a szüleit, hogy együtt kell lenniük. 

Ha belegondolunk, ez a történet egy ezerszer lerágott csont, hiszen szinte minden olyan könyvsorozatban, ami több párosról szól, akad legalább egy olyan, ami vagy véletlenül kötött házasságról, vagy a becsúszott gyerekről szól. Számomra egyébként ez egy nagyon rossz tendenciát sejtet, mivel ez azt a hatást kelti az emberben, mintha bármelyik párkapcsolat megmenthető lenne egy nem tervezett terhességgel, vagy ilyesmi. Pedig, azért ez közel sincs ám így, elvégre minden történet más és más, ami az egyik esetben működik az lehet, hogy egyáltalán nem járható út egy másikban. Viszont, ami miatt egyszerűen képtelen vagyok haragudni Gibsonra azért a klisétengerért amit itt felvonultatott, az éppen a három főszereplőnk. Egyikük sem hordoz magában túl sok újdonságot, azonban a köztük lezajló interakciók nagyon jók. Alapvetően élesek és viccesek, de amikor komolynak kell lenniük - például a visszaemlékezések bizonyos pontjain -, akkor igenis megvan bennük az a plusz, amire ilyenkor szükség van. Bár nem hoz semmi újat, az ötödik részhez képest számomra ez egy felüdülés volt, annál is inkább, mert egy délután alatt el lehetett olvasni. 


Kedvenc karakter(ek): Sam, Connor
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/9



Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Szieberth Ádám
Kiadta: Athenaeum Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 320
Sorozat: Hokisok (#6)



Résztvevő blogok listája:

06.24.Angelika blogja
06.28.Kristina blogja
06.30. - CBooks

Nyereményjáték:

A blogturné valamennyi állomásán egy-egy, a 2017-2018-as amerikai jégkorong szezonban aktív játékos teljes nevét kell kitalálnotok a csapat neve és mezszáma alapján.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Anaheim Ducks #36
a Rafflecopter giveaway

2018. június 22., péntek

Blogturné - Jus Accardo: Remegés

Miért: Kale!!

Tartalom: Dez Crossnak megvannak a maga problémái. Már majdnem tizennyolc éves és az elmeháborodás határán áll a Denazen részvénytársaság által használt drogtól, amivel a képességét igyekeztek fokozni. A hozzá közelálló emberek hátat fordítottak a földalatti mozgalomnak, és most a rossz oldalon harcolnak. És akkor még ott van Kale is… Ettől rosszabb már nem is lehetne a helyzet.
Már persze, amíg nem lesz mégis rosszabb. A Denazen egy új, Uralom elnevezésű kísérletet készül indítani, ami működik is. Ám ez azt jelenti, hogy ki a régivel és jöjjön az új. Kiadták a parancsot, hogy végezni kell a második kísérlet minden túlélőjével, köztük Dezzel is. A jó hír az, hogy az eredeti kísérletnek van egy túlélője. Egy nő, akinek a vérében talán megtalálható az ellenszer a Felsőbbrendűség csoportjába tartozók második generációjának a hibáira. De nem csak az ellenálló Hatosok tudnak a nőről.
Dez apja képes lenne mindent megtenni, hogy megakadályozza a lányt az ellenszer megszerzésében – még azt az egyetlen dolgot is bevetné, amitől Dezben egészen biztosan egy világ omolna össze. (Könyvmolyképző)



Vélemény: Őszinte leszek, egy nagy problémám van ezzel a könyvvel, nevezetesen, hogy NÉGY évvel ezelőtt olvastam a második részt (és igen, sajnos a munka, egyetem, és a blogturné mellett egyszerűen nem volt időm újrázni az előző két kötetet), így úgy ültem neki a könyvnek, hogy az elején kapkodtam a fejemet, és azt kérdezgettem magamtól, hogy ez most miért is történik? Mi van? Miért van? Majd szépen lassan az agyam elkezdte felköhécselni a korábbi emlékeimet, ami sokat segített a történet megértésében, de akkor is. Ez a rengeteg eltelt idő nálam sokat nyomott a latba, és azt kell mondanom, hogy talán ez is az oka annak, hogy ez a történet közel sem ütött akkorát, mint szerettem volna, pedig annak idején oda meg vissza voltam a Denazen-szériáért. 

És azt kell mondanom, hogy most, a végére érve, picit csalódott vagyok. Nem egészen azt kaptam, mint amire én számítottam.(Tanulság: nem érdemes előre gondolkodni, és teorizákat gyártani, mert ha az adott író/nő még alul is múlja az elképzeléseinket... nos, az elég fájdalmas). 
A történet persze megint csak ütősen indít a magából kifordult Kale-lal, akitől már korábban is felfordult a gyomrom, egyszerűen azért, mert mindenki érezheti, hogy ezzel a sráccal valami nagyon-nagyon nincs rendben. Ez már a második rész végén is így volt persze, de itt ezt még fájdalmasabb volt látni. 
Dez szarkasztikus, már-már fekete humora persze sokat javított a dolgokon, de azért nem tudott megoldani - enyhíteni - minden problémát. Sokszor éreztem azt, hogy Accardo kapkod, és éppen ezért rengeteg jelenetet összecsapottként tudnék a legjobban jellemezni. Az egyik pillanatban még A dolog történik, a következőben B, de a kettő között nem érezni semmilyen átmenetet. 
Alex... Úristen Alex! Én bírom az elég seggfej, barom megnyilvánulásait, de azért éppen emiatt nem egyszer ki is húzta nálam a gyufát. Mondjuk, amikor Kale-lel kezdtek szócsatázni (és hadd ne mondjam mit összeméregetni), azok szerintem nagyon jó részek voltak, legalábbis nem egy kacajt kicsaltak belőlem. Nem vagyok normális? Bennem felmerült ez a gondolat is... 
Kale esetében most láthatjuk felszínre jönni azt, hogy ő bizony nem az a cuki, ártalmatlan, jótét lélek, mint aminek az előző részekben megismerhettük. Itt előtérbe kerül - relatíve sokszor - a könyörtelen, gyilkolásra termett énje, ami bevallom, picit ijesztő... De azért nem megy át egy bizonyos határon (mármint Accardo).
Fura belegondolni, hogy még további részeket is tervez a sorozatnak - nem azért, mert nem érthető, hiszen bőven van még mit folytatni -, mert én úgy érzem, hogy Accardo kicsit megfáradt. Lehet, hogy csak elfogyott az ihlete, és majd a Transcendent megint egy olyan könyv lesz, amitől egyszerűen leteszem a hajamat, de jelen pillanatban nem vagyok benne biztos, hogy el akarom majd olvasni a folytatásokat. Ja, és azt is tegyük hozzá, hogy a folytatások még kint sem jelentek meg... Szóval ki tudja, mikor olvashatjuk majd Dez és a Hatosok történetét? 

Kedvenc karakter(ek): Dez, Kale
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Dobó Zsuzsanna
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 352
Sorozat: Denazen (#3)

Blogturné – Jus Accardo: Tremble – Remegés [Nyereményjáték]

Résztvevő blogok listája:

06.22 CBooks
06.24 Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:


A mostani játékunkban a különleges képességekkel rendelkező tagokból álló csoportok kerülnek a középpontba. Minden állomáson találtok egy képet, és a ti feladatotok megmondani, hogy melyik csapatot is látjátok.  Ha velünk játszotok, megnyerhetitek a kiadó által felajánlott 3 nyereménypéldány egyikét!A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

2018. június 16., szombat

Blogturné - Rachel Van Dyken: A csábítás szabályai

Miért: Rachel Van Dyken.

Tartalom: Minden ​szabályt megszeg, hogy övé legyen a lány. Miután egy baleset véget vet profi sportolói karrierjének, Ian Hunter visszatér az egyetemre – és készen áll arra, hogy egy újfajta játékban vegyen részt. Az ő agyából pattan ki a Szárnysegéd Bt. gondolata, ami, szájról szájra terjedő sikeres és titokzatos szerelmi tanácsadó szolgáltatást nyújt a szerelemre éhes lányoknak. Amikor Blake Olson jelentkezik, hogy igénybe vegye a Szárnysegéd Bt. szolgáltatásait, Ian megismeri minden idők legreménytelenebb ügyfelét. A slampos sportruhákban és tangapapucsban pompázó Blake-nek csodára van szüksége ahhoz, hogy megszerezze a kiszemeltjét. Csak egy profi randiguruval van rá esélye. Ian tudja, hogy a tanácsai és az átváltoztató munkája nyomán Blake is sikerrel járhat. Ám ahogy a lány lassan átváltozik, Ian rájön, hogy komoly veszély fenyegeti az első számú alapszabályát… Ne ess bele az ügyfélbe! Frappáns és szenvedélyes szerelmi történet, amiből az olvasó a fejét fogva döbbenhet rá a férfi és a női gondolkodás különbségeire. Bájos, pajkos, humoros. (Könyvmolyképző)


Vélemény: Nem tudtam megállni, és a könyv elolvasása után belelestem a Passionflix filmfeldolgozásába is. Azt kell mondjam, hogy összességében az adaptáció korrekt, mármint szépen követi a regény cselekményét, egészen jól vissza is adja azt, viszont... Lehet, ezzel én vagyok így egyedül a föld kerekén, de szerintem Nick Bateman-hez egy kicsit sem passzol Ian karaktere. Ezzel ellentétben például az Ugly Love Miles-ához én is telitalálatnak tartom a srácot, de itt nekem sorozatosan kilógott a lóláb. 
Ezt magamban azzal magyaráztam, hogy Ian egy nagydumás csávó, amit szerintem a színész nem igazán tudott átadni. Hiába voltak ott az olykor talán egy az egyben a könyből átemelt párbeszédek (ezt most csak azért nem mondom biztosra, hogy így volt, mert magyarul olvastam a könyvet, és nem néztem bele az eredeti szövegbe), számomra kicsit hiteltelen volt. De mondom: lehet, hogy ezzel egyedül nekem volt problémám. 
A Blake-t alakító színésznővel nem volt bajom, szerintem ő elég jól hozta az elvárhatót, bár szerintem a slamposságát nem mindig tudták átadni. Bár, ez valahol egy tipikus hollywoodi dolog, a "nem szép lányt" is mindig csinos, szép színésznőkkel játszatják el, ugyebár. De ez van, ezt kell szeretni. :) 
Ez a könyv számomra összességében olyan hatást keltett, mintha újrázták volna az Alku című könyvet Elle Kennedy-től, azzal a különbséggel, hogy itt Ian és a haverjai egy egész "iparágat" húzta fel arra, hogy az egyetemen segítenek párt találni a szerencsétlenkedő diákseregnek. Ez a húzás nekem mondjuk tetszett, bár bevallom, azért ha józanul gondolkodom, ez egy finoman szólva is irreális ötletnek tűnik a szememben, de ettől még jókat lehetett rajta nevetni. Van  benne egy pici abszurditás, de épp csak annyi, hogy azért még élvezhető legyen a dolog. Viszont, éppen ezért, nem is nagyon tudom, hogy mit mondhatnék el a történetről, amit ezek alapján ne tudnátok magatoktól kitalálni. Mondjuk az tény, hogy itt minden szereplő szerethető szerintem, ellentétben az Alkuval, ahol Gavin-től én sokszor a falat kapartam, hogy mégis hogy lehet akkora idióta és barom, mint amekkora. Szóval egy szép nagy piros pont az írónőnek. 
A sztori egyszerre vicces, és cuki, a romantikával sem volt nagy gond - egészen a kötelező túltolásig a végefelé, amikor már minden messze túl tökéletes és rózsaszín az én ízlésemnek -, szóval Van Dyken hozta azt a színvonalat, amit annak idején megszokhattunk már tőle. 

Kedvenc karakter(ek): Blake
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 306
Sorozat: Wingmen Inc. (#1)

Résztvevő blogok listája:
06.10. -Kelly & Lupi olvas
06.12 - Angelika blogja
06.14. - Deszy könyvajánlója
06.16. - CBooks
06.18. - Kristina blogja
06.20. - Könyvvilág
06.22. - Dreamworld
06.24. - Sorok között


Nyereményjáték:

Justene AlpertA Passionflix jóvoltából film is készült Rachel Van Dyken regényéből! De kik is szerepeltek benne? A mostani játékunk kissé talán nehéz lesz, de tudjuk, hogy megoldjátok! Minden állomáson találtok egy képet az egyik színészről, a feladatotok, hogy beírjátok a rafflecopter dobozba a színész nevét, és hogy mely karaktert alakította. Például: Mekk Elek - Jakab Sok sikert! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.
a Rafflecopter giveaway

2018. június 14., csütörtök

Blogturné - Alessandra Torre: Hollywood-i mocsok

Miért: Alessandra Torre.

Tartalom: Cole Masten. Hollywood Tökéletes Férjéből Hollywood Legszexibb Agglegénye lett, miután szupersztár felesége elhagyta. Most minden partiban benne van, és mindenkit megfektet, akit tud. Los Angeles, vigyázz: új rosszfiú van a városban!

Summer Jenkins. Ez én vagyok. Kisvárosi lány, aki a Georgia állambeli Quincyben ragadt. A csirkés kajáim mennyeiek, a pókerasztalnál ki tudok forgatni egy felnőtt férfit a vagyonából, és az érettségi évében közfelkiáltással választottak meg a Legbarátságosabbnak.

Más világban éltünk. Nem is lett volna szabad találkoznunk. Csakhogy Cole Masten elolvasott egy könyvet az én kis városomról. Hat hónappal később pedig leszállt a magángépével a poros kis repterünkön, és magával hozta Hollywoodot.
Azonnal tudtam, hogy ez bajt jelent. A városnak ‒ és nekem is.
Néha az ellentéteknek nagyon nem kellene vonzania egymást. (Könyvmolyképző)


Vélemény: Ha emlékeztek, annak idején nem rejtettem véka alá, hogy Torre: Sötét hazugságok című könyve finoman szólva nem lett a kedvencem. Egy olyan csavarra húzta fel a történetet, amely, bár kétségtelenül ötletes volt, nekem egyszerűen elrontotta az élményt, mert azt a benyomást keltette bennem, hogy nem volt elég bevállalós. Nem mert kockázatot vállalni, és elismerni, hogy a hősnője nem egy szent, stb. Kíváncsiságból estem neki a Hollywood Dirt olvasásának, mert érdekelt, hogy vajon az előző élmény után meg tud-e lepni, tud-e valami mást, valami újat hozni a számomra. 
Ha valaki csak átfutja a fülszöveget, már abból sejtheti, hogy nem kell nagy megfejtéseket várnia ettől a könyvtől. Nincsenek benne akkora fordulatok, mint a Sötét hazugságokban, 
Summer... Ő nemes egyszerűséggel ártatlan. De ugyanakkor elég kettős is a karaktere, ugyanis míg egyfelől cuki, barátkozós, amikor először találkozik a hősünkkel, az csoda, hogy nem küldi el a jó édes anyjába. Ismerős? Ez egy jól bevált klisé, amikor egy lány teljesen kifordul magából, csak azért, mert ellen akar állni a rosszfiú csábításának. És bár tény és való, hogy ezerszer látott dologról van szó, ez nem zavart különösebben. Talán azért, mert a lány kezdetben azzal nyugtatja magát, hogy a férfi felsőbbrendűség-tudata az, ami annyira zavarja, hogy foggal-körömmel, tűzzel-vassal harcolva álljon neki ellent. 
De, akkor már emlékezzünk meg Cole-ról is egy kicsikét, akivel lehet, hogy igazából az volt a problémám, hogy egy nagyon Over The Top karakter. Mindene megvan, ő maga a megtestesült tökély, meg amit akarsz, még a neje is egy közismert bombanő, aki aztán nem állja meg, hogy el ne hagyja. És igazából, bár az indokaink eltérőek, lehet, én se bírtam volna ki egy ilyen férfi mellett, aki túl tökéletes. Említettem már, hogy ettől hülyét tudok kapni? Nyilván, szinte majd' minden NA-regényben tökéletes külsővel operáló férfi karakterek vannak, de Cole valahogy túlmegy a határon. Mindenki leborul előtte, mintha ő lenne az Isten, én meg azon gondolkozom, hogy ne már... Legalább egy picit legyél már emberibb, könyörgöm! Jó, ebben az is benne lehet, hogy engem ez a "színész-vagyok-imádjon-mindenki" dolog mindig is hidegen hagyott, és a legkevésbé sem tudott meghatni. A kapcsolata Summer-rel aranyos volt, de szerintem olykor kicsit túlcukiskodták. Jó, ha valaki szereti a cukormázat, ezt is imádni fogja, én sajnos sokszor csak forgattam a szememet. 
Összességében az a problémám, hogy ez a történet nagyon egysíkúra és kiszámíthatóra sikeredett. Utálni nem fogom, mert annyira azért nem volt rossz, de egy délutáni kikapcsolódásnál nem hiszem, hogy érdemes lenne többet várni tőle. Jobban sikerült mint a Sötét hazugságok, de nem szabad magas elvárásokat támasztani vele szemben. 

Kedvenc karakter(ek): Summer
Gyűlölt karakter(ek): Nadia
Pont: 10/7

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 472
Sorozat: -


Résztvevő blogok listája:

06.12 Betonka szerint a világ…
06.14 Cbooks

06.16 Kristina blogja

Nyereményjáték:

Ha már a filmkészítésről is szó esik a könyvben, akkor legyen ez a játékunk témája is. Mi a filmkészítés menete?
A filmgyártást 4 fő részre osztják, nektek pedig nem lesz más dolgotok, mint a turné állomásain megtalálni ezeket a részeket és a helyes választ beírni a Rafflecopter megfelelő mezőibe.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
a Rafflecopter giveaway

2018. június 13., szerda

Blogturné - Tillie Colt: Ezer csók

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Egy csók egy pillanat.

De ezer csók élethosszig kitart.

Van egy fiú.

És van egy lány.
A szerelem egy pillanat alatt szövődik köztük, de egy évtized, míg kibontakozik.
Ezt a szerelmet nem képes felbontani sem a távolság, sem az idő.
Ez a szerelem örökké tart. Legalábbis ők így hiszik.
Amikor a tizenhét éves Rune Kristiansen visszatér szülőhazájából, Norvégiából az álmos georgiai kisvárosba, Blossom Grove-ba, ahol még gyerekkorában összebarátkozott Poppy Litchfielddel, a fiút egyetlen gondolat gyötri: a lány, aki lelki társa, aki megígérte, hogy hűségesen megvárja, amíg ő visszatér, vajon miért szakított vele mégis szó nélkül?
Rune szíve két éve összetört, amikor Poppy megnémult. Mire Rune megtudja, mi az igazság, rájön, hogy a legnagyobb szívfájdalom csak ezután éri majd… (Twister)
Vélemény: Azt hiszem, büszkén jelenthetem, hogy egy újabb Best of-fal gazdagodott a gyűjteményem, mert egyszerűen imádtam ezt a történetet. Azt viszont leszögezném, hogy ha valakinek rossz kedve van - mint mondjuk nekem általában június elején a vizsgák, illetve az egyik nagypapám elvesztésének évfordulója miatt -, akkor inkább kerülje Rune és Poppy történetét, mert csak még inkább le fogja hozni ez a történet az életről. Bár nem éri el számomra a Forbidden szintjét, ami ebben alighanem az abszolút csúcstartó nálam, de nagyon-nagyon közel van hozzá. 
Noha a téma közel sem azonos, ez a könyv is telis-tele van mély érzelmekkel, amik szinte leolvadnak a lapokról. Engem picit már ez is megviselt, nem azért, mert rossz lett volna, hanem mert ilyenkor mindig átveszem az adott regény hangulatát - és ennek például több napnyi letargiát köszönhettem -. Ám számomra ez annak a jele, hogy jól választottam. Nagyon is. 
Poppy gyerekkori karaktere egyszerűen übercuki. De nem az idegesítő, hanem az aranyos módon, az unokanővérem kisebbik lányára emlékeztetett engem, aki ugyan még csak három éves, de a maga módján ugyanilyen kis beszédes (már amennyire ez egy ilyen idős gyerektől elvárható), és egyszerűen ontja magából a szeretetet mindenki felé, aki erre csak egy kicsit is vevő. Valahogy így cserkészi be a lány Rune-t, hiszen a közvetlensége és a bája mindenkire hatást gyakorol, így a magát magányosnak érző fiúra is. Engem pillanatok alatt levett a lábamról, na. 
Lehet, hogy egy kicsit cheesy, ahogy végül a barátságuk szerelembe fordul - gondolok itt az üvegre és a papírszívekre -, de én még ezért is oda-vissza voltam, mert úgy éreztem, hogy igen! Végre! Megérdemlik! Hurrá! És a többi és a többi. Aztán, egy ponton jött a fordulat. 
Rune két év távollét után visszatér Amerikába, és már nem éppen azt találja ott, amire számított. Nekem ez a könyv innentől vált érzelmi hullámvasúttá, és egyre gyakrabban kaptam a papírzsebkendő után - még szerencse, hogy épp itthon voltam, a munkahelyemen nehezebben tudtam volna kimagyarázni, hogy miért kisírt szemmel megyek be dolgozni -, de erre is csak azt tudom mondani, minden egyes pillanata megérte. Ha az embernek csak úgy pityeregni van kedve, ez a regény akkor is jó választás, mert tuti kicsikar belőle nem egy könnycseppet. 

Kedvenc karakter(ek): Rune, Poppy
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Bozai Ágota
Kiadta: Twister Média
Év: 2018
Oldalszám: 464
Sorozat: -



Résztvevő blogok listája:

06.05. – Angelika blogja
06.07. – Könyvvilág
06.09. – Kristina blogja
06.11. – Sorok között
06.13. – CBooks

Nyereményjáték:

A blogturné valamennyi állomásán egy-egy, a mozivásznon megelevenedő irodalmi alkotás híres csókjának pillanatát ábrázoló képet találtok. A Ti feladatotok, hogy a rafflecopter megfelelő sorába beírjátok az adaptáció alapjául szolgáló mű szerzőjének nevét.Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
a Rafflecopter giveaway

2018. június 10., vasárnap

Blogturné - Marissa Meyer: Szívtelen


Miért: Marissa Meyer.


Tartalom: Bár Catherine az egyik legkelendőbb fiatal hölgy Csodaországban, és a házasodni kívánó Szív Király kedvence, őt mégis egyebek foglalkoztatják. Ínycsiklandozó süteményeket süt, és a leghőbb vágya az, hogy pékséget nyisson a legjobb barátnőjével. Az édesanyja szerint ilyen gondolatok azonban nem méltók egy olyan fiatal lányhoz, aki akár királynő is lehetne.
Cath megismerkedik Jesttel, a jóképű és titokzatos udvari bolonddal. Életében először valódi vonzalmat érez valaki iránt. Kockáztatva, hogy vérig sértik a Királyt és éktelen haragra gerjesztik Cath szüleit, a két fiatal titkos, viharos kapcsolatba bonyolódik. Cath a saját szerencséjének kovácsa akar lenni, és a saját feltételei alapján akar szerelembe esni. Ám a sorsnak más tervei vannak e varázslatos, őrült és szörnyetegekkel teli vidéken…(Könyvmolyképző)


Vélemény: Hoppá. Egyre ritkábban olvasok olyan regényeket, amik komoly hatást gyakorolnának rám - és előidéznék a "leteszem a hajamat"-effektust -, de most aztán egy szavam se lehet. Igaz olvastam már Marrisa Meyer-től, és azalapján sejtettem, hogy nem nyúlok mellé, ha ezt a regényét is kézbe veszem, de a Szívtelen abszolút meglepett. A szó pozitív értelmében. És mindezt úgy sikerült elérnie, hogy egyébként világéletemben utáltam az Alice Csodaországban című csodát, mert szerintem (és ez nyilván abszolút egyéni vélemény) egyáltalán nincs relevanciája manapság, sőt, értelme se sok. 
Ugyanakkor, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez a könyv nem Alice-ről szól, hanem a Szív (vagy Kör) Királynőről. Esetében azonban nem jellemfejlődésről, inkább egy romlásról beszélhetünk. Vagyis... én ilyesmire húztam volna fel ezt a könyvet. Bemutatni azt, hogy mitől lesz az, aki. És itt, bevallom, nem teljesen ezt kaptam, ami nekem picit rontott az olvasás élményén.  
Catherine Pinkerton, mint egyszerű leány, számomra egy jó karakter volt. Engem szórakoztatott, hogy a lánynak a sütés a szívügye, és egyszerűen rajong a különféle édességekért (különösen a citromos pitéért). Azt viszont el kell ismerni, hogy Cath bármennyire is idealista, olyasmiről álmodozik, amiről, ha a józan eszére hallgat, tudja, hogy nem kaphatja meg. Elvégre, betoppan az életébe a Szív Király, akinek egészen más jellegű elképzelései vannak a leányról, nevezetesen az, hogy feleségül veszi. 
Ám, mégsem az a legnagyobb probléma, hogy egy álmodozóról beszélünk, hanem arról, hogy egy veszélyesnek is mondható kapcsolatba keveredik az udvari bolonddal. Jest egyébként, a közhidelemmel ellentétben, nem tipikus, mivel a foglalkozása megnevezésével ellentétben, ez a fiú egyáltalán nem bolond. Végtelenül humoros és szórakoztató tud lenni, ezt el kell ismerni, de nem arról van szó, hogy elment volna az esze, sőt, éppen ellenkezőleg. Bár szerintem az, hogy épp a leendő királyi hitvessel sikerül viszonyba bonyolódnia, azért nevezhető komplett elmebajnak, de én nem tudtam hibáztatni érte. 
A könyv, bár nagyon hosszú, főleg erre a kapcsolatra koncentrál, miközben meg-megvillant egyéb karaktereket, például Catherine szabálykövető, szigorú apját, és sok olyan személyt is, akik az alapul szolgáló regényt szerető emberek számára ismerősek lehetnek, nekem azonban nem mondtak sokat. Viszont, kicsit elnyomták olykor a hősnőnket, aminek én nem örültem, mert olyan hatást keltett, mintha ő csak sodródna az eseményekkel, pedig valójában minden erejével arra törekszik, hogy ő legyen a maga sorsának kovácsa. Kérdés, hogy az ő helyzetében ez mennyire tekinthető reális célkitűzésnek. 
Bár a történet izgalmas, nem egy akcióban bővelkedő eseménysort kell elképzelnünk. Inkább hasonlít ebben a Cinderre, hiszen az sem az észveszejtő jelenetekre volt felhúzva, inkább a mondandóra. A végét nem lőném le, de az biztos, hogy bennem igencsak vegyes érzéseket hagyott, egyelőre még a poszt írása közben is emésztgettem. 


Kedvenc karakter(ek): Catherine, Jest
Gyűlölt karakter(ek): a király
Pont: 10/9

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Szabó Krisztina
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 560
Sorozat: -


Résztvevő blogok listája:

06.06. Könyvvilág
06.10. CBooks

Nyereményjáték: 


A mostani nyereményjátékunk során egy keresztrejtvényt kell megoldanotok. A beírandó szavak és a megfejetés természetesen valamilyen módon a történethez kapcsolódnak. A játék során figyeljetek arra, hogy minden állomáson több szót is ki kell találnotok, és hogy egy kicsit csavarjunk a dolgon, nem sorban haladunk, ezért nagyon figyeljétek a feladvány előtti sorszámot, és oda illesszétek be a rejtvényben a szavakat is. A keresztrejtvény minden szavát várjuk a rafflecopter dobozba, és természetesen a legvégén a megfejtést se feledjétek el beírni! Ha valamiben nem vagytok biztosak, inkább később írjátok be, mert sajnos utólag már nem tudtok javítani.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

2. a francia kártya egyik lapja
4. a legerősebb sakkfigura a királynő után.
6. sütés-főzés helyszíne

2018. június 9., szombat

Blogturné - Colleen Hoover: Csúf szerelem


Miért: Colleen Hoover


Tartalom: Amikor Tate Collins találkozik Miles Archer pilótával, tudja, hogy ez nem szerelem első látásra, sőt, még barátságnak is kevés. Az egyetlen, ami összeköti őket, a tagadhatatlan, kölcsönös fizikai vonzalom. Amikor a vágyaik felszínre törnek, rájönnek, hogy tökéletes párt alkotnak. A férfi nem akar szerelmet, a nőnek pedig nincs ideje rá, így nem marad más, csak a szex. A kapcsolatuk meglepően jól működik, amíg Tate betartja Miles két szabályát:

Ne kérdezz a múltról!

Ne várj semmit a jövőtől!

Eleinte úgy tűnik, tudják kezelni a helyzetet, de aztán gyorsan ráébrednek, hogy semmi sem olyan egyszerű, mint hitték. A szív érzelmekkel telik meg. Az ígéretet megszegik. A szabályok összekuszálódnak. A szerelem csúf fordulatot vesz.
Az őszinte szerelem, a testi vágy és titokzatos múlt örök harcának története. (Könyvmolyképző)



Vélemény:  Eleinte nagyon utáltam ezt a könyvet. Annyira lassan, szenvedősen indul be a cselekmény, hogy többször azon kaptam magam, hogy inkább félreteszem, hogy még véletlenül se kelljen vele foglalkoznom, mert csak felidegesítem magam rajta, hogy a szó szoros értelmében nem történik semmi. Persze, Tate beköltözik a testvéréhez, Corbinhoz, meg persze találkozik férfi főszereplőnkkel, Miles-szal, de ebben ki is merül, és oldalakon keresztül mintha csak a nihil folyna mindenhonnan. Kissé olyan érzésem volt, mintha nem is Hoover írta volna, ugyanis mind Miles, mind pedig Tate olyan bicskanyitogatóan idiótán viselkednek kezdetben, hogy szívem szerint egyenként vágtam volna ki őket az ablakon.
Majd, ahogy nagy sokára végre elkezdődött a valódi történet, Hoover elővette azt a stílust, ami egy gyengébb lelkületű olvasónak garantáltan könnyeket csal majd a szemébe. Két szálon fut az egész, van egy múlt és egy jelen, s az előbbit Miles, míg az utóbbit Tate szemszögén keresztül látjuk, nem véletlenül.
A fiú múltjában tulajdonképpen az első szerelem kibontakozását követhetjük nyomon, igaz, van benne pár jó csavar, de szerintem Rachel annyira felesleges karakter, hogy azt el nem tudom nektek mondani. Komolyan nem értem, mit látott meg benne Miles, azt meg pláne nem, hogy volt képes rajongani egy olyan lányért, aki gyakorlatilag nem csinál semmit egész idő alatt, csak vegetál, mint a sarokba állított szobanövény. Lehet, hogy egyébként nem lett volna olyan rossz női karakter, ha nem nyomja el őt teljesen a múltban szintén komoly szerepet játszó Mr. Archer és Rachel édesanyja, Lisa. Két ennyire önző embert, mint ezek ketten, régen nem láttam ezen a planétán. Semmi nem érdekli őket magukon és a saját boldogságukon kívül, így történhet meg az, hogy szinte teljesen vakok azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik körülöttük. És amikor végre hajlandóak kinyitni a szemüket, még nekik áll feljebb... Utálom az ilyet.
A jelenben ugye arra fut ki az egész történés Miles és Tate között, hogy megállapodnak, egy üres szexkapcsolat lesz köztük, és kész, mondván össze lehet kötni ilyen formán a kellemeset a hasznossal. Sok kritikában olvastam - a készülő film előzetese és a könyv kacsán is -, hogy a Szürke ötven árnyalatához hasonlítják, megjegyzem, szerintem teljesen alaptalanul. Nem arról van szó, hogy alárendelné magát egyik fél a másiknak, hanem arról, hogy mindketten annyit kapnak, amennyit beleadnak ebbe a dologba, vagyis szexuális élményt, abból pedig elég sokat, csak mondom. Egy idő után már nem is számoltam, hány jelenetet írt le nekünk az írónő igen részletesen, de ebben a könyvben ezt maximálisan el tudtam fogadni, hiszen ez volt a lényege. Nem romantikus, nem nyálas, és egy picit sem rózsaszín, hanem nagyon is nyers és húsba vágó az egész, amilyen őszinteség sugárzik belőlük ezekben a pillanatokban. Nem is tudok, vagy pálcát törni felettük amiatt, hogy ezt az utat választották, hiszen manapság egyre gyakoribb az ilyesmi... De talán minden ilyen helyzetben ott rejlik a kérdés, hogy vajon meddig lehet fenntartani egy érzelmektől mentes, testiségen alapuló kapcsolatot. Mikor érkezik el a fordulópont, ha elérkezik egyáltalán? Meg lehet-e oldani egy ilyen problémát? Sok kérdést vet fel a könyv ezzel kapcsolatban, de nem mondhatnám, hogy mindenre teljesen kielégítő választ kapnánk.
A Tate-ben végbemenő változás elég megindító, hiszen eleinte, mint rezidens, valóban csak annyira vágyik, amennyit Miles adni tud neki, majd éppen a férfi miatt, ez fokozatosan fordul át valami egészen másba. És ez adta számomra leginkább a dráma-faktort, amit Hoover imád minél tovább fokozni.Én ugyan nem sírtam el magam olvasás közben, de azt nem mondom, hogy nem akadtak pillanatok, amikor nagyon közel álltam hozzá. Szokásához híven, az írónő remekül bánik a szavakkal, sikerül elérnie, hogy pont annyira legyen hatásos a történet, hogy napokig ne tudj elfeledkezni. Mert szép dolog a szerelem, csak van az a pont az ember életében, amikor valami egészen másba fordul át ez az érzés.


Kedvenc karakter(ek): Tate, Miles

Gyűlölt karakter(ek):
Pont: 10/10

Alapok:


Nyelv: magyar

Fordította: Barthó Eszter
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: ?
Sorozat: -



Résztvevő blogok listája:



06.09 CBooks
06.11 Dreamworld

Nyereményjáték:


Mostani játékunkban Colleen Hoover előtt szeretnénk tisztelegni, és eddigi kedvenceinkből válogattunk nektek össze idézeteket. A feladat könnyű: csak arra vagyunk kíváncsiak, melyik Hoover regényből származik az idézet. Írjátok be a megfelelő sorokba a könyv címét, és már indultok is a 3 Ugly Love - Csúf szerelem példány egyikéért.
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.


Most még csak figyelni. Messziről nézni rá.
Napról napra közelebb kerülni hozzá.
Rájönni, mennyire kell nekem.

Rohannék érted, ha állni tudnék,
de amire vágyom, az túl nagy érték.
Amire vágyom, az te vagy.

És ha most nem lehetsz velem,
én itt várok rád türelmesen.

2018. június 4., hétfő

Blogturné - Alexandra Bracken: Világok utazói


Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Etta Spencer nem sejtette, hogy időutazó, egészen addig, amíg egy napon a tengeren ébredt, a múltban. Az első kötet folytatásában, megfosztva a nagy hatalmú varázstárgytól, ami egyetlen reménye volt anyja megmentésére, ezúttal szintén időutazó kedvesétől, a 18. századi kalóztól, Nicholastól szakad el, csakúgy, mint a saját természetes életidejétől. Mikor akarata ellenére a Gubancolóknál köt ki – e lázadó utazók vették el tőle a csillagórát –, megesküszik, hogy megszerzi tőlük a csodatévő műszert, és végleg megsemmisíti. Ehelyett vezérük, Henry Hemlock felfedi előtte titkát: ő az apja.
Hirtelen minden megkérdőjeleződik, amiért Etta eddig küzdött. Olyan útra kell lépnie, amely egész jövőjét átformálja. Nicholas a lány keresésére indul. Segítői és társai ebben, a kezdetben ellenséges Ironwood rokona, Sophia és az eleinte szintén érdekből melléjük álló kínai zsoldoslány, Li Min. Nemcsak Ettát keresik, de a mindent befolyásoló, az idővonalat átállító csillagórát is. Ez utóbbi egyre iszonyatosabb pusztítást okoz, s a tét is fokozatosan nő. Mindeközben egy olyan ősi erő is belép a műszerért folyó küzdelembe, amely sokkal hatalmasabb és gonoszabb, mint az egymással vetekedő időutazó családok. A tét immár egy világégés. (Maxim)


Vélemény: Sokszor szoktam panaszkodni, hogy szükségét érezném, hogy egyes sorozatok új kötetei előtt a korábbi részeket is újra elolvassam, ám most, számomra szinte csodával határos módon, erre nem volt szükség. Az időutazók világa ezúttal azonnal berántott, már nem problémáztam olyan apróságokon, minthogy nekem nem tetszik az Etta becenév, meg ehhez hasonlók. Ezúttal csak hagytam, hogy elvarázsoljon. 
Az elszakadt szerelmesek története most két szálon folytatódott, ami, attól eltekintve, hogy szerintem az írónőnek nem kimondottan erőssége a férfi szemszög, egyáltalán nem volt rossz. Nick-et még mindig nagyon kedvelem, de emlékeim szerint, az előző rész során sokkal jobban odáig voltam érte. Nem hiszem, hogy a karakterrel lett volna probléma, nekem inkább az a benyomásom támadt, hogy némileg megváltozott az ízlésem a könyves pasik terén. Az Etta-val való kapcsolata meglepően mély érzelmekről tanúskodott, helyenként már-már megrázóan őszinte leírásokkal találkoztam. 
Azt azért el kell mondanom, hogy ez a kötet sem nevezhető gyorsnak, viszont, szerintem mélyebb lett, mint az elődje. Jobban megismerhettük a világ működését, és még meglepően komoly erkölcsi kérdések is felszínre kerültek, amit én személy szerint nem vártam volna ettől a regénytől. 
Az új helyszínek közül én most csak egyet emelnék ki, a prágai csillagászati órát, de azt sem feltétlen a történetbeli jelentősége, hanem egy minimális személyes kötődés miatt. Amikor az édesanyám Prágában töltött pár napot a legjobb barátnőjével az akkori munaadójuk jóvoltából, akkor ezt a helyszínt is meglátogatták. Jó volt egy olyan dologról olvasni, amit, még ha én személyesen nem is láthattam, az édesanyám fényképeinek hála, már élt róla egy kép a fejemben (és nem kellett a Google képkeresőjét bújnom olvasás után). 
Mivel ez a rész is meglehetősen hosszúra sikerült, sajnos itt elkerülhetetlen volt, hogy legyen benne valami, amit picit fölöslegesnek érezzek, és ez Belladonna volt. Önző és szerintem meglehetősen egoista nőszemély, aki komolyan mondom, sportot űzött abból, hogy megalázza, vagy tönkretegye az embereket. De, még ő sem volt hozzá elég, hogy elrontsa számomra a könyvet, mindössze az ő részeit szívem szerint kivágtam volna. Olykor hasonló érzésem volt az Ősapa kapcsán is, ugyanakkor megértem, hogy szükség volt rá a történetben, hiszen kellett egy igazi gonosz, aki ellen érdemes küzdeni. 
Rendkívül pozitív csalódás volt számomra ez a duológia a Sötét elmék után, és maximálisan meggyőzött arról, hogy Alexandra Bracken könyeit érdemes olvasni.



Kedvenc karakter(ek): Nick
Gyűlölt karakter(ek):
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Béresi Csilla
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 464
Sorozat: Passenger (#2)

Zsuzsa Kelly Németh fényképe.

Résztvevő blogok listája:

06.04 CBooks

Nyereményjáték:


Az első résznél történelmi eseményeket kerestünk, most a regény változatos helyszíneit vesszük célba. Minden állomáson találsz egy kérdést, a megfejtést írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.


Nicholas is járt ebben az európai városban 1430-ban, ahol megcsodálhatta az akkor már működő híres csillagászati órát. Melyik városban járt?