Tartalom: Egyszer már megégette magát; vállalja-e újra a kockázatot?
Vajon túléli-e a szerelem az igazságot? (Könyvmolyképző)
A tizenhét éves Violet Mercer arra tér haza Hawaii-on töltött nyári vakációjából, hogy a barátja megcsalja egy barátnőjével. És ha ez önmagában nem volna elég pocsék dolog, az anyja hozzámegy egy férfihoz, akivel csak nemrég ismerkedtek meg.
A dolgok még kínosabbra fordulnak, amikor Violet találkozik az új, gazdag mostohaapjával és annak fantasztikusan jóképű fiával aki előtt éppen aznap járatta le magát! Zane O'Connor szexi és elbűvölő... és egyáltalán nem Violet súlycsoportja. Őt látva Violet azt is elfelejti, hogy az exe egyáltalán létezik. De soha nem lehet esélye nála... igaz?
Vélemény: Lehet, nem ezzel kellene kezdenem, de Zane, a férfi főszereplőnk, nekem irtó fura volt az elején. A maga módján tényleg elég cuki, ahogyan Violet-tel bánik a kezdetektől fogva, valóban olyan, mintha a mostohatestvére lenne, ahelyett, hogy mondjuk azonnal megpróbálná letámadni a lányt. Lehet, egyedül vagyok ezzel, de nekem ez kimondottan tetszett, mert így nem éreztem benne erőltetettnek a romantikát, amit az írónők olykor csakazértis bele akarnak nyomni már az elejétől kezdve, ahelyett, hogy szépen lassan bontanák ki. Amivel viszont továbbra sem tudok mit kezdeni, az az a tény, hogy szinte minden írónő kutyakötelességének érzi, hogy a férfi főszereplőt úgy mutassa be, hogy az szó szerint végigmegy minden nőn, akin csak lehet - olykor lehetőleg a főhősnőnk szeme láttára -.
Lehet, én vagyok rosszul bekötve, de valahogy nem egy olyan ember mellett képzelném el a jövőmet ezeknek a lányoknak a helyében, akik röptében még a legyet is képesek magukévá tenni. S mi a jele annak, ha elkezdi érdekelni a hősnő? Hirtelen eltünedeznek a lányok... De, hogy miért? Az egy rejtély. Miért hagyná ott valaki a szexi cicababákat egy teljesen átlagos, szürke kisegérért? És most félreértés ne essék, én az a fajta vagyok, aki belső alapján ítél, ez tény. Na, de ezek a srácok nagy valószínűséggel nem. Mitől fordulnak olyan nagyot alig néhány hét alatt? Erre azért nagyon kíváncsi lennék. És bár ebből lehet, az jön le, hogy nem tetszett a könyv, de ez nem igaz. Az általa rejtegetett sötét titok pedig.... á, ne is kérdezzétek. A legkönnyebben, leggyorsabban kitalálható csavar - főleg, ha az ember lánya nem sokkal korábban olvasta detto ugyanezt a történetet, egy kissé eltérő köntösbe csomagolva. Éppen ezért, nem is kimondottan érdekes, inkább erőltetett.
Lehet, én vagyok rosszul bekötve, de valahogy nem egy olyan ember mellett képzelném el a jövőmet ezeknek a lányoknak a helyében, akik röptében még a legyet is képesek magukévá tenni. S mi a jele annak, ha elkezdi érdekelni a hősnő? Hirtelen eltünedeznek a lányok... De, hogy miért? Az egy rejtély. Miért hagyná ott valaki a szexi cicababákat egy teljesen átlagos, szürke kisegérért? És most félreértés ne essék, én az a fajta vagyok, aki belső alapján ítél, ez tény. Na, de ezek a srácok nagy valószínűséggel nem. Mitől fordulnak olyan nagyot alig néhány hét alatt? Erre azért nagyon kíváncsi lennék. És bár ebből lehet, az jön le, hogy nem tetszett a könyv, de ez nem igaz. Az általa rejtegetett sötét titok pedig.... á, ne is kérdezzétek. A legkönnyebben, leggyorsabban kitalálható csavar - főleg, ha az ember lánya nem sokkal korábban olvasta detto ugyanezt a történetet, egy kissé eltérő köntösbe csomagolva. Éppen ezért, nem is kimondottan érdekes, inkább erőltetett.
Amiért tetszett, az legnagyobb részt tetszett, az nem más, mint Violet karaktere. Legalábbis eleinte így volt. Kezdetben a lány szerencsétlenkedése, és olykor feltörő, Tourette-szindróma szerűsége egészen vicces, és jó humorforrás tud lenni. Ám, amikor ezt minden fejezetben eljátssza a lány, akkor ez már inkább válik kényelmetlenné, mint viccessé. Pedig az alapötlet egyáltalán nem volt rossz, csak aztán idegesítővé válik. A másik: Violet többször is megemlíti, hogy korábban súlyporblémákkal küzdött, éppen ezért, nem nagyon van önbizalma, vagy legalábbis nehezen hiszi el, hogy van, aki érdeklődik iránta, és az nem Matt, a korábbi pasija, aki egyébként annyira egysíkú, mint egy darab papírlap. Az viszont, hogy a lány ezt úgy próbálja meg ellensúlyozni, hogy kihangsúlyozza: kurvás ruhákat vett magának, hát nem tudom... Engem kimondottan idegesített. Az pedig külön furcsa, hogy a lánynak van egy hobbija, amit a lehető legváratlanabb pillanatokban bedob, és ebből egyébként lehet érdekes dolgokat kihozni, erre valójában nem kezd vele semmi érdekeset, holott szerintem ebből lehetett volna kihozni a legérdekesebb dolgokat.
A kettejük kapcsolata viszont kimondottan izgalmas volt abból a szempontból, hogy lassan alakul ki - még úgyis, hogy folyamatosan ugrálunk előre az időben, ami nem idegesítő, viszont nem igazán lehet így néha követni, hogy mi-miből következik -. Ez az egyik legnagyobb előnye a könyvnek, na meg az, hogy csak a végefelé fordul át teles nyáltengerbe az egész. Igaz, aki közben esetleg nyálra vágyik, annak ott van Violet anyja és Zane apja, akik ezt kétségkívül szolgáltatják nekünk, de hálistennek nem elviselhetetlen mértékben, ez leginkább annak köszönhető, hogy nem nagyon szerepelnek. Külön pluszpont, hogy nem tobzódunk az erotikus részekben, inkább csak utal rá az írónő, ami igencsak ellentétes a mostani trendekkel, ha belegondolunk.
Nem vártam sokat ettől a könyvtől, talán a titkot leszámítva, de sajnos, még így sem tudott igazán szórakoztatni, pedig én megpróbáltam szeretni. Bár nincs hiányérzetem, úgy gondolom, sokkal többet is ki lehetett volna hozni ebből a történetből, leginkább a drámai vonalon, hogy kicsit érdekesebb, és feszültebb legyen. Viszont egyszeri olvasásra kétségkívül tökéletes.
A kettejük kapcsolata viszont kimondottan izgalmas volt abból a szempontból, hogy lassan alakul ki - még úgyis, hogy folyamatosan ugrálunk előre az időben, ami nem idegesítő, viszont nem igazán lehet így néha követni, hogy mi-miből következik -. Ez az egyik legnagyobb előnye a könyvnek, na meg az, hogy csak a végefelé fordul át teles nyáltengerbe az egész. Igaz, aki közben esetleg nyálra vágyik, annak ott van Violet anyja és Zane apja, akik ezt kétségkívül szolgáltatják nekünk, de hálistennek nem elviselhetetlen mértékben, ez leginkább annak köszönhető, hogy nem nagyon szerepelnek. Külön pluszpont, hogy nem tobzódunk az erotikus részekben, inkább csak utal rá az írónő, ami igencsak ellentétes a mostani trendekkel, ha belegondolunk.
Nem vártam sokat ettől a könyvtől, talán a titkot leszámítva, de sajnos, még így sem tudott igazán szórakoztatni, pedig én megpróbáltam szeretni. Bár nincs hiányérzetem, úgy gondolom, sokkal többet is ki lehetett volna hozni ebből a történetből, leginkább a drámai vonalon, hogy kicsit érdekesebb, és feszültebb legyen. Viszont egyszeri olvasásra kétségkívül tökéletes.
Kedvenc karakter(ek): Lauren, Kim
Gyűlölt karakter(ek): Zane
Pont: 10/6
Alapok:
Nyelv. magyar
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2016
Oldalszám: 320
Sorozat: -
Résztvevő blogok listája:
11/01 Dreamworld
11/02 Deszy könyvajánlója
11/03 Kelly & Lupi olvas
11/04 Sorok között blog
11/05 CBooks
11/06 Letehetetlen
11/07 Insane Life
11/08 Kristina blogja
Az Érzéki csalódás főhőse imádja a nyulakat, így mostani nyereményjátékunkban egy kis számolgatásra invitálunk. Minden állomáson találsz egy nyulas képet - lehet, hogy könnyen megtalálható helyen, lehet, hogy a képet egy szóra kattintva találod meg. Keresgélj!
A képeken különböző számú nyulakat látsz. Nincs is más dolgod, mint beírni, az egyes állomásokon hány nyulat számoltál, a végén pedig plusz pont üti a markodat, ha azt is megírod, összesen, minden állomást összevéve hány nyulat találtál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése