2015. október 30., péntek

Blogturné #95 - S. J. Watson: A másik én

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Bevezető: Az Athenaeum Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik S. J. Watson  A másik én című regénye. Ennek apropóján, meghívunk kedves Olvasó, hogy tarts velünk, és fedezzük fel együtt az online chatszobák titkos világát, amely fenekestül felforgatja egy brit családanya életét és kizökkenti őt a gyászból. A út több veszélyt tartogat, mint azt elsőre az ember gondolná.
Az út első napjára 2015. október 24-én kerül sor, majd ezt követően másik három blogger segítségével ismerhetitek meg a Julia élete körüli bonyodalmakat. Eközben persze érdekességekkel is találkozhattok, illetve részt vehettek a nyereményjátékon is, melynek díja - a kiadó jóvoltából - egy példány az A másik én című könyvből.

Tartalom: Végzetes vonzerő… online.

Milyen mélyen ismerhetsz meg egy másik embert? Meddig mennél el azért, hogy kiderítsd az igazságot valakiről, akit szeretsz?

Amikor Julia, a harmincas éveiben járó, látszólag átlagos életet élő brit családanya megtudja, hogy húga brutális gyilkosság áldozata lett, nincs nyugodalma, amíg meg nem leli a gyilkost. A kutatás azonban hamarosan saját, bűnös érzéki vágyainak felfedezésébe csap át. Miután megismerkedik egy veszedelmes idegen férfival az interneten, elveszíti önmagát… az uralmat a tettei felett… és talán mindent. Rendületlen válaszkeresésével pedig veszélybe sodorja a házasságát, a családját, sőt, az életét is.



Vélemény: Ez volt életem első pszicho-thrillere, ezért nem igazán tudom, hogy megállja-e a helyét a műfajon belül, avagy sem, de azt el tudom mondani, hogy engem nem győzött meg arról, hogy több hasonló könyvet kellene elolvasnom a közeljövőben. És éppen ezért sem tudom majd nektek úgy ajánlani a könyvet, ahogy kellene, mert fogalmam sincs, hogy a maga nemében jó-e vagy rossz, ezért inkább arról írnék, hogy rám milyen hatással volt ez az egész.
Nagyon nehéz olvasmány, ezt muszáj már a legelején leszögeznem ezért én nem is ajánlom bárkinek, inkább azoknak, akik nem sajnálják az időt arra, hogy folyamatosan agyalniuk kell olvasás közben, különben belealszik, mert olyan, mintha nem szólna semmiről. Sokszor meg kellett állnom olvasás közben, és félretenni, mert olykor úgy éreztem, hogy annyira mélyre húz
Lehet, hogy ez követelmény, lehet, hogy nem, de annyira lassú az egész könyv, hogy az el nem tudom nektek mondani. Több tíz oldalakat lapozhattam volna át olvasás nélkül, akkor se maradtam volna le semmiről, mert ezek nem a cselekményt gördítették előre, hanem Julia önimádatáról és egyben önsajnálatáról szóltak. Homályosabbnál homályosabb utalásokkal van tele az egész regény, ami biztosan lekötheti egyesek figyelmét, de nekem végig olyan érzésem volt tőle, hogy az egész csak lóg a levegőben, és kész... Ilyen például a regény elején említés szinten megismert Marcus, akiről csak a regény legvégén tudjuk meg, hogy miért fontos úgy egyáltalán, és azért ezt kivitelezni komoly művészet. 
Ennél a nőnél rosszabb főszereplőt egyébként keresve se találhatott volna ki az írónő, mert nagyjából annyira viselkedik életszerűen, mint egy darab tégla. Annyira ellentmondásos az egész nő, hogy az már komolyan mondom, művészet. Az egyik pillanatban még kesereg a húga elvesztése miatt, a következőben már pasikat hajt fel az interneten. Értem én, hogy alapvetően kezdetben nem azért teszi, mert ártani akar a családjának, hanem pont ellenkezőleg, de aztán hamar átbillen valami egészen másba a dolog, és ez már adott esetben visszataszítóvá válhat az olvasó szemében.Ilyen például az, amit Lukas-szal leművelnek... Én nem tartom magam prűdnek, de azért van egy határ, amit nem hiszem, hogy valaha át akarnék lépni, hát, Julianak sikerült. Annyira pofátlan az egész, hogy komolyan úgy éreztem néha, a fejemet a falba fogom verni miatta. 
Az alaptörténettel egyébként nem lett volna semmi bajom, de ezt fele ekkora terjedelemben is el lehetett volna mondani, egy sokkal élvezetesebb formában, még ha alapvetően az írónő stílusa tetszett is... de ez a rétestészta-efektus inkább ártott  regénynek az én szememben, mintsem használt.  
Arra egyébként nagyon jól felhívja az ember figyelmét, hogy internetes ismerkedés akár veszélyes is lehet, mivel kiszámíthatatlan, hogy ki is ül valójában a chatszoba túloldalán. Persze az nem Szentírás, hogy minden netes társkeresőn jórészt beteg állatok vannak - hiszen mindenki tud pozitív példákkal szolgálni, amikor az ilyesmi kifejezetten jól sült el -, de ettől még a veszély sajnos tényleg ott van, és mindenkinek vállalnia kell a kockázatot. 

Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): Julia, Lukas
Pont: 6/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Gellért Marcell
Kiadta: Athenaeum Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 568
Sorozat: -



Résztevő blogok listája:

10/29 Kristina blogja
10/30 CBooks

Nyereményjáték:

Julia életében nagy szerepe lesz az internetnek, azon belül is az online chatszobáknak, a randi és/vagy közösségi oldalaknak. Húga halálának körülményei után kutatva a nyomok egy bizonyos oldalra vezetik őt, ahol megismerkedik egy vonzó és titokzatos idegennel. A feladatotok az lesz, hogy a blogokon lévő leírások alapján kitaláljátok, hogy melyik olyan közösségi oldalra gondoltunk, aminek nagy befolyása van vagy volt Magyarországon. A közösségi oldal nevét írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. Nyomozásra fel!
Ha kitaláltátok mind a négy közösségi oldal nevét, esélyetek nyílik megnyerni az Athenaeum Kiadó által felajánlott A másik én című regény egy példányát!
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

A mai oldal:
Egy közösségi hálózat, amely okostelefonon történő fényképek és rövid videók megosztásán alapul. A felhasználók fényképeket és videókat tölthetnek fel, amelyeket különböző művészi hatású effektekkel/szűrőkkel láthatnak el, feliratozhatják, beállíthatják a készítés helyét, majd ezt követően megoszthatják másokkal.

2015. október 29., csütörtök

Blogturné #94 - Robyn Schneider: Egy új élet reménye

Miért: Megtetszett a fülszövege

Tartalom: A fiatal Ezra Faulkner hisz benne, hogy mindenkire vár egy tragikus fordulat – azután történik meg minden, ami igazán fontos. Az ő tragédiája nem sokáig várat magára: egyetlen pillanat, és a fiú mindent elveszít. Egy cserbenhagyó gázoló egy rendkívüli estén törte össze Ezra térdét, a sportkarrierjét és a társasági rangját. Így kerül Ezra a bálkirályjelöltek élmezőnyéből a kirekesztettek asztalához, és így találkozik Cassidy Thorpe-pal, az új lánnyal. Cassidy senkihez sem fogható Ezra eddigi ismerősei közül. Irigylésre méltó könnyedséggel veszi az akadályokat, ragyogóan intelligens, és feltartóztathatatlanul repíti magával Ezrát egy végtelen kalandra. Ám miközben Ezra fejest ugrik az új kihívásokba, az új barátságokba és az új szerelembe, megtanulja, hogy a könyvekhez hasonlóan vannak emberek is, akiket félre lehet érteni. Fel kell tennie magának a kérdést: ha már történt egy tragédia, amely olyan sok mindent elrabolt tőle, mit veszíthet, ha még ezzel nincsen vége a balszerencsének? (Maxim)

Vélemény: Számomra ez a könyv az újrakezdésről szól. Tudom, ez így nagyon banálisan hangzik, de tényleg így van. Nem tudok belőle mást így első nekifutásra kiemelni belőle, mert nekem ez a legmaradandóbb vonása az egész történetnek. 
Az újrakezdés témán belül is leginkább arról, hogy az ember még a legszörnyűbb tragédiák után is képes talpra állni, és folytatni, nem számít, mi történt. Ezt azonban nem feltétlen Ezrán tapasztalhatjuk meg, hanem az egykori legjobb barátján, Tobyn. Az, ahogyan az ő története kezdődik, talán egy kicsit morbid egy mezei YA-regényhez képest - én legalábbis alaposan meglepődtem rajta, szinte a tablet is kiesett a kezemből -, de ő a legjobb példa arra, amit fentebb írtam. Lehet, hogy a tragédia nyomot hagyott a személyiségén, hiszen ha belegondolunk, ez elkerülhetetlen, de mégsem lett belőle agyhalott, vagy őrült, pedig az se lett volna túl nagy csoda. 
Az azonban megdöbbentett, hogy Ezra ezután eltávolodott a legjobb barátjától... Mintha szégyellte volna, hogy egy olyan emberrel barátkozik, akivel ennyire súlyos dolog történt. A történet elején egy egoista, csak a saját hírnevével törődő srácot ismerhetünk meg, majd bekövetkezik az ő tragédiája - ami persze nem annyira tragikus, inkább csak végtelenül szomorú -, és jöhet a 180 fokos fordulat az életében. Nem lehet könnyű rájönni, hogy az állítólagos baráti köröd csak addig tolerál, amíg tehetséges sportoló vagy, utána azonban mintha már nem is léteznél a számukra. Ez azonban szerintem nem annyira megható. Éppen ezért, bár tény, hogy Ezra története is érdekes, én jobban örülnék egy Toby szemszögű  novellának, de akár egy egész kötetnek is. Most pedig térjünk vissza Ezrához. 
Egyszerűen imádtam az új Ezrát, és éppen azért nőtt a szívemhez - és egy hatalmasat a szememben -, mert már nem volt tökéletes, és így sokkal de sokkal emberibbé vált a szememben. Esendő, de szerethető karakter, aki a legváratlanabb helyen találja meg a maga újrakezdésének lehetőségét. 
Cassidy karaktere, akárcsak Tobyé, az élet szeretetére hívja fel a figyelmünket, és szerintem ez egy nagyon jó üzenete az egész regénynek. A romantika, ami közte és Ezra között kialakul, szintén nagyon emberi, és rendkívül aranyos, nekem többször is mosolyt csalt vele a számra az írónő, mivel Cassidy mindig kirángatja a még önsajnálatra hajlamos fiút a komfortzónájából.
Igazából sokkal többet nem is nagyon akarok írni magáról a történetről, mert ez tipikusan az a fajta, amit muszáj elolvasnod ahhoz, hogy átéld a varázsát. Azonnal magával fog ragadni, amint beindul a cselekmény, mert Schneider lebilincselően jól ír, és tényleg remek történetet, és még annál is remekebb karaktereket sikerült megalkotnia. Én személy szerint már régen nem éreztem ilyen erős kötődést egy regény szereplőihez, és nagyon jó volt ezt az élményt újra átélni, amikor velük együtt izgulhatok azért, hogy a sorsuk jobbra fordulhasson. 
Nem tudnám csak adott korosztálynak, vagy csak fiúknak, esetleg csak lányoknak ajánlani ezt a könyvet, szerintem mindenki talál majd benne egy vonzó vonást, ha a kezébe veszi, és elmerül a könyv világában. Hiszen mindannyiunkkal történtek már olyan tragédiák az életben - nekem például a két nagypapám elvesztése volt ilyen -, amik után nem nagyon tudtuk elképzelni, hogy hogyan fogunk túllépni rajta. Ez a könyv segíthet erőt meríteni, éppen ezért mindenkinek csak ajánlani tudom! 

Kedvenc karakter(ek): Ezra, Cassidy
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Bihari György
Kiadta: Maxim
Év: 2015
Oldalszám: 368
Sorozat: -


Résztevő blogok listája:

10.29 CBooks
10.30 Dreamworld
10.31 Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

Ezra gyerekkori legjobb barátjának életében egy csúnya baleset hozza el a törést - volt a hullámvasút előtt, és a hullámvasút után.
A játékunkban most egy kissé félelmetes irányt veszünk: minden idők legbrutálisabb hullámvasút-baleseteiről olvashattok rövid leírást, mellé egy képet is kaptok a kérdéses vasútról. A Ti feladatotok pedig az, kitaláljátok, hol történt a baleset. (Elfogadjuk a park nevét és a várost is.)
Tanulság: vigyázz, mire szállsz fel! Figyelem! A nyertes jelentkezését az értesítéstől számított 72 órán belül várjuk! A kiadó csak Magyarország területére postáz.

2. állomás: 2010 júniusában a hullámvasút egy kabinja meglazult, majd elszabadult, és nekiütközött a többinek. A balesetben 6 ember vesztette életét és sokan megsebesültek. 


2015. október 28., szerda

Blogturné #93 - Meredith Wild: Hardwired

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Erica Hathaway korán megtanulta, hogy az életben csak magára számíthat. Apa nélkül nőtt fel, később pedig áldozatául esett egy erőszakos férfinak, akinek az emléke még most is kísérti. Friss diplomásként internetes vállalkozásba kezd, de hogy sikerre vigye az ötletét, befektetőt kell találnia. Egy sármos, de arrogáns férfi azonban az útjában áll, és úgy tűnik, nagy árat kér azért, hogy segítsen


Blake Landon hírhedt számítógépes hacker, aki nem ismer lehetetlent. Fiatal kora ellenére mesésen gazdag, de úgy hírlik, a múltja sötét titkot rejt. Erica határozottsága és romlatlansága szinte megbabonázza, és képes a végsőkig is elmenni azért, hogy megszerezze a lányt.

Erica tovább akar lépni, de a múlt ismét megkísérti.
Blake birtokolni akarja szerelmét, de a lány segítsége nélkül elveszett. (Libri)

Vélemény: Nem is nagyon tudom, mivel kezdjem ezt a posztot... Talán azzal, hogy bizonyos értelemben kár volt elolvasni ezt a könyvet, más értelemben viszont megérte. Azért érzem kárnak, mert ezt a történetet valójában már láttuk ezer meg egy alkalommal, mivel egy újabb Szürke-koppintással van dolgunk. Megint adva van a huszonhét éves milliárdos - ami túl azon, hogy alapvetően nem valami reális... mi van ebben a számban, hogy az összes elérhetetlennek látszó, gazdag fószer csak ilyen idős lehet? Mi lenne, ha egyszer valamelyikük mondjuk betöltené mondjuk a harmincat? Összedőlne a világ? - , aki belezúg, a majdnem szürke kisegérnek számító, frissen diplomázott lányba.
A különbség az ihlető könyvhöz képest annyi, hogy Blake nem szadista - vagyis, egyelőre nem tűnik annak, de ez persze a későbbiekben még akár meg is változhatna -, és a pénzét abból szedte össze, hogy hacker. Ezzel csak egy bajom van: tudom, hogy trilógiáról van szó, de ha már ez a sorozat összefoglaló címe is, akkor miért nem lehet ezzel kezdeni valamit a cselekményben már az első részben? És most nem arra gondolok, amit az írónő bejátszik a könyv végén, mert az... Finoman szólva kevés. Szerintem sokkal inkább kellett volna erre a dologra építeni, mint arra, hogy a férfi kőgazdag, ezért milyen jó, bármit megadhatna Ericanak amit csak akar...
És itt jön be szerintem a könyv legnagyobb pozitívuma egyébként, ami nem más, mint a női főszereplőnk. Persze, távolról sem tökéletes, mint főhős, de van egy jó jellemvonása mondjuk Anastasia-hoz képest, ez pedig az, hogy képes nemet mondani a férfinak, ha arról van szó, és egyébként bár a pénz hozza őket össze bizonyos értelemben, mégsem Blake pénztárcája vonzza igazán, hanem maga a fazon, ami egy üdítő újdonság volt az én szememben. Ugyanakkor, az egy kicsit zavart, hogy elvileg korábban Erica egy komoly traumán esett át, és ennek a szó szerint semmi nyomát nem látjuk a könyvben, egy-két homályos utalást leszámítva.
Mivel nem egy hosszú könyvről van szó, nem meglepő módon, a hibátlantól igen távol áll. Azt azért nem mondanám, hogy több sebből vérzik, mert nem lenne igaz, de van néhány olyan hiányossága, ami első olvasásra is igazán szembetűnő. Egyrészt, amit már fentebb is írtam Blake-kel kapcsolatban, másrészt pedig az, hogy szerintem kicsit el van kapkodva. Nagyon hirtelen történnek az események, és valahogy egyik-másik fordulat nincsen kellőképpen kidolgozva, és beleépítve a történetbe, inkább csak lógnak a levegőben. Lehetséges, hogy ez tudatos lépés volt Wild részéről, de szerintem egy családi drámát például nem úgy kell megoldani, hogy gyakorlatilag fel sem oldjuk a benne rejlő feszültséget.
A romantika, bár minden máshoz hasonlóan elsietett, végül is nem rossz. Szerintem picit sok a szex az oldalak számához képest, de kinek a pap, kinek a papné, ugyebár. Ettől függetlenül, összességében nem tudok haragudni erre a könyvre, mégpedig azért, mert látni rajta, hogy kiknek íródott. Akik imádták a Szürkét, ezt a történetet is szeretni fogják, ebben biztos vagyok. A rajongóknak bátran merem ajánlani. Na, meg persze azoknak, akik egy kis délutáni kikapcsolódásra vágynak, mert arra tényleg tökéletesen megfelel ez a regény.

Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): Blake
Pont: 10/6

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Székely Szilvia
Kiadta: Libri Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 338
Sorozat: Hacker (#1)



Résztevő blogok listája:

Október 22 - Kristina blogja
Október 24 - Angelika blogja
Október 26 - Kelly Lupi olvas
Október 28 - CBooks
Október 30 - Deszy könyvajánlója
November 1 - Insane Life
November 3 - Könyvszeretet  

Nyereményjáték:

Mivel a Harwired - Rád kattanva 1. című könyvben a hackereké a főszerep, így a nyereményjátékot is e téma köré építettük fel, ezzel is ráhangolva mindenkit a témára. :) Ismert hackerek válnak nap, mint nap népszerűvé a való életben is, de valljuk be a filmekben, sorozatokban is általában a kedvenceink, hiszen vagy vicces kockák, vagy rejtélyesek és kicsit veszélyesek. Így érthető, hogy ők azok, akik felkeltik az érdeklődésünk a legtöbb esetben, különc viselkedésükkel.
A Libri könyvkiadónak köszönhetően a szerencsések meg is nyerhetik a könyv egyik példányát. Nincs más dolgotok, mint felismerni a turné állomásokon a képeken szereplő filmes karaktereket, esetleg a valós hackereket, és beírni a megfelelő helyre a karakter nevét.
Jól figyeljetek! A helyes megfejtés a karakterek filmes neve, nem a valódi. Tehát nem a színész nevét kell beírni a megfelelő helyre, hanem a karakterének a nevét.


2015. október 24., szombat

Blogturné #92 - Jandy Nelson: Neked adom a Napot

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: A tizenhárom éves fiú-lány ikerpár, Noah és Jude hihetetlenül közel állnak egymáshoz. Különleges burkot húznak maguk köré színekből és szavakból, ahová nem engednek be semmit és senkit. Egy nap azonban a burok felhasad, és a családi tragédia úgy kipörgeti az ikreket megszokott világukból, akár egy tornádó.

Három esztendő múltán jóformán szóba sem állnak egymással. Az érzékeny lelkű Noah szerelmes barátságba keveredik a szomszéd sráccal, Jude pedig mesteréül választ egy goromba férfit, akinek több köze van a lány családjának széthullásához, mint hinné…
Az ikrek nem veszik észre, hogy mindketten csak a történet egyik felét ismerik, és vissza kéne találniuk egymáshoz, hogy esélyük nyíljon világuk újjáformálására.
Jandy Nelson világsikerű regénye döbbenetes művészi erővel szőtt mese, ami beszivárog a csontjainkba, akár a tűz melege egy didergető napon. (Libri)

Vélemény: Azt sajnos nem tudom, a többiek mit emeltek ki elsősorban a bejegyzéseikben, de az biztos, hogy én nem az LMBT-szálra fogom helyezni a hangsúlyt. Nem azért, mert nem szeretném az ilyen történeteket - aki esetleg régebb óta követi a blogot, tudhatja, hogy írtam már ebben a témában írt regényekről -, hanem amiatt, mert szerintem itt távolról sem ezen van a hangsúly. Jandy Nelson könyve sokkal inkább szól egy ikerpár életéről, egy tragédiát megelőző, majd az azt követő időszakban.  
A narratíva megoldása szerintem bravúros, bár eleinte nagyon szokatlan volt a számomra. Noah meséli el a múltat, míg a jelen eseményeit Jude szemüvegén keresztül láthatjuk... És mivel a két karakter teljesen máshogy fogalmaz. Ugyanakkor van egy erős egyezés az ikerpár között, ez pedig a tény, hogy mindketten vérbeli művészlelkek. Egyikük a festészetnek, másikuk a szobrászatnak él, és ez ad egy nagyon érdekes ízt az egész történetnek. Az időrend váltakozása miatt pedig élvezetes látni, miben változik meg a jelen a múlthoz viszonyítva, amikor még azt érezzük, hogy minden a legnagyobb rendben van a családjukkal és a kettejük kapcsolatával is. 
Noah nagyon érzékeny, és éppen ezért bármi is történik vele, az nagyon mély nyomot hagy a személyiségén, amit nyilván a környezete is megérez. A hozzá kapcsolódó, már fentebb említett LMBT-szál szerintem jól ki lett találva, bár az tény, hogy elképesztően lassan jutunk el odáig, hogy tényleg történjen valami. Az én szememben ez nem vont le semmit a történet értékéből, sőt, éppen ellenkezőleg. Ettől függetlenül, például Brian karakterét nem igazán tudtam megkedvelni, talán éppen amiatt, mert relatíve keveset szerepel hús-vér valójában, így nem sokat tudhatunk meg róla olvasás közben.
Ezzel szemben Jude bizonyos értelemben az az igazi belevaló lány, aki nem fél egyedül megállni a saját lábán. Nagyon határozott, ugyanakkor gondoskodó jellem, ami azonban nem mutatkozik meg azonnal. 
A cselekmény nagyon lassan bontakozik ki a szemünk előtt, ami akár egyeseket arra ösztökélhetne, hogy hagyják félbe a könyvet, de én azt tanácsolnám, hogy ne tegyék. Megéri a kissé leülős részeket is elolvasni, mert azok is nagyon élvezetesen vannak megírva. Ez az másik legnagyobb erőssége Nelsonn-ak, hogy a legkevésbé érdekfeszítő részeket is meg tudja tölteni olyan érzelmekkel, hogy muszáj figyelnünk rá.
Számomra az egyik legemlékezetesebb ebben a könyvben, az az, hogy gyakorlatilag néhány snittből áll az egész, amelyek egyenként igencsak hosszúak, de azt hiszem, ez kellett ebben a könyvben, ugyanis éppen ez a hosszúság idézi elő azt, hogy van időnk hozzászokni a két főszereplő, egymástól teljesen eltérő világlátásához.
Nincsen sok karakter a könyvben, de szerintem nincs is rá szükség, ugyanis Noah és Jude teljes mértékben elviszik a showt úgymond. Mindkettejük helyzete teljesen átérezhető, és megérhető. Rövid, ám velős történet, olyan mély érzelmekkel, amelyeket én személy szerint már régen nem láttam YA-regényekben. 

Kedvenc karakter(ek): Noah, Jude
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Komáromy Rudolf
Kiadta: Libri Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 428
Sorozat: -

 

Résztvevő blogok listája:


10.08. - MediaAddict
10.10. - Könyvszeretet
10.12. - Szembetűnő
10.18. - Letehetetlen
10.20. - Angelika blogja
10.22. - Dreamworld
10.24. - CBooks

Nyereményjáték:  

A blogturné valamennyi állomásán egy-egy olyan művészeti alkotás képét találjátok, amelyek szerepeltek a könyv lapjain. A megfejtésben a készítők neveit várjuk.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

2015. október 12., hétfő

Blogturné #91 - Lauren Morrill: Vakrandi a vézgettel

Miért: megtetszett a fülszövege.

Bevezető: A Móra Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Lauren Morrill: Vakrandi a végzettel című regénye. Ennek örömére a Blogturné Klub három bloggere egy olyan londoni utazásra invitál benneteket, mely során nyugodtan elhajíthatjátok az útikönyveiteket, és rábízhatjátok magatokat pimasz idegenvezetőnkre, Jasonre. Kalandból és romantikából garantáltan nem lesz hiány!
2015. október 12-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Tartalom: Julia semmit nem bíz a véletlenre, köszöni szépen. Pláne nem egy 
tanulmányi kirándulást Londonba, ami a hozzá hasonló Shakespeare-rajongóknak az ígéret földje! 
Csakhogy a kiszámítható terveknek lőttek, amikor idegesítő osztálytársával, a szabályokat hírből sem ismerő Jasonnel kerül párba az út idejére. Már első este egy vad buliban találják magukat, és másnap Julia flörtölős SMS-eket kap egy ismeretlen számról! A lány persze kíváncsi a rejtélyes imádóra, ezért alkut köt az ördöggel (izé… Jasonnel), aki segít kideríteni, ki küldi az üzeneteket, ha Julia hajlandó végre lazítani egy kicsit. A kalandos hajsza során a lány sok mindent megtanul, ami nem szerepel (kismillió) útikönyvében − például hogy semmi nem lepi meg annyira az embert, mint az igaz szerelem. (Móra)

Vélemény: Azt el kell ismernem, hogy a maga módján nagyon vicces könyvről van szó, de én úgy éreztem, néhol kimondottan ékegyszerű poénokkal operál a könyv, ami vagy tetszik valakinek, vagy nem. Én sajnos tartozom azok közé, akik kedvelik az ilyesmit, de emiatt nem is fogom azt mondani, hogy rossz lenne. Az sem kizárt, hogy csak engem nem kapott el jókor, de ez majd csak akkor fog kiderülni, ha egyszer újraolvasom. Nekem ugyanis többször is olyan érzésem volt, hogy egy-egy poén egyszerűen nem működik, és inkább hagy maga után egy kínos, feszengős érzést, mint a jóleső nevetését. Persze, lehet, hogy csak én nem tudtam értékelni Morrill stílusát.
Ami mellett viszont nem tudok elmenni, az az a tény, hogy a két főszereplőnknél, Julia-nál és Jason-nél gyerekesebb karaktereket én már nagyon régen nem láttam olyan YA-könyvben, ami inkább a 14 év feletti korosztálynak szól. Néha komolyan elgondolkoztam rajta, hogy most tényleg 17 évesekről, vagy inkább 10 éves kisgyerekekről olvasok. Ezért sem éreztem semmilyen kémiát kettejük között, és itt most nem is feltétlen arra a fajtára gondolok, amiből később a szerelem is kibontakozhat, hanem szimplán arra, amikor a szereplők sehogy se passzolnak. Az interakcióik több sebből véreznek, mint amennyit egy kezemen meg tudok számolni. Ugyanakkor, hogy ne csak a szerintem negatív dolgokról beszéljünk, a könyv legnagyobb erénye a szerelmi háromszög. Esküszöm, ennél ötletesebb és viccesebb megoldását még nem láttam ennek a helyzetnek, ugyanis távolról sem olyan, mint amire én első körben gondoltam, sőt, annál sokkal kreatívabb és érdekesebb volt. Kicsit sajnálom is, hogy ez a történetnek csak egy kis szeletét tette ki, bár látni az alakulását kifejezetten szórakoztató. 
Egy másik, szerintem nagyon jó dolog, az a hangulata. Hiába az infantilis szereplők, a cselekménynek, mivel mégis csak egy tanulmányi kirándulásról van szó, olyan jellege van olvasás közben, mintha egy turistáknak szóló útikönyvet lapozgatnál, amivel sikerült belopnia magát a szívembe valamilyen szinten, hiszen érdekes volt egy diáklány szemüvegén át felfedezni a londoni helyszíneket. Plusz! Kevés a romantika. Sokan biztosan nem erre számítottatok egy LOL-könyv kapcsán, de én úgy vagyok vele, hogy ez a könyvnek az előnyére vált. Végül is, elég hülyén nézett volna ki, ha a cselekmény nagy része arról szólt volna, hogy a két főszereplő nyalja-falja egymást azzal a tipikus "gyűlöllek és szeretlek"-mentalitással. Kétségtelen, hogy abból is nagyon jó dolgokat ki lehetne hozni, de itt nem volt rá szükség. Egyébként se tudtam volna elképzelni se Jason-ről, sem pedig Julia-ról, hogy vevők lennének az ilyesmire. 
Sajnos a mellékszereplők nagyon kidolgozatlanok, pedig kifejezetten érdekes volt minden fejezet elején az egyik-másik karaktertől jött sms-eket olvasni. Morrill stílusával végül is nincs baj, szerintem szerethetően ír, még, ha ez olykor a szereplőknek hála nem is jön át igazán, de amikor például a kirándulások bemutatására koncentrál, az nagyon olvasmányos és érdekes. Ettől még persze nem lesz dokumentum-jellege a könyvnek, ettől még kellemes kikapcsolódást nyújthat annak, aki vevő egy nyomozós limonádéra. :) 

Kedvenc karakter(ek): Chris
Gyűlölt karakter(ek): Julia
Pont: 10/7

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította:  Chovanecz-Molnár Éva
Kiadta: Móra Könyvkiadó
Év: 2015
Oldalszám: 392
Sorozat: -



Résztvevő blogok listája:

10.12. - CBooks
10.14. - Kelly & Lupi olvas
10.15. - Dreamworld

Nyereményjáték:


Mostani játékunk során egy kis angliai utazásra invitálunk Benneteket. Minden állomáson találtok egy rövid sms üzenetet Juliától, valamint egy fotókollázst, melyek együttes segítségével ki kell találnotok, mely helyszínre vagy épületre gondoltunk.
Ha mind a három feladványt megoldottátok, és a szerencse is mellétek szegődik, megnyerhetitek a Móra Kiadó által felajánlott regény egyik példányát.

Amennyiben szeretnétek még nagyobb esélyekkel indulni a fődíjért, úgy extra pontok fejében készíthettek egy képet kedvenc angliai helyszínetekről, a Vakrandi a végzettel szereplőiről, annak bármely jelenetéről,  Shakespeare-ről, vagy valamely művéről. Az alkotások beküldésével egyidejűleg hozzájárultok ahhoz, hogy feltöltsük őket a Blogturné Klub facebook oldalára.  (Ez a feladat opcionális, nem kötelező megcsinálni!)
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.


A mai SMS: 

Lenni vagy nem lenni? - ezt akár mostani színhelyünk is kérdezhetné, ugyanis 398 év alatt háromszor épült fel. Először tűzvész áldozata lett, másodszor pedig egy puritán kormány új rendeletének esett áldozatául. - J.



2015. október 9., péntek

Blogturné #90 - Abbi Glines: Te vagy nekem a tűz

Miért: Abbi Glines. 


Tartalom: Marcus Hardy abban bízott, hogy egy kellemes év vár rá a főiskolán, és végre elfelejtheti az előző nyarat. De családi bonyodalmak miatt vissza kellett költöznie az óceánparti Sea Breeze-be. A szoknyavadász Cage-nél húzza meg magát, ám a lakásban folyamatosan ki-be járnak az emberek. Többségükben hosszú lábú lányok, akik legfeljebb egy-két éjszakát töltenek ott.
Marcus próbálja összeszedni magát, de úgy tűnik, ezt a nehéz időszakot csak egyetlen dolog tudja feledtetni: egy gyönyörű, vörös hajú lány. Willow – avagy Low – gyakori vendég Cage lakásában. Kettejük viszonya nem egyszerű: Cage kihasználva a főiskolai baseballsztárság előnyeit, minden csinos lányt meghódított, aki csak az útjába került, de úgy képzelte, hogy feleségül fogja venni Low-t, ha már kitombolta magát.
Marcus képtelen felfogni, hogyan működhet ez a kapcsolat, mindent megtett annak érdekében, hogy lebeszélje erről Cage-et és Willow-t. De aztán a szépen felépített tervet keresztülhúzza egy elképzelhetetlennek tűnő felismerés. Marcusnak választania kell Low és a családja között. Mert amikor kiderült az igazság, nem maradt más választása. (Maxim)

Vélemény: Nagyon szerettem az első részt, de be kell vallanom, Marcus nem nőtt a szívemhez Sadie-k történetét olvasva, így némileg tartottam ettől a kötettől, de most már belátom, hogy nem kellett volna. Ugyanakkor azt muszáj leszögeznem, hogy bármennyire is odáig voltam egyes részeiért, azért ez a könyv távolról sem hibátlan. Ez számomra egy dolog kapcsán lett igazán nyilvánvaló, ez pedig az, hogy az írónő vagy nem tudja kezelni a saját karaktereit, vagy annyira görcsösen akar egy egyébként teljesen felesleges csavart belevinni a regényébe, hogy attól az embernek feláll a hátán a szőr, mivel az egyébként határozottnak beállított Marcus Hardy-ból hajlamos hisztis, picsogó kislányt kreálni, ami azért lássuk be, komoly teljesítmény... Még akkor is, ha ez némi aggodalomra adhat okot a folytatásokkal kapcsolatban. A vicces azonban mégis az, hogy nem ő verte ki nálam leginkább a biztosítékot, hanem Marcus lakótársa, Cage. Azt, hogy vele mi bajom van, csak azért merem itt most leírni, mert kiderül gyakorlatilag a könyv elején, plusz benne van a fülszövegben is. Tehát, Cage, miközben épp ki tudja, milyen csaj ágyából mászik ki éppen, közli Marcusszal, hogy Willow-ot ő fogja feleségül venni. Mi van?! Azért ez egy olyan mentalitás, amiért nekem kedvem lett volna ott helyben agyoncsapni a srácot... De ez én vagyok. Lehet, hogy más szerint ez aranyos, szerintem inkább idegörlő hozzáállás. Ettől függetlenül érthető, miért kap majd a karaktere egy saját könyvet - ami egyébként a Sea Breeze harmadik része lesz, és mellesleg, ha minden igaz, előbb-utóbb film is készül majd belőle, legalábbis a filmes jogokat már megvették :) -, de nekem egyelőre biztosan nem lesz a kedvenc férfi karakterem.  Ahhoz valami nagyon komoly teljesítményt kell majd nyújtania karakterfejlődés szempontjából, mert eddig minden, csak nem megnyerő a pasi.
Ami számomra elvitte a könyvet a hátán, az Willow... egyszerűsége. És ezt most ne úgy értsétek, hogy buta, mint egy darab tégla, hanem annyira kedves, aranyos, egyszerűen ártatlan a karaktere, hogy azt meg lehet zabálni - ezt már az is bizonyítja, hogy ő egyáltalán nem veszi komolyan Cage hülyeségét, hanem barátként kezeli a fiút -. Színt visz a könyvbe, és nem drámázik annyit, mint az előző részben Sadie. Nem, itt kétségtelenül a pasi a dramaqueen, ami valakinek vagy tetszik, vagy nem. Még egy dolog: Larissa, Low unokahúga elképesztően aranyos, míg az anyja egy csapnivaló idióta, na, neki nyugodtan lehet hozni a téglát, higgyétek el nekem, meg fogja érdemelni. 
Összességében: attól, hogy a történet egy ponton kissé félresiklik Glines - szerintem ügyetlensége miatt, mintha egyes lépéseket nem gondolt volna át alaposan -, mégis méltó folytatása az előző résznek, hiszen ami abban jó volt, az itt is az. A stílus remekül illik a könnyed hangvételű cselekményhez, még ha a drámát nem is kezeli olyan jól. Nem nagyon van benne humor, mert az egészet kétségtelenül a főszereplők közötti romantika, és Cage hülyesége teszi teljessé, de nem is hiányzik belőle, igazából. Kellemes nyári kikapcsolódásnak egyszerűen tökéletes. Érezhető, hogy az írónő szereti a sorozatot, ezért én nem adom fel, kíváncsian várom, mit hoz ki a folytatásokból. :)  

Kedvenc karakter(ek): Willow, Larissa
Gyűlölt karakter(ek): Marcus apja
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította:
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2015
Oldalszám:
Sorozat: Sea Breeze (#2)


Résztvevő blogok listája:

10/07 Zakkant olvas
10/08 Deszy könyvajánlója
10/09 CBooks
10/10 Kelly & Lupi olvas
10/11 Kristina blogja


Nyereményjáték:


A női főszereplő, Low életében fontos szerepet játszanak a zenekaros pólók. A te feladatod az lesz, hogy a bejegyzések végén elrejtett zenekaros pólókat felismerd. A dolgod egy kicsit megnehezítettük, mert az együttesek nevét letakartuk.
Ha ügyesen eltaláljátok, hogy melyik póló melyik zenekarhoz tartozik és beírjátok a Rafflecopter dobozba, akkor a turné végén esélyetek van megnyerni Abbli Glines Te vagy nekem a tűz című regényét. Játékra fel!

(Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.)