Miért: Szerettem az első részt.
Tartalom: Ha egy Maddox fiú szerelembe esik, az örökre szól. De mi történik akkor, ha először nem téged szeret? Liis Lindy kemény, tréfát nem tűrő FBI-ügynök. Úgy döntött, hogy csupán a munkájával köti össze az életét, így felbontja jegyességét, és Chicagóból San Diegóba költözik. Előléptetésről és megoldhatatlan ügyek megoldását követő kézfogásokról álmodozik. Minden erejével azon van, hogy ő legyen a legjobb. Thomas Maddox arrogáns és könyörtelen különleges ügynök. A világ legkeményebb bűnözőit tette már hűvösre, és ő a szervezet egyik legjobb embere. Annak ellenére, hogy sok életet megmentett, van egy ügy, ami meghaladja a képességeit. Fiatalabb öccsére, Travisre börtönbüntetés vár, mivel ott volt egy tragikusan végződő alagsori gyújtogatásnál, a média pedig igazságszolgáltatást akar. Travis egyetlen mentőöve Thomas. A férfi alkut ajánl öccse megmentése érdekében: Travisnek be kell lépnie az FBI-ba. A gond az, hogy ezt úgy kell közölnie az öccsével, hogy közben ne leplezze le titkos munkáját a családja előtt. Emiatt a családi ünnepségre elviszi magával Liist, mintha a párja lenne. Ám amikor véget ér a hétvége, Liis elgondolkozik, hogy valóban csak tettették-e a vonzalmukat. Betekintést kapunk a jóképű és ravasz Thomas Maddox világába, és megtudjuk, hogy milyen az, amikor valaki nem először, hanem utoljára lesz szerelmes. (Maxim)
Vélemény: Őszinte leszek, nekem sokkal kevésbé tetszett ez a kötet, mint az első rész, pedig nagyon-nagyon vártam Trent története után, elvégre mégis csak arról a Maddox-fiúról szól, akit Camille otthagyott az előbbi miatt. Itt már végre nem csak homályosnak szánt - valójában teljesen egyértelmű - utalásokból tudhatjuk, hogy Thomas FBI-ügynökként dolgozik, ami persze érthetővé teszi, miért romlott meg Cami-vel a kapcsolata.
De igazából nem is ezzel kapcsolatos az én problémám, hanem sokkal inkább a regény indításával... szerintem nagyon hirtelen volt, és nekem eléggé rombolta az élményt.Nyilván, amikor végigolvasod a könyvet, értelmet nyer az egész, de akkor is... Szerintem az a jelent kicsit elvágta előttem a főszereplőinket, pedig Liis egyébként nagyon szimpatikus volt nekem.
Külön pluszpont, hogy félvér, hiszen az édesanyja japán, az édesapja pedig ír százamzású. Fura lehet, hogy én ezt pozitívumként említem, de nekem nagyon tetszett, hogy végre nem az a tipikus "amerikai" szépség köszönt vissza a könyv lapjain, hanem némi egzotikum, mondjuk. Igaz, számomra ezt a Game of Love and Death fejlesztette mesterfokra, de arról alighanem nem lesz egyhamar vélemény, sajnos. Szóval, vissza Liishez: FBI-ügynökként, nem meglepő, hogy nagyon talpraesett, és egyébként elég heves mentalitású nő, viszont a szerelmi háromszög, ami kialakul a volt vőlegénye kapcsán... Hát, nem is tudom. Engem picit untatott, pedig az ötlet nem volt rossz, mindössze Jackson sikerült nagyon üres, és nagyon buta karakterre. Nem baj, így legalább a figyelmem legnagyobb része Thomasra irányult, ami végül is megérte.
T.J. eléggé karót nyelt karakter egyébként, ami nem baj, csak én például pont azt a lazaságot, lezserséget hiányoltam belőle, ami például Trentben abszolút megvolt az előző kötetben. A testvére ezzel szemben nagyon keserű, ami nem csoda, de ugyanakkor vannak kifejezetten jó pillanatai, bár nem mint ügynök, mert úgy szerintem elég csapnivaló... és egyébként mióta engedik egy ügynöknek, hogy a saját családjával kapcsolatos nyomozásba belefolyjon? Ez valahogy nagyon a földtől elrugaszkodott ötletnek tűnt, főleg azzal a körítéssel, amivel tálalva lett.
A romantika végül is nem rossz, csak néhol szerintem picit indokolatlan, de ettől még maximálisan élvezhető és szerethető. A nyomozás viszont egyáltalán nem kötött le, sokkal jobban érdekelt az FBI többi munkatársa, például Val és Sawyer, akik egyébként szerintem saját kötetet is kaphatnának, abban a történetszálban én láttam némi potenciált. Persze, ez valószínűleg nem fog megvalósulni, de tudjátok mit szoktak mondani: a remény hal meg utoljára.
Számomra a második legnagyobb negatívum még mindig Travis... Basszus, miért nem lehet már leakadni arról a beteg állatról? Értem én, hogy most kvázi összefutnak a szálak, de miért pont a leghülyébb, legidegbetegebb testvérre kellett kihegyeznie McGuire-nak a Thomasról szóló kötetet? Miért nem lehet már békén hagyni, hadd főjön meg a saját levében? Tudom, már többször megénekeltem, mennyire gyűlölöm azt a pasit, de most már kezd végképp elegem lenni belőle. Ha a maradék két részben is jelentős szerepet kap, félek, hogy agyvérzésben fogok elpatkolni, mert miért ne.
Jamie McGuire összességében hozzá a tőle megszokott színvonalat, a stílusa továbbra is remek, a könyv a hibái ellenére is olvastatja magát, ha valakit elkap a lendület, szerintem kifejezetten nehéz letenni, ezért nagyon jól lehet vele haladni.
De igazából nem is ezzel kapcsolatos az én problémám, hanem sokkal inkább a regény indításával... szerintem nagyon hirtelen volt, és nekem eléggé rombolta az élményt.Nyilván, amikor végigolvasod a könyvet, értelmet nyer az egész, de akkor is... Szerintem az a jelent kicsit elvágta előttem a főszereplőinket, pedig Liis egyébként nagyon szimpatikus volt nekem.
Külön pluszpont, hogy félvér, hiszen az édesanyja japán, az édesapja pedig ír százamzású. Fura lehet, hogy én ezt pozitívumként említem, de nekem nagyon tetszett, hogy végre nem az a tipikus "amerikai" szépség köszönt vissza a könyv lapjain, hanem némi egzotikum, mondjuk. Igaz, számomra ezt a Game of Love and Death fejlesztette mesterfokra, de arról alighanem nem lesz egyhamar vélemény, sajnos. Szóval, vissza Liishez: FBI-ügynökként, nem meglepő, hogy nagyon talpraesett, és egyébként elég heves mentalitású nő, viszont a szerelmi háromszög, ami kialakul a volt vőlegénye kapcsán... Hát, nem is tudom. Engem picit untatott, pedig az ötlet nem volt rossz, mindössze Jackson sikerült nagyon üres, és nagyon buta karakterre. Nem baj, így legalább a figyelmem legnagyobb része Thomasra irányult, ami végül is megérte.
T.J. eléggé karót nyelt karakter egyébként, ami nem baj, csak én például pont azt a lazaságot, lezserséget hiányoltam belőle, ami például Trentben abszolút megvolt az előző kötetben. A testvére ezzel szemben nagyon keserű, ami nem csoda, de ugyanakkor vannak kifejezetten jó pillanatai, bár nem mint ügynök, mert úgy szerintem elég csapnivaló... és egyébként mióta engedik egy ügynöknek, hogy a saját családjával kapcsolatos nyomozásba belefolyjon? Ez valahogy nagyon a földtől elrugaszkodott ötletnek tűnt, főleg azzal a körítéssel, amivel tálalva lett.
A romantika végül is nem rossz, csak néhol szerintem picit indokolatlan, de ettől még maximálisan élvezhető és szerethető. A nyomozás viszont egyáltalán nem kötött le, sokkal jobban érdekelt az FBI többi munkatársa, például Val és Sawyer, akik egyébként szerintem saját kötetet is kaphatnának, abban a történetszálban én láttam némi potenciált. Persze, ez valószínűleg nem fog megvalósulni, de tudjátok mit szoktak mondani: a remény hal meg utoljára.
Számomra a második legnagyobb negatívum még mindig Travis... Basszus, miért nem lehet már leakadni arról a beteg állatról? Értem én, hogy most kvázi összefutnak a szálak, de miért pont a leghülyébb, legidegbetegebb testvérre kellett kihegyeznie McGuire-nak a Thomasról szóló kötetet? Miért nem lehet már békén hagyni, hadd főjön meg a saját levében? Tudom, már többször megénekeltem, mennyire gyűlölöm azt a pasit, de most már kezd végképp elegem lenni belőle. Ha a maradék két részben is jelentős szerepet kap, félek, hogy agyvérzésben fogok elpatkolni, mert miért ne.
Jamie McGuire összességében hozzá a tőle megszokott színvonalat, a stílusa továbbra is remek, a könyv a hibái ellenére is olvastatja magát, ha valakit elkap a lendület, szerintem kifejezetten nehéz letenni, ezért nagyon jól lehet vele haladni.
Kedvenc karakter(ek): Liis
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/8
Alapok:
Nyelv: magyar
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 374
Sorozat: The Maddox-Brothers (#2)
Résztevő blogok listája:
11.25. - Book Heaven
11.26. - Kelly & Lupi olvas
11.27. - Deszy könyvajánlója
11.28. - Insane Life
11.29. - Angelika blogja
11.30. - MFKata gondolatai
12.01. - Kristina blogja
12.02. - CBooks
12.03. - Dreamworld
Nyereményjáték:
A Gyönyörű megváltásban egyik főszereplője, Lindy FBI ügynök, ezért nektek ezúttal olyan könyveket kell idézet alapján megtalálnotok, amelyekben valamelyik szereplő FBI ügynök, titkosügynök vagy beépített ügynök.
A helyesen válaszadók között három példány kerül kisorsolásra.
Játékra fel! :)
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
A mai idézet:
– FBI-os a fickó. Te sem gondolhatod komolyan, hogy érdekel, az pedig száz százalék, hogy én nem érdeklem őt. Elfelejted, ki az apám?
Regan megrántotta a vállát. – Nem felejtettem el, de arra gondoltam, ha egy FBI-ügynökkel randizol, az segít legyőzni a törvényhozásban dolgozó emberek iránt érzett ellenszenvedet.
– Mi akar ez lenni? Viselkedéskontroll?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése