Blogturné #27 - Holly Black: A vörös kesztyű

Miért: Blogturné.

Tartalom: Cassel teljesen mindennapi srácnak tartotta magát, amíg rá nem jött az igazságra: keze egyetlen érintésével képes átváltoztatni bármit – vagy bárkit – azzá, amivé csak akarja. Így történt, hogy Lila, a lány, akibe gyermekkora óta szerelmes volt, fehér macskává változott. Most, hogy Lila visszanyerte emberi alakját, Casselnek örülnie kellene. Csakhogy Lilára szerelmi átkot vetettek iránta, és ha ez az érzelem nem valódi, akkor Cassel semmit nem hihet el neki, bármit tesz vagy mond. Amikor a fiú legidősebb bátyját meggyilkolják, a szövetségiek a segítségét kérik, ugyanakkor a maffia is a nyomában van, mert pontosan tudják, mennyire értékes lehet számukra. Ha életben akar maradni, mindkét oldal előtt kell járnia egy lépéssel. Ebben a játékban, amelyben a vesztest hatalmas veszély fenyegeti, a szerelem átok, és a szélhámosság az egyetlen válasz.(Könyvmolyképző)

Vélemény: Ezzel talán mindenkit meg fogok lepni, de amennyire nem szerettem az első részt, legalább annyira imádtam a másodikat. Ennek több oka is volt, ezek közül azonban csak egyet emelnék ki, mint a legfontosabb elemet, ez pedig a stílus. Úgy éreztem olvasás közben, hogy Black végre megtalálta azt a hangnemet, amivel a Fehér macskában nyújtottnál jóval hitelesebben képes átadni Cassel szemszögét. Végre nem volt olyan érzésem, mintha egy hormonzavaros emberke visszaemlékezéseit olvasnám, hanem el tudtam hinni, hogy valóban Cassel beszél hozzám a sorokon keresztül. 

Apropó, azt muszáj elmondanom, hogy a főszereplőnk is jelentős változásokon ment keresztül. Nem csak arról van szó, hogy, mint megtudjuk ő is az átokvetők csapatát erősíti, hanem sokkal inkább arról, mintha felnőtt volna. Teljesen újszerű helyzetekben kell helyt állnia, mint például a testvére meggyilkolását övező nyomozás - erre majd később visszatérek -, vagy akár az átokvetőket veszélyeztető törvényjavaslatok. Azt, hogy végre a társadalom és az átokvetők viszonyáról egy jóval tisztább képet kaphattunk, külön értékeltem. Az első rész össze-visszaságához képest, itt minden apró részlet a helyére került. De, ugyanebbe a változási folyamatba venném bele akár a Lilával való kapcsolatát is, ami szerintem kimondottan élvezetesre sikerült. Hiába van vele tisztában, hogy a lány csak egy átok miatt táplál romantikus érzéseket irányába, ez nem jelenti azt, hogy a fiú szerelme csak úgy elpárolgott volna, sőt, éppen ellenkezőleg szerintem csak megerősítette, még akkor is, ha megpróbált ezzel igen komolyan szembemenni. A kettejük vívódása igen érdekes színt adott a könyvnek, bár engem érdekes módon Sam és Daneca kapcsolata sokkal jobban megfogott. 

Úgy tűnt, hogy Cassel-lel és Lilával ellentétben ők alkotják a tökéletes álompárt, erre most szembesülhetünk pár olyan komoly csavarral, ami igencsak megrengeti az embernek ebbe az állításba vetett hitét. Tudjuk, hogy senki és semmi nem lehet hibátlan, és ezt itt is bizonyítást nyer, még ha talán nem is teljesen hétköznapi módon. 

Na, de térjünk vissza Philip meggyilkolásához. Őszinte leszek, én kimondottan örültem, hogy az a szemétláda végre kikerült a képből, és még azt sem bántam, hogy valaki más oltotta ki az életét. Megérdemelte, pont. Viszont a rejtély, amit eköré sikerült Blacknek felépítenie... Hát, emberek, az valami zseniális lett. Sosem voltam egy krimirajongó, de itt Cassel-lel és a szövetségiekkel együtt izgultam végig az ügy felgöngyölítését - bár szó se róla, az ügynököket néha egy baseballütővel tudtam volna agyonverni -. Értem én, hogy fontos minél előbb a dolgok végére járni, meg ehhez hasonlók, de ahogy ez a két fazon állt a dologhoz, az nálam több soron is sikeresen kiverte a biztosítékot... De erről ennyit. Esküszöm, egy ponton számomra már mindenki gyanús volt, még azok is, akik csak nyomoztak az ügyben, nem csak azok, akik alighanem tényleg érintettek voltak ebben az egészben. Ráadásul ki gondolta volna, hogy Cassel a múltja miatti vívódásában is egy központi szerepet kaphat egy ilyen esemény?

Ha valakinek hozzám hasonlóan nem tetszett az első rész, és emiatt most kissé szkeptikus a folytatással kapcsolatban: hallgasson rám, és adjon neki egy esélyt. Higgyétek el, a Vörös kesztyű már remek kikapcsolódást nyújt, érdekes és izgalmas történettel operál, ami emlékezetessé teheti az olvasója számára.

Kedvenc karakter(ek): Daneca, Cassel

Gyűlölt karakter(ek): Barron

Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Császár László

Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó

Év: 2014

Oldalszám: ?

Sorozat: Curse Workers (#2)

Résztvevő blogok listája:

11/01 Deszy könyvajánlója
11/03 Könyvszeretet
11/05 Dreamworld 
11/07 CBooks                                      

Nyereményjáték:  

Ezúttal egy kis vadászatra invitálunk titeket. A könyv egyik legfontosabb tárgya az a bizonyos címben is megjelenő vörös kesztyű. Nektek ezúttal nincs is más dolgotok, mint minden egyes állomáson megszámolni, hány vörös kesztyű lapul a bejegyzésben, és azt beírni a Rafflecopter doboz megfelelő soraiba!

FONTOS! A blogturné bannerben látható vörös kesztyű nem számít bele a játékba, azt ne számoljátok!

A szerencsés nyertes egy A vörös kesztyű kötettel lesz gazdagabb!

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. Illetve ha 72 órán belül nem válaszoltok az e-mailre, automatikusan új nyertest sorsolunk!

 

a Rafflecopter giveaway