A következő címkéjű bejegyzések mutatása: baleset. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: baleset. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 18., kedd

Blogturné #31 - K. A. Tucker: Tíz apró lélegzet

 Miért: Már régen el szerettem volna olvasni.

Tartalom: Négy évvel ezelőtt Kacey élete borzalmas fordulatot vett, mikor egy részeg sofőr miatt elvesztette szüleit, a barátját és a legjobb barátnőjét. A baleset emléke még mindig kísérti, még mindig hallja édesanyja utolsó lélegzetét, és nem akar mást, mint hátrahagyni a múltat. Kacey és tizenöt éves húga, Livie, két buszjeggyel felfegyverkezve maga mögött hagyja a michigani Grand Rapidsot, hogy mindent újrakezdjen Miamiban. Először alig tudnak megélni, de Kacey nem aggódik. Ő mindennel elbír – kivéve titokzatos szomszédjával az 1D lakásból.
Trent Emersonnak ragyogó kék szeme van és mély gödrécskéi az arcán, mikor nevet. És hibátlanul egyensúlyozik a jó fiút a veszélyestől elválasztó, ellenállhatatlan vonalon. Tragikus múltja miatt Kacey eldöntötte, hogy senkit sem enged közel magához, de a kettejük közötti vonzalom tagadhatatlan, és Trent minden eszközt felhasznál, hogy bejusson a Kacey szívét védő falak mögé – akár még egy olyan titokról is hajlandó lerántani a leplet, ami mindkettejüket tönkre teheti. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Noha mostanában úgy éreztem, kezdek megcsömörleni az NA-témájú könyvektől, a Tíz apró lélegzet számomra szerelem volt első olvasásra, annak ellenére, hogy ha végiggondolom, be kell látnom, hogy nem sok téren hoz újat. Ám, ahol igen, ott az kimondottan jól működik, és érdekesen hat. De vegyük is szépen sorjába, hogy érthető legyen.
Az alaptörténetben számomra nem volt semmi újdonság: két sérült lélek találkozásáról olvashatunk, akik egymásban próbálják meglelni a boldogság kulcsát. Trent és Kacey kapcsolata a szó szoros értelmében lépésről lépésre bontakozik ki a szemünk előtt, egy igen lassú folyamat keretein belül. Ha valaki hozzám hasonlóan szereti az ilyesmit, akkor ezt alighanem imádni fogja. Ugyanakkor, azt is el kell mondanom, hogy mindezt nem szokványos módon teszi. Példának okáért Kacey egy sztriptízbárban kezd dolgozni pultosként. Ezt a momentumot csak azért osztom meg veletek, mert szerintem ezzel lehet a leginkább érzékeltetni, hogy mit be nem vállal a lány azért, hogy a testvérét el tudja tartani, és nem mellesleg igencsak érdekes, ahogyan Trent ezt a helyzetet kezeli - nekem például ez volt az egyik kedvenc momentumom az egész könyvben -. Livie és Kacey kimondottan jó testvérek, tényleg minden helyzetben kiállnak egymás mellett, még úgy is, hogy a szó szoros értelmében mindenben különböznek egymástól, nem tudsz két egyforma jellemvonást említeni.
Ugye a fülszövegből kitűnhet, hogy Trent egy sötét titkot rejteget a múltjával kapcsolatban... Nos, ez egy teljesen tipikus sablonszöveg... Csakhogy, itt bizonyos értelemben tényleg az. Én például még most sem értem a fiú motivációját, ami bizonyos értelemben Kacey életében tartja - a nyilvánvaló, kirobbanóan erős vonzalmon kívül -. Azaz, ez így nem teljesen igaz, az elvet ugyanis értem, csak éppen egyet érteni nem tudok vele. Ettől függetlenül kimondottan szerettem, ahogy apránként kirajzolódott a fejemben az a kép, hogy pontosan miért is rajong ezért a lányért. Ja, és ha mindez nem lenne elég, Trent tényleg egy álompasi. Én már régen nem mondtam ilyet egyetlen férfi karakterre sem, de benne még engem is megfogott valami - talán éppen az, hogy ha külsőleg nem is, de belső tekintetében fel tudnék mutatni egy ilyen embert a saját környezetemben is -. Egy kimondottan udvarias srác, aki nem fél attól, hogy nem ronthat ajtóstul a házba. Igenis kivárja, míg a lány tényleg akarni kezdi, és csak utána lendül akcióba... De akkor kő kövön nem marad. Én egyszerűen imádtam. Szó se róla, a kapcsolatuk viharosabb, mint a Csendes-óceán - természetesen ez is megérhető. hiszen Kacey-nek egy nem mindennapi helyzetből kellett ismételten talpra állnia, így senkit sem lep meg a tény, hogy a szokottnál lassabb tempóban jut el A döntéstből B-ig -, de talán éppen ez adja a sava-borsát, ugyanis az olvasónak nincs ideje unatkozni. Mindig történik valami, amire muszáj odafigyelni. Vagy a két főszereplőnkkel, vagy éppen a többi karakterrel kapcsolatban.
A mellékszereplők is nagyon-nagyon jók. Tucker esetében megértem, hogy sokan kapnak majd külön kötetet: Livie, Cain - a Penny tulajdonosa -, és Ben - az egyik kidobó -. Egytől-egyig érdekes háttértörténettel bírnak, amikből most csak ízelítőt kaphattunk - vagy adott esetben még azt sem -, éppen ezért én már nagyon várom a folytatásokat. És persze ki tudja ki mindenki más is ebbe a helyzetbe kerülhet majd.
Kissé nyomasztó, de mégis érdekes történet, kevés, de érdekes újdonsággal, egy remek stílusú szerző tollából, akire később is érdemes lehet odafigyelni.

Kedvenc karakter(ek): Kacey, Livie, Trent, Ciklon, Dan
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Szujer Orsolya
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 352
Sorozat: Ten Tiny Breaths (#1)


Résztvevő blogok listája:

11.12.Kristina blogja
11.14.Angelika blogja
11.16.Media Addict
11.18. – CBooks
11.20.Dreamworld
11.22.Kelly & Lupi olvas

Nyereményjáték:

Tíz like, tízszeres esély a nyereményre!
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.)

2014. szeptember 22., hétfő

Blogturné #20 - Rachel Joyce: Ellopott pillanat

Miért: Megtetszett a témája.

Tartalom: Byron Hemmings hétköznapi reggelre ébred: iskolai egyenruhája a szék hátán hever, a húga veszekszik vele a reggelinél, odalentről hallja anyja cipőjének kopogását a konyhából. Amikor aztán hármasban elindulnak otthonról, és a tavaszi reggel sűrű párája veszi körbe őket, minden megváltozik. Csak egyetlen szörnyű pillanat, és valami olyan váratlan dolog történik, hogy Byron egész élete kizökken. Az édesanyja mintha észre sem venné, de a tizenkét éves Byron érti, hogy attól a pillanattól fogva már semmi nem lehet ugyanaz. Mi történt, és ki az oka? Napok, hetek telnek el, és Byron tökéletes világa megrázkódik. A szüleiben nem bízhat, ezért legjobb barátjával, Jamesszel szövetkezik, és a két fiú tervet kovácsol… (Maxim)

Vélemény: Azt kell mondanom, nagyon nehéz úgy írni erről a könyvről, hogy semmi különösebb spoilert nem lő le az ember közben. Amikor befejeztem, egyszerűen elkapott az az érzés, hogy muszáj beszélnem róla. Nem tudom megállni. Annyira felkavaró tud lenni néha, hogy képtelenség szó nélkül elmenni mellette, pedig, amikor elkezdtem, még abban sem voltam biztos, hogy nekem tetszeni fog ez a regény. 
Joyce stílusa nagyon kimért, ami végigkíséri az egész regényt, függetlenül attól, kinek a szemszögéből is ír éppen - erről majd egy kicsit később -, emellett pedig a cselekmény elképesztően lassan bontakozik ki a szemünk előtt. Éppen emiatt, néha muszáj volt félretennem, és pihentetnem egy kicsit az olvasását, ugyanis elképesztően erős hangulat kellett ahhoz, hogy olvasni tudjam. 
Mint az a fülszövegből is kitűnik, a cselekmény elsősorban a hozzáadott idő problémája körül forog, ami engem szinte azonnal elgondolkodtatott: vajon tényleg ekkora gondot okozna? Okozna-e egyáltalán, vagy csak a véletlenek furcsa összjátékáról van szó? Azt kell mondanom, Joyce ért hozzá, hogy mindvégig kétségek között tartsa az olvasót... Én például többször elgondolkodtam azon, hogy vajon volt-e egyáltalán baleset, és nem-e arról van szó, hogy Byron képzelte az egészet? Tudom, hogy rosszindulatú vagyok, de néha a fiú épelméjűségét is megkérdőjeleztem olvasás közben.
A regénynek van egy másik szála is, ami egy Jim nevű férfi mindennapjait mutatja, és én is erre helyezném most a hangsúlyt, méghozzá azért, mert ez a karakter nem normális. Kényszerbetegséggel küzd, ami, bár így elsőre talán nem tűnik nagy dolognak, igazából egy nagyon is komoly mentális problémát jelent. Jim esetében ez a rituáléiban mutatkozik meg, amik elképesztő mennyiségű időt emésztenek fel az életéből. Ez egyébként remekül érezteti, mennyire nehéz ezzel együtt élni. Mivel a betegség mennyire képes bekorlátolni az embert, mindaddig, míg nincs más lehetőség, mint elmegyógyintézetbe zárni az illetőt, mivel a kényszerek teljesen eluralkodnak rajta. Erre pedig Jim tényleg tökéletes példa. Viszonylag benne van már a korban, ám mégsem élt egy percet sem. Nincsenek meg azok a tapasztalatai, amiket mindenki magáévá tesz egy idő után, ha közösségben él, és ez rendkívül komikus - bár jelen esetben inkább kissé szánalmasnak ható - jeleneteket eredményez. Hogy mibe őrült bele? Alighanem ez a regény egyik legnagyobb csavarja, így ezt nem lőném le előre, bár szerintem nem nehéz kitalálni. Az viszont érdekelt volna egyébként - kicsit részletesebben -, hogy miért pont azok a rituálék alakultak ki az életében, amelyekről a könyv lapjain át kaphatunk egy igencsak érzékletes képet. Vajon mi tudnánk így élni?
Visszatérve Byronhoz: engem az ő karaktere nem fogott meg ellenben, a környezet, amelyben él, nagyon is. Érdekes látni, ahogy a szülei eltávolodnak egymástól - köszönhetően az édesapja munkájának, ami minden héten elszakítja a családjától -, és ez, óhatatlanul is kihat Byronra és a testvérére, akik gyerekfejjel igazság szerint csak sejtik, mi történik körülöttük. Külön megható az édesanya drámája, aki egy elég nehéz helyzetben próbál meg boldogulni, ám ez közben őt is felemészti, természetesen. Hogyan értethetné meg egy bizalmatlan, mindenhol a problémát látó férjjel, hogy min megy keresztül éppen?
Ha valaki szereti a mély, megdöbbentő történeteket, annak bátran ajánlom Rachel Joyce könyvét. Egy inkább felnőtteknek szóló történet, gyerekszemmel bemutatva, ami nem hagyja nyugton az embert azután se, hogy a végére ért. Lehet, hogy lassan indul be a történet, de megéri kivárni. Nagyon is.

Kedvenc karakter(ek): Jim
Gyűlölt karakter(ek): Seymour
Pont: 7/10

Alapok:
Nyelv: magyar
Fordította: ?
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 388
Sorozat: -



Résztvevő blogok listája:
09/18. Zakkant olvas 
09/20. Always Love a Wild Book
09/22. CBooks
09/24. Könyvgalaxis
09/26. Deszy Könyvajánlója
09/28. Book Heaven
09/30. Könyvszeretet

Nyereményjáték:

Az Ellopott pillanat című regényben nagy szerepe van a másodperceknek, ám ez a feladat megoldáshoz inkább percek kellenek majd. Keresed meg a a turnéban résztvevő blogokon az elbújt képeket. A képek mindegyikén egy-egy betűt találsz majd. Mi az a fogalom, ami szorosan kapcsolódik az időhöz, és a blogokon elrejtett betűkből kirakható?

Azok között, akik kiteszik az összekevert betűkből álló szót és a Rafflecopter dobozba beírják esélyesek arra, hogy megnyerjék a Maxim Kiadó által felajánlott 3 db Rachel Joyce - Ellopott pillanat című könyvének egyikét. Jó keresgélést!