Tartalom: Ő volt az első szerelmem, még mielőtt összeomlott az életem.
És ő most többet akar, amit én nem tudok megadni neki. Minden megváltozott. Bárcsak elmondhatnám neki, miért… de képtelen vagyok. Senkinek nem mondtam el.
Csak akkor ébredtem rá, mennyire szükségem van rá, amikor elment a főiskolára, és én teljesen magamra maradtam.
Aztán egy nap belovagolt a városba Asher Hunt, azzal a sötét, varázslatos tekintetével és a pimasz mosolyával. Őt nem érdekelte, ki voltam azelőtt, egyszerűen csak életet lehelt abba, ami megmaradt belőlem. Sokan figyelmeztettek, hogy tartsam tőle távol magam, de ő segített elfeledni a fájdalmat, ami oly hosszú ideje fogva tartott. Nem hittem, hogy ez lehetséges, mielőtt ő besétált az életembe.
Megsebeztek.
Megmentettek.
És reményre leltem.
Sokáig azt hittem, hogy azon a bizonyos éjszakán végleg leíródott az életem, de aztán rájöttem, az csak egy új kezdet volt. Míg egy titok fenekestől fel nem forgatta a világomat…
Újra. (Könyvmolyképző)
Vélemény: Erre nem tudok nektek jobb szót, mondani, de számomra ez a könyv egy valóságos drámavonat volt. Egymást érik a drámaibbnál drámaibbnak szánt jelenetek, csak az a baj, hogy legtöbbször, bármennyire is szeretném, hogy ez ne így legyen... de egyszerűen nem működnek. Ráadásul, az olvasónak nincs is ideje átélni azokat a pillanatokat, amiket olykor át kellene, mert szinte azonnal jön a következő, könnyfakasztónak szánt rész.
Lehet, hogy már ti is éreztetek hasonlót egy regénnyel kapcsolatban, de nekem most határozottan az volt a benyomásom, hogy az írónő túl sok, felesleges csavarral tömködte tele a cselekményt, és ez számomra valahogy megölte az olvasás élményét. Pedig alapvetően Lisa De Jong nem ír rosszul, csak túl sokat akart egyetlen cselekményfolyamba beleerőltetni, és ez a történetvezetésen is meglátszik, mivel a regény egyébként egyáltalán nem hosszú.
A téma nagyon kényes, bár bevallom, mivel szinte minden második NA-könyv arról szól, hogy megerőszakolták a lányt, és jön valaki, aki képes kirángatni őt a gödörből, ezért már nehéz átélni a probléma súlyát, főleg, mert bizonyos szempontból De Jong mintha elbagatelizálná az egészet, pedig az indítás nagyon ígéretesnek tűnt. Kate ugyanis még nem tette túl magát teljesen a történteken, vagyis érezhetően szenved a történtek miatt, sokkal jobban, mint például Avery a Wait for Me-ben, aki a regény elején már sokat tett azért, hogy túl tudja tenni magát a történteken.
Kate azonban még távolról sem itt tart, éppen ezért nagyon furcsa, hogy a romantika elképesztően gyorsan alakul ki közte és Asher között. A fiú megjelenik a színen, és a lány majdhogynem azonnal túlteszi magát a történteken... Nekem ez elég erőltetettnek hatott. Persze, biztosan van olyan, hogy csak a szerelem maga, képes túllendíteni az embert egy ekkora lelki törésen, de én sajnos nem tudok hinni ebben, nem vagyok ehhez eléggé idealista és szentimentális. És ez már csak azért is furcsa, mert ott van Beau, a lány gyerekkori szerelme, és legjobb barátja, akinek nem sikerült túllendítenie Kate-t a holtponton, pedig tényleg mindent megtett érte, erre amint kiteszi a lábát a poros kisvárosból, megjelenik Asher, mint szőke herceg fehér lovon, a másik srác meg szabályosan mehet a levesbe... Hogy is van ez? Teljesen irreálisnak hat az egész szituáció. Ez egy igencsak elbaltázott szerelmi háromszög akart lenni, csak épp nem működött, mivel ez nem volt valódi háromszög, tekintve, hogy Kate úgy változtatja a véleményét, mint egy napraforgó.
Ettől függetlenül, Ashert szerettem egyébként... az agyrémig. Egy nagyon jólelkű karakter, aki tényleg szerethető, könnyen megkedvelhető figura, erre De Jong vele kapcsolatban belerak egy olyan olyan fordulatot a könyvbe, hogy nekem szabályosan a hajam égnek állt tőle. És ez főleg annak köszönhető, hogy ha végigolvasod a könyvet, akkor arra fogsz rájönni, hogy amire kifuttatja az egészet, az feleslegessé teszi az egész történetet egy bizonyos szempontból...Töltelékelemnek hat, az ezzel kapcsolatos nagy, végső csavar, legalábbis az én szememben. Lehet, hogy ezt mások teljesen másként fogják értelmezni, persze.
A téma nagyon kényes, bár bevallom, mivel szinte minden második NA-könyv arról szól, hogy megerőszakolták a lányt, és jön valaki, aki képes kirángatni őt a gödörből, ezért már nehéz átélni a probléma súlyát, főleg, mert bizonyos szempontból De Jong mintha elbagatelizálná az egészet, pedig az indítás nagyon ígéretesnek tűnt. Kate ugyanis még nem tette túl magát teljesen a történteken, vagyis érezhetően szenved a történtek miatt, sokkal jobban, mint például Avery a Wait for Me-ben, aki a regény elején már sokat tett azért, hogy túl tudja tenni magát a történteken.
Kate azonban még távolról sem itt tart, éppen ezért nagyon furcsa, hogy a romantika elképesztően gyorsan alakul ki közte és Asher között. A fiú megjelenik a színen, és a lány majdhogynem azonnal túlteszi magát a történteken... Nekem ez elég erőltetettnek hatott. Persze, biztosan van olyan, hogy csak a szerelem maga, képes túllendíteni az embert egy ekkora lelki törésen, de én sajnos nem tudok hinni ebben, nem vagyok ehhez eléggé idealista és szentimentális. És ez már csak azért is furcsa, mert ott van Beau, a lány gyerekkori szerelme, és legjobb barátja, akinek nem sikerült túllendítenie Kate-t a holtponton, pedig tényleg mindent megtett érte, erre amint kiteszi a lábát a poros kisvárosból, megjelenik Asher, mint szőke herceg fehér lovon, a másik srác meg szabályosan mehet a levesbe... Hogy is van ez? Teljesen irreálisnak hat az egész szituáció. Ez egy igencsak elbaltázott szerelmi háromszög akart lenni, csak épp nem működött, mivel ez nem volt valódi háromszög, tekintve, hogy Kate úgy változtatja a véleményét, mint egy napraforgó.
Ettől függetlenül, Ashert szerettem egyébként... az agyrémig. Egy nagyon jólelkű karakter, aki tényleg szerethető, könnyen megkedvelhető figura, erre De Jong vele kapcsolatban belerak egy olyan olyan fordulatot a könyvbe, hogy nekem szabályosan a hajam égnek állt tőle. És ez főleg annak köszönhető, hogy ha végigolvasod a könyvet, akkor arra fogsz rájönni, hogy amire kifuttatja az egészet, az feleslegessé teszi az egész történetet egy bizonyos szempontból...Töltelékelemnek hat, az ezzel kapcsolatos nagy, végső csavar, legalábbis az én szememben. Lehet, hogy ezt mások teljesen másként fogják értelmezni, persze.
Vérbeli NA-rajongóknak tudnám leginkább ajánlani ezt a könyvet, annak ellenére, hogy a történet VP-besorolást kapott. Ugyanis ők azok szerintem, akik a történet esetleges hibáin képesek felülemelkedni, és azok ellenére egy kellemes olvasmányként fogadni ezt a regényt. Kicsit egykaptafás, ezerszer látott történet, de vannak benne egészen szép gondolatok is.
Kedvenc karakter(ek): Asher
Gyűlölt karakter(ek): Kate
Pont: 10/6
Alapok:
Nyelv: magyar
Fordította: Palásthy Ágnes
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: ?
Sorozat: When It Rains (#1)
Résztevő blogok listája:
11.20 Kelly és Lupi olvas
11.22 Angelika blogja
11.24 Media Addict
11.26 Deszy könyvajánlója
11.28 CBooks
11.30 DreamworldNyereményjáték:
Amikor esik…. nos, a romantikához még az eső is illik! Kedvenc filmjeinkből válogattunk a játékunkhoz, csupa esős jelenetet. Nincs már dolgotok, mint a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni az adott állomáson felismert film címét. Sok szerencsét! Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése