Blogturné - Simone Elkeles: Visszatérés a Paradicsomba

Miért: Simone Elkeles.

Tartalom: Caleb Becker nyolc hónapja ment el Paradise-ból, és magával vitte a titkot, amiről megígérte, hogy a sírig őrizni fogja. Ha kiderülne az igazság, mindent tönkretenne.

Maggie Armstrong igyekezett erős maradni, miután Caleb összetörte a szívét és eltűnt. Valahogy sikerült továbblépnie. Eltökélte, hogy új életet kezd.

Csakhogy Caleb és Maggie kénytelen együtt részt venni egy nyári kiránduláson. Próbálnak nem törődni az egymás iránt érzett vonzalommal, de az eltemetett érzések a felszínre törnek. Caleb kénytelen szembenézni az igazsággal, hogy mi történt aznap este, amikor Maggie balesetet szenvedett, máskülönben a titok tönkreteszi a kapcsolatukat, és örökre közéjük áll.

Semmi sem tart örökké… még a búcsú sem. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Oké, ebben a részben Caleb szimplán egy seggfej. Egy rohadt nagy seggfej. Annyira felidegesített a könyv elején, hogy az utálatom iránta a könyv feléig, vagy talán még tovább is tartott. Értem, hogy meg van sértődve azon, hogy jogtalanul csukták le. Ami, egyébként teljesen jogos, meg minden. De az a stílus, amit megenged magának, na az... Az fájt. Úgy dobálgatta Maggie-t az érzései között, mint valami labdát, attól függően, hogy épp milyen kedve volt. Még szerencse, hogy a lányt kemény fából faragták, és az esetek többségében fel tudta vele venni a versenyt, mert különben nem kizárt, hogy agyvérzést kaptam volna. 

A RE-Start program, mint olyan, nagyon jó ötlet - amennyire tudom, Amerikában a mai napig működik ehhez hasonló dolog, azzal viszont nem vagyok tisztában, hogy itthon van-e hasonló prevenciós kezdeményezés -, de... egyértelműen lerí, hogy a történet szempontjából egyetlen egy célja volt, hogy a hőseink rá legyenek kényszerítve, hogy egy légtérben tartózkodjanak, és így az érzelmeik újra lángra kaphassanak. Nem haragszom érte, de szerintem ennél valahogy jobban is meg lehetett volna ezt oldani. Szintén a program hátránya, hogy behoztak egy rakat mellékszereplőt, akiket azonban nem igazán fejtett ki. Erinről például egyetlen egy mondatra elegendő információnk van, és kész. És csak zárójelben jegyzem meg, hogy azalapján egy egész könyvet meg lehetne írni róla. Nem hiszem, hogy meg fog történni, de hátha. 

A másik: a történet lezárása szerintem el van kapkodva, de nem is kicsit. Annyira gyorsan történnek az események, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Hol ez bukkan fel, hol az, hol A problémát oldják meg másodpercek alatt, hol C-t, majd eszükbe jut a B is. Itt már mindent csak belenget Elkeles, de arra nem veszi a fáradtságot, hogy rendesen megírja. És az első rész tükrében: szerintem ez nagyon nagy gond. Komoly témákat feszeget ugyanis, de arra már nem telik tőle, hogy ezeket fel is építse. És igen, emiatt rohadt csalódott vagyok. Arról nem is beszélve, hogy mindezek után, a történet legvége annyira szirupos, hogy felfordult tőle a gyomrom. 

Amennyire szerettem az első részt, és tartottam majdhogynem remekműnek a benne levő drámaiság miatt, annyira érzem most gyengének, sőt, akár bénának is ezt a lezárást. A stílusra most sem tudok panaszkodni, mert az remek volt, mint mindig, de ez a történetvezetés... Számomra ez volt a halál netovábbja.

Kedvenc karakter(ek): Matt, Maggie
Gyűlölt karakter(ek): Caleb
Pont: 10/7

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Kiadta: könyvmolyképző Kiadó

Év: 2018

Oldalszám: 272

Sorozat: Leaving Paradise (#2)

Résztvevő blogok listája:

10.10 - Sorok Között

10.12 - CBooks

10.14 - Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

Szerencsére már elég sok Simone Elkeles regény megjelent magyarul, amit velünk együtt sokan a szívetekbe zártatok.

A mostani játékunk egyszerű: ismerjétek fel, hogy az adott idézet melyik Elkeles könyvből származik, és írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

– Te követsz engem? – kérdezi, de nem néz a szemembe. 
– Aha. 
– Miért? 
– Őszintén? 
Végre rám néz, és felvonja a szemöldökét. 
– Ott akarok lenni, ahol te – osztom meg vele az egyetlen igaz és őszinte választ.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné - Elle Kennedy: A cél

Miért: Sorozatzáró kötet. 

Tartalom: A ​lány mindig eléri a célját…

A végzős Sabrina James már látja maga előtt az egész jövőjét: lediplomázik a Briaren, brillíroz a Harvard jogi karán, aztán szerez egy jól fizető állást valami menő cégnél. Szeretne kilépni nyomorúságos múltja árnyékából, ezért sem ideje, sem energiája nincs egy jóképű hokisra, aki hisz abban, hogy létezik szerelem első látásra. John Tuckerrel csupán egyetlen tüzes – ám meglepően gyengédre sikerült – éjszakát tervez, de néha egy éjszaka is elég, hogy az ember élete fenekestül felforduljon.

De a játék egyre bonyolódik.

Tucker hisz a csapatjátékban, meggyőződése, hogy az legalább olyan fontos, mint az egyéni teljesítmény. A jégen nem keresi a reflektorfényt, de amikor huszonkét évesen apa lesz, nem hajlandó a háttérben maradni. Már csak azért sem, mert a leendő anya gyönyörű, okos és hihetetlenül izgalmas. A gond csak az, hogy Sabrina James nem adja könnyen a szívét, és a lobbanékony, barna szépség túl makacs, hogy segítséget fogadjon el. Ha Tucker meg akarja szerezni álmai nőjét, meg kell győznie, hogy bizonyos célokat csak együtt érhetnek el. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Bár nem nagy kedvvel estem neki ennek a résznek (volt bennem némi félsz, hogy Kennedy itt el fogja sütni a minden-ilyen-sorozatban-kötelező-szálat, vagyis az egyéjszakás kalandtól teherbe eső lányt, ami sajnos bejött, és ez még kicsit rosszabbá is vált, amikor szembesültem a fordítással. Szerintem helyenként kifejezetten borzasztó. Tele van név felcserélésekkel (amitől vannak jelenetek, amik első blikkre teljesen értelmetlenek), és az elején például annyira hirtelen van szempont csere, hogy a fordító még fel sem tüntette. 

Később szerencsére, valamelyest javult a színvonal - sőt, ami azt illeti, elég sokat -, így már volt rá lehetőségem, hogy a történetre is odafigyeljek, amitől először nem estem hasra. 

Tucker egyéjszakás kalandba bonyolódik a Briar egyik eminens diákjával, Sabrinaval. Akit egyébként, csak úgy mellékesen jegyzem meg, az Isten is bottal veri. Meglehetősen nehéz anyai körülményekkel küzd (egy ponton például egyenesen hajléktalannak nézik, ami azért, ha belegondolunk, elég durva), de még nem is ez a legnagyobb gondja, hanem az igencsak perverz nevelőapja, Ray. Na, ő az a fajta férfi karakter, akitől a hideg is kiráz engem, egyszerűen azért, mert idegtépően irritáló. Minden lehetőséget megragad, hogy kényelmetlen helyzetbe hozhassa Sabrinat, de olyannyira, hogy én már alig vártam a találkozását Tuckerrel, és abban bíztam, hogy a srác majd szépen elkeni a száját.
Tucker, egyébként, számomra egy kimondottan kellemes meglepetés volt. Nem nagyon emlékszem rá, hogy az előző részekben olyan sok szerepe lett volna, inkább úgy mondanám, hogy elbújt a sarokban. Mint kiderül mindközül ő a legidealistább, és mindennek fejébe még egy reménytelen romantikus is, aki szabályosan rajong az édesanyjáért. Ez mondjuk nem is csoda, hiszen a nő egyedül nevelte őt fel, és mindent megtett azért, hogy a fiának a lehető legjobb életet biztosítsa, ezt pedig igenis, meg kell becsülni. Számomra az tette ezt a srácot a legszimpatikusabbá, hogy a többiekkel ellentétben, igencsak tisztában van a korlátaival. Ő nem a jégen képzeli el az iskola utáni jövőjét, mivel tudja, hogy ennyire nem jó játékos, éppen ezért, a tanulmányai révén tudatosan igyekszik építeni a saját, és leendő családja biztonságát.
Persze, mindezek alapján kissé furcsa, hogy a Sabrinaval való kapcsolata egy kósza kalandként indult, viszont, az szintén egy komoly pozitívum, hogy ő küzd ezért, és nem mond le róla. Még akkor sem, ha a véletlenek összjátéka miatt többször is felmerül, hogy esetleg zaklatja a lányt, ami persze egyáltalán nem igaz.
Nekem ez lett az abszolút kedvencem ebből a sorozatból, mert minden kliséje ellenére is imádtam a főszereplőinket, így csak ajánlani tudom, de azért azt meg kell említenem, hogy itt is picit bajosnak érzem, hogy bár hokicsapatról beszélünk, a sport alig játszik ebben szerepet. 

Kedvenc karakter(ek): Tucker, Sabrina

Gyűlölt karakter(ek): Ray

Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Barthó Eszter

Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó

Év: 2018

Oldalszám: 432

Sorozat: Off-Campus (#4)

Résztvevő blogok listája:

10.08. - Deszy könyvajánlója
10.09. - Sorok között
10.10. - Angelika blogja
10.11. - CBooks
10.12. - Ambivalentina
10.13. - Könyvvilág
10.14. - Dreamworld
10.15. - Kristina blogja
10.16. - Never Let Me Go

Nyereményjáték:

Mivel a sorozat végéhez értünk, ideje elbúcsúzni a szereplőktől. Minden állomáson egy-egy főszereplőről találtok egy rövid leírást, ez alapján kell felismernetek és a keresztnevét a rafflecopter megfelelő sorába beírnotok. Az utolsó állomás viszont rendhagyó lesz, erre figyeljetek!

Ha figyelmesen követtétek a sorozatot eddig, a könyv 3 példányának egyike lehet a Tiétek!

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Két cél lebeg a szeme előtt: bejutni a Harvardra és elhúzni otthonról.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné - Anna Banks: Szövetség

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: A serubeli Sepora hercegnő és Theoria királya, Tarik között nagy nehézségek árán béke köttetett, mióta összefogtak a tomboló járvány, a csendes pestis ellen. Mivel egymás iránti érzelmeiket a politika és a hatalom kusza hálója szövi be, saját megbízható forrásaik segítségével kell megpróbálniuk közös nevezőre jutni. Azonban amikor árulók tesznek keresztbe a terveiknek, akiknek ráadásul nagy hatalmú szövetségeseik vannak, mindkét királyság jövője veszélybe kerül. Vajon sikerül időben megbizonyosodniuk arról, kiben is bízhatnak igazán – beleértve egymást is –, hogy megmentsék a királyságaikat, a szerelmüket, sőt az életüket? (Maxim)

Vélemény: Engem őszintén meglepett a Tarik és Sepora közötti kapcsolat, vagyis, inkább az ebben beállt változás. Ahhoz képest, hogy sokáig úgy tűnt az előző részben, hogy bolondulnak egymásért, most sokkal inkább egy kimért viszony jellemzi őket, legalábbis a könyv legelején. Nyilván ebben kell némi változás, ami be is következik, de amolyan libikóka-módon, hol fent, hol lent. Hol szívből örül nekik az ember, hol meg csak fogja a fejét, hogy ez most mégis mi?
A politika nagyban átszövi ezt a részt, jobban, mint emlékeim szerint az előzőt. Ez viszont, szerintem egyáltalán nem volt gond, hiszen több királyságot felölelő világról beszélünk, ahol ezek az uralkodó családok, így, vagy úgy kommunikálnak egymással. Ez pedig óhatatlanul is kihat a történetre. Az egyik ilyen férfi főhősünk döntése, hogy a menyasszonya népét is bevonja az eljegyzési menetbe, annak ellenére, hogy ezt mások nem tartják kiemelkedően jó ötletnek.
Tarik tanácsadója folyamatosan a diplomácián, míg Sepora apja a háború lehetőségén (és a lánya kovács tehetségén) lovagol. De olyan elánnal, hogy rossz nézni... Megint megfordult a fejemben, hogy a serubeli király nemes egyszerűséggel abnormális. Ezzel szemben, a lány édesanyja egy sokkal józanabb gondolkodású karakter. Hozzáteszem, Eron nem éppen az a jótét lélek király, van ám bőr a képén rendesen.
Tetszett, hogy Sepora rengeteget rágódik azon, hogy vajon megfelelő királyné lesz-e a nép (s nem a leendő férje) számára. Sokszor retteg attól, hogy az emberek ellene fordulnak majd, amiért ő nem hajlandó őket spektóriummal ellátni. Ez önmagában nem tűnhet nagy dolognak, de ha belegondolunk, hogy ez kihat például a Tarikkal való kapcsolatára is - mivel királyként a fiúnak nyilván megint csak eltérnek a prioritásai a hősnőétől -, azért ez már jelent valamit, és vezethet igen érdekes helyzetekhez.
Ez a rész legalább annyira tetszett nekem, mint az előző, nem tudok róla rosszat mondani. Szerintem akcióból és izgalomból most még többet kaptunk, ami a szememben emelte ezt a könyvet, mert bár hozza a tipikus YA-életérzést, van benne nem kevés komolyság is. 

Kedvenc karakter(ek): Sepora, Tarik
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Stier Ágnes
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 320
Sorozat: Nemesis (#2)

Résztvevő blogok listája:

10.07 Kelly és Lupi olvas
10.09 CBooks
10.11 Hagyjatok! Olvasok!
10.13 Deszy könyvajánlója
10.15 Dreamworld
10.17 Könyvvilág

Nyereményjáték:

Játékunkban minden állomáson egy-egy érdekességeket olvashattok az aranyról, ki kell találnotok, hogy vajon igaz vagy hamis az állítás! A megoldást írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

A világ aranykészletének 2/3-át Afrikában bányásszák.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné - Karen M. McManus: Lehull a lepel

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Ebben ​a magával ragadó, lerakhatatlan történetben megtudhatjuk, mi történik akkor, amikor öt idegen együtt sétál be egy terembe, de csak négyen jönnek ki élve onnan. Figyelj nagyon, és talán sikerül megoldanod a rejtélyt. Hétfő délután a Bayview gimi öt diákja büntetését tölti egy osztályteremben. Bronwyn, az ész, a Yale-re készül, és soha nem szegi meg a szabályokat. Addy, a szépség, a tökéletes bálkirálynő megtestesítője. Nate, a bűnöző, most feltételes szabadlábon van dílerkedés miatt. Cooper, a sportoló, bajnok baseball játékos. És Simon, a különc, a Bayview gimi hírhedt pletykarovatának szerkesztője. Csakhogy Simon nem éli túl a büntetést. Mielőtt még kijöhetnének a teremből, Simon meghal. A nyomozók szándékosságot sejtenek a halál körül. Simon hétfőn halt meg, keddre viszont pletykaáradatot tervezett nyilvánosságra hozni legismertebb osztálytársairól. Ezzel pedig mind a négyüket a gyilkosság gyanúsítottaivá teszi. Vagy az is lehet, hogy mindannyian egy szabadon portyázó gyilkos bűnbakjai? Mert mindenkinek vannak titkai, nem igaz? De vajon milyen messzire mennél el, hogy ne lepleződj le? (Maxim)

Vélemény: Ez egy elég furcsa könyv, a szó pozitív értelmében. Egyszerre cuki, és valahol mégis csak hátborzongató, elvégre a történet lényege, hogy öt büntetésben lévő fiatal közül, az egyikük meghal, és a maradék négy között keresik a gyilkosát. Akárhonnan nézzük, ebben azért van némi para. Ugyanakkor mégis aranyosan közelít ehhez a témához. Noha van benne feszültség, méghozzá nem is kevés, végig az volt az érzésem, hogy úgyis meg fog oldódni az ügy, és valószínűleg közel sem olyan bonyolult a megoldás, mint azt elsőre gondolnánk.
Tetszett a koncepció, hogy minden diák szemszögét úgy mutatja be nekünk az írónő, hogy óra/perc pontossággal tudjuk, hogy mi történik velük, ki miként reagál adott helyzetre, mint például Budapest hadnagy (nem vicc, tényleg így hívják a férfit) érkezésére, akit a fiatalok kikérdezésével bíztak meg. Ezzel kapcsolatban volt egy apró észrevételem: amennyire én tudom, kiskorú gyerekeket nem kérdezhetnek ki a szülők és/vagy ügyvéd jelenléte/beleegyezése nélkül, kiváltképp Amerikában, ahol az emberek kimondottan háklisak erre. Lehet, hogy rosszul emlékszem, de eddig minden bűnügyi regényben és sorozatban amivel találkoztam ebben a témában, ez történt.
Egyébként, valahol érthető, hogy miért nem kedvelte a többség szegény Simont. A fiú igazi pletykafészek volt, aki gondolkodás nélkül teregetett ki minden szennyest, ami a fülébe jutott. A probléma nem feltétlen a pletykásságával volt, hanem azzal, hogy ezt a Bayview-i gimnázium minden diákjának a tudomására hozza, mit sem törődve az esetleges következményekkel. Csak példaként: képzeljünk el egy lányt, akiről mindenki azt gondolja, hogy eminens jókislány. Erre jön egy pletyka, hogy egyébként, iskolán kívül fűvel-fával lefekszik. Majd jön Simon, és ezt nagy dobra veri. Egy ilyen esetnek könnyen lehet az a következménye, hogy a diákság egyszerűen kirekeszti a lányt. És ennél sokkal kisebb dolog is lehet, ami ugyanígy hat egy közösségre. Egyébként a halál módja bennem végig azt az érzetet keltette, hogy bár nem valószínű, ez még akár egy baleset is lehet. Ahogy derültek ki az információk, nem csak a szereplőinkről, hanem az egész iskoláról is, folyamatosan billeget a véleményem.
Egy apróság, amivel lehet, hogy egyedül leszek, de nekem egyáltalán nem tetszik ez az átvett borító. Számomra kimondottan igénytelen hatást kelt. Bár a koncepciója nem rossz, hasonlít is az eredetire valamelyest, de egyszerűen nem néz ki jól. Éppen ezért fontosnak tartom megintcsak leszögezni, hogy nem szabad a borítója alapján megítélni a könyveket, mert akkor az ember könnyen kimaradhat egy olyan élményből is, mint ez.

Kedvenc karakter(ek): Bronwyn
Gyűlölt karakter(ek): Budapest
Pont:10/9

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Sárossy-Beck Anita
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 384
Sorozat: -

Résztvevő blogok listája:

10.01 Kelly és Lupi olvas
10.03 Ambivalentina
10.05 Sorok között
10.07 CBooks
10.09 Könyv és más
10.11 Könyvvilág
10.13 Olvasónapló
10.15 Sárga könyves út

Nyereményjáték:

Ha már bűnügy, legyünk tisztában a fogalmakkal! Minden állomáson találsz egy hivatalos bűnügyi megfogalmazást, neked egy szóval kell beírnod a jelentését a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!  (Pl: feladvány: A bűntény helyszínén talált tárgyak. - Megoldás: Bűnjelek)

A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

 Az a személy, aki saját szemével látott, saját maga átélt vmely eseményt, s erről szükség esetén figyelembe vehetően be tud számolni, számot tud adni, esetleg tanúskodni is tud.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné - Tricia Levenseller: A kalózkirály lánya

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Bőven lesz még idő, hogy jó alaposan elagyabugyáljam, miután megszereztem, amiért jöttem.

A tizenhét éves Alosa kapitány titkos küldetésre indul, hogy megszerezze a legendás kincshez vezető ősi térképet. Szándékosan elfogatja magát az ellenséggel, ugyanis át akarja kutatni a hajójukat. Alosa könnyedén kifogna a könyörtelen kalózlegénységen, ha nem állna az útjába a fiú, aki elfogta – a meglepően agyafúrtnak bizonyuló és aljas mód jóképű elsőtiszt, Riden. Persze nincs mitől tartani, ugyanis Alosának van néhány trükk a tarsolyában, és egyetlen magányos kalózhajó nem állhat a kalózkirály lányának útjába. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Sok jót hallottam erről a könyvről, külföldön nagyon dicsérték, és talán nem is teljesen alaptalanul, de azért le kell szögeznem, hogy ez a regény távolról sem nevezhető tökéletesnek. Egyik másik karakter már-már karikaturisztikus - például a már majdnem miss picsa szinten hisztis Draxen kapitány -. 

A történet szerint elrabolják Alosa-t, a retteget kalózkirály lányát, aki azonban, mint kiderül, épp ezt akarta, ugyanis nagy erőkkel keres valamit, amire az apja igényt tart. Jó ötlet, hogy a történet jelentős része voltaképpen egyetlen helyszínen, az Éjvándor nevű hajón játszódik, bár azzal, hogy a hősnőnk sokszor kénye-kedve szerint járkál, mert annyira zseniális, nem mindig érződik az a bezártságérzet, amit az ember egy tengeren haladó hajóhoz párosítana, szerintem, főleg fogolyként.

Alosa olykor elképesztően nagyra van magával, amire nem mondom azt, hogy nincsen semmi alapja, hiszen az apja kitanította, de ettől még vannak pillanatok, amikor ez átmegy idegesítőbe. Főleg, amikor összehasonlítgatja magát másokkal, és valahogy mindig oda lyukad ki, hogy ő bárkivel elbír. És, most nagyon vulgáris leszek, de ezt muszáj kiadnom magamból: ALOSA EGY KIK*RT MARY SUE, nem tudja elviselni a gondolatát sem, hogy esetleg hibázhat, szóval naná, hogy minden úgy van beállítva, mintha a körülötte mozgó emberek minden egyes tettét előre látta volna, és fel lett volna rá készülve. Lehet, hogy ez csak engem zavart, de sokszor már csak a szememet forgattam, hogy ne már... Az meg, ahogy  a származását és a képességeit kezelte, engem idegesített. Felesleges ködösítések után egyik pillanatról a másikra kicsapta minden kártyáját, én meg már csak forgatni tudtam a szemeimet. 

Riden cuki, bár a motivációit kedvem lenne megkérdőjelezni. Ő egyszerre tud nagyon bátor, és rettenetesen elesett lenni, ami egy elég fura kombináció. Azt hiszem, még kicsit kiforratlan, hiszen sokban hagyatkoznak egymásra a testvérével, ami nem probléma, de azt az érzést keltette bennem, hogy olykor nem tud önálló döntést hozni. Amikor meg mégis... nos, az nem mindig sül el jól. 

Az a vicces, hogy a kalózkirály sokáig fel sem bukkan a könyvben, csak úgy beszélnek róla, mint a nagy és félelmetes férfiról, ami ad neki egy misztikumot, bár olykor a rejtélyessége már-már a komikum határát súrolja, szerintem. Viszont, amikor végre felbukkan, az tényleg hatásos. 

Összességében vannak jó ötletek ebben a könyvben, de sokszor szerintem már feleslegesen túlmagyaráz, és ezerszer körbejár dolgokat. Szerencsére, a romantikát nem viszi túlzásba az írónő, épp annyi van benne, ami egy kalózregényben még épp elfér, és nem válik rózsaszínné és idegesítővé. Ugyanakkor, talán kicsit sokat vártam ettől a könyvtől, szóval most reménykedem benne, hogy a folytatás sokkal jobb lesz majd. 

Kedvenc karakter(ek): Riden, Theris
Gyűlölt karakter(ek):  Draxen
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Szabó Krisztina
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 288
Sorozat: Daughter of the Pirate King (#1)

Résztvevő blogok listája:

09.21 - Értékelés - Deszy könyvajánlója

09.22 - EXTRA állomás - Hagyjatok! Olvasok!

09.23 - Értékelés - Sorok között blog

09.24 - EXTRA állomás - Kelly & Lupi olvas

09.25 - Értékelés - Könyvvilág

09.26 - Értékelés - Ambivalentina

09.27 - EXTRA állomás - Deszy könyvajánlója

09.28 - Értékelés - CBooks

09.29 - Értékelés - Hagyjatok! Olvasok!

09.30 - EXTRA állomás - Sorok között blog

10.01 - Értékelés - Dreamworld

10.02 - Értékelés - Kelly & Lupi olvas

10.03 - Értékelés - Nem félünk a könyvektől

10.04 - EXTRA állomás - Interjú az írónővel - Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

Kalózos könyvvel turnézunk, kalózos játékkal érkezünk! Mi más is lehetne a feladat, mint megtalálni a kincset? >De azért van még, ami fontos: útközben van néhány olyan hely a térképen, amit érinteni kell. Minden állomáson, egy szóra linkelve elrejtettünk egy térképdarabot. Természetesen a térkép a kulcs a kincshez, de mint mondtuk, nem csak az X helyét keressük, hanem azt is, melyik állomásokon találtátok meg a helyeket, amiket érinteni kell útközben. Ha ügyesen vadásztok, a könyv 3 példányának egyike lehet a Tiétek! 

a Rafflecopter giveaway

Blogturné - Sierra Cartwright: Megfeszítve

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Amikor ​a félelmet nem ismerő, hidegfejű Nathan Donovan lesz az új főnök, Kelsey Lane élete fenekestül felfordul. A multimilliomos tulajdonos állandóan maga mellett akarja tudni a lányt, ám az igényei ezzel még nem érnek véget. 

Kelsey kerüli a romantikus viszonyokat, főleg az olyan fékezhetetlen és uralkodó férfiakkal, mint amilyen Nathan is. Idővel mégis úgy érzi, a főnök kitüntető figyelme és érzéki vágyakozása valamit lángra lobbantott benne, így olyan útra lép, amely megkérdőjelez mindent, amiben addig hitt. 

A legfiatalabb és legmerészebb Donovan fivér hozzászokott ahhoz, hogy mindent megkap, amit csak akar. És most az okos, szexi Kelsey Lane-re vágyik. Hamar rádöbben, hogy ez a nő teljesen más, mint azok, akikkel eddig volt dolga. 

Kelsey belemegy a vágyak harcába: befúrja magát Nathan bőre alá, és lerombolja a falakat, amelyekkel a férfi körül bástyázta a szívét. Mégsem biztos abban, hogy hajlandó megadni neki azt az egy dolgot, amit a férfi a legjobban akar… 

SIERRA CARTWRIGHT bestseller sorozatában mesterien vezeti olvasóit a vágy és a hatalmi játszmák világába, ahol a megérzések sosem hazudnak, csak pokolian nehéz hinni nekik. (Insomnia)

Vélemény: Hadd adjak egy jó tanácsot ezzel a könyvvel kapcsolatban azoknak, akik tervezik, hogy a két Donovan-fiú után, a legkisebb történetével is szeretnének megismerkedni (ami egyébként szerintem toronymagasan a legjobban sikerült ebben a trilógiában): NE GONDOLJATOK BELE AZ ALAPKONCEPCIÓBA! Itt most nem arra gondolok, hogy Nathan felvásárol egy céget (a családi vagyon tudtában ez semmi), és így megörököl egy asszisztenst, aki iránt érzelmei támadnak. Ezzel önmagában nincs gond. 

Viszont, amikor már 140 oldalt olvastál el a könyvből, és még mindig nem telt el 24 óra sem az első fejezet kezdete óta... Majd hozzáméred, hogy mi történt eddig, rájössz, hogy itt azért van egy nagy probléma: Cartwright ugyanis kapkod, voltaképpen rohan előre. Szerintem még jobban is, mint a korábbi részek alkalmával.  

Az egész regény jórészt egyetlen hét eseményeit öleli fel, ami során a férfi azt a célt tűzi ki maga elé, hogy az újdonsült munkatársából tökéletes alárendeltet farag magának. Lehetséges, hogy én vagyok ezzel csak így, de szerintem ez az időintervallum túlságosan kevés mindahhoz, ami egyébként a könyvben történik (a szerelmi kapcsolat kialakulásához meg aztán végképp...de javítsatok ki, ha tévedek. Ez persze azzal is jár, hogy nem igazán vannak lassú részek (kivétel az elején, amikor megismerkednek egymással), plusz telis-tele van tömve erotikus részekkel. Az előző részekkel ellentétben, szerintem ezek elég jól meg lettek írva, de azért a mennyiségből visszavettem volna valamelyest az írónő helyében, ugyanis egy ponton azt lehetett érezni, hogy a szexen kívül másról sem szól az egész... miközben azt már mindenki tudja a BDSM-témáról, hogy nem feltétlen ez benne a lényeg.

Nathan azonban nagyon is erre hegyezi ki a Kelsesy-vel való kapcsolatát, ami engem nem tett boldoggá. Noha a lányról hamar kiderül, hogy érdekli ez a téma (és miért is ne lehetne így? Nyugodtan kipróbálhatja ezt az életstílust, ha úgy érzi, "szüksége" van rá. Bár tény, olykor nehéz volt elhinni erről az erős, független női karakterről, hogy a szubmisszívvá válás lenne a mindene), a főhősünk olyan elánnal csap le erre az információra, hogy a maga előnyére fordítsa, hogy csak pislogtam.  

Ami számomra mégis jóvá tette a könyvet, az a stílusa volt. Sokkal kifinomultabbnak éreztem, mint a korábbi könyvek esetében. A furcsaságai ellenére, a történet képes volt beszippantani, így egyszer csak azon kaptam magam, hogy már a végére is értem. Ettől persze megint csak nem érdemes világmegváltó gondolatokat várni, mert azt nem itt fogjuk megtalálni.

Kedvenc karakter(ek): Kelsey, Martha

Gyűlölt karakter(ek): -

Pont: 10/9

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Hoppán Eszter

Kiadta: Insomnia Könyvek

Év: 2018

Oldalszám: 408

Sorozat: The Donovan-Dynasty (#3)

Résztvevő blogok listája:

09/23 Kristina blogja

09/25 Betonka szerint a világ...

09/27 Cbooks

Nyereményjáték:

Ismerjük meg az írónőt! A megszokott módon, most is sorsolásra kerül a könyvből egy példány a turné végén, a kiadó felajánlásának köszönhetően. De ahhoz, hogy megnyerhessétek, helyes válaszokat kell adnotok.. Ám egy kissé eltérő módon, most a válaszokat nem a bejegyzésekben találjátok majd, hanem a google lesz a barátotok. :)

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Hány regénye jelent meg magyarul? 

a Rafflecopter giveaway

Blogturné - Simone Elkeles: Tönkretett tinikor

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: A Tönkretett vakáció folytatásában MINDEN rosszul alakul a tizenhét éves Amy Nelson-Barak életében. Anyukája férjhez megy, kiköltözik a városból, ráadásul hamarosan még egy kisbaba is érkezik az új családjába. Amy az apukájához költözik Chicagóba, és regisztrálja őt egy internetes társkeresőre.

Mi van még? Amy kutyája, Vakarcs teherbe ejti a mogorva szomszéd díjnyertes uszkárját, így a lánynak részmunkaidős állást kell vállalnia, hogy – az említett randioldal regisztrációs költsége mellett – kifizesse az állatorvosi számla felét. Ráadásul itt ez a tök idegesítő srác, Nathan, aki nemrég költözött a szomszédba. Szerencsére Amynek van egy helyes pasija, Avi. Csakhogy ő inkább antipasi, mert az izraeli hadseregben szolgál még három évig.

Mihez kezdjen az ember lánya, amikor mindenki felesküszik rá, hogy tönkretegye az életét? (Kömyvmolyképző)

Vélemény: A történet voltaképpen ott folytatódik, ahol az előző részben abbamaradt. Amy ismét Amerikában van, és nem várt nehézségekkel kell szembenéznie. Nem csak Vakarcs ápolásáról, na meg a hozzá köthető temérdek más problémáról van szó, hanem arról, hogy az édesanyja újra férjhez megy, ráadásul babát is vár, tehát minden megváltozik a tizenhat éves lány életében. Ugyanakkor, amit a legutóbbi hír kapcsán lenyom... na, az inkább illett volna egy tizenkét éves gyerekhez, mint egy kamaszhoz. Szabályosan kikéri magának, hogy az édesanyja honnan vette a bátorságot, hogy ágyba bújjon Marc-kal, és teherbe essen. Ez mi? Érthető, hogy rosszul érzi magát amiatt, hogy mindeközben az édesapja magányos (meg is próbál tenni ez ellen), de ettől még ez a borzasztóan gyerekes hozzáállásától falnak megyek.

Viszont, csak, hogy hallgattassék meg a másik fél is, fontos, hogy megemlítsem: Amy édesanyja sem egy szent. Míg a lány a gyerekvállalást nem éri fel ésszel, addig a nő azon problémázik, hogy a kedves kislánya miért akar vallásos zsidó lenni? Most nem azért, de mi köze van hozzá? Nem, hogy örülne, hogy van végre valami, ami igazán érdekli Amyt, amivel szívesen, és érdeklődve foglalkozik. Nekem például épp az tetszett, hogy a hősnőnk foglalkozik ezzel a témával, ugyanis ilyesmit ritkán láthatunk YA-regényekben. 

Egyébként, ez valahogy áthatja az egész könyvet. Lehet, hogy én vagyok az egyetlen, de számomra Amy kevésbé tűnt idiótának az első részben, mint most. Talán azért, mert az izraeli nyaralás inkább szólt a spiritualitásról és arról, hogy miként jön ki az édesapjával, na, meg persze Avi-val, aki leginkább említés szintjén szerepel ebben a részben, elvégre az ideje jelentős részét a katonai kiképzéssel tölti. 

Éppen ezért, Elkeles behoz egy másik fiú szereplőt, Nathn-t, aki szerintem sokkal érdekesebb karakter, mint Avi. Az izraeli fiúval ellentétben, benne találtam egyfajta mélységet, és volt, aminek ki kellett derülnie vele kapcsolatban. Az Amyhez való viszonyát imádtam! Tetszett az a folyamatos adok-kapok, ami ment kettejük között. Volt pár igazán emlékezetes beszólás a fiú részéről, amin hangosan nevettem. Félreértés ne essék, Avit is bírom, de szerintem Nathant sokkal jobban kibontotta az írónő. 

A cselekmény ezúttal is a lehetetlennél lehetetlenebb bonyodalmakra épít, amik olykor szórakoztatóak és izgalmasak, ám máskor kimondottan fárasztóak. Ettől még szórakoztató olvasmány, csak nem szabad komoly megfejtéseket várni tőle.

Kedvenc karakter(ek): Amy, Nathan

Gyűlölt karakter(ek): Amy anyja

Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Sándor Alexandra Valéria

Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó

Év: 2018

Oldalszám: 264

Sorozat: How to Ruin (#2)

Résztvevő blogok listája:

09.15. - Sorok Között

09.16. - CBooks

09.18. - Sorok Között

09.20. - Deszy Könyvajánlója

09.22. - Kelly & Lupi olvas

Nyereményjáték:

A kötet ezúttal Chicagóban, a “szeles városban” játszódik, Amy pedig egyszerűen imádja a várost. Így a mostani játék során is Chicago kapja a főszerepet.

Minden állomáson találtok egy állítást, nektek pedig be kell írnotok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy az állítás igaz, vagy hamis.

Ne feledjétek, a google jó barát ;) Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Chicagót a Nyugis városnak is nevezik

a Rafflecopter giveaway