Miért: Sorozatfolytatás.
Tartalom: A serubeli Sepora hercegnő és Theoria királya, Tarik között nagy nehézségek árán béke köttetett, mióta összefogtak a tomboló járvány, a csendes pestis ellen. Mivel egymás iránti érzelmeiket a politika és a hatalom kusza hálója szövi be, saját megbízható forrásaik segítségével kell megpróbálniuk közös nevezőre jutni. Azonban amikor árulók tesznek keresztbe a terveiknek, akiknek ráadásul nagy hatalmú szövetségeseik vannak, mindkét királyság jövője veszélybe kerül. Vajon sikerül időben megbizonyosodniuk arról, kiben is bízhatnak igazán – beleértve egymást is –, hogy megmentsék a királyságaikat, a szerelmüket, sőt az életüket? (Maxim)
Vélemény: Engem őszintén meglepett a Tarik és Sepora közötti kapcsolat, vagyis, inkább az ebben beállt változás. Ahhoz képest, hogy sokáig úgy tűnt az előző részben, hogy bolondulnak egymásért, most sokkal inkább egy kimért viszony jellemzi őket, legalábbis a könyv legelején. Nyilván ebben kell némi változás, ami be is következik, de amolyan libikóka-módon, hol fent, hol lent. Hol szívből örül nekik az ember, hol meg csak fogja a fejét, hogy ez most mégis mi?
A politika nagyban átszövi ezt a részt, jobban, mint emlékeim szerint az előzőt. Ez viszont, szerintem egyáltalán nem volt gond, hiszen több királyságot felölelő világról beszélünk, ahol ezek az uralkodó családok, így, vagy úgy kommunikálnak egymással. Ez pedig óhatatlanul is kihat a történetre. Az egyik ilyen férfi főhősünk döntése, hogy a menyasszonya népét is bevonja az eljegyzési menetbe, annak ellenére, hogy ezt mások nem tartják kiemelkedően jó ötletnek.
Tarik tanácsadója folyamatosan a diplomácián, míg Sepora apja a háború lehetőségén (és a lánya kovács tehetségén) lovagol. De olyan elánnal, hogy rossz nézni... Megint megfordult a fejemben, hogy a serubeli király nemes egyszerűséggel abnormális. Ezzel szemben, a lány édesanyja egy sokkal józanabb gondolkodású karakter. Hozzáteszem, Eron nem éppen az a jótét lélek király, van ám bőr a képén rendesen.
Tetszett, hogy Sepora rengeteget rágódik azon, hogy vajon megfelelő királyné lesz-e a nép (s nem a leendő férje) számára. Sokszor retteg attól, hogy az emberek ellene fordulnak majd, amiért ő nem hajlandó őket spektóriummal ellátni. Ez önmagában nem tűnhet nagy dolognak, de ha belegondolunk, hogy ez kihat például a Tarikkal való kapcsolatára is - mivel királyként a fiúnak nyilván megint csak eltérnek a prioritásai a hősnőétől -, azért ez már jelent valamit, és vezethet igen érdekes helyzetekhez.
Ez a rész legalább annyira tetszett nekem, mint az előző, nem tudok róla rosszat mondani. Szerintem akcióból és izgalomból most még többet kaptunk, ami a szememben emelte ezt a könyvet, mert bár hozza a tipikus YA-életérzést, van benne nem kevés komolyság is.
A politika nagyban átszövi ezt a részt, jobban, mint emlékeim szerint az előzőt. Ez viszont, szerintem egyáltalán nem volt gond, hiszen több királyságot felölelő világról beszélünk, ahol ezek az uralkodó családok, így, vagy úgy kommunikálnak egymással. Ez pedig óhatatlanul is kihat a történetre. Az egyik ilyen férfi főhősünk döntése, hogy a menyasszonya népét is bevonja az eljegyzési menetbe, annak ellenére, hogy ezt mások nem tartják kiemelkedően jó ötletnek.
Tarik tanácsadója folyamatosan a diplomácián, míg Sepora apja a háború lehetőségén (és a lánya kovács tehetségén) lovagol. De olyan elánnal, hogy rossz nézni... Megint megfordult a fejemben, hogy a serubeli király nemes egyszerűséggel abnormális. Ezzel szemben, a lány édesanyja egy sokkal józanabb gondolkodású karakter. Hozzáteszem, Eron nem éppen az a jótét lélek király, van ám bőr a képén rendesen.
Tetszett, hogy Sepora rengeteget rágódik azon, hogy vajon megfelelő királyné lesz-e a nép (s nem a leendő férje) számára. Sokszor retteg attól, hogy az emberek ellene fordulnak majd, amiért ő nem hajlandó őket spektóriummal ellátni. Ez önmagában nem tűnhet nagy dolognak, de ha belegondolunk, hogy ez kihat például a Tarikkal való kapcsolatára is - mivel királyként a fiúnak nyilván megint csak eltérnek a prioritásai a hősnőétől -, azért ez már jelent valamit, és vezethet igen érdekes helyzetekhez.
Ez a rész legalább annyira tetszett nekem, mint az előző, nem tudok róla rosszat mondani. Szerintem akcióból és izgalomból most még többet kaptunk, ami a szememben emelte ezt a könyvet, mert bár hozza a tipikus YA-életérzést, van benne nem kevés komolyság is.
Kedvenc karakter(ek): Sepora, Tarik
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10
Alapok:
Nyelv: magyar
Fordította: Stier Ágnes
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 320
Sorozat: Nemesis (#2)
Résztvevő blogok listája:
10.07 Kelly és Lupi olvas
10.09 CBooks
10.11 Hagyjatok! Olvasok!
10.13 Deszy könyvajánlója
10.15 Dreamworld
10.17 Könyvvilág
Nyereményjáték:
Játékunkban minden állomáson egy-egy érdekességeket olvashattok az aranyról, ki kell találnotok, hogy vajon igaz vagy hamis az állítás! A megoldást írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő sorába!
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
A világ aranykészletének 2/3-át Afrikában bányásszák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése