Kelly Oram: Szívzűrterápia strébereknek

Miért: Zsebi ajánlotta.

Tartalom: Avery gyakorlatilag születése óta szerelmes a legjobb barátjába. Aidennek ugyan fogalma sincs erről, a lány mégis vígan tervezgeti közös jövőjüket. Egész addig, amíg a srác közli, hogy barátnője van… Mit lép erre a stréber Avery? Hát igazi kocka módjára a tudományba menekül: egy sor társadalmi kísérlettel akarja ­bebizonyítani, hogy az összetört szív csak akkor gyógyul be, ha az ember előbb túljut a gyász hét fázisán. Csakhogy a kivitelezéshez szüksége van egy független külső megfigyelőre — itt lép a képbe Aiden bátyja. A csöppet sem stréber Grayson olyan dolgokra veszi rá a gátlásos lányt, amiket korábban álmában sem mert volna megtenni. A suli alfahímje és a legnagyobb stréber egyre több időt tölt együtt — persze kizárólag a tudomány érdekében! —, és közben egy egészen új kísérlet veszi kezdetét… (Móra)

Vélemény: Ezzel biztosan sokaknál ki fogom húzni a gyufát, de engem a legkevésbé sem győzött meg az írónő. Ugyanarra a könnyed, egyszerű történetre számítottam, mint amilyet Marni Bates-től olvastam, ehhez képest, elég hamar arra lettem figyelmes, hogy ideges lettem olvasás közben. Ezt a hatást pedig a főszereplőnknek, Averynek sikerült kiváltania belőlem elsősorban, akit esküszöm, szívem szerint több alkalommal is kivágtam volna az ablakon. 

Én elhiszem, hogy elvileg zseni a lány, de ebből miért következik, hogy az élethez viszont annyira sötét, hogy sötétebb már nem is lehetne? Nem viccelek, nem látja a fától az erdőt, a lehető leglehetetlenebb következtetéseket vonja le az egyes dolgokból - például abból, hogy, hogy együtt nőtt fel Aidennel, számára egyenesen következik, hogy össze kell házasodniuk, mert egymásnak teremtette őket az ég, meg mit tudom én. Ehhez persze nagyban hozzájárul a két édesanya is, akik igen erőteljesen adják alá a lovat ezen a téren, de olyan mértékben, hogy azt hittem, a pofám leszakad tőle. Egyébként is erős túlzásnak érzem, ahogy a két család, jobban mondva a két nő kapcsolatát mutatja be a könyv, de ez lehet, hogy csak az én sekélyességemet jelzi, ezt nem vitatom.
Adott ez a nagyon furcsa szerelmi háromszög Avery, Aiden és Grayson között, ami leginkább attól válik azzá, hogy elképesztően gyorsan alakul ki. Az egyik pillanatban az idősebbik fiú még oda se bagózik a lány jelenlétére, a következőben pedig már csak rá tud gondolni... Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de számomra ez több, mint irreális. Éppen ezért nem tudom azt mondani, hogy a romantika kimagaslóan jó lett volna, bár azt el kell ismernem, voltak aranyos  Ráadásul nem vagyok odáig az ilyen hősszerelmes típusokért, bár az tény, hogy az öcsike sokkal többször húzta ki nálam azt a bizonyos gyufát, ugyanis akkora szemétláda, hogy néha kedvem támadt volna felgyújtani. Egyébként sem szeretem azokat a karaktereket, akik azt hiszik magukról, hogy ők az atyaúristen, ráadásul Aiden még rendesen rá is játszik erre, amitől nekem még a gyomrom is felfordult.
A mellékszereplők terén azért éreztem némi kreativitást Oram részéről, ezen a téren kiemelném a tudós klub egyik tagját, Libby-t, akinek néhányszor sikerült megnevettetnie, főleg azért, mert egy kockákra egyáltalán nem jellemző attitűddel rendelkezik, ami jó pillanatokat eredményez. Igazi fénypont volt az én szememben, de lássuk be, ez még kevés ahhoz, hogy elvigye a hátán a könyvet.
Nem kell tőle sokat várni, talán egyszeri kikapcsolódásnak még jó is lehet, ha az embert megfogja a történet.

Kedvenc karakter(ek): Libby, Owen
Gyűlölt karakter(ek): Avery, Aiden
Pont: 4/10

Alapok: 

Nyelv: magyar
Fordította:Vándor Judit
Kiadta: Móra Könyvkiadó
Év: 2015
Oldalszám: 232
Sorozat: -