Miért: Szeretem az írónő könyveit.
Tartalom: Amikor Carl
kinyitja a szemét egy jéghideg tó partján, bátyjára éppen rácipzárazzák a
hullazsákot. Carl kétségbeesetten kutat az emlékezetében: mi történhetett a
vízben? Ám akármilyen kitartóan próbálkozik, semmire sem emlékszik. Aztán a
mentőben az ismerősnek tűnő, gyönyörű lány rémülten sikoltozni kezd, amint
megpillantja. Carl érzi, hogy a lánnyal együtt talán kideríthetik az igazságot,
még mielőtt az szökőárként zúdul rájuk.
Mi
történik, ha valami szörnyű dolgot követtél el, de nem emlékszel rá? Mi
történik, ha nem tudod, hogyan hozhatnád rendbe az életed? (Agave)
Ha szeretnéd megtudni, tarts velünk egy misztikummal és borzongással teli turnéra Rachel Ward: Nem enged a mélység című könyvével március 17-21-ig. A turné során megismerheted az írónőt, a könyv szereplőit, és még sok egyéb érdekességet tudhatsz meg erről a fantasztikus és izgalmas ifjúsági pszicho-thrillerről, amely március 6-án jelent meg az Agave Kiadó gondozásában. S, ha még nem mondtuk volna: természetesen ezúttal is megnyerheted a könyv egy példányát, ha velünk játszol. Csak vigyázz, mert nem enged a mélység...
Vélemény: Zseniális. Csak így egyszerűen. Ennél jobb szót keresve sem találhatnék rá, amivel leírhatom azt az élményt, amit ez a regény nyújtott a számomra.
Nem csak arról van szó, hogy Ward stílusa továbbra is remek, amivel jól érzékelteti a különböző hangulatokat is, hanem arról is, hogy maga a történet is kiváló. Bár, azt hozzá kell tennem, hogy nagyon nyomasztó is egyben, szóval elsősorban akkor ajánlom, ha az embernek éppen némi melankóliához és drámaisághoz van kedve. Abban az esetben tökéletes olvasmány, máskülönben viszont előfordulhat, hogy megfekszi az olvasója gyomrát. Na, nem azért, mert annyira durva jeleneteket tartalmazna, hanem sokkal inkább amiatt, amit bemutat nekünk. Nem kellenek hozzá elképesztő hosszúságú körmondatok, hogy rabul ejtse az embert. Azt hiszem Wardnak éppen az egyszerűségében rejlik a legnagyobb erőssége. Nem bonyolítja túl a mondanivalóját, hanem éppen ellenkezőleg: ezzel csak még jobban kihangsúlyozza azt. És ezt nagyon szeretem benne.
Mint az a fülszövegben is olvasható, Carl elveszíti a testvérét Robertet. Valamilyen okból kifolyólag mindketten az otthonukhoz közel eső tóban kötnek ki, ám az idősebbik fivér ezt nem éli túl. Carl-ra vár a feladat, hogy megbirkózzon a gyásszal, és a finoman szólva alkoholista édesanyjával, akinek nincs jobb dolga, mint kocsmáról kocsmára járni, és nyakló nélkül vedelni a sört. S, ha mindez nem lenne elég, ott van az a lány is, aki igen élesen reagált a fiú látványára. Carl maga egyébként egy számomra szimpatikus karakter, akiben azt szerettem a legjobban, hogy esze ágában sincs feladni, pedig Rob egyre-másra gördíti elé az akadályokat.
Ja igen, Rob. Igazából még most sem tudom eldönteni, hogy valóban az ő szelleme alakítja-e az eseményeket, vagy inkább a véletlenek sorozata tehet arról, hogy az történik, ami, és Carl fantáziája mindössze rásegít a történtekre... Nos, én azt mondanám, hogy mindkét oldal mellett vannak érvek, és ellenérvek is, de, mint Ward könyveiben általában, ez most sincs igazán kimondva, hiszen nem ezen van a hangsúly, hanem sokkal inkább azon, ahogyan a fiú megpróbálja túltenni magát mindazon, ami vele történt. Ez persze egyáltalán nem egyszerű feladat, ha az ember nem sok mindenre emlékszik... De számomra valahogy ez tette érdekessé, hiszen apró mozaikkockákból rajuk össze mi is, hogy milyen események vezethettek el pontosan a regény nyitójelenetéhez.
A két testvér kapcsolata is nagyon érdekes, hiszen az ember azt hihetné, két, korban egymáshoz közelálló fiú között szoros és természetesen jó kapcsolat alakul ki, ám Rob és Carl erre remekül rácáfolnak... Aminek egy igen egyszerű oka van: Rob jelleme. Sok mindennek nevezhetném, de álmaim bátyjának biztosan nem.
Természetesen most sem hiányozhat a romantika, bár, őszintén szólva, engem egyáltalán nem kötött le ez a része. Neisha karaktere számomra kissé üres volt, azon túl, hogy ázsiai származású, nem igazán derül ki róla semmi, csak a Robhoz való viszonyáról kaphatunk egy igen érdekes képet. Azt pedig, hogy a Carl iránt táplált érzései valósak-e, vagy sem.... Nos, nekem még nem sikerült eldöntenem.
Szívem szerint bárkinek szívesen ajánlom ezt a könyvet, ha egy elgondolkodtató történetet szeretne olvasni, és nem zavarja, hogy a cselekmény elsősorban inkább egy emberre, valamint a benne végbemenő változásokra koncentrál, s nem pedig egy párra.
Egyébként Rachel Ward a negyvenes éveiben jár, férjével két gyermekük van. Regényeit elsősorban tinédzserek és fiatal felnőttek számára írja. Első könyve (Számok: A menekülés) 2009-ben jelent meg, amelyet több díjra is jelöltek, ezekből kettőt nyert meg (Oxfordshire Book Award ésSalisbury Schools Book Award). Kedvenc időtöltései közé tartoznak az olvasás, kutyákkal és macskákkal foglalkozás, tv-nézés és úszás.
Eddig megjelent könyvei:
- Számok: A menekülés
- Számok: A káosz
- Számok Az örökkévaló
- Nem enged a mélység
Kedvenc karakter(ek): CarlJa igen, Rob. Igazából még most sem tudom eldönteni, hogy valóban az ő szelleme alakítja-e az eseményeket, vagy inkább a véletlenek sorozata tehet arról, hogy az történik, ami, és Carl fantáziája mindössze rásegít a történtekre... Nos, én azt mondanám, hogy mindkét oldal mellett vannak érvek, és ellenérvek is, de, mint Ward könyveiben általában, ez most sincs igazán kimondva, hiszen nem ezen van a hangsúly, hanem sokkal inkább azon, ahogyan a fiú megpróbálja túltenni magát mindazon, ami vele történt. Ez persze egyáltalán nem egyszerű feladat, ha az ember nem sok mindenre emlékszik... De számomra valahogy ez tette érdekessé, hiszen apró mozaikkockákból rajuk össze mi is, hogy milyen események vezethettek el pontosan a regény nyitójelenetéhez.
A két testvér kapcsolata is nagyon érdekes, hiszen az ember azt hihetné, két, korban egymáshoz közelálló fiú között szoros és természetesen jó kapcsolat alakul ki, ám Rob és Carl erre remekül rácáfolnak... Aminek egy igen egyszerű oka van: Rob jelleme. Sok mindennek nevezhetném, de álmaim bátyjának biztosan nem.
Természetesen most sem hiányozhat a romantika, bár, őszintén szólva, engem egyáltalán nem kötött le ez a része. Neisha karaktere számomra kissé üres volt, azon túl, hogy ázsiai származású, nem igazán derül ki róla semmi, csak a Robhoz való viszonyáról kaphatunk egy igen érdekes képet. Azt pedig, hogy a Carl iránt táplált érzései valósak-e, vagy sem.... Nos, nekem még nem sikerült eldöntenem.
Szívem szerint bárkinek szívesen ajánlom ezt a könyvet, ha egy elgondolkodtató történetet szeretne olvasni, és nem zavarja, hogy a cselekmény elsősorban inkább egy emberre, valamint a benne végbemenő változásokra koncentrál, s nem pedig egy párra.
Egyébként Rachel Ward a negyvenes éveiben jár, férjével két gyermekük van. Regényeit elsősorban tinédzserek és fiatal felnőttek számára írja. Első könyve (Számok: A menekülés) 2009-ben jelent meg, amelyet több díjra is jelöltek, ezekből kettőt nyert meg (Oxfordshire Book Award ésSalisbury Schools Book Award). Kedvenc időtöltései közé tartoznak az olvasás, kutyákkal és macskákkal foglalkozás, tv-nézés és úszás.
Eddig megjelent könyvei:
- Számok: A menekülés
- Számok: A káosz
- Számok Az örökkévaló
- Nem enged a mélység
Gyűlölt karakter(ek): Rob
Pont: 20/10
Alapok:
Nyelv: magyar
Fordította: Török Krisztina
Kiadta: Agave Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 240
Sorozat: -
Résztvevő blogok listája:
03.17. - Roni Olvas
03.18. - Bibliotheca Fummie
03.19. - Nem harap a…
03.20. - Könyvszeretet
03.21. - CBooks
Nyereményjáték:
Szeretnéd megnyerni a könyv egy példányát? Töltsd ki az alábbi nyereménydobozt, válaszolj helyesen a feltett kérdésre, és máris részt veszel a sorsoláson, ahol boldog tulajdonosa lehetsz Rachel Ward könyvének az Agave Kiadó jóvoltából! S hogy a kérdésben segítségedre legyünk, minden blogon elrejtettük a helyes válasz egy-egy betűjét, melyekből könnyűszerrel kirakhatod a jó választ! Sok sikert kívánunk!
A kiadó csak magyarországi postacímre vállalja a nyeremény postázását!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése