Blogturné #187 - Soman Chainani: Itt nincsenek hercegek

Miért: Imádtam az elő részt.

Tartalom: Soman ​Chainani első regénye, a New York Times bestseller Jók és Rosszak Iskolájafolytatásában Sophie és Agatha visszatér Gavaldonba, és boldogan élnek saját világukban, ám az élet nem olyan tündérmese, amilyennek képzelték…

Agatha már úgy érzi, bárcsak más boldog befejezést kívánt volna a mesének, ám ekkor véletlenül megtalálja és kinyitja a Jók és Rosszak Iskolájának kapuját. A lányok azzal szembesülnek, hogy az a világ, amit az első tanévben tapasztaltak, megváltozott.

A boszorkányok és a hercegnők a Lányok Iskolájában laknak. Elhatározták, hogy kirekesztik életükből a hercegeket. Tedros és a fiúk a Rossz Iskolája régi tornyainak lakói lettek. A két iskola között háború van kitörőben. Vajon Agatha és Sophie helyre tudják állítani a békét? Vajon Sophie jó tud maradni úgy, hogy Tedros állandóan üldözi? És kihez húz Agatha szíve? A barátnőjéhez vagy a hercegéhez? (Twister)

Vélemény: Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de olykor igencsak félek a sorozatok második köteteitől, mert olyan érzésem van, mintha csak átvezető szerepet töltenének be a nagy finálé előtt, ezért nem érdemes tőle sokat várni. Ám szerencsére, Soman Chainani igencsak rácáfolt erre a jelenségre. Elmondhatom, hogy az Itt nincsenek hercegeket még jobban imádtam, mint az első részt, ez pedig annak köszönhető, hogy a cselekmény rendkívül pörgősre sikerült, mindig történik valami, amire egyszerűen muszáj odafigyelnie az olvasónak. 

Igaz, eleinte kellett egy kis emlékezetfrissítés, hogy a lányok miként kerültek vissza a szülővárosukba, de utána már nem okozott nehézséget, hogy felvegyem a történet ritmusát. Sophie és Agatha kapcsolata még mindig nagyon furcsának tetszett, annál is inkább, mert a szőke leányzó végtelen önzésétől egyszerűen agyvérzést lehet kapni. Néha komolyan kétségbe vontam miatta Agatha épelméjűségét, hogy vajon hogy lehet szerencsétlen annyira vak, hogy csakazértse látja meg a fától azt a bizonyos erdőt? És ez persze azután se nagyon változik, hogy visszakerülnek a Jók és Rosszak Iskolájába, ami olyan, mintha teljesen kifordult volna önmagából. Mint kiderül, a lányok történetének változása voltaképpen az egész mesevilágot a feje tetejére állította. A hercegnők rájöttek, hogy képesek a hercegeik nélkül is boldogulni, mire a fiúk is teljesen elhagyják magukat, voltaképpen teljesen elvadulnak, ékesen bizonyítva, hogy egyszerűen képtelenek a másik oldal nélkül épségben megmaradni - hiába próbálják meg bizonygatni az ellenkezőjét -. 

Nem is tudom, mihez hasonlított leginkább ez a könyv, de nekem az jutott eszembe, hogy olyan, mintha egy elvadult, nem feminista, hanem egyenesen femináci propagandájú könyvet olvasnék, amikor épp a Lányok iskolájában zajló eseményekről van szó. Az új dékán, Sader professzor igencsak sokat tesz azért, hogy újdonsült tanítványait Tedros és a többi fiú ellen hangolja. És, bár kezdetben botegyszerűnek tűnt a karaktere, engem lepett meg a legjobban, hogy a történet előrehaladásával újabb és újabb rétegeit ismerhetjük meg a nőnek. Azt nem mondanám, hogy szimpatikusabbá vált volna a számomra, de az biztos, hogy jobban megértettem a motivációit.

Mégis, talán a két főszereplőnk kapcsolatában beálló változás az, ami a leginkább szembeszökő az embernek. Sophie ugyan folyamatosan bizonygatja mindenkinek, hogy ő igenis Jó lett, mégsem tud felülkerekedni énjének boszorkány részén, éppen ezért ott tesz keresztbe szerencsétlen, naiv Agathá-nak, ahol csak tud. S persze, mivel a lány valóban Jó, mindvégig vakon hinni akar a legjobb barátnőjében, s tudomást se venni az arra utaló jelekről, hogy bizony, nem minden fenékig tejfel ebben a barátságban. 

Bevallom, én az első részben nem nagyon rajongtam Tedros-ért, sokáig egy idegesítő, kissé elkényeztetett királyfi benyomását keltette bennem. Most, ez kezdetben átbillent némi önzésbe, de aztán, a történet legvégén, sikerült megmentenie magát a szememben, mielőtt lehúztam volna a vécében, Sophie-val egyetemben. Mégis, ebben a részben sikerült megvillantania a jellemének egy olyan oldalát, amivel igencsak belopta magát a szívembe. 

Érdekes és izgalmas folytatást kaptunk, ami bár egy picit lassan indul be, a pörgős cselekményével képes berántani az olvasót, majd ezt megkoronázza egy olyan lezárással, ami arra buzdít, hogy az ember olvasni akarja a folytatást. Én személy szerint alig várom, hogy megkaparinthassam a Jótett helyében-t. 

Kedvenc karakter(ek): Agatha, Tedros
Gyűlölt karakter(ek): Sophie
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv. magyar
Fordította: Bozai Ágota
Kiadta: Twister Média
Év: 2016
Oldalszám: 544
Sorozat: The School for Good and Evil (#2)

Résztvevő blogok listája:

09.02. Always Love a Wild Book

09.03. Deszy könyvajánlója

09.04. Letehetetlen

09.05. Dreamworld

09.06. CBooks

Nyereményjáték:

A Jók és Rosszak Iskolájába a jövendő mesék hercegnői, hercegei és főgonoszai járnak. A mostani nyereményjátékban azokat a történeteket keressük, ahol az iskolában végzettek szerepelnek. A ti feladatok lesz a képek alapján felismerni, melyik mese jelenetét látjátok, a helyes választ pedig beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába. A helyesen válaszolók közt kisorsolunk a Twister Media által felajánlott példányt Soman Chainani: Itt nincsenek hercegek c. regényéből!

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #126 - Sara Raasch: Hó mint hamu

Miért: Már régóta el akartam olvasni.

Tartalom: TIZENHAT ÉVE annak, hogy a Tél Királyságát megszállta az ellenség; lakóit rabigába hajtották. Varázslat és uralkodó nélkül maradtak. A télieknek nem maradt más reményük a szabadságra, mint a nyolc túlélő, akiknek valahogyan sikerült elmenekülniük, és akik a lehetőségre várnak, hogy visszacsempészhessék a Tél varázslatát, és újjáépítsék a birodalmat.

Meira nagyon kicsi volt, amikor Tél vereséget szenvedett és ő elvesztette a szüleit. Menekültként élt, a téliek tábornoka, Sir lett a gyámja, ő pedig harcosnak nevelte. Meira szerelme legjobb barátja, a leendő király, Mather; a fiatal lány pedig mindent megtenne azért, hogy Tél birodalmának hatalma helyreálljon. Így hát, amikor a kémek felfedezik, hol őrzik azt az ősi medaliont, amelynek segítségével visszakaphatnák a varázserejüket, Meira elhatározza, hogy maga indul a keresésére. Magas tornyokra mászik, ellenséges katonákkal harcol; valóra vált régi álma. Ám a küldetés nem a tervek szerint alakul, és Meira hamarosan gonosz varázslat, veszélyes politika, fortélyos üzelmek világában találja magát… és végül rádöbben, hogy sorsa felett nem ő rendelkezik… és ez mindig is így volt. (Twister)

Vélemény: Még egy könyv, amiről büszkén kijelenthetem, hogy odáig voltam érte, na meg vissza is. De, először is: tudjátok mire emlékeztetett engem ez a könyv? Kristin Cashore Garaboncára, és éppen ezért, számomra szinte borítékolható volt, hogy imádni fogom... Hát, imádtam is, méghozzá nem is kicsit. Kezdjük ott, hogy Raasch nagyon jó stílusban ír. Bár én nem vagyok egy fantasy rajongó, az, ahogyan ő bemutatja a különböző területeket - bár arra adhatna nekem valaki némi magyarázatot, hogy miért van az, hogy van Tavaszföld, Nyárföld, Őszföld, ÉS Télország, miért nem pedig Télföld, ahogyan az logikus lenne, na meg a JULI városnév... -, és az ott élő embereket, az egészen egyszerűen zseniális. Na, meg az is, ahogyan Raasch a hatalmi viszonyokat érzékelteti az olvasóval. Még engem is le tudott vele kötni, akár csak annak idején Cashore, ami elég nagy szó, igazából, hiszen ebből kiindulva, szerintem bárki adhat neki egy esélyt, még akkor is, ha nem rajong ezért a műfajért. Talán elmondhatom, hogy komoly elvárásaim voltak éppen emiatt a párhuzam miatt az írónővel szemben, de bátran kijelenthetem, hogy Raasch még felül is múlta azokat, nem is kicsit. Lebilincselő élmény olvasni ezt a regényt. 

Egyébként a főbb szereplők is elég hasonlóak, na nem annyira Meira és Katsa, hanem sokkal inkább a fiúk, Mather és Pongor. Mindketten hercegek, ugyanakkor harcosok is, hasonló értékrenddel, de Mather életében van egy személyes dráma, aminek relatíve nagy feneket kerít az írónő, de nem véletlenül. A fiú ugyanis egy olyan világban készül Télország felett uralkodni, ahol a mágia ehhez elengedhetetlen... viszont a mágikus képességek nőágon öröklődnek. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem ez egy remek húzás volt Raasch-tól, mert ez a fajta csavar nagyon emberivé, esendővé teszi Mathert, nem azzá a sebezhetetlen, legyőzhetetlen herceggé, amit általában megszokhattunk. Apróságnak tűnhet, de higgyétek el, itt remekül működik ez a szál.

Meira engem egy az egyben Katsa-ra emlékeztetett, azzal a különbséggel, hogy főszereplőnk nem annyira leleményes, mint a túlélésre képes lány. Meira sok szempontból még inkább gyerek, aki próbál beilleszkedni a felnőttek világába, és megmutatni, hogy márpedig ő aztán mindenre képes, és bármikor leverne akárkit, mint vak a poharat... Majd úton-útfélen szembesülünk vele, hogy ez azért nem így van. Megvannak a maga erősségei, ez kétségtelen, de a gyengéi is. Ilyen például a közelharc, amivel kapcsolatban van egy nagyon jópofa jelenet a történet legelején. Egyébként Meira abszolút szerethető lány, szerintem pont amiatt, hogy nem tökéletes. Lehet érte izgulni, hogy vajon képes-e túlélni egy-egy igencsak hajmeresztő helyzetet. 

A történet egyébként lebilincselő. Azonnal képes magával ragadni az embert, bár, mivel elég hosszú, sokszor úgy tűnhet, alig halad az olvasás. Ha valaki szereti a részletes, terjengő történeteket, akkor ezt csak ajánlani tudom neki, mert van itt minden az udvari intrikáktól elkezdve, a mágiahasználaton át, a szerelmi szálig minden. Apropó szerelmi szál: nincs túlerőltetve, belemagyázva/erőszakolva történetbe, és nem is hangsúlyos, sokszor inkább csak utalgatásszerűen van benne, hogy főhősnőnk vonzódik Matherhez, és ez így pont tökéletes, szerintem. Nem kell túlerőltetni, arra ráér majd a folytatásban is, nem igaz? Amit, nem mellesleg, tűkön ülve várok. Remélem, minél előbb megjelenik magyarul is. 

Kedvenc karakter(ek): Meira, Mather
Gyűlölt karakter(ek): Herod
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Bózai Ágota
Kiadta: Twister Média
Év: 2015
Oldalszám: 498
Sorozat: Snow Like Ashes (#1)

Résztevő blogok listája:

12/14 Letehetetlen 
12/15 Könyvszeretet
12/16 MFKata gondolatai 
12/17 Kelly & Lupi olvas 
12/18 Deszy könyvajánlója 
12/19 CBooks
12/20 Dreamworl

Nyereményjáték:

A Hó, mint hamu világában, Primoriában nyolc királyság, így nyolc főváros is található, de az első részben egyelőre csak hetet ismerhetünk meg (Nyárföld, Őszföld, Télország, Tavaszföld, Yakim, Ventralli és Cordell – Paisly egyelőre még ismeretlen), ráadásul hét bloggerünk is van. A feladatotok az, hogy kitaláljátok a hét főváros nevét és beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe. A hét fővárost hogyan is találjátok meg? Olvassátok el figyelmesen a bejegyzések/vélemények szövegét, ugyanis a városnevek a mondatok valamelyikébe bújtak. Honnan lehetsz biztos benne, hogy a megfelelő városnevet találtad meg? A városnév értelmezhetetlen, nem odaillő módon szerepel a mondatban. Kalandra fel!

Figyelem! A postázás kizárólag magyarországi címre történik. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újra sorsolunk

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #101 - Soman Chainani: Jók és Rosszak iskolája

Miért: Már régóta el akartam olvasni.

Bevezető: A Twister Media Kft. elhozta hazánkba Soman Chainani népszerű trilógiájának első részét, a Jók és Rosszak Iskoláját. A regény már hat kontinensen megjelent, 23 nyelvre fordították le és hamarosan film is készül belőle. Gyertek és járjátok be velünk a Jók és a Rosszak Iskoláját, a tornyokat és a furcsa szobákat, barangoljatok velünk a kék minden árnyalatában játszó fák között a Végtelen-erdőben és fedezzétek fel velünk a mesék világát egy kissé más értelmezésben. Ismerkedjetek meg Agathával, aki egy temető mellett lakott és biztos volt benne, hogy a Rosszak közé kerül, illetve Sophie-val, aki kiskora óta hercegnőnek készül és eredendően Jónak tartja magát. Agatha mégis Végestelen lesz, Sophie pedig Végességes. Vajon hiba történt vagy a két lány nem is az, akinek feltételezi magát?Az út első napjára 2015. november 7-én kerül sor, majd ezt követően minden nap másik hét blogger segítségével ismerhetitek meg a Jók és a Rosszak Iskoláját. Eközben persze érdekességekkel is találkozhattok, illetve részt vehettek a rendhagyó nyereményjátékunkon is, melynek díja - a kiadó jóvoltából - nyolc példány a Jók és a Rosszak Iskolája című könyvből, továbbá a blogok némelyikén még egyéni nyeremények is lesznek: könyvjelző, órarend és kitűzők!

Tartalom: Sophie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében titkon arról ábrándozott, hogy elrabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín ruhákban, fess topánkákban jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.

Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a remélttel éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha… végigélik.

Vélemény: Csak egy szó: IMÁDTAM! Így, csupa nagybetűvel. Igaz, az elején nem voltam benne biztos, hogy ezt a könyvet nekem találták ki, ugyanis kezdetben egyensúlyozik a Middlegrade és a YA között, ami nekem nagyon furcsa volt... De amint beindult a történet, már nem volt ezzel gond, köszönhetően a két főszereplőnknek, akik jobban nem is különbözhetnének egymástól. Azt hiszem nem én vagyok az egyetlen, aki bátran ki meri jelenteni, hogy Sophie-tól több alkalommal is idegrohamot kapott, ugyanis a lány elképesztően idegesítő. Önző, ráadásul elképesztően buta, de abból a fajtából, aki meg van róla győződve, hogy mindenkinél jobban tudja a dolgokat. Nagyon harsány karakter, akit eleinte nehéz hova tenni, annak ellenére, hogy már a fülszövegből is kiderül, hogy ő kerül a Rosszak Iskolájába, nem véletlenül, mondjuk így. 

Agatha nagyon jól ellensúlyozza a barátnője viselkedését, de nem azzal, hogy ő annyira elképesztően Jó, hanem sokkal inkább a ténnyel, hogy szinte egész idő alatt kételkedik saját magában. Pont az önbizalomhiánya teszi nagyon szerethető leányzóvá, ráadásul sokan bele tudjuk élni magunkat a helyzetébe, hiszen mindenkivel előfordult már, hogy úgy érezte, nem illik bele egy adott közösségbe, mert az emberek kinézik onnan, csak a külseje miatt, ahelyett, hogy befelé néznének, és észrevennék a másik belső értékeit. Ez egyébként a történet legnagyobb zsenialitása, mivel van egy üzenete, ami egyszerű, de ugyanakkor nagyszerű. Felhívja az ember figyelmét arra a problémára, hogy a fiatalok valóban hajlamosak a külső máz alapján megítélni a társaikat, és ezért sokszor méltatlanul viselkednek azzal, aki szerintük nem illik bele a sztenderd képbe.   

Harry Potter-rajongóknak kötelező ez a könyv, mert annyira erős benne a nosztalgia-faktor, hogy el nem tudom nektek mondani. Vannak párhuzamok, de mégsem mondanám, hogy a történet a másik koppintása lenne, hiszen egy teljesen más közegben játszódik a történet. A Jók és Rosszak Iskolája kicsit olyan, mint egy leegyszerűsített - de még véletlenül sem lebutított - Roxfort, ahova biztosan sokan szívesen járnának, szinte mindegy, melyik részébe.  Én személy szerint nagyon élveztem azokat a fejezeteket, amik a hétköznapi életet mutatták be, hogy miként készítik fel a diákokat arra, hogy hercegek, hercegnők, boszorkák, vagy gonosz mágusok legyenek. Ráadásuk egyik-másik mellékszereplő is szépen ki lett dolgozva, ilyen például a Végességesek táborába tartozó Pötty, akinek a képességét szerintem sokan szeretnénk a magunkénak tudni - édesszájúak előnyben! -. Ott van még Beatrix is, az elkényeztetett hercegnőcske, aki leginkább csak drámázni tud, de az igazi meglepetésember az Iskolamester, aki az intézetet vezeti. Imádtam azt a csavart, ami a személye köré lett építve, és nagyon remélem, hogy ezzel a trilógia többi részében is komoly dolgokat fog véghezvinni az író.
Egy külön jó pont - szerintem legalábbis -, hogy a szerelmi háromszög remekül lett kitalálva. Valódi, de mégsem... Mert van benne valami kényelmetlen feszengő érzés, amitől azt érzed, hogy ez így nem működik. Maga Tedros - Arthur király fia - is őrlődik a saját érzései között, szinte nem tudja eldönteni, hogy Sophie valóban szereti-e, vagy csak játszik vele, és Agatha-val kapcsolatban is vannak aggályai. Nekem nagyon tetszett ez a bizonytalanság, ami szabályosan belengi az egész szálat. 

Kedvenc karakter(ek): Agatha, Tedros
Gyűlölt karakter(ek): Sophie
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Bózai Ágota
Kiadta: Twister Média
Év: 2015
Oldalszám: 584
Sorozat: The School for Good and Evil (#1)

 

Résztevő blogok listája:

11/07 Deszy Könyvajánlója

11/08 Letehetetlen

11/09 Kelly és Lupi Olvas

11/10 Always Love a Wild Book

11/11 Függővég

11/12 Dreamworld

11/13 CBooks

11/14 Könyvszeretet

Nyereményjáték:

A Twister Media Kft. bőkezűségének köszönhetően ezúttal rendhagyó nyereményjátékra invitálunk titeket. Minden állomáson egyéni játék és egyéni nyeremény vár Titeket. Összesen nyolc példány Jók és Rosszak Iskolája kerül kisorsolásra, továbbá könyvjelzők, órarendek és kitűzők. Érdemes játszani minden állomáson, így nagyobb eséllyel nyerhetitek meg a könyvek egyikét. Sikeres játékot!

Figyelem! A postázás kizárólag magyarországi címre történik. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

A mai feladat: Egy mesehős neve lett elrejtve a posztban, ezt kell beírnotok a Raffle-dobozba. :)

a Rafflecopter giveaway