Miért: A keresztfiam nyomására.
Tartalom: Miután partra sodródott, a magányos hajótörött körülnéz. Hol vagyok? Ki vagyok? És miért áll minden blokkokból? Ám nincs ideje arra, hogy a napon sütkérezzen: kezd besötétedni, és várja őt egy új, izgalmas, felfedezésre váró világ!
Ami most a legfontosabb: vacsorát találni. Ami a második legfontosabb: nem valaminek a vacsorájává válni. Mert a sziget nem lakatlan. Mások is vannak itt, többek között az éjszaka közeledtével előbújó zombihorda. Ebből a káoszból kiutat találni olyan kihívás, amely semmi máshoz nem fogható. Mégis, ki tudna otthont építeni, miközben menekülnie kell a felrobbanó creeperek, a felfegyverzett csontvázak és a megállíthatatlanul hömpölygő forró láva elől? Ráadásul úgy, hogy nincs a közelben segítség, leszámítva pár összeeszkábált szerszámot és néhány bölcs tanácsot a legvalószínűtlenebb baráttól: egy tehéntől.
Ebben a világban a szabályoknak nem mindig van értelmük, de a bátorság és a kreativitás meghozza az eredményét. Fedezd fel az erdőket, foszd ki a rejtett, föld alatti járatokat, győzd le az élőhalott mobokat, és ha sikerrel jársz, a sziget felfedi előtted titkait! (Kolibri)
Vélemény: Egy kis anekdotával szeretném kezdeni ezt a posztomat, nevezetesen arról, hogy miért is került kezembe ez a könyv, ami egyértelműen nem nekem szól.
Talán emlékeztek még a Malac nagyon titkos naplójára, amiről annak idején írtam már egy bejegyzést. Ezt a könyvet végül a keresztfiam is elolvasta, aki most nyolc éves. Amikor a kezébe adtam, ez volt az első kérdése hozzám: Miért nem Minecraftos könyvet hoztál nekem? Én csak álltam előtte, és próbáltam összerakni a fejemben ezt a két fogalmat. Minecraft könyvben? Az egy számítógépes játék, nem? Azzal szokott játszani, ezt tudtam, de fel sem merült bennem, hogy egy olyan játékból, aminek nincs története (ellentétben például az Assasin's Creed-del) , hiszen én annyit láttam belőle, hogy négyszögletes figurák mászkálnak kockákból álló világokban. Itt szörnyeket ölnek, és építkeznek. Ennyi. Ez nem egy történet. Aztán jött Max Brooks és a Sziget.
Az író fogta magát, és a történet nélküli világból kihozott egy egyszemélyes kamaradrámát, ami igazából, szerintem felnőttként olvasva is működőképes. Hősünk - akinek még neve, sőt, igazság szerint neme sincs, éppen ezért bárki bele tudja képzelni magát a helyébe - egyszer csak belepottyan a Minecraft világ tengerébe, és ezzel kezdődik a kaland.
A történet voltaképpen ugyanaz, mint a játékban, a főhős megpróbál túlélni a számára ismeretlen, blokkokból - vagy kockákból, kinek, hogy tetszik - álló világban túlélni. Ez pedig talán nem is olyan egyszerű, hiszen éjszakánként különböző szörnyek támadják meg, úgy, mint zombik, creeperek, vagy épp a csontvázak. Éppen ezért, meg kell tanulnia menedéket építeni magának, ehhez pedig magától kell rájönnie, hogyan képes a szükséges eszközöket, a világ alkotóelemeit egymáshoz illesztve, például baltát alkotni. Egészen izgalmas ez a felfedezősdi, de talán ennek az az elsődleges oka, hogy a hős maga is rácsodálkozik a dolgokra, és folyamatosan gondolkodik. Vívódik, hogy vajon van-e innen kiút, és ha igen, azt miként fogja megtalálni, és ehhez hasonlók. Számomra az is jó pont, hogy nem csak sikerélményekkel gazdagodik ebben a világban, hanem olykor bizony komoly kudarcokkal is meg kell birkóznia, például amikor először megpróbál növényt termeszteni, és egy hiba miatt szinte minden addig összeszedett magocskát elveszít, vagyis kezdheti az egész procedúrát elölről.
Kicsit meglepődtem, hogy a történet elég izgalmassá válik, ahogy megpróbálja felfedezni a világot, miközben újabb és újabb szörnyekkel kell megküzdenie - vagy épp rájönnie, hogyan tud magának háziállatot szelídíteni, hogy ne érezze magát egyedül -.
Az egyértelmű, hogy hiába élvezhető felnőtt fejjel is, azért a nyelvezeten érződik, hogy elsősorban gyerekeknek szánták a könyvet, így én is elsősorban alsósok kezében tudom elképzelni, de nem feltétlen csak olyanokéban, akik játszottak már a játékkal. Még az e kizárt, hogy az egyik meghozhatja a másikhoz a kedvüket.
Kedvenc karakter(ek): A főhős
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont:10/10
Alapok:
Nyelv: magyar
Fordította: Turcsányi Réka
Kiadta: Kolibri Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 308
Sorozat: -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése