Miért: Annak idején olvastam az első részt.
Tartalom: Amikor Sofia McBride a barátnője esküvői partiján megismerkedik az erős és határozott Cade Donovannel, a férfi figyelmezteti, hogy óvakodjon tőle. Sofia próbálja megfogadni az intelmet, ám azon kapja magát, hogy ellenállhatatlan vonzalmat érez a rejtélyes és kissé félelmetes férfi iránt.Hiába tudja, hogy a tűzzel játszik, képtelen ellenállni a Donovan fiú vad kívánságainak. Minél inkább belegabalyodik a kapcsolatba, annál inkább sejti, hogy talán soha nem is akar megszabadulni belőle…Cade Donovan, a titokzatos ranchtulajdonos eddig olyan nőket választott, akik nem várnak tőle túl sokat. De amikor egy vihar egy fedél alá kényszeríti vele Sofiát, egyszeriben fellángolnak a domináns férfi védelmezőösztönei. Cade mindent meg akar kapni, amit Sofia nyújtani tud, de hamarosan rádöbben, hogy a nő szépsége mögött olyan kemény elszántság rejtőzik, amire nem számított. Ketten érzéki utazásra indulnak, aminek a végére Cade talán megszabadulhat múltja gyötrő démonaitól; és ami mindkettőjüket örökre megváltoztatja.Sierra Cartwright bestseller sorozatában mesterien vezeti olvasóit a hatalmi játszmák világába, ahol a test is üzlet, ha az érdek úgy kívánja. Texas sosem volt még ilyen forró. (Insomnia)
Vélemény: Ha jól emlékszem, az első résztől nem voltam kimondottan elájulva - most hirtelen abban sem vagyok biztos, hogy posztoltam-e róla, de szerintem nem -, mert túl semmilyennek, és vontatottnak tartottam, de a Megláncolva egy egészen kellemes meglepetés volt a számomra. Bár. az igazat megvallva, még mindig furcsállom kicsit, hogy mindhárom Donovan-pasi a szado-mazo-világban találta meg az élete értelmét, de legyen (mindenkinek kell valami difi, ugyebár).
Végre egy olyan könyv, ami Tiffany Reisz: Original Sinners-sorozatához hasonlóan, egy meglepően hiteles, vagy hitelesebb képet igyekszik festeni a BDSM-ről. Igaz, az előbbi sorozat szerintem még mindig hatványozottan jobb ennél, de összességében Cade és Sofia története is rendben van. Hiába van meg a kémia szinte első pillanattól a szereplőink között, nem arról van szó, hogy rögtön egymásnak akarnának esni, mert miért ne? Végre valahára, ebben a történetben is azt éreztem, hogy igen is, a két karakter között ki kell alakulnia egy bizonyos fokú bizalomnak - még ha az oldalak végessége miatt ez relatíve gyorsan is megy végbe - ahhoz, hogy Sofia meg merje tenni az első lépést ahhoz, hogy Cade vezetésével elmerüljön a "sötét élvezetek" világában. Ez a bizalom pedig, ellentétben azzal, mint amit a sokat szapult Szürke 50 próbált sugallni, nem pénz kérdése. Attól még a pasi, aki olykor bántalmazni akar a hálószobában, ki van tömve pénzzel, ezzel nem ad okot arra, hogy beengedd a bugyidba, na. Annál is inkább, mert még ő hívja fel a lány figyelmét arra, hogy nem teljesen veszélytelen kapcsolatról van szó, és én ezt becsültem benne. Na, meg azt sem rejtette véka alá, hogy nem egy szent, és nem minden a személyét körbelengő pletyka alaptalan. Ez a pasi nem fekete, nem fehér, hanem szürke. Ez is megvan benne, meg az is, de a másik féltől függ, melyik arcát fogja viszontlátni.
Egyik karatertől sem kell sokat várni, mindketten hozzák a kötelezőt. Sofia aranyos, Cade sármos, szóval azt adják, amit az ilyen túlfűtött könyvektől elvárunk. Sok szex, évődés, civakodás, a kötelező BDSM-jelenetek.
Az érdekes az, hogy bár ezerszer ismételt archetípusokról beszélünk, itt valahogy nem untam őket. Sokkal szerethetőbbek voltak, mint Laraék az előző részben - most azt is kisebb csodának érzem, hogy eszembe jutott a Megkötözve főhősnőjének a neve, ennyire felejthető volt a számomra -. Az a benyomásom, hogy Cartwright stílusa sokat kupálódott az előző rész óta. Mintha jobban bánna a karaktereivel, főleg a lánnyal, értelemszerűen, hiszen az ő szemüvegén át látjuk a történetet.
Nyilván, később felgyorsulnak az események kettejük között, és a könyv tobzódik az erotikus jelenetekben, ám ezt nem bántam. Meglepett, hogy teljesen ki tudtam kapcsolni az olvasás közben, pedig tartottam tőle, hogy ugyanolyan keserű szájízt fog hagyni, mint az előző rész.
Kedvenc karakter(ek): Sofia, Cade
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10
Alapok:
Nyelv. magyar
Fordította: Hoppán Eszter
Kiadta: Insomnia Könyvek
Év: 2017
Oldalszám: 404
Sorozat: The Donovan-Dynasty (#2)
Résztvevő blogok listája:
12.03. Kristina blogja
12.06. Insane Life
12.09. CBooks
Nyereményjáték:
A játékban az esküvő szervezőké a főszerep. Olyan könyvekből válogattunk idézeteket, rövid jeleneteket, ahol a főszereplő esküvő szervezéssel foglalkozik. A rafflecopter megfelelő sorába kell beírnotok az író nevét és a könyv címét, amelyből származik az idézet.
Az Insomnia könyvek felajánlásával 3 példányt sorsolunk ki a játék végén.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
“– Felejtsd el azt a külvárosi bandát. Ne is törődj vele. Remekül játszottál. Istenien! Mi a véleménye, Stark? Ugye, hogy isteni volt?
Stark, aki sose volt elemében, ha társaságban kellett sziporkáznia, most jött rá, hogy valami értelmes dolgot kell mondania Juliet szerepéről egy olyan színdarabban, ami érthetetlenebb volt számára, mint egy titkosított számítógépes kód. Minden erejét öszszeszedve kereste a megfelelő szavakat.
– Soha életemben nem láttam olyan rendkívüli légycsapót, amilyet maga alakított – nyögte ki végül. Juliet fölemelte a fejét. Pislákoló remény csillant meg borostyánszínű szemében, ahogy a férfira nézett – Tényleg így gondolja?
– Tényleg. Kétség se férhet hozzá – felelte Stark.
Desdemona elismerő pillantással jutalmazta. – Különösen a végén volt csodálatos, amikor agyoncsapta a legyet a falon. Ugye fantasztikus az a jelenet?
Stark óvatosan még arrébb tolta a kávéscsészéjét Juliet hullámos haja közeléből. – Szinte éreztem, mit élhetett át a légy abban a pillanatban, amikor a falhoz kente.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése