2018. november 24., szombat

Blogturné - Rupi Kaur: Tej és méz

Miért: Egy kollégám ajánlotta. 

Tartalom: A tej és méz versek és prózai írások gyűjteménye a túlélésről, az erőszak, az abúzus, a szerelem, a veszteség, a nőiség megéléséről. a könyv négy fejezetre oszlik, mindegyik más célt szolgál, másféle fájdalommal foglalkozik, másféle sebeket gyógyít. a tej és méz az élet legridegebb pillanatain vezeti át az olvasót, mégis mindenben talál valami melegséget, mert a melegség ott van mindenben, csak keresni kell. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Próbáltam magamban párhuzamot találni, hogy mihez is tudnám hasonlítani ezt a könyvet, ami nem egy regény, hanem egy igazi verseskötet. Így aztán nem tudnám például Ellen Hopkins könyveivel párhuzamba állítani, hiszen azok, bár szabadverses formában íródnak, egy kerek egész történetet mesélnek el. Ebből a szempontból nekem újdonság volt a Tej és Méz is, mivel eddig csak a nagy, vaskos, klasszikus kötetekkel találkoztam, mint például Arany, vagy Petőfi, és még sorolhatnám. Itt azonban rövid, néhány soros szabadverseket (már-már szösszeneteket) kapunk. És erről jutott eszembe David Levithan egyik könyve, a Lover's Dictionary, amiben szintén, általában fél oldalas szövegrészletek olvashatók, egy-egy témában, amik, mint azt a címből már sejthetitek, a párkapcsolatokat érintik.
Rupi Kaur kötetének nincsen egy központi témája, gondolatokat fogalmaz meg, amelyek között vannak igencsak megrázóak, de olyanok is, amik olykor talán meg is mosolyogtatják az embert. Egy-két vers könyörtelenül őszinte és nyers, például azok, amik a családon belüli erőszakról, vagy annak esetleges következményeiről szólnak. De akadnak olyanok is szép számmal, amik az elhidegülő, vagy már megszűnt párkapcsolatokról szólnak, amik valamilyen formában nyomot hagynak az ember személyiségén. A szerelem, mint olyan, szintén megkapja a maga méltató, de lehurrogó sorait is, akárcsak a nőiesség, vagy a nőiség. 
Nem is szeretnék hosszabban rizsázni erről a műről, mert szerintem felesleges. Akár két óra alatt el lehet olvasni az egészet, de lehet, hogy ezt is inkább úgy érdemes forgatni, hogy amikor az ember szükségét érzi, lekapja a polcról, felcsapja valahol, és elolvas egy verset, ami adott esetben akár egy nem várt tanácsot is magába rejthet. Számomra különleges, és talán kissé szürreális élmény volt az olvasása, de mindenféleképpen pozitív értelemben.

Kedvenc karakter(ek):
Gyűlölt karakter(ek):
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Kamper Gergely
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 208
Sorozat: - 


Résztvevő blogok listája:

11.14 - Deszy könyvajánlója - Extra
11.16 - Hagyjatok! Olvasok! - Értékelés
11.18 - Dreamworld - Extra
11.20 - Spirit Bliss - Értékelés
11.22 - Sorok között - Extra
11.24 - Cbooks - Értékelés
11.26 - Hagyjatok! Olvasok! - Extra
11.28 - Deszy könyvajánlója - Értékelés


Nyereményjáték:

Mostani turnénkon szeretnénk a nyereményjátékkal is népszerűsíteni kicsit a költészetet. Így minden állomáson találtok egy-egy versidézetet. Mi pedig természetesen a vers költőjére és címére vagyunk kíváncsiak.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné - Jenny Han: Örökkön örökké, Lara Jean

Miért: Sorozatzáró kötet.

Tartalom: Lara Jean levélíró napjai folytatódnak a New York Times bestseller A fiúknak, akiket valaha szerettem és az Utóirat: Még mindig szeretlek könyvek meglepetés lezárásában.

Lara Jean a legjobb végzős évét tölti. És még annyi minden áll előtte: egy osztálykirándulás New Yorkba; a végzősbál a barátjával, Peterrel; egy tengerparti hét a ballagás után. Aztán Peterrel átköltöznek az egyetemre, ami elég közel esik az otthonához ahhoz, hogy hétvégenként hazaugorjon csokidarabos kekszet sütni.

Az élet nem is lehetne ennél tökéletesebb!

Legalábbis Lara Jean így gondolja… egészen addig, amíg váratlan híreket nem kap.

Most a lánynak, aki fél minden változástól, újra kell gondolnia a terveit. De ha a szív és az ész két különböző dolgot súg, melyikre érdemes hallgatni? (Könyvmolyképző)

Vélemény: Azt hiszem, most már hivatalosan is kijelenthetem, hogy Jenny Han teljes mértékben rehabilitálta magát a szememben, már egyáltalán nem haragszom rá a Nyár, amikor megszépültem című borzalmas sorozatáért. Lara Jean története ezerszer, sőt, százezerszer jobban sikerült. A szerethető karakterekből itt sincs hiány, és ez volt az a rész, ami miatt úgy istenigazából megszerettem Peter Kavinskyt. 
Ez a rész lett talán a legfelnőttesebb, mert sok olyan témát feszeget, ami igen komoly szerepet tölt be az ember életében. Lara Jean és Peter például azt tervezik, hogy együtt mennek a Virginia Egyetemre (amit egyébként a könyvben folyamatosan Virginiai-ként látunk viszont), de igenis számolniuk kell annak a lehetőségével, hogy mi van akkor, ha Lara Jean mégsem jut be oda, legyen bármilyen jó tanuló is. Ez okoz köztük némi feszültséget, de érdekes módon, nem kettejük, hanem elsősorban a fiú édesanyja miatt. A nő ugyanis szentül hisz benne, hogy a fia nem kötelezheti el magát Lara Jean mellett már most, mert annak rossz vége lesz. A nő a saját tapasztalatából indul ki, mivel őt a férje otthagyta két gyerekkel, de ettől még furcsa, hogy Peter-ről vagy Lara Jean-ről is hasonlót feltételez. Olyan, mintha nem akarná belátni, hogy a gyereke igenis felnőtt, és képes érett döntéseket hozni.
A hősnőnk is hasonló cipőben jár, mivel az édesanyja mindig azt mondogatta neki, hogy ne akarjon az a lány lenni, aki úgy megy főiskolára, hogy már van barátja. Erre pedig, érdekes módon, maga az édesapja cáfol rá, mivel ő úgy látja, ha a Song-lányok édesanyja megismerhette volna Petert, biztosan nem így gondolkodna, és én ezzel csak egyetérteni tudok. 
Jó volt látni, hogy Peterből egy igazán érett fiatalember lett. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy többször is felmerül közöttük a szex kérdése, azonban egyáltalán nem hajszolja bele Lara Jean-t. Ezt manapság egyre kevésbé tudjuk elképzelni, de igenis, van ilyen (sajnos én is ismertem olyat, akit az akkori barátja valósággal belekényszerítette abba, hogy sokkal előbb feküdjön le vele, mint ő szerette volna), amikor egy fiú képes várni. Plusz, tényleg bármire képes azért, hogy a lányt boldognak lássa, még akkor is, ha ezért adott esetben áldozatot kell hoznia. 
A történet többi része is nagyon aranyos, bár vannak dolgok, amiket szerintem Lara Jean kissé túlregál, de istenem... Ő épp ettől lett az a hősnő, akit nagyon megszerettem. 

Kedvenc karakter(ek): Lara Jean, Peter
Gyűlölt karakter(ek): Peter anyja
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Benedek Dorottya
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám:
Sorozat: To All Boys I've Loved Before (#3)

A képen a következők lehetnek: 2 ember, szöveg

Résztvevő blogok listája:

11. 18. Könyvvilág
11. 20. Sorok között
11. 22. Deszy könyvajánlója
11. 24. CBooks
11. 26. Extra állomás: Sorok között


Nyereményjáték:

Mivel a sorozat befejező részének turnéja fut, egy kicsit nosztalgiázni fogunk! Emlékeztek még Lara Jean szerelmes leveleire, amiket az 5 fiúnak írt? Nos, reméljük igen, mivel ezek a levelek lesznek a mostani játékunk középpontjában. Minden állomáson találni fogtok egy részletet belőlük, a feladat pedig mindössze annyi, hogy kitaláljátok a címzettjét, hogy Lara Jean melyik gyerekkori szerelmének írta. A megoldásokat a rafflecopter doboz megfelelő soraiba várjuk! 
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

“Rettenetes honvágyam volt, de miattad jobban éreztem magam. Szerintem, ha te nem vagy ott, (...), én még haza is mentem volna. Úgyhogy köszönöm! Bámulatosan úszol és imádom ahogy nevetsz.A tábortűznél bárcsak téged csókoltalak volna meg tegnap este, és nem Blaire H.-t.”

a Rafflecopter giveaway

2018. november 20., kedd

Blogturné - Vi Keeland - Penelope Ward: Nagyképű öltönyös

Miért: NA. Penelope Ward.

Tartalom: Az ellentétek meddig vonzzák egymást?

A szokásos reggelnek indult a vonaton. De csak addig, amíg fel nem figyeltem az átellenben ülő férfira. Olyan lekezelőn beszélt valakivel telefonon, mintha ő irányítaná a világot. Mégis minek képzeli magát ez a nagyképű öltönyös? Istennek? Bár meg kell hagyni, tényleg úgy nézett ki, mint egy isten.
Ám mi ketten nem is lehetnénk különbözőbbek. És jól tudjuk, mit mondanak az ellentétekről. Semmi sem készíthetett volna fel arra az útra, amire végül magával vitt. Arra pedig pláne nem, hogy hova fogunk a végén kilyukadni. Mert minden jó véget ér, igaz egyszer?
Leszámítva a mi kapcsolatunkat, mert még csak nem is sejtettem, hogy az miként végződik (Könyvmolyképző)


Vélemény: Röstellem, de a könyvet olvasva meg sem tudtam igazából tippelni, hogy melyik írónő melyik szemszöget írta. Ez, egyébként, ha belegondolok, nem rossz dolog, hiszen azt jelenti, hogy a könyv egy homogén egységet alkot, nincs az embernek olyan érzése, hogy valahogy kilóg a lóláb. Az viszont elvitathatlan tény, hogy nagyon érződik, hogy Graham szemszögét is nő írta. A férfi ugyanis, bár bizonyos tekintetben nagyon sztereotip (például abban a tekintetben, hogy az első dolog, amit észrevesz Sorayaban, az a mellmérete, illetve ezután is legtöbbször arról fantáziál, hogy hogyan fogja megdugni a lányt). Az egyik pillanatban egy kőbunkó (nem csak a munkahelyén, de a magánéletében egyaránt), a következőben pedig a család-centrikus hősszerelmes, aki türelmesen várja, hogy a választottja a karjába dőljön. Lehet, hogy én vagyok az egyetlen, de azt kell mondanom, hogy számomra ez némileg hiteltelenné tette a karakterét. Biztos vagyok benne, hogy komoly rajongótáborra fog szert tenni, mert lesznek olyanok, akik éppen ezt a kettősségét fogják díjazni, amivel persze nincs baj. 
A hősnőnk, Soraya nagyon szerethető. Tetszik, hogy igen nagy pofával áldotta meg az ég, amivel ha akarja, ha nem felhívja magára a figyelmet. Mókás, hogy ő, aki egyébként látszólag a legkevésbé sem foglalkozott a magánéletével, egy tanácsadó rovatban válaszolja meg az olvasói leveleket. Ezt akkor járatja a csúcsra a könyv, amikor a levelek már Graham és Sorya között záporoznak. Itt akad egy-kettő, amin én hangosan nevettem. 
A fő konflikust (nem meglepő módon) a férfi exe, Genevieve generálja. A nőről lerí, hogy nem teljesen normális, ugyanis a történet egy pontján elvileg komoly tragédia éri, erre ő úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna, és csak azon kattognak a fogaskerekek az agyában, hogy ugyan mivel lehetne rávenni Graham-et, hogy újra összejöjjön vele (és ne csak feltétlen üzleti értelemben, mint ahogyan azt kezdetben felveti, mint lehetőséget). A ciki az, hogy valahol még alapja is lenne rá, hogy ezt elvárja, azonban már elkésett vele, s nem éppen Soraya jelenléte miatt, bár ez kétségtelenül egy olyan béka, amit nem igazán akar lenyelni. 
Wardtól már megszokhattuk, hogy hoz egy stabil színvonalat a könyveivel, ez most sincs másként. Tetszett a könyv, tény és való, de azért... Az erotikus jelenetekből lehetett volna egy leheletnyivel kevesebb. Jók voltak ezek a részek is (főleg azért, mert nem éreztem túlírtnak őket, mint sok másik felnőtt irodalomban található regényben), de a kevesebb néha több, na.

Kedvenc karakter(ek): Soraya
Gyűlölt karakter(ek): Genevieve
Pont: 10/7

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Kereki Noémi Valentina
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 360
Sorozat: -



Résztvevő blogok listája:


11.10 Kelly és Lupi olvas
11.12 Angelika blogja
11.14 Sorok között
11.16 Betonka szerint a világ...
11.18 Deszy könyvajánlója
11.20 CBooks
11.22 Kristina blogja
11.24 Never Let Me Go
11.26 Insane Life

Nyereményjáték:

Nagyképű öltönyösök helyett Jóképű öltönyösöket mutatunk nektek, ki kell találnotok kik vannak  a képeken! Minden állomáson más-más öltönyös híresség várja, hogy beírjátok  a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.


2018. november 17., szombat

Blogturné - Tracy Brogan: A legjobb orvosság

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Bell ​Harbor összes lakója férjet akar szerezni a karrierista plasztikai sebésznek, Evelyn Rhoadesnak. Mindenki, kivéve Evelynt… talán. Még ha férjhez is akarna menni (amit, ugye, nem akar… legtöbbször), a leendő férje személyét soha nem bízná olyan bizonytalan tényezőre, mint a sors. Nem, ha már arra adja a fejét, hogy talál valakit, akivel összeköti az életét, azt bizony tudományosan fogja tenni: alaposan átgondolt követelménylistával és egy internetes randi oldalon.

Ám amikor az ittas, törvényszegő Tyler Connelly egy lopott jet-skinek köszönhetően berobban az életébe, rakoncátlan érzelmek csendesítik el a józan ész hangját. Nem kétséges, hogy a férfi szexi, sármos, és eltökélte, hogy felhívja magára Evelyn figyelmét, de minden bizonyíték azt erősíti, hogy a lehető legrosszabb jelölt. Túl fiatal a nőhöz. Túlságosan is ellenállhatatlan. Iskolázottságban viszont alulmarad. És, ó, igen, ráadásul Evelyn páciense.

De Tyler első kézből tudja, hogy a legjobban kidolgozott tervek is összeomolhatnak a végzet súlya alatt. Most már csak annyi a dolga, hogy megtanítsa Evelynnek, szívügyekben a szerelem győz a logika felett. (Könyvmolyképző)

Vélemény: A legjobb szó, amivel jellemezni tudnám a Bell Harbor sorozat második részét, az elnagyolt. Vannak benne jó ötletek, érdekesnek ígérkező történetszálak, ám minden nagyon felületesen, szinte csak említés szintjén van ábrázolva. Az elején tök jól megragadja az írónő Evelyn korával kapcsolatos problémáját, miszerint, azért harmincöt évesen ideje lenne, hogy megházasodjon és gyereket vállaljon. S, bár hamar megismerkedik Tylerrel, kezdetben a férjvadászat áll a gondolatai központjában, amiért aktívan tenni is kezd (némi, szerintem idegesítő barátnői segítséggel körítve). Ez mind oké, és kimondottan tetszett is, csakhogy... aztán mondhatni egy másodperc alatt vált abból, hogy Tyler túl fiatal hozzá - amiben, ha belegondolunk, még lehet is valami, hiszen nyolc évvel idősebb a fiúnál, de tegyük hozzá, hogy a kor egyáltalán nem minden -, abba, hogy mégis kit érdekel, és ezer örömmel bonyolódik vele egy kapcsolatba. 
Mielőtt félreértenétek: nekem nem a korkülönbséggel van a bajom, az ismerőseim között is van olyan, akinek volt már párja dettó ugyanilyen felállásban, és amikor a kapcsolatnak vége lett, annak nem a nő kora volt az oka. A problémám az, hogy amennyire drámainak van ez beállítva a fülszövegben (legalábbis az eredetiben), annyira nincsen súlya a regényben. Pedig ez egy olyan dilemma is lehet egy harmincas évei közepén járó nőnek, amin azért érdemes lehet eldilemmázgatni. De itt ez nincs meg. Persze mondhatnám, hogy ennek az az oka, hogy Tyler Conelly meglepően érett a korához képest, ami igaz is, ezt eszem ágában sincs elvenni tőle, de ettől még valamivel több rugózást el tudtam volna viselni ezzel kapcsolatban, ahelyett, hogy voltaképpen az első randijuk már az ágyban végződik. 
Ahhoz képest, hogy a regény egyáltalán nem hosszú, telis-tele van mellékszereplőkkel. Persze vannak, akik csak cameoznak, mint például Des és Sadie, vagy Dody, de ott van még például Evie két kolléganője, Gabby és Hilary, akik messze túl sokat szerepelnek énszerintem. Az előbbi lány mondjuk nagyon aranyos, de Hilary-vel azért voltak bajaim. Megértem, hogy tele van problémákkal, és úgy érzi, rossz irányba tart a házassága, hiszen ilyen van, és ezzel foglalkozni kell. De az, hogy ezen kívül csak az érdekli, hogy irányítsa a legjobb barátnője életét... Nos, szerintem ez elég gáz. És az indoklása konkrétan annyiból áll, hogy szeretné, ha Evelyn-t is bevonhatná a társas életébe, de amíg a nő nem házas, és legalább nem terhes, ezt nem teheti meg. Na, ez mi a halál? Hogy gondolkozhat így valaki? Vagy csak én érzem úgy, hogy ez egy nagyon bunkó dolog? 
A történet egyébként aranyos, és van benne egy-két ütős poén, amin hangosan felnevettem (tekintve, hogy éppen az irodában ültem, ahol dolgozom, ez kissé kellemetlen volt, de ez van). Egyszeri kikapcsolódásnak tökéletes, de azért lehetett volna valamivel hosszabb. 

Kedvenc karakter(ek): Tyler
Gyűlölt karakter(ek): Hilary
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Dobó Zsuzsanna
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám:
Sorozat: Bell Harbor (#2)



Résztvevő blogok listája:


Nyereményjáték:

A legjobb orvosság főszereplője, Evelyn plasztikai sebész, úgyhogy turnénk öt állomásán híres orvosos sorozatok szereplőiről találhattok majd képeket: a feladatotok annyi, hogy nevezzétek meg a karaktert és a sorozatot, amelyben megjelent, és ha szerencsések vagytok, hármótok is gazdagabb lehet a könyv egy-egy példányával!

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

2018. november 14., szerda

Blogturné - K. A. Tucker: Egyetlen kis hazugság

Miért: Sorozatfolytatás. 

Tartalom: Livie Cleary mindig is maga volt a tökéletesség – de hamarosan rá kell jönnie, hogy a tökéletesség nem is olyan nagyszerű, mint amilyennek beállítják, és az ember bizony néha hibázik, miközben próbálja kideríteni, ki is ő.

„Hadd legyek rád büszke!” Ezek voltak Livie apjának a hozzá intézett utolsó szavai. A szülei tragikus halála óta eltelt hét évben Livie minden tőle telhetőt megtett, hogy minden egyes döntésével, szavával, tettével eleget tegyen ennek, miközben hatalmas erővel és érettséggel gondoskodott a nővéréről. De most, hogy elkezdődnek az egyetemi évei, váratlan kihívások teszik próbára a kitartását – és a szívét.

Livie sziklaszilárd tervvel érkezik a Princetonra, és ezt végig is akarja vinni: remek eredményeket érni el az óráin; bejutni az orvosira; és találkozni egy rendes, tiszteletre méltó sráccal, akihez egy nap majd hozzámehet. Tervében egyáltaln nem szerepelnek vodkabombák, sem egy imádnivaló, bulikirálynő szobatárs, akinek nem tud nemet mondani, sem Ashton, az evezőcsapat arrogáns – és hihetetlenül vonzó – kapitánya, aki eddig sosem látott dühkitöréseket vált ki Livie-ből. Ami ennél is rosszabb, hogy Ashton a legjobb barátja és lakótársa annak a Connornak, aki viszont tökéletesen megfelel Livie elvárásainak. De akkor meg miért Ashton jár folyton a fejében? (Könyvmolyképző)

Vélemény: Az biztos, hogy Tucker maximálisan hozza azt a színvonalat, amit már megszokhattunk tőle a Tíz apró lélegzet-ben. A karakterek kidolgozottak, nem csak a hőseink, de a mellékszereplők tömkelege is (belőlük itt is van most egy rakás, leginkább Livie egyetemi cimborái, mint Reagan, vagy a komplett evezőcsapat, illetve az ikrek, akikkel a kórházi önkénteskedései során foglalkozik). Változatos karaktereket kapunk, és egyébként meglepően jól működik az egyetemi hangulat. A humor itt most sokkal kevésbé jellemző, bár azért volt egy-két beszólás, amin hangosan nevettem, de ilyen téren az előző rész jóval erősebb volt. 
Viszont, ha már a főszereplők, hadd szögezzek le valamit, amivel alighanem a többség nem fog velem egyetérteni, de ez nem probléma. Szerintem Ashton és Livie nem illenek össze. Egyáltalán nem. Mondanám, hogy hasonló okból, mint Pax és Mila az Amikor elhagysz-ban, mert vannak párhuzamok, de a legnagyobb bökkenő itt maga Ashton, aki egyszerűen rossz ember a történet elején. Szemrebbenés nélkül csalja a barátnőjét bárkivel, aki él és mozog, és kis túlzással még büszke is a teljesítményére, hiszen Livie-re is gondolkodás nélkül kiveti a hálóját azon a bizonyos egyetemi bulin. A lánynak viszont pont nem erre van szüksége, hiszen nincsen tapasztalata. Az egész élete az előre megtervezett jövőjéről szól, és a céljáról, amit el akar érni. Erre jön egy szemétládának tűnő srác, aki a feje tetejére állít mindent, amit csak el lehet képzelni. 
Ami engem picit zavart ezzel kapcsolatban, hogy Tucker egy ponton behúzza a kéziféket, mintha nem merné bevállalni, hogy a férfi főszereplőjével tényleg vannak bajok, ezért egy annyira túlbonyolított hátteret kanyarít köré, hogy csak pislogtam. Plusz, ezt csak a sztori legvégén dobja be nekünk. Ez mondjuk abból a szempontból jó, hogy felpörgeti az olvasót a végére, mert már tudni akarja a rengeteg miétre a választ. De ettől függetlenül, én teljesen másként ragadtam volna meg Live és Ashton kapcsolatát. 
Talán kicsit hasonlóan építettem volna fel ahhoz, amit végül Connor és Livie között látunk kibontakozni, csak valahogy drámaiabban. Szerintem kimondottan cuki volt, ahogy a kedves ír srác elkezdi tenni neki a szépet. Látszik, hogy voltaképpen egyből belebolondul Kacey húgába, éppen amiatt, hogy belőle szinte árad az ártatlanság. Nem számít, hogy egy időzített bombaként van beállítva sokszor (ami egyébként, olykor már kimondottan kínossá teszi a viselkedését).  
A történetben most is meglepően mély üzeneteket találhatunk, leginkább azzal kapcsolatban, hogy meg kell ismernünk magunkat ahhoz, hogy helyes döntéseket tudjunk hozni, ez viszont csak akkor működhet, ha az ember erre hajlandó időt áldozni. 

Kedvenc karakter(ek): Livie, Ashton, Connor
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Szujer Orsolya
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 384
Sorozat: Ten Tiny Breaths (#2)



Résztvevő blogok listája:

11.12. Könyvvilág
11.14. CBooks
11.16. Deszy könyvajánlója
11.18. Sorok között
11.20. Angelika blogja
11.22. Never Let Me Go
11.24. Dreamword


Nyereményjáték:

Dr. Stayner, Livie pszichiátere adta az ötletet mostani nyereményjátékunkhoz. A játék során “híres”
magyar pszichológusokat/pszichiátereket kell felismernetek kép és leírás alapján. A rafflecopter doboz megfelelő soraiba az orvosok nevét várjuk.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, 2010-ben hunyt el.
Kutatási területei a pszichoterápia, társadalmi beilleszkedési zavarok, valláspszichológia voltak.

a Rafflecopter giveaway

2018. október 26., péntek

Blogturné - Marissa Meyer: Cinder

Miért: Többen is ajánlották.

Tartalom: 126 évvel a IV. világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van… 
Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőjárműveket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”. 
Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? (Könyvmolyképző)

Vélemény: Őszinte leszek, a szó szoros értelmében évekig győzködtem magam arról, hogy egy kicsit sem érdekel engem ez a könyv. Azzal magyaráztam ezt, hogy sohasem voltam az a fajta, aki szeretné a meséket, így modern köntös ide, vagy oda, elkönyveltem magamban, hogy nekem ez sohasem tetszene... Mégis, mivel olyan sokan győzködtek, a nyár folyamán végül is megvettem, és el is kezdtem. Noha az élet több alkalommal is közbeszólt, most, hogy a végére értem, be kell vallanom: régen tévedtem ekkorát. 
Marissa Meyer egy olyan utópisztikus világot teremtett meg, amely azonnal magával ragadott, holott nem tartom magam kimondottan sci-fi rajongónak, sőt, éppen ellenkezőleg. Ennek ellenére, volt valami a regény kezdetében, ami azonnal letaglózott. Talán az az enyhe morbid felhang, amivel Cinder kiborg létére utalt az írónő, vagy Kai herceg felbukkanásának mikéntje érte el bennem ezt a hatást, nem tudom pontosan, de az biztos, hogy azonnal megszerettem. 
Ne tévesszen meg senkit: ez a történet nem csak egy régi, gyerekkori klasszikus újramesélése modern köntösbe ágyazva, hanem annál sokkal több. A karakterek, de még maga a világ is, olyan mondanivalóval van felruházva, ami jócskán túlmutat az eredeti művön. Hiszen mikor olvashattunk Hófehérke történetében emberek ezreit pusztító pestisjárványról, vagy éppen a földönkívüliekkel folytatott páratlan politikai játszmákról, amelyek teljes egészében átszövik a könyvet, éppen ezért nem is nagyon lehet egy lapon emlegetni egy mezei ifjúsági regénnyel. 
Mint tudjuk, Hamupipőke gyakorlatilag azonnal beleszeret az ő hercegébe, ehhez képest Cinder és Kaito kapcsolata nagyon lassan bontakozik ki a szemünk előtt, és sokáig nem is lehet ezt romantikusnak nevezni. Mindketten emberként kezelik a másikat, s nem úgy, mint a tárdadalom, amely körülveszi őket. Nem egy trónörökös és egy megvetett, fémvázzal teletűzdelt lány egymáshoz való viszonyának változását látjuk, hanem sokkal inkább két egyszerű emberét, akik szívük szerint elmenekülnének azelől, amit a sors rájuk mért. Éppen emiatt mindketten rendkívül szerethetőek, míg például az őket körülvevő negatív szereplők - Adri, a mostoha, vagy épp Levana a holdkirálynő - kifejezetten utálatosnak lettek megalkotva. Mindenesetre, ők ketten is újabb elemekkel gazdagítják a már ezer meg egyszer olvasott/hallott történetet, így a róluk szóló részeket is élvezet olvasni. Ráadásul, a pillanat, amikor Cinder és Kai herceg világa valóban egymásnak ütközik, alighanem a regény legmeghatározóbb pontja, sőt, továbbmegyek, maga a tetőpont. Annyi feszültséggel van tele, hogy szinte görcsösen szorítottam a könyvet, annyira izgultam értük, hogy jól sikerüljön... De a végeredményről már nem az én tisztem beszámolni.
Meyer a mellékszereplők tekintetében is kitett magáért - azon, hogy ki-kit személyesíthet meg vajon az eredeti műből, lehet gondolkozni, mert véleményem szerint olykor nem is annyira egyértelmű ez a kérdés -, bár én közülük csak egyetlen egyet emelnék ki, Iko-t a kis androidot, aki Cinder leghűségesebb barátja és társa jóban-rosszban egyaránt. Mivel egy programozott személyiségről van szó, azt hihetnénk, hogy egy rendkívül egysíkú lényről lehet szó, de ez távolról sincsen így. Iko-nak valódi személyisége, és világképe van, ami olykor kimondottan vicces, máskor azonban  inkább elgondolkodtató.
Rengeteg új, meglepő elem, fordulat, és egy rendkívül izgalmas cselekmény, mindez megtalálható ebben a könyvben. Ha valaki már eddig is sokat gondolkozott azon, hogy beszerezze-e, csak bátorítani tudom. Még az is könnyedén megszeretheti, aki sohasem volt az a mese-rajongó. Ráadásul minden korosztály találhat benne valami újat, ami miatt azonnal megszereti majd. Örülök, hogy ezzel a történettel zárhattam a 2014-es évet.

Kedvenc karakter(ek): Kai, Cinder
Gyűlölt karakter(ek): Adri, Levana
Pont: 20/10

 Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Bujdosó István, Szabó Krisztina
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 448
Sorozat: Lunar Chronicles (#1)



Résztvevő blogok listája:

10.25 - Deszy könyvajánlója - EXTRA
10.26 - CBooks - Értékelés
10.27 - Deszy könyvajánlója - Értékelés
10.28 - Nem félünk a könyvektől - Értékelés
10.29 - Kelly & Lupi olvas - EXTRA
10.30 - Hagyjatok! Olvasok! - EXTRA
10.31 - Sorok között blog - EXTRA
11.01 - Függővég - EXTRA
11.02 - Hagyjatok! Olvasok! - Értékelés
11.03 - Nem félünk a könyvektől - EXTRA

Nyereményjáték:

A Cinder nem titkoltan Hapupipőke feldolgozás, ahogy ezt már a blogturnénk felvezetőjében is
olvashattátok. Ennek örömére merüljünk el a Hampipőke feldolgozások világában!
Minden állomáson egy jelenetfotót találtok valamilyen filmből, ami részben vagy egészben Hamupipőke-feldolgozás, vagy legalábbis merített Hamupipőke történetéből.
A feladat egyszerű: írjátok be a Rafflecopter doboz megfelelő soraiba a filmek címét! (Angol és magyar címet is elfogadunk.)

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
a Rafflecopter giveaway

2018. október 20., szombat

Blogturné - Erin Watt: Cifra palota

Miért: Sorozatfolytatás. ROYAL!

Tartalom: Halálos ​ellenségekből váratlan szövetségesek?
Két fiatal mindent megtenne azért, hogy megvédjék, ami számukra a legfontosabb.
Ella Harper eddig minden kihívással megküzdött, amit az élet az útjába sodort. Kemény és kitartó lány: mindennél fontosabb számára, hogy megvédje a szeretteit. Rég elvesztett apja felbukkanása és a barátja életének hajszálon függő összeomlása talán mégis túl nagy terhet jelent a számára.
Reed Royalnak gyorsan felforr az agyvize, és még gyorsabban jár el a keze. De most visszaüt rá, hogy eddig minden problémát erőszakkal oldott meg. Ha meg akarja menteni saját magát és a lányt, akit szeret, felül kell emelkednie gyötrő múltján és megtépázott hírnevén.
Senki sem hisz abban, hogy Ella túlélheti a Royalokat. Mindenki biztosra veszi, hogy Reed mindenkit tönkretesz.
Talán igazuk van.
Minden és mindenki összeesküdött, hogy szétválassza Ellát és Reedet. Meg kell találniuk a kiutat a törvény szorításából, muszáj megmenteniük a családjukat, és kideríteni az összes titkot a Cifra Palotában. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Ez a rész nagyon ütősre sikeredett. A két írónő mindent megtett azért, hogy feltegye az i-re a pontot, hiszen ez az utolsó rész, ami Ella és Reed kapcsolatát helyezi a középpontba. A második kötet akkora csavarral ért véget, hogy egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne folytassam angolul az olvasást... Azonban, a rossz minőség miatt meg kellett várnom a fordítást, de azt kell mondanom, hogy megérte!  Egyrészt, most sincs vele probléma, abszolút élvezhető a magyar verzió is, plusz a történet, na attól letettem a hajamat. 
Oké, azt azért nem árt leszögeznem, hogy ez a rész minden eddiginél jobban magában hordozza a szappanopera-faktort. Szinte tíz oldalanként történik egy váratlan fordulat, vagy csavar, ami engem sokszor a szó szoros értelmében befeszített olvasás közben. Többször azon kaptam magam, hogy ökölbe szorult a kezem, mert egyszerűen azt éreztem, hogy nem lehet igaz! Ezt a két szerencsétlent már tényleg csak tragédiák sújthatják? Ella és Reed rengeteget szenvednek, és olyan helyzetekkel szembesülnek sokszor, hogy az már-már a hihetetlen határát súrolja. A könyv elég hosszú, ennek ellenére, meglepően kevés olyan pillanatot találtam, ami a boldogságukat bizonyította volna. Imádtam ezt a drámavonatot, nem mondom, hogy nem így van, de én valamivel több boldog pillanatot szerettem volna nekik. 
Az a baj, hogy szavakba sem tudom önteni, hogy mennyire gyűlölöm Ella biológiai apját, Steve-t. A férfi felbukkant a Megtört herceg végén, majd rögtön úgy kezdett el viselkedni, mintha bármit megtehetne Ella-val, aki, bár tény, hogy az ő lánya, eddig a létezéséről sem tudott! Ez mi? Egyáltalán, hogy képzeli? Callum egy biztonságos otthont teremtett a hősnőnk számára, végre mindenki elfogadta a jelenlétét, erre megjelenik ez a pöcsfej (bocsánat, de ennél már csak csúnyább jelzőkkel tudnám ott jellemezni), és elvárja, hogy mindenki rögtön haptákba vágja magát. Ráadásul ott van még Dinah is, akitől az embernek minden egyes másodpercben, amikor csak a színen van, kinyílik a bicska a zsebében. Ennél a nőnél gusztustalanabb hárpiát ritkán láthatunk. Nem péklapát, fejlövés kellene neki! A férjével egyetemben, nyilván. 
Azoknak, akik hozzám hasonlóan rajongtak az előző kötetekért, ezt is csak ajánlani tudom, ugyanis hozza azt a színvonalat, mint az elődjei, sőt, olykor még meg is haladja. 

Kedvenc karakter(ek): Reed, Ella, Easton
Gyűlölt karakter(ek): Steve, Dinah
Pont:10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 208
Oldalszám:
Sorozat: The Royals (#3)


Résztvevő blogok listája:

10.16. - Kelly&Lupi olvas
10.18. - Angelika blogja
10.20. - CBooks
10.22. - Sorok között
10.24. - Könyvvilág
10.26. - Ambivalentina
10.28. - Dreamworld
10.30. - Deszy könyvajánlója


Nyereményjáték:


Melyik országé ez a palota? A kép és egy jellemző mondat alapján ki kell találnotok, melyik ország királyi, hercegi palotáját mutatjuk nektek! Ezután már csak be kell írnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába a megfejtést, és már esélyesek is vagytok a könyvek megnyerésére. 

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Itt található az egyedülálló 80 m hosszú tükörterem.