Blogturné #77 - Anne Percin: Hogy told el (jól) a nyarad

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Idén nyáron Maxime már 17 éves, ezért esze ágában sincs a szüleivel menni nyaralni. Inkább itthon marad a nagymamájával, hogy kedvére punnyadhasson a számítógép előtt. Csakhogy a dolgok egy váratlan esemény következtében egyáltalán nem úgy alakulnak, ahogy ő elképzelte. Szédületes napok elé néz! Ez a nyári szünet garantáltan más lesz, mint a többi(eké). 
Fergeteges (olykor vitriolos) humorú könyv egy kamaszfiú felelősségvállalásáról, 
felnőtté éréséről, 
egy szégyenlős első szerelem kibontakozásáról. 
NEM CSAK FIÚKNAK! 
De nekik is. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Sohasem rajongtam a francia irodalomért, szóval, ha nem lett volna az az elképesztően vicces fülszöveg a könyv hátsó borítóján, egészen biztosan nem vettem volna le a polcról. Végül persze levettem, és azt kell mondanom, nem bántam meg, annak ellenére, hogy egy rendkívül rövid történetről van szó, relatíve kevés eseménnyel.

Ez most lehet, hogy furcsán fog hangzani, de tudjátok mire emlékeztetett engem ez a könyv? A Házibuli című filmre, bár az okát nem egészen tudnám megmondani, hiszen a történetek között nem sok párhuzam van - talán éppenséggel semennyi -, de valahogy olyan hangulatba kerültem olvasás közben, mint amilyenbe a film megnézése közben olykor, ha rá tudtam magam venni, hogy anyámmal már vagy huszadjára nézzem újra.  

Sajnos nem néztem utána, hogy pontosan melyik évben íródott az eredeti regény, de azt elmondhatom nektek, hogy aki a kétezres évek elején volt kamasz, esetleg kiskamasz, mint például én, annak elképesztően erős nosztalgiafaktort rejteget ez a könyv, amiért szerintem érdemes elolvasni. Itt még az MSN-es korszakba nyerhetünk némi bepillantást, ami bizonyos értelemben szerintem meghatározta az akkor internetező fiatalok világhálón tanúsított mentalitását. Nagyon viccesen mutatja be ezt az időszakot az írónő, én személy szerint rengeteget derültem azon, ahogyan Maxime megpróbálja értelmezni a Pika által küldözgetett hangulatjeleket, akivel van egy aprócska probléma: még sohasem találkoztak személyesen, ennek ellenére érezhetően próbálnak közelebb kerülni egymáshoz. A fiú bénázása nekem kifejezetten tetszett, bár, ezt a stílust én inkább egy tizennégy éves kölökből néztem volna ki, mintsem egy tizenhét éves kamaszból, de úgy látszik, nekem más elképzelésem van az ember érettségéről, mint az írónőnek, ami persze nem gond. Ugyanakkor én azért nem mondanám, hogy ez egy romantikus szálnak felelne meg, ugyanis szerintem ezt valójában teljesen mellőzi a könyv, inkább csak a netes ismerkedés örömeire, na meg buktatóira akarja felhívni az olvasója figyelmét, ami sikerül is neki.

A hangsúly sokkal inkább Maxime gondolatain van, éppen ezért, rengeteg monológgal, és relatíve kevés párbeszéddel találkozunk, ugyanis Percin nem sok karaktert mozgat ebben a történetben, ha nagyon akarnám, talán egy kezemen meg tudnám számolni, hányan vannak azok, akik számítanak is valamit a cselekmény alakulása szempontjából. A főszereplőnknek egy nagyon szarkasztikus, sokszor már-már öniróniába hajló humora van, ami többször is meg tudott nevettetni, bár tény, nem derültem akkorákat, mint legelőször, a fülszöveget olvasva, de azért nagyon jól szórakoztam. 

Külön kiemelném még Maxime nagymamáját, aki amolyan modern nagyi szerepben tetszeleg a könyvben, és bár nem sokszor találkozunk vele, én nagyon díjaztam a jelenlétét. Végül is, ő lenne az események katalizátora, és annak egyszerűen remek az idős hölgy. 

Vízparton, vagy csak a hűvös szobában, egynyári olvasmánynak tökéletes, arra két-három órára prímán le tud kötni bárkit, aki a kezébe veszi. Érdemes elolvasni, mert hiába nem bonyolult, a maga egyszerűségében is képes izgalmas és érdekes lenni az olvasó számára. 

Kedvenc karakter(ek): Maxime, Pika

Gyűlölt karakter(ek): -

Pont: 10/9

Alapok: 

Nyelv: magyar

Fordította:

Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó

Év:

Oldalszám:

Sorozat: -

Résztvevő blogok listája: 

08.07. - Media Addict
08.09. - Deszy könyvajánlója
08.11. - CBooks

Nyereményjáték:

Maxime-nak sokkal több feladata van a nyárra, mint gondolta volna. Összeszedtünk nektek néhány képet, a játékban pedig nincs is más feladatotok, mint hogy megpróbáljatok rájönni, vajon milyen kihívásokkal kellett szembenéznie főszereplőnknek.

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyertesek jelentkezését a kiértesítő e-mailtől számított 72 órán belül várjuk, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #76 - Alex Flinn: Csók, pont jókor

Miért: Szeretem Alex Flinnt.

Tartalom: Taliát egy átok sújtja… Jack megtöri az átkot. 
Mondták nekem, hogy óvakodjak attól az átkozott orsótól, de ez annyira elbűvölő volt, annyira hipnotikus… 
Aznap csak egy kis kalandra vágytam, ezért léptem meg a turistacsoporttól. De találni egy kómában lévő várost, benne egy állati dögösen kinéző, alvó kiscsajjal, na ez nem éppen az volt, amire számítottam. 
Ugyanott ébredtem, de egy egészen más időben – egy vadidegen csókja ébresztett fel. 
Én nem azért csókoltam meg, hogy segítsek rajta. Néha csak úgy csókolózik az ember. 
Nem tudtam, hogy aztán ez fog történni. Most aztán alaposan benne vagyok a pácban, mivel az apám, a király engem okol, hogy romlásba döntöttem az országunkat. Nincs más választásom, mint elszökni innen, méghozzá ezzel a közemberrel! 
Most aztán jól megszívtam: itt van a nyakamon ez a gügye királykisasszony, plusz a bőröndje, tele az ékszereivel… Az egyetlen jó hír: a szüleim totál ki lesznek kattanva!

Képzeld el, hogy párkapcsolati gondjaid vannak. Aztán zárd az ajkad egy kábultan szunyókáló egyénéhez, akiről aztán kiderül, hogy idestova 316 éves az illető. Vajon egy csók átsegíthet mindenen – akár az időn is? (Könyvmolyképző)

Vélemény: Azt hiszem, most először fordult elő velem, hogy sikerült túl magasra tennem egy könyvvel kapcsolatos elvárásaim mércéjét. Ez mondjuk nem is csoda, hiszen a Beastly után arra számítottam, hogy Flinn Csipkerózsika-átirata ugyanúgy magával ragad majd, hogy alig bírom majd letenni, de sajnos tévedtem. Ez nem az én regényem.

Számomra ez a történet a karakterek miatt bukott el. Flinnek sikerült egy olyannyira irritáló, egoista főhősnőt megalkotnia, hogy már nem a péklapátot, hanem a shotgunt és a bazookát kerestem az ágyam alatt - kevés sikerrel -.

Talia karaktere nemes egyszerűséggel borzalmas. Ő az igazi, elkényeztetett királykisasszony, akit, jóllehet,  egész életében bezárva tartottak, ez igaz, de ez nem jogosítja fel arra, hogy egy megátalkodott, felfuvalkodott perszóna legyen belőle, csak, mert neki ilyen kedve van. Félelmetes volt látni, hogy gyakorlatilag a regény több, mint felében nem csinál mást, csak hisztizik. És, amikor valaki szembesíti vele, hogy de igen, ami történt, az egyes egyedül a te hibád, édes lányom, még neki áll feljebb, és kezd el nyavalyogni, hogy miért ilyen igazságtalan vele mindenki. Még kérdezi? Komolyan? Ettől függetlenül, benne azt szerettem, hogy megpróbált tényleg nyitottan, s amennyire lehet, türelmesen viszonyulni Taliahoz, ami igencsak embertpróbáló feladat lehetett egyébként.

Komolyan bíztam benne, hogy Jack megfelelő ellenpólusa lesz a lánynak, ám sajnos a történet elején ez még nem teljesen van így, hiszen a fiú az őt elhagyó Amber miatt kesereg, na, meg azért, mert a szülei szeretik semmibe venni. Az ilyen embereket sosem értettem egyébként, már azokat, akiket csak a pénz és a siker érdekel, minek vállalnak egyáltalán gyereket, akire aztán előszeretettel kényszerítik rá a saját akaratukat? Mire jó ez? És ami a legfontosabb: kinek?  

Míg a Beastly tele volt jó, és érdekes mellékkarakterekkel, ebből a könyvből ez most hiányzik, a két főszereplőnkön van a hangsúly egész idő alatt, na, meg azon, hogy Talia miként tud beilleszkedni a modern világba... Ha engem kérdeztek, nagyjából sehogy. Ez pedig annak köszönhető, hogy fogalma sincs róla, miként kellene viselkednie adott szituációkban. Ahhoz van szokva, hogy mindenki még a talpa nyomát is körbecsókolja, de, amikor azzal szembesül, hogy a modern világban ez már nem feltétlen lesz így, azt egyszerűen képtelen feldolgozni. Nagyon furcsa lány, aki igazából csak minimális jellemfejlődést mutat a történet végére. 

A cselekménytől nem vártam sokat, és ez volt a szerencsém, ugyanis Flinn ebben a kötetben nem markol sokat, teljesen kiszámítható a történet menete és alakulása.  A humor ugyanakkor tetszett, bár kicsit furcsa volt, hogy Travisnek - Jack legjobb barátjának - gyakorlatilag csak annyi volt a szerepe, hogy folyton éhes, és ebből próbálnak meg jó poénokat kihozni. Ez az első egy, esetleg két alkalommal még működik, de a sokadik után, ha engem kérdeztek, kissé már erőltetett. 

Ha valaki a kezébe veszi ezt a könyvet, ne legyenek komoly elvárásai, és legyen nyitott. Lehet, hogy nekem is ez volt a legnagyobb bajom, hogy nem tudtam teljesen elengedni magamat olvasás közben, ezért a legapróbb bakikon is képes voltam fennakadni, néha olyan szinten, hogy szívem szerint az ágytámlámhoz vágtam volna a könyvet.

Kedvenc karakter(ek): Jack
Gyűlölt karakter(ek): Talia
Pont: 10/6

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Balogh Eszter
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2012
Oldalszám: 376
Sorozat: -

Résztvevő blogok listája:

08.01 Deszy könyvajánlója
08.03 CBooks
08.05 Media Addict
08.07 Insane Life
08.09 CBooks
08.11 Media Addict
08.13 Insane Life

Nyereményjáték: 

Ezúttal egy mesés turnéra kalauzolunk titeket, hiszen a Szörnyszívű és a Csók pont jókor gyökerei mesékhez vezetnek vissza. Mind a két történetből készült méltán híres Disney feldolgozás, ezért nektek a feladatotok szorosan kapcsolódik a Disney mesékhez.

Minden állomáson egy Diseny szereplőt láthattok, a megfejtéshez pedig kérjük a rajzfilm pontos címét valamint a szereplő nevét is írjátok oda. Külön címet vagy csak nevet nem fogadunk el.

(Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.)

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #75 - Jay Asher: Tizenhárom okom volt

Miért: Nosztalgia.

Tartalom: Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP.
Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat.
Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, …ha megnyomod a PLAY-t.

Clay Jensen semmit sem akar tudni Hannah Baker kazettáiról. Hannah meghalt – gondolta –, magával kellett volna vinnie a titkát.
Aztán Hannah hangja közölte Clay-jel, hogy az ő neve is elhangzik a kazettán és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért.
Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárta a városkájukat…
…és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Ismételten egy olyan történettel állunk szemben, amit nem tudok jó szívvel ajánlani bárkinek. Ennek nem az az oka, hogy rossz lenne, hiszen erről szó sincs. Sőt, éppen ellenkezőleg. Ugyanakkor, azt muszáj leszögeznem, hogy nagyon megrázó az egész könyv. Az én esetemben pedig éppen ezzel a vonásával írta be magát a Legjobb Könyvek közé. 

Nagyon érdekesen, ködösen indul az egész. Jay Asher nagyon ért ahhoz, hogy hogyan kell írásban megteremteni egy bizonyos hangulatot, s aztán azt addig-addig fokozni, mígnem úgy érzed, pattanásig feszülnek az idegeid, mert olyan nyomást képes rád helyezni a szavaival, hogy te magad is részesévé válsz a történetnek, ha akarsz, ha nem. 

Szerintem attól nagyon különleges ez a könyv, ahogyan vázolja a cselekményét. Az esetek legnagyobb részében ugyanis tényleg arról van szó, hogy Clay, fején a walkman fülhallgatójával, mászkál a városban, és hallgatja Hannah kazettáit. Be kell vallanom, számomra volt ebben valami elképesztően morbid, amikor először olvastam, és most, újra átlapozva is ugyanezt a hatást váltotta ki belőlem. 

El tudjátok képzelni, hogy végighallgassátok egy már öngyilkosságot elkövetett személy szalagra vett vallomását, amiben pontosan felsorolja azokat az embereket, helyzeteket, és pillanatokat, amik végül odáig vezettek, hogy véget vessen a saját életének? Nos, én biztosan nem lennék képes rá, vagy, ha mégis, előbb-utóbb biztosan beleroppannék hallgatás közben. Valami megmagyarázhatatlan abszurdság lengi körbe az egész történetet, és számomra ez a légkör tette igazán emlékezetessé. 

Bevallom, gyűlölöm Hannah-t. Persze, sajnálom, hogy végül abban látta a problémája megoldását, amiben - még akkor is, ha az én fejemben folyamatosan az járt, hogy ennyiért vajon megtettem volna ugyanezt az ő helyében, gyanítom, nem -, de, hogy aztán ezeket a kazettákat az érintettek egymásnak küldözgessék és hallgassák, hogy aztán ki így, ki úgy, de beleroppanjon ebbe... Ennél gusztustalanabb és gerinctelenebb húzást el sem tudok képzelni. Arra pedig a mai napig nem jöttem rá, hogy ebbe miért nem avatta be senki a szüleit, akik akár meg is állíthatták volna ezt az őrületet? Nem, helyette mindenki szépen végighallgatja a kazettákat, majd illedelmesen továbbküldi. Miért? 

Félreértés ne essék, emiatt egy kicsit sem utáltam meg a történetet, mindössze nem értettem ezt a vonulatát. Annyira szeretem ezt a könyvet, hogy egyes részletei több év távlatából is igen élénken élnek az emlékezetemben. Nem árulok zsákbamacskát: mivel a kazettát olyanok kapják meg, akik valamilyen módon szerepet játszottak Hannah halálának eljövetelében, így értelemszerűen Clay is az érintettek közé tartozik. Ám az a rész, ahogyan ezt a lány felvezeti az egyik kazettán, az egyszerűen zseniális. Sajnos nem tudom nektek szó szerint idézni, mert egy elég hosszú versikeszerűségről van szó, de annyi megmaradt belőle, hogy "...egy nem illik a körbe, nem való ide", vagy valami ehhez hasonló. Ez így most persze egy nagy nullának tűnhet, de higgyétek el nekem, ha valaki olyan beleéléssel tudja olvasni a könyvet, mint ahogyan nekem sikerült, akkor annak ez a rész nagyon is ütni fog, ugyanis ez egy újabb remek bizonyítéka annak, hogy Hannah nem volt normális. 

Nagyon komoly és elgondolkodtató könyv, jó üzenettel, amit azonban csak az érettebb gondolkodású olvasóknak merek maximálisan ajánlani. Ha valaki könnyed kikapcsolódásra vágyik, akkor sajnos ez nem az ő világa, ugyanis ezen sokat fog rágódni mindenki, miután befejezte.

Kedvenc karakter(ek): Clay

Gyűlölt karakter(ek): Hannah

Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Farkas Orsolya

Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó

Év: 2011

Oldalszám: 260

Sorozat: -

Résztvevő blogok listája:

08/03 Deszy Könyvajánlója

08/06 CBooks

08/09 Media Addict

08/12 Tekla Könyvei

Nyereményjáték: 

Jay Asher fontos témákat elemez a könyvében. Még ha nincs is happy end, akkor is rengeteg információt és tanító jellegű dolgot ad át az olvasóinak. Szerencsére nem Jay Asher az egyetlen ilyen író.

A mostani játékunk során olyan könyvekről írtunk pár soros információt, amik rengeteget adnak és tanítanak is egyben. Mondhatni a kedvenceinkről van szó. A feladatotok, hogy rájöjjetek, melyik az adott könyv, amit bemutatunk kedvencként, és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

A helyes megfejtők között egy könyvet sorsolunk ki. A győzteseket e-mailben értesítjük, és kérjük, hogy 72 órán belül válaszoljatok, különben újra kell sorsolnunk. A kiadó sajnos csak Magyarország területén belül tud postázni.

Az én egyik kedvenc könyvemben egy nagyon kényes tabutémát taglal az írónő. Maya és Lochan élete egyáltalán nem könnyű, mivel az édesapjuk már korábban elhagyta őket, az édesanyjuk pedig a fiatal szeretőkben és a gyermekeire nagy ívből tevésben látja az élet értelmét. Ez a könyv arra "jó" példa, hogy egy nehéz, már-már tragikus családi háttér miként befolyásolhatja egy testvérpár életét. 

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #74 - Alex Flinn: Szörnyszívű

Miért: Egy barátnőmtől kaptam karácsonyra.

Tartalom:  Szörnyeteg vagyok

Egy szörnyeteg. Nem farkas vagy medve, gorilla vagy kutya, hanem egy teljesen új faj, ami két lábon jár – egy karmos-agyaras teremtmény, akinek minden testrészét sűrű szőr fedi.
Azt hiszed, ez egy tündérmese? Nincs olyan szerencsém.
New York Cityben vagyunk. És a jelenről beszélek. Nem baleset ért, és nem valami betegség támadott meg. De örökre ilyen torz maradok, hacsak meg nem sikerül törnöm az átkot.
Igen, az átkot, amit az irodalomórámra járó boszorkány bocsátott rám. Hogy miért változtatott szörnyeteggé, aki nappal elrejtőzik, éjszaka pedig az utcákon settenkedik?
Elárulom.
Elmesélem, milyen voltam Kyle Kingsburyként, olyasvalakiként, aki mindenki lenni szeretne, gazdagon, tökéletes külsővel és tökéletes élettel. Utána elmesélem, hogy váltam tökéletesen… szörnyeteggé.
Akarod hallani? Mered hallani? (Könyvmolyképző)

Vélemény: Bár nagyon régen olvastam először - emlékszem, angolul kezdtem neki, talán ez volt az első könyv, amin megpróbáltam idegen nyelven átrágni magam -, és már akkor is nagyon tetszett. Ehhez persze nagyban hozzájárult az is, hogy akkoriban jelent meg az első trailer a 2011-es filmfeldolgozásból, amelynek a két főszerepét Alex Pettyfer és Vanesse Hudgens játszották. 

Az pedig külön meglepett, hogy tetszett a könyv, ugyanis kisgyerekkoromtól kezdve ki nem állhatom a Szépség és  Szörnyeteg című mesét, bár, hogy ennek mi lehet az oka, azt nem tudom, a mai napig nem jöttem rá. Olyan ez, minthogy kiskoromban egyszer láttam a Pocahontast, és elkönyveltem, hogy utálom. De a miértre nem emlékszem. Egy évvel ezelőtt újranéztem, és még mindig nm tudom, miért gyűlöltem azt a rajzfilmet. Megesik az ilyen, de most vissza a Beastlyhez. 

Az én véleményem szerint ez az a történet, aminek az esetében lényegtelen, hogy a könyvvel, vagy a filmmel ismerkedik meg először az ember, ugyanis az adaptáció összességében szerintem nagyon jól sikerült, annak ellenére, hogy van egy lényeges különbség a kettő között, ez pedig Kyle kinézete, de az igazság az, hogy szerintem ez nem olyan egetrengető, ugyanis a karakter így is úgyis kissé ijesztő.  

Mind a könyv, mind pedig a film lassan építi fel a romantikát a két főszereplőnk között, amit én személy szerint imádtam. A cselekmény üzenete nyilván mindenki számára egyértelmű: nem a külső alapján kellene megítélnünk a társainkat. Ez mind szép és jó, de nézzünk szembe a ténnyel: manapság egy igencsak külső-orientált világban élünk, amikor sokkal többre tartják ezt, mint a belbecset. Éppen ezért számomra némiképp kérdéses, hogy vajon az üzenet eljut-e a mai kor emberéhez, mindenesetre, ha valaki komoly figyelmet szentel Kyle jellemfejlődésének, akkor esetleg Flinn könyve célt érhet, ugyanis tagadhatatlanul ez a legemlékezetesebb az egész történetben. 

A fiú ugyanis igazi seggfejként mutatkozik be első ízben - ez egyébként főleg az angol szövegből jön le, ahol több, néhol kreatív káromkodás is megbújik -, akit csak a saját és az őt körülvevő slepp külső megjelenése érdekel, más nem igazán. Ritka nagy bunkó módjára viselkedik mindenkivel, aki csak nem tartozik a köreibe, s ezalól, minő meglepő, Lindy sem kivétel, pedig a lány aztán tényleg nem tett ellene semmi rosszat. Ehhez képest, az átváltozását követően, Kyle kénytelen ráébredni arra, hogy valójában mennyire magányos volt mindig is, hiszen az embereket csak addig érdekelte, amíg jól nézett ki, utána már csak undort váltott ki a környezetéből. Ez egyfajta gröbe tükör saját magának is, hiszen ő ugyanígy kezelte a többi embert. Azt hiszem ennél keményebb arculcsapás nem is kell az embernek. 

Lindyt nagyon szerettem. Kedves, aranyos lány, és ami a legfontosabb - számomra ez volt alighanem a legkellemesebb meglepetés a könyvben - egyáltalán nem volt naiv. Kezdetben igencsak gyanakvó Adriannal szemben, így a fiúnak tényleg meg kell küzdenie azért, hogy egyáltalán érdeklődjön iránta a lány.

Nem véletlen, hogy a többi szereplőről most nem emlékeznék meg, ugyanis, akármennyire is jó volt a többi karakter, számomra Kyle és Lindy vitte el a könyvet a hátán, rájuk figyeltem végig, a többieken pedig - hiába voltak egytől-egyig jól megírva - valahogy átsiklott a figyelmem. 

A cselekmény nem túl bonyolult, ellenben rendkívül aranyos, és szerintem többszöri olvasásra is érdemes. Szórakoztató olvasmány, jó üzenettel, érdekes, nem eltúlzott karakterekkel. A mese rajongóinak erősen ajánlott! De, ha valaki az enyémhez hasonló előtörténettel kezd hozzá, az sem fogja megbánni, ebben biztos vagyok.

Kedvenc karakter(ek): Lindy, Adrian
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Farkas Veronika
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2010
Oldalszám: 266
Sorozat: -

Résztvevő blogok listája:

08.01 Deszy könyvajánlója
08.03 CBooks
08.05 Media Addict
08.07 Insane Life
08.09 CBooks
08.11 Media Addict
08.13 Insane Life

Nyereményjáték: 

Ezúttal egy mesés turnéra kalauzolunk titeket, hiszen a Szörnyszívű és a Csók pont jókor gyökerei mesékhez
vezetnek vissza. Mind a két történetből készült méltán híres Disney feldolgozás, ezért nektek a feladatotok szorosan kapcsolódik a Disney mesékhez.

Minden állomáson egy Diseny szereplőt láthattok, a megfejtéshez pedig kérjük a rajzfilm pontos címét valamint a szereplő nevét is írjátok oda. Külön címet vagy csak nevet nem fogadunk el.

(Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.)

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #73 - Laureline Paige: Megtalállak még

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: New York szívében, egy toronyház elegáns irodájából nyíló titkos szobában veszélyes egyezség születik. 
A lány szemtelenül fiatal, intelligens és rámenős. Nappal egyetemista, éjjel felszolgáló egy bárban. 
A férfi sármos, makacs és célratörő, csak a mások feletti korlátlan hatalom hozza lázba. 
A lánynak sürgősen pénzre van szüksége, a férfi tisztességtelen ajánlatot tesz neki. 
A férfi látszólag mindent tud a lányról, a hatalmában tartja, rendelkezik a teste felett. Alayna Wither az a nő, akit talán még szeretni is tudna. 
A lány azonban sötét titkot őriz; megszállottjává tud válni annak, akit megszeret. Hudson Pierce, a bár új tulajdonosa, multimilliomos szépfiú úgy hat rá, akár a legkeményebb drog.És a testet-lelket felőrlő hajsza megkezdődik… (Libri)

Vélemény: Amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, a legelső gondolatom az volt, hogy ez gyakorlatilag a Szürke ötven árnyalatának - amivel, mint tudjátok, igen "jó" kapcsolatot ápolok - soron következő koppintása. Sajnos, ez több szempontból is igaz. Paige a fent említett könyvben fellelhető karaktereket mozgat. Megint adott a gazdag, irányításmániás férfi, aki lényegében megvásárolja a lány szeretetét, de olyan szinten, hogy nekem személy szerint leesett az állam. Értem én, hogy pénz beszél, de a való életben szerintem viszonylag kevés nő menne bele manapság, hogy lényegében egy kitartott nő legyen, mint ahogyan abba Alayna beleegyezik. az egyetlen különbség, hogy a mi női főszereplőnk nem egy szürke egérke, hanem elméletileg egy nagyon is céltudatos nő, de csakis akkor, ha munkáról van szó. Ha a szerelmi életéről... Na, erről majd egy kicsit később. 

Igazság szerint nem volt különösebb bajom a főszereplőinkkel, amin igen csak meglepődtem. Nem mondanám, hogy odáig lettem volna Hudsonért - nekem ez a mindent-megkapok-amit-és-amikor-csak-akarom típusú férfi nem igazán jön be -, de nem is mentem tőle neki az első szembe jövő falnak. Egy dolog zavart csak vele kapcsolatban, hogy még egy első részhez képest is alig tudtunk meg róla valamit. Bízom benne, hogy ez a folytatásokban változni fog valamelyest, mert szerintem ez a történet sok esetben egy karakterdráma szeretne lenni, de mintha az írónő még nem igazán lenne tisztában vele, hogy ezt hogyan lehetne megvalósítani. 

A történetvezetés is rendkívül hasonló, szerintem csak a vak nem veszi észre, honnan is származik az alapanyag ebben az esetben. Ettől függetlenül, a konfliktusforrás például eltér az előző részhez képest, és az is külön tetszett, hogy ennek a szálnak valójában nincs konkrét lezárása, így biztosra vehetjük, hogy a folytatásban is lesz szerepe, reményeim szerint nem is kevés, mert ezzel sikerült megnyernie magának. Mondom ezt úgy, hogy Hudson anyjánál kiállhatatlanabb, önzőbb, és bizonyos értelemben elmebetegebb nőt már régen nem láttam. Olyan számító, lenéző, és sok szempontból gyomorforgató húzásai vannak néha, hogy kedvem lett volna fejbe verni egy tompa tárggyal, így küldve át őt a másvilágra.

Éppen ezért, komolyan hittem benne, hogy utálni fogom ezt az egészet, majd néhány oldallal később rájöttem, hogy mégsem. Ezt a pálfordulatot pedig annak a remek csavarnak köszönhetjük, hogy a főszereplőnk Laynie tényleg nem normális. Ő maga szúr a belső monológjaiba olyan apró utalásokat a saját elmeállapotára vonatkozóan, amikből tudni lehet, hogy nem egészen kerek ez a történet. Igaz, most még csak apró jelzéseket látunk benne elsősorban - mint egy távolságtartási végzés, vagy az egyik pillanatban még túlságosan is aggódó báty, aki a következőben gyakorlatilag kidobja a testvérét az életéből -, de gondolom, ez is a folytatásokban fog kicsúcsosodni. 

Bár erotikus regényről van szó - és ennek megfelelően irreálisan gyorsan eljutunk az első ilyen jellegű jelenetig -, mégsem éreztem soknak, vagy túlzónak az ilyen jellegű részeket, annak ellenére, hogy azért akad belőlük igen szép számban. Paige jó, és nem közönséges stílusban írta meg ezeket a részeket, remélem, emellett a jó szokása mellett később is kitart majd. 

Szürke-rajongóknak kötelező darab, de azoknak is adhat egy kellemes olvasmányélményt, akik hozzám hasonlóan, finoman szólva sem rajonganak a szériáért. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy engem lepett meg a legjobban a tény, hogy nem kaptam agyvérzést a ténytől, hogy egy az egyben egy koppintást olvashattam. Nekem ezerszer jobban tetszett, mint az eredeti, és nem azért, mert hiányzik belőle a BDSM-vonal.

Kedvenc karakter(ek): Jack
Gyűlölt karakter(ek): Sophia
Pont: 7/10

 Alapok: 

Nyelv: magyar
Fodította: Horváth M. Zsanett
Kiadta: Libri Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 348
Sorozat: Fixed (#1)

Résztvevő blogok listája:

1. 07.27. - Kristina blogja

2. 07.28. - Angelika blogja

3. 07.29. - Kelly & Lupi olvas

4. 07.30. - Deszy könyvajánlója

5. 07.31. - Insane Life

6. 08.01. - CBooks

7. 08.02. - Zakkant olvas

8. 08.03. - Könyvszeretet

Nyereményjáték:  

Minden állomáson egy-egy szereplő nevét rejtik el a bloggerek a bejegyzésekben. Nektek az lesz a dolgotok, hogy megkeressétek  azokat és a rejtvény megfelelő sorába beillesztve a blogturné végén a fő megoldást beírjátok a rafflecopter dobozába.

A helyes megfejtők közül három példányt fogunk kisorsolni Laurelyn Paige: Fixed on you - Megtalállak még c. könyvéből.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Blog tour - Nazarea Andrews: Before & After

About the book:  Rike and Peyton fell in love in college.

A boy from the wrong side of the tracks, covered in ink and crooning in a bar is the last person a straight laced girl with a art major should fall for, but his rough edges made her jagged, alive, shaving away the coddled southern princess and revealing a soul wild and brilliant.

They fell in love, despite her family and his past and all the reasons why it wouldn't work--and with their best friends, they made a life. Everyone was supposed to live happily ever after.
They, more than anyone, knows that life doesn't go according to plan.

Rike and Peyton fell in love in college. A boy with a guitar, and a poet's heart, and a girl with freckles dusted over her nose, a perfect fucking fairy tale.

But what happens when the fairy tale doesn't fall apart--but is forgotten?

Top 10 Ten Random Facts About Nazarea:

10. I hate being called Naz. For any reason. I’m pretty polite so I don’t usually correct people, but yeah. Huge pet peeve. (I prefer N.)

9. No one in real life calls me N and few call me Nazarea. My family and friends have taken to calling me Sasha, which is what my niece called me when she was learning to talk because she couldn’t pronounce Nazarea.

8. No one can pronounce Nazarea.

7. I love spicy food. It’s like. My favoritest thing ever.

6. Except I have a huge sweet tooth. Chocolate is my friend.

5. Writing is something I’ve always wanted to do. From when I was a little girl, I’ve been fascinated with stories and telling them.

4. Fairy tales and retellings are my weakness, and I LOVE to read and write them. Seriously, it’s a problem.

3. I have a love affair with the ocean. I always forget because I live away from it, but when I go to the condo at the beach, I remember just how much I love sitting on the beach and writing to the sound of the waves.

2. I’m usually the dirtiest mind in the room, which is amusing, and my superpower appears to be making any conversation devolve into a discussion about sex. I don’t even know how it happens.

1. I adore tattoos. I have ten and want at least one more—a watercolor tattoo. 

Nazarea Andrews' Bio:
 
Nazarea Andrews (N to almost everyone) is an avid reader and tends to write the stories she wants to read. Which means she writes everything from zombies and dystopia to contemporary love stories. When not writing, she can most often be found driving her kids to practice and burning dinner while she reads, or binging watching TV shows on Netflix. N loves chocolate, wine, and coffee almost as much as she loves books, but not quite as much as she loves her kids. She lives in south Georgia with her husband, daughters, spoiled cat and overgrown dog. She is the author of World Without End series, Neverland Found, Edge of the Falls, and The University of Branton Series. Stop by her twitter (@NazareaAndrews) and tell her what fantastic book she should read next.


Author Links:

Site - http://www.nazareaandrews.com/
Blog - http://www.nazarea-andrews.blogspot.com/
Twitter - https://twitter.com/NazareaAndrews
Facebook - https://www.facebook.com/pages/Nazarea-Andrews/43623123516
Street Team - https://www.facebook.com/groups/427502530700422/ 
Newsletter - http://eepurl.com/MtHwj  
 

GIVEAWAY: 

Win a silver Ampersand necklace and a signed copy of BEFORE & AFTER. 

LINK

BUY LINKS:

Amazon:  bit.ly/BeforeANDAfter

B&N:  bit.ly/1OQxWam

Kobo:  bit.ly/1D94gnL

Inktera: bit.ly/1MtT5Ii 

 

Blogturné #72 - Darynda Jones: Második sírhant

Miért: Jó volt az első rész.

Tartalom: Charley Davidson, a halál szexi angyala visszatér, hogy újabb fergeteges kalandjaival és sziporkázó poénjaival mindenkit levegyen a lábáról! Vajon sikerül megfejtenie a titokzatos körülmények között eltűnt Mimi rejtélyét? Beteljesedik forró szerelme a Sátán szívdöglesztő fiával? Na és mi történik a mennyország kapuját ostromló démonokkal? (Athanaeum)

Vélemény: Kicsit olyan érzésem volt olvasás közben, mintha egy átvezető kötettel lenne dolgom, éppen ezért, néha úgy gondoltam, hogy nem olyan jó, mint az első rész, de végül a sok apró pozitívum képes volt annak a szintjére emelni a szememben.

Egy negatívumot azonban hadd említsek - ami, mint kiderült, csak nekem nem tetszett -, ez pedig a férfi főszereplőnk, Reyes. Az első részben kedveltem, de most valahogy szabályosan az idegeimre ment. Talán azért, mert szokatlanul erőszakosnak, főnökösködőnek éreztem a hozzáállását, annak ellenére, hogy mint tudjuk, nincs jelen fizikális formájában, amire persze próbál helyzetkomikumot építeni az írónő, de mivel ezt már ellőtte az Első Sírhantban, itt feleslegesnek és erőltetettnek éreztem az ilyen jeleneteket. Ugyanakkor furcsa volt számomra, hogy Charley olykor milyen erőszakos volt vele szemben. Persze nem fizikálisan, hiszen esélye sem lenne a Sátán fiával szemben - ez evidens -, de annyira próbálta ráerőltetni a saját igazát a másikra, hogy már olykor nekem lett volna kedvem lekeverni neki egy sallert, hogy ugyan hagyja már békén Reyest. 

Az egész kötetről elmondható egyébként az erőltetettség, bár én inkább az erőltetett menethez hasonlítanám a dolgot. Nem arról van szó, hogy annyira vontatott és unalmas lenne, hogy már nem is köt le, hanem nagyon látszik rajta, hogy csak amolyan tölteléknek szánja Jones, és a majd a harmadik részben akar dobbantani valami igazán naggyal és érdekessel, ám addig ennyivel be kell érnie a kedves olvasóknak, és várni a harmadik részt, mint a Messiást. 

Érezhetően siet - és még ennek ellenére is képes néha igazán belassulni a cselekmény -, el akar érni egy bizonyos pontig - ami nyilván a regény végén csúcsosodik ki -, így néha kimondottan felszínesnek tűnt a történet. A krimi szál ennek ellenére engem most jobban lekötött, mint az előző kötetben, mert sokkal komplexebb, érdekesebb volt. Tetszett, ahogy egy nő eltűnésétől eljutottunk valahova egészen máshova, s ez jelentette az ügy megoldását. 

A humor most nem volt annyira erős, vagy csak nem ütött akkorát, mert már az első részben is megszokhattuk, hogy Charley olykor kész poéngyárnak képzeli magát, és minden egyes félmondatában igyekszik elsütni valamilyen poént. Bizonyos szituációkban ez nagyon jópofa, és feldobja a könyvet, ám egy drámainak szánt jelenet közben, hát... nem is tudom. Olyankor inkább mondanám morbidnak, mint viccesnek.
A világfelépítés kibővítésének és árnyalásának ötlete és megvalósítása nagyon tetszett, azt hiszem, ez volt a legnagyobb pozitívum ebben a részben. Én kíváncsi vagyok, hogyan és miként fog működni a démonok világa, erről ugyanis egyelőre nem sok minden derült ki a számunkra.
Ha valaki szerette az első részt, okvetlenül érdemes folytatnia a sorozatot, mert biztos vagyok benne, hogy ahogy az írónő fejlődik, egyre érdekesebb és jobb történeteket fogunk viszontlátni Charley kissé ferde szemüvegén keresztül.

Kedvenc karakter(ek): Cookie
Gyűlölt karakter(ek):-
Pont: 7/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Varga Krisztina
Kiadta: Athanaeum Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 448
Sorozat: Charley Davidson (#2)

Résztvevő blogok listája:

07.23 Függővég ~ sorozat értékelés, 5+1 ok, amiért ajánljuk
07.24 CBooks
07.25 Insane Life ~ borítók 1.
07.26 Könyvszeretet - Első sírhant
07.27 Könyvszeretet - Második sírhant
07.28 Függővég - Interjú Angyallal
07.29 Insane Life ~ borítók 2.
07.30 CBooks

Nyereményjáték: 

Charley képessége a halottak szellemeinek észlelésén alapul, és a sorozatban nagy szerepet kap a Nagy Kaszás is. Nektek a mostani játékban a feladatotok a különböző vallások és hiedelemvilághoz tartozó halálos végzet, halálistenek, esetleg halál démonok beazonosítása. Minden állomáson találtok egy kis utalást az adott “halálról” és ha van róla jellegzetes ábrázolás, akkor azt is megtaláljátok.

(Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.)

A mai isten tulajdonképpen nem egy kimondott személy, hanem egy csoport. A lelkek őreiként, és kaszásokként is emlegetik őket, tehát lényegében szerepük igencsak kettős. A japán kultúra - és egyértelműen a popkultúra - szerves részét képezik, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy több anime, illetve manga is készült ezeknek az istenségeknek a főszereplésével. Ezek közül én a legismertebbeket emelném ki: Bleach és Death Note. Teljesen másként közelítik meg ezt a témát, másként is ábrázolják ezeket az isteneket, de a nevükön ez nem változtat. :)

a Rafflecopter giveaway