Blogturné #162 - Abbi Glines: A sorsom

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Pagan Moore élete semmiben sem hasonlít egy átlagos diáklány mindennapjaihoz. Ugyanis lelkeket lát, és a pasija, Dank maga a Halál. Miután a lány megmentette szerelmét attól, hogy az örökkévalóságig a Pokolban ragadjon, azt hitte, a dolgok végre visszatérnek a normális kerékvágásba. De nagyot tévedett…

Egy napon a női szívek megdobbantója, az iskola jóképű hátvédje, Leif Montgomery eltűnik. Amíg a városban mindenki beleőrül az aggodalomba, Pagan egészen más miatt lesz egyre idegesebb. Nem ok nélkül aggódik, ugyanis rájön, hogy Leif nem egy átlagos tinédzser, még csak nem is ember. Neki nincsen lelke.

Leif sötét titka súlyos következményekkel jár Pagan és Dank számára. A lány lelkét ugyanis már születésekor megjelölték, pontosabban odaígérték Leifnek. Pagan lelkének megmentése nem lesz könnyű, de Dank bármire hajlandó szerelméért. Akár meg is tagadja a Mennyet azért, hogy vele maradhasson. Így, ha most a Pokol akar belőle egy darabot, az sem jelenthet problémát… (Maxim)

Vélemény: Az biztos, hogy a Sorsom valamekkora előrelépésnek számít a Végzetemhez képest, amit a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb tűrhetőnek lehetett nevezni, jó helyett. Hozzáteszem, a borító most is eléggé tragikusan fest - de lesz még olyan regényről szó ebben a hónapban, ahol ezt muszáj leszek szóvá tenni, mert bármennyire is szeretnék, nem tudok mellette elmenni kommentár nélkül -, de próbáljuk meg nem a borítója alapján megítélni a könyvet, és azalapján összefoglalni, hogyan is sikerült az Existence-trilógia második része.
Az biztos, hogy még mindig nem hibátlan, viszont érezhetően összeszedettebb, mint az elődje. Glines itt már azt az érzetet keltette bennem, hogy tudja, mit akar kihozni ebből az egészből, csak éppen a megvalósítással, mint olyannal, még vannak problémái. Itt is jellemzőek a logikai hibák - az abszolút kedvencem, hogy az első rész végén kiderül, Leif, akit Pagan mindvégig embernek hitt, nem is ember -, de talán már kisebb mértékben, mint az első részben.
A szerelmi háromszög, mint olyan, működik, bár szerintem bizonyos szempontból kicsit erőltetett. Ez az előre elrendezettség - amit a fülszövegben is olvashattok -, elég furcsa, hiszen ezalapján, Danknek be sem kellett volna kerülnie a képbe korábban, vagy én nem is tudom... De akkor is nagyon irreális az egész.
Apropó Pagan és Dank: a kapcsolatuk mintha erősödne a korábbiakhoz képest, annak ellenére, hogy Leif nyilván folyamatosan kavarja körülöttük az állóvizet, nehogy véletlenül is minden a legnagyobb rendben legyen. A romantikus részek végül is nem olyan rosszak, csak egyszerűen én kettejükkel külön-külön nem tudok mit kezdeni. Dank túlságosan jólelkű, ahhoz képest, hogy ő a Kaszás, ugyebár, Pagan pedig olyan, mintha nagyon nem akarna felnőni, és úgymond belerázódni a szerepébe.
Viszont, egy mellékszereplőt muszáj kiemelnem, ez pedig Gee. A Végzetemben nem szerettem kifejezetten, de itt sikerült megkedvelnem. A beszólásai szolgáltatják a történet humorforrását, amire egyébként nagy szükség van, mert anélkül az egész olyan lenne, mint egy siratóház. Mindig mindenkinek valami baja van, drámáznak, egyebek.Ez persze nem csoda, ettől megy előre a történet - hiszen mindenki unná, ha csak ülnének és beszélgetnének a semmiről egész idő alatt -, de néha olyan irreális sebességben haladnak előre az események, hogy én csak kapkodni tudtam a fejem, hogy az egyik pillanatban még itt vagyunk, a következőben ott, a harmadikban meg amott... Mondjuk nem kizárt, hogy másnak éppen ez a pörgés fog tetszeni. Bár régen olvastam az első részt, úgy emlékszem, ez a fajta hektikusság abban is benne volt, és már ott sem voltam tőle elájulva.
A sorozat rajongóinak - már amennyiben vannak - abszolút tudom ajánlani, mert tényleg haladás az előző kötethez képest, de ismétlem, ha valaki még nem találkozott Abbi Glines nevével, nehogy véletlenül ezzel a sorozatával kezdjen, mert rengeteget fog zuhanni a szemében az írónő. 

Kedvenc karakter(ek): Gee
Gyűlölt karakter(ek): Leif, Dank
Pont: 10/7

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Komáromy Zsófia
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2016
Oldalszám: 281
Sorozat: Existence (#2)

Résztvevő blogok listája: 

05.06. - Deszy Könyvajánlója

05.08. - CBooks

05.10. - Kelly

05.12. - Media-Addict.hu

05.14. - Dreamworld

Nyereményjáték:

A regény szerzője, Abbi Glines igazi sikergyáros, akinek már számos könyve jelent meg. A játék során a regényei eredeti, vagy magyar borítóiból találtok egy részletet. A rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be, hogy az adott kép melyik regényhez tartozik. A kiadó jóvoltából 3 könyvet sorsolunk!

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül tud postázni. A győztest e-mailben értesítjük, ha 72 órán belül nem válaszol a levélre, újra kell sorsolnunk.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #152 - Abbi Glines: Te vagy nekem a remény

Miért: Abbi Glines.

Tartalom: Cage York egy jóképű baseballjátékos nagyravágyó tervekkel és reményekkel. Igazi vagány srác, aki imádja a nyüzsgő várost, a napfényt és a szép lányokat. Ám az álmai hamar szertefoszlanak. Egy ballépése miatt a hőn áhított karrier helyett Sea Breeze-től távol ragad egy farmon. Az izgalmas és pörgős hétköznapokat felváltja az egyhangúság. De Cage nem sokáig búslakodik, mert már odaérkezésekor felkelti az érdeklődését egy csinos barna lány.

Eva Brooks élete szinte mesébe illő volt. Mindig a kitűzött cél felé haladt, és el is érte azt. Szerelmével együtt tervezgették a jövőt. Ám egy nap levelet kap, melyben vőlegénye, Josh elbúcsúzik tőle… örökre.

A csalódott Cage és a megtört szívű Eva találkozása nem indul zökkenőmentesen. A lány, úgy tűnik, kezdetben utálja a fiút. Eva próbál bezárkózni, és megvédeni magát egy esetleges újabb csalódástól. De Cage nem adja fel, minden alkalmat megragad, hogy a lány közelében lehessen. És ahogy az idő halad, Eva is rájön, hogy mindketten új reményt adhatnak a másiknak. Végül az egymás iránt érzett szenvedély lassan minden kétségüket eloszlatja. De képesek lesznek végleg maguk mögött hagyni a múltat? És ami talán még fontosabb: le tudnak mondani terveikről, vágyaikról a szerelemért? (Maxim)

Vélemény: Ezúttal is egy TOP 10-es lista keretin belül szeretném nektek értékelni ezt a könyvet, mivel kicsit meguntam az egybefüggő kritikák írását, és most ezzel szeretném feldobni a blogot, emlékeim szerint régen volt már, hogy ilyen jellegű kritikában foglaltam volna össze nektek, miért is tetszett a legújabb Abbi Glines könyv :)

1. Abbi Glines - Sokan tudhatjátok, hogy nagyon szeretem a könyveit, mert könnyed, szerethető stílusban ír, és olyan történeteket mesél el, amelyek engem kifejezetten szórakoztatnak. Nem markol sokat, nem kell tőle egy világmegváltást várni, de eddig, hála az égnek, lényegesen kevesebb olyan könyvet tudok tőle megemlíteni, amit ne szerettem volna, mint olyat, amit viszont imádtam.

2. Cage York - Ugyan az előző részben nem voltam odáig érte az önző viselkedése miatt, amivel magához szerette volna kötni Low-t, a Te vagy nekem a reményben sokat változott a fejemben a róla kialakult kép, na meg a negatív vélemény is. Bár a baseball-os szál vele kapcsolatban nem lett igazán kibontva, az viszont igen, hogy hogyan változtatja meg a cowboyként töltött idő. Amennyire nemtörődömnek ismerhettük meg korábban, annyira ékesen bizonyítja most a totális ellenkezőjét. Érdekes, vicces, bár egy kicsit túl hirtelen haragú karakter, aki imád mindent félreérteni, és emiatt játszani a sértődöttet.

3. Eva Brooks - A női főszereplőnkkel én eleinte nem voltam kibékülve. Olyan volt, mint egy drámakirálynő, akik körül csak lábujjhegyen lehet közlekedni, mert szegény annyira szenved, hogy azt el nem tudom nektek mondani... Én megértem, hogy gyászol a könyv igen jelentős részében de ez vajon feljogosítsa arra, hogy olykor kifejezetten bunkón viselkedjen másokkal? Ebben nem vagyok biztos. Ettől függetlenül, amikor végre elkezdett megváltozni, akkor sikerült megszeretnem, mert egyébként egy nagyon aranyos csaj, csak... Időre van szükség, mire a profi jégkirálynő máz leolvad róla. Utána már egészen a szívemhez nőtt, azt kell mondanom. Főleg a szarkasztikus humora tetszett benne nagyon, kifejezetten élveztem a Cage-dzsel folytatott vitáit, már amikor épp nem teljesen értelmetlen dologról folyt a szóváltás.

4. Mr. Brooks - Eva édesapját egy dologért emelném ki ez pedig az, hogy nagyon emlékeztet a Nikki nyomában főszereplőjének, Chase-nek a nagyapjára. Egy nagyon fegyelmezett ember, akinek tényleg a föld és az állatok jelentik a mindent, na meg persze a lánya, de azért az is igaz, hogy nem az a fajta, aki szeretne tojáshéjon járni. Remek kontrasztot alkot Cage-dzsel szemben, mivel őt nem olyan könnyű levenni a lábáról. Cage-nek igenis meg kell küzdenie azért, hogy a férfi elfogadja, mint Eva udvarlóját, és lehet, hogy ezzel egyedül vagyok, de nekem kifejezetten tetszett ez a vonal.

5. Félreértések sorozata - Ez adja tulajdonképpen az egész könyv gerincét, ugyanis a cselekmény 99 százalékban abból építkezik, hogy a főszereplőink eldumálnak egymás füle mellett, és indirekt módon a lehető legfélreérhetőbb szituációkba sodorják magukat, ami matt aztán jóízűeket lehet veszekedni. Az ilyesmi egyébként vagy tetszik valakinek, vagy nem, szerintem elég jó komikumforrás tud lenni, de tény, hogy Glines ezt egy kicsit túltolta ebben a részben, ugyanis szinte minden tizedik oldalra jut egy félreértés, ami majd' 300 oldalnál nem kevés, lássuk be. 

6. Romantika - Nincs túlzásba víve, bár a történet vége - nem meglepő módon - szerintem elég rózsaszínre sikerült. Cage és Eva között sokkal inkább a szexuális vonzalom dívik, mintsem a lelki kötődés, de ebben az esetben én ezt nem rónám fel hibának, ugyanis a történetnek amolyan egynyári szerelem íze van, és ahhoz szerintem ez kifejezetten jól passzol. 

7. Erotika - Ebben a részben, az eddigiekhez viszonyítva rengeteg erotikus rész van, én itt éreztem meg először a sorozat NA-jellegét. Egyébként határozottan nem rosszak ezek a részek sem, én kimondottan jól elvoltam velük, bár néha azért úgy voltam vele, hogy ezt vagy azt akár át is ugorhatnánk, a cselekmény nem nagyon érezné meg. Ettől függetlenül, nem volt okom panaszra, sokkal de sokkal rosszabb erotikus jelenetet is olvastam már életemben. 

8. Vidéki hangulat - Szerintem ez volt a legerősebb pozitívuma a könyvnek, ugyanis nagyon jól átjött belőle az a tipikus, amerikai ranch hangulat. Cage rengeteget foglalkozik a tehenekkel, ugyebár - hiszen ezért kerül a Brooks családhoz -, de ez nem csak egyszeri említés szintjén van benne a történetben, hanem folyamatosan jelen van, és nagyon jót tesz az egésznek.

9. Sok mellékszereplő - Rengeteg karakterrel ismerkedhetünk meg ebben a részben, de közülük, természetesen, nem mindenki fog saját kötetet kapni. Közülük a legemlékezetesebb számomra Rock és a felesége, Trisha, akiknek történetével lezárul majd a Sea Breeze sorozat. Szerintem kifejezetten érdekes lesz látni, hogy vajon honnan indultak, s miként jutottak el odáig, hogy amikor mi megismerjük őket, már házaspárként élik az életüket.

10. Lesz folytatása - Cage és Eva még egy kötetet kap majd a sorozaton belül, a fülszöveg alapján ebben már sokkal inkább előtérbe kerül a baseball, és voltaképpen ez adja majd a fő konfliktusforrást. Én személy szerint nagyon várom :)

Kedvenc karakter(ek): Cage, Eva, Jeremy
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/9

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Margitta Nóra
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2016
Oldalszám: 276
Sorozat: Sea Breeze (#3)

Résztvevő blogok listája:

04/07 Kelly & Lupi olvas

04/09 CBooks

04/11 Deszy könyvajánlója

04/13 Angelika blogja

04/15 Dreamworld

04/17 Kristina blogja

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során megismerkedünk a farmerélet legjellemzőbb kellékeivel és állataival. Minden állomáson találtok egy linket, melyet megnyitva egy puzzle-t kell kiraknotok, s az összeállt képen látható tárgy megnevezését vagy állat fajtáját be kell írnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ha minden állomást teljesítettetek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott regény három példányának egyikét.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

Puzzle

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #90 - Abbi Glines: Te vagy nekem a tűz

Miért: Abbi Glines. 

Tartalom: Marcus Hardy abban bízott, hogy egy kellemes év vár rá a főiskolán, és végre elfelejtheti az előző nyarat. De családi bonyodalmak miatt vissza kellett költöznie az óceánparti Sea Breeze-be. A szoknyavadász Cage-nél húzza meg magát, ám a lakásban folyamatosan ki-be járnak az emberek. Többségükben hosszú lábú lányok, akik legfeljebb egy-két éjszakát töltenek ott.
Marcus próbálja összeszedni magát, de úgy tűnik, ezt a nehéz időszakot csak egyetlen dolog tudja feledtetni: egy gyönyörű, vörös hajú lány. Willow – avagy Low – gyakori vendég Cage lakásában. Kettejük viszonya nem egyszerű: Cage kihasználva a főiskolai baseballsztárság előnyeit, minden csinos lányt meghódított, aki csak az útjába került, de úgy képzelte, hogy feleségül fogja venni Low-t, ha már kitombolta magát.
Marcus képtelen felfogni, hogyan működhet ez a kapcsolat, mindent megtett annak érdekében, hogy lebeszélje erről Cage-et és Willow-t. De aztán a szépen felépített tervet keresztülhúzza egy elképzelhetetlennek tűnő felismerés. Marcusnak választania kell Low és a családja között. Mert amikor kiderült az igazság, nem maradt más választása. (Maxim)

Vélemény: Nagyon szerettem az első részt, de be kell vallanom, Marcus nem nőtt a szívemhez Sadie-k történetét olvasva, így némileg tartottam ettől a kötettől, de most már belátom, hogy nem kellett volna. Ugyanakkor azt muszáj leszögeznem, hogy bármennyire is odáig voltam egyes részeiért, azért ez a könyv távolról sem hibátlan. Ez számomra egy dolog kapcsán lett igazán nyilvánvaló, ez pedig az, hogy az írónő vagy nem tudja kezelni a saját karaktereit, vagy annyira görcsösen akar egy egyébként teljesen felesleges csavart belevinni a regényébe, hogy attól az embernek feláll a hátán a szőr, mivel az egyébként határozottnak beállított Marcus Hardy-ból hajlamos hisztis, picsogó kislányt kreálni, ami azért lássuk be, komoly teljesítmény... Még akkor is, ha ez némi aggodalomra adhat okot a folytatásokkal kapcsolatban. A vicces azonban mégis az, hogy nem ő verte ki nálam leginkább a biztosítékot, hanem Marcus lakótársa, Cage. Azt, hogy vele mi bajom van, csak azért merem itt most leírni, mert kiderül gyakorlatilag a könyv elején, plusz benne van a fülszövegben is. Tehát, Cage, miközben épp ki tudja, milyen csaj ágyából mászik ki éppen, közli Marcusszal, hogy Willow-ot ő fogja feleségül venni. Mi van?! Azért ez egy olyan mentalitás, amiért nekem kedvem lett volna ott helyben agyoncsapni a srácot... De ez én vagyok. Lehet, hogy más szerint ez aranyos, szerintem inkább idegörlő hozzáállás. Ettől függetlenül érthető, miért kap majd a karaktere egy saját könyvet - ami egyébként a Sea Breeze harmadik része lesz, és mellesleg, ha minden igaz, előbb-utóbb film is készül majd belőle, legalábbis a filmes jogokat már megvették :) -, de nekem egyelőre biztosan nem lesz a kedvenc férfi karakterem.  Ahhoz valami nagyon komoly teljesítményt kell majd nyújtania karakterfejlődés szempontjából, mert eddig minden, csak nem megnyerő a pasi.
Ami számomra elvitte a könyvet a hátán, az Willow... egyszerűsége. És ezt most ne úgy értsétek, hogy buta, mint egy darab tégla, hanem annyira kedves, aranyos, egyszerűen ártatlan a karaktere, hogy azt meg lehet zabálni - ezt már az is bizonyítja, hogy ő egyáltalán nem veszi komolyan Cage hülyeségét, hanem barátként kezeli a fiút -. Színt visz a könyvbe, és nem drámázik annyit, mint az előző részben Sadie. Nem, itt kétségtelenül a pasi a dramaqueen, ami valakinek vagy tetszik, vagy nem. Még egy dolog: Larissa, Low unokahúga elképesztően aranyos, míg az anyja egy csapnivaló idióta, na, neki nyugodtan lehet hozni a téglát, higgyétek el nekem, meg fogja érdemelni. 
Összességében: attól, hogy a történet egy ponton kissé félresiklik Glines - szerintem ügyetlensége miatt, mintha egyes lépéseket nem gondolt volna át alaposan -, mégis méltó folytatása az előző résznek, hiszen ami abban jó volt, az itt is az. A stílus remekül illik a könnyed hangvételű cselekményhez, még ha a drámát nem is kezeli olyan jól. Nem nagyon van benne humor, mert az egészet kétségtelenül a főszereplők közötti romantika, és Cage hülyesége teszi teljessé, de nem is hiányzik belőle, igazából. Kellemes nyári kikapcsolódásnak egyszerűen tökéletes. Érezhető, hogy az írónő szereti a sorozatot, ezért én nem adom fel, kíváncsian várom, mit hoz ki a folytatásokból. :)  

Kedvenc karakter(ek): Willow, Larissa
Gyűlölt karakter(ek): Marcus apja
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította:
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2015
Oldalszám:
Sorozat: Sea Breeze (#2)

Résztvevő blogok listája:

10/05 Dreamworld - Borítók

10/06 Angelika blogja

10/07 Zakkant olvas

10/08 Deszy könyvajánlója

10/09 CBooks

10/10 Kelly & Lupi olvas

10/11 Kristina blogja

Nyereményjáték:

A női főszereplő, Low életében fontos szerepet játszanak a zenekaros pólók. A te feladatod az lesz, hogy a bejegyzések végén elrejtett zenekaros pólókat felismerd. A dolgod egy kicsit megnehezítettük, mert az együttesek nevét letakartuk.

Ha ügyesen eltaláljátok, hogy melyik póló melyik zenekarhoz tartozik és beírjátok a Rafflecopter dobozba, akkor a turné végén esélyetek van megnyerni Abbli Glines Te vagy nekem a tűz című regényét. Játékra fel!

(Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.)

 a Rafflecopter giveaway

Blogturné #49 - Abbi Glines: A végzetem

Miért:Abbi Glines

Bevezető: Abbi Glines eddig megjelent könyveire a könnyed, romantikus stílus volt jellemző. A Maxim Kiadó által a Könyvfesztiválra megjelenő Existence sorozat első kötete A végzetem azonban merőben más. A fiatal szereplők mellett a túlvilág képviselői is helyett kapnak egy izgalmas, fordulatos történet keretében, amely szerencsére nem mellőzi a romantikát sem. A Blogturné Klub nyolc bloggere véleményezi a könyvet, amelyet a turné végén meg is nyerhet három szerencsés leendő olvasó. Indulhat a borzongás!

Tartalom: Mi történik, ha az ember nyomában van a Halál? Persze, hogy beleszeret.
Pagan Moore nem csapja be a Halált, hanem beleszeret.
A tizenhét éves Pagan egész életében szellemeket látott. Tudja, hogy azok az idegenek, akik a falon át közlekednek, mások számára láthatatlanok. Ezért úgy éli a mindennapjait, hogy nem vesz tudomást a bolyongó lelkekről. Ha nem adja a tudtukra, hogy látja őket, akkor eltűnnek. Ez csak addig működik míg ki nem száll az autójából a tanév első napján, és meg nem pillant egy hihetetlenül szexis fickót a piknikes asztalnál álldogálni, aki őt bámulja szórakozott vigyorral az arcán. Az egyetlen probléma csupán az, hogy tudja: a srác halott. Nemcsak, hogy nem akar eltűnni, amikor úgy tesz, mintha nem látná, de olyan dolgot csinál, amit a többiek sohasem. Megszólítja. Pagant teljesen elbűvöli a szellem. Amit még nem tud, hogy elérkezett az idő, hogy meghaljon, és az az átkozottul helyes szellem, akibe beleszeretett, az nem csupán egy szellem.
Ő a Halál és készül megszegni a törvényt miatta. (Maxim)

Vélemény: Ha valaki viszonylag régóta követi a blogomat, talán tudja rólam, hogy számomra Abbi Glines könyvei a tökéletes guilty pleasure kategóriába esnek. Lehetséges, hogy az írónő nem az írás nagymestere, de képes szerethető, jópofa történetekkel előrukkolni, amiket aztán szívesen olvasok, annak ellenére, hogy a kapcsolatunk, ha mondhatom így, nem indult zökkenőmentesen. Sokáig azt hittem, a Ha az enyém lennél című alkotásánál rosszabbat aligha adhatott ki a kezéből, most be kellett ismernem, hogy tévedtem Nehéz elfogadnom, de ha valaki még sohasem olvasott Abbi Glines-tól, viszont még nem döntötte el, mit vegyen tőle a kezébe: csak egy dolgot kérek, ne ez a könyve legyen az. Mondhatnám, hogy ne a borító alapján ítélje meg a könyvet, de jelen esetben akár azt is teheti, mivel amennyire unszimpatikus - számomra legalábbis - ez a fedlap, a történethez is nagyjából hasonló a viszonyom.

A végzetemen rendkívül erősen érződik az, hogy az írónő legelső könyve, s így, mint olyan, több sebből vérzik, mint amennyire egyben van. Ezzel még alapvetően nem szokott komoly problémám lenni, mert ha trilógiáról van szó, mindig van rá esély, hogy idővel a sok lyuk betömődik, s a folyam így egy komplett egésszé áll össze. Ez a történet szerkesztőt, de szerintem sok esetben helyesírás ellenőrzőt sem látott - sokszor elbizonytalanodtam atekintetben, hogy a fordítás, vagy sokkal inkább az írónő akkori stílusa hozott létre olyan zavaros, és sokszor érthetetlen mondatokat, amelyekkel nem tudtam mit kezdeni.

Pagan karakterét például egyáltalán nem értettem. Az egyik pillanatban még húzta a száját Leif miatt, a következőben pedig kitalálta, hogy hát ő mégis csak bele van zúgva... Ám, amint megjelenik Dank, ismét hatalmasat fordul, csak épp erről a környezetét valahogy elfelejti értesíteni. Mintha teljesen rendben lenne az, hogy hol az egyik fiúért van úgy oda, hol meg a másikért.Ráadásul ez az egész kapcsolat téma is nagyon bénán lett megközelítve, egyáltalán nem érezzük azt, hogy ilyen vagy olyan okból közelebb került volna bármelyik fiúhoz is. 

Dank és Leif egyelőre egyáltalán nem voltak emlékezetesek a számomra. Bízom benne, hogy a további kötetekben valamivel pozitívabb kép rajzolódhat majd ki a fejemben velük kapcsolatban, amely eddig annyiban ki is merül, hogy az egyik fiú egy seggfej, a másik meg egy mániákus hősszerelmes, ami szerintem borzasztóan nyálas, ezért nem díjaztam. 

Szerintem a fülszöveg kissé túl részletes, szinte minden komolyabb csavart lelő, ami előfordul a történetben, holott ebből sajnos nincs sok.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha már ennyit ostoroztam ezt a könyvet, mégis kinek tudom ajánlani? Nos, azoknak, akik már olvastak valamit az írónőtől, és megszerették. Nem azért, hogy megutálják, hanem éppen ellenkezőleg. Ő egy  jó példa arra, hogy lehet, hogy valaki magánkiadással kezdte, ami valóban nem a legjobb könyveket szokta garantálni, de! Az írók is tudnak fejlődni, s ez Glines esetében teljesen áll. Összehasonlítva a későbbi könyveivel ég és föld a különbség, Minél több könyve jelenik meg, annál inkább láthatjuk, hogy mindig lehet jobban, szebben és ügyesebben írni.

Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 6/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Dávid Katalin
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: ?
Sorozat: Existence (#1)

Résztvevő blogok listája:

04.10 Media-Addict
04.12 Deszy könyvajánlója
04.14 Dreamorld
04.16 Zakkant olvas
04.18 CBooks
04.20 Tekla Könyvei
04.22 Kelly és Lupi olvas
04.24 MFKata gondolatai

Előrendelés

Nyereményjáték:

Szellemekkel kapcsolatos az Existence blogturné játéka:  minden állomáson a rövid ismertető/kép alapján ki kell találnotok a feladványt, amely híres történelmi, filmes, vagy irodalmi  szellemre utal. Kérjük a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok be a megfejtéseket!

Néhány segítő szó: Álmos völgy, Irwing Washington, A Gladiátor című film első jelenete

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az általunk megküldött értesítő e-mailre. Sok szerencsét!

 a Rafflecopter giveaway

Blogturné #17 - Abbi Glines: Te vagy nekem a levegő

Miért: Abbi Glines.

Bevezető: A Maxim Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelenik Abbi Glines legújabb regénye, a Te vagy nekem a levegő. Ennek örömére a Blogturné Klub tíz bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Sadie és Jax perzselő nyári történetét.

2014. szeptember 15-től mindennap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Tartalom: A tengerparti kisvárosban, Sea Breeze-ben Sadie felfedezi, hogy a szenvedélynek semmi sem állhat az útjába. Felkavaró olvasmány a bestsellereiről híres Abbi Glinestól. Sadie White a nyári szünetben a tengerparton dolgozik, de nem holmi strandőrként. Mivel a mamája terhes, és nem hajlandó dolgozni, ezért helyette Sadie lesz az egyik közeli szigeten nyaraló gazdag család házvezetőnője. Amikor a család megérkezik a nyári vakációra, Sadie döbbenten látja, hogy a tulajdonos nem más, mint Jax Stone, a világ egyik legismertebb ifjú rockere. Ha Sadie egy mindennapi lány lenne – ha nem azzal telne az élete, hogy gondját viseli az anyjának, és rendben tartja az otthonukat –, akkor talán feldobná, hogy egy rocksztárnak dolgozhat. De nem ez a helyzet. Sadie-t nem izgatja a hírnév, ám Jax mégis vonzódik hozzá. A lány lenyűgözi, de a fiú küzd a vonzalom ellen. Jax világában a kapcsolatok nem működnek, és minél jobban kívánja Sadie-t, annál erősebb a meggyőződése, hogy a lány többet érdemelne. A nyár végére Jax rájön, Sadie nélkül lélegezni sem képes. Vajon a szerelem legyőzi a két világ közt tátongó szakadékot? (Maxim)

Vélemény: Egy dolgot nagyon sajnálok, mégpedig azt, hogy ennyire későn jelenik meg ez a regény, ami valójában nem más, mint a nyári romantikus regények egyik iskolapéldája. Az ember igazán át tudja érezni a könyv lapjairól sugárzó nyári hangulatot, ami lehet, hogy így kissé visszarepít minket az időben olvasás közben egy forró, nyári délutánra, amikor a tó -, vagy éppen medence partján ülve olvasgathatunk egy ilyen könyvet... Ám a hatás nem teljesen az igazi. Ettől függetlenül persze bármikor kézbe lehet venni, ha fel akarjuk dobni a napunkat, mert arra az időjárástól eltekintve is tökéletes. 

Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon ez a könyv a YA, vagy már sokkal inkább az NA műfajába sorolható-e, de a végén arra a következtetésre jutottam, hogy bizonyos szempontból talán egyik be sem... Ugyanis az írónő nagyon ügyesen egyensúlyozik a kettő határán, éppen ezért képtelen vagyok egyértelműen besorolni. Sok vonása van, ami inkább a YA-regényekre jellemző, de akadnak benne olyan utalások, amikkel inkább az NA-ban találkozhatunk. 

Jelen esetben pedig nem az erotikus tartalomra gondolok, ami, mint tudjuk, már-már a New-Adult könyvek alapkövetelményének számít, hanem sokkal inkább arra, hogy olyan témákkal is foglalkozik - hogy mennyire hitelesen, nos, arról talán lehetne vitatkozni -, amik inkább a komolyabb olvasókat vonzhatják. Gondolok itt például a mentális betegségekre, és ehhez hasonlókra, amik már nem feltétlen tartoznak a könnyedén megemészthető kategóriába, éppen ezért az olvasó sok esetben azzal tölti az idejét, hogy a könyvben felvetett kérdéseken, problémákon mereng. 

A két főszereplőnktől nem érdemes túl sokat várni, ők pontosan azt hozzák, amit ennek a műfajnak a sztenderdjei megkövetelnek, bár őszinte leszek, számomra a rocker teljesen mást jelent, mint amit Jax megtestesít ebben a könyvben. Nekem személy szerint inkább a kis tinisztárok jutottak róla eszembe, függetlenül attól, hogy teszem azt zongora helyett, ezúttal egy gitárt adtak a kezébe. Ettől még roppant szimpatikus és szerethető srác - bár az én ízlésemhez mérten egy túlságosan is romantikus lélek -, de ha valaki tetovált, agyonpiercingelt és tetőtől-talpig feketébe öltözött srácra számít, akkor azt kell mondanom, hogy csalódni fog. 

Sadie-vel kapcsolatban én inkább azt emelném ki, hogy megértem, mennyire nehezen tud hozzászokni a Jax körüli felhajtáshoz, és ehhez hasonlókhoz, de véleményem szerint bizonyos dolgokat egyszerűen rosszul reagál le. Tipikusan az a forrófejű lány, aki előbb cselekszik, és utána kérdez. Nem egy előnyös tulajdonság, de mindenki tud mutatni legalább egy ilyen személyt mutatni a környezetében. Ellenben az anyja egyszerűen elképesztő. Életképtelen, ráadásul rendkívül idegesítő. Annyiszor kiakasztott, hogy néha komolyan elgondolkoztam azon, hogy mi lenne, ha baseballütővel vágnám agyon... Végül csak azért nem került bele a Gyűlölt karakterek részbe, mert Glines egy egész jó magyarázatot épített fel köré.
Továbbra is egy remek stílussal megáldott írónővel van dolgunk, aki remélhetőleg még sokáig örvendeztet meg minket a könyveivel. 

Kedvenc karakter(ek): Jax

Gyűlölt karakter(ek): -

Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: ?

Kiadta: Maxim Kiadó

Év: 2014

Oldalszám: 264

Sorozat. Sea Breeze (#1)

Résztvevő blogok listája:

09.15. - Dreamworld 

09.16. - Kristina blogja

09.17. - CBooks

09.18. - Angelika blogja

09.19. - Kelly & Lupi olvas

09.20. - MFKata gondolatai

09.21. - Nem harap a...

09.22. - Zakkant olvas

09.23. - Könyvszeretet

09.24. - Deszy könyvajánlója

Nyereményjáték:

A történetben Jax Stone egy világhírű, ifjú rocksztár. Ezért mostani játékunk során egy kis zenei kalandozásra hívunk Benneteket. Az egyes állomásokon található dalszövegrészletek alapján találjátok ki, mi a dal címe és ki/kik az előadói. 

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol, automatikusan új nyertest sorsolunk.

"Now that it's over, I just wanna hold her
I'd give up all the world to see
That little piece of Heaven looking back at me"

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #7 - Abbi Glines: Ha esélyt adnál

Miért: Blogturné.

Tartalom: A Könyvhéten jelenik meg a Maxim Kiadó Dream válogatás sorozatában a Vincent fiúk sorozat második része, Ha esélyt adnál címmel. Ebben a részben Sawyer kerül a középpontba, összetört szívét vajon be tudja-e gyógyítani egy új szerelem? Kövesd végig a turnét, és mi  esélyt adunk neked  a nyereményjátékunkban, hogy megnyerd a  3 példány egyikét.

Féktelen szerelmi történet; gyógyír azoknak, akiknek a Ha az enyém lennél olvasása összetörte a szívét… Egyáltalán nem könnyű őrülten magunkba bolondítani egy fiút. Mármint, hogy a fiú őrüljön meg a szerelemtől. Különösen akkor nehéz ez, ha az érintett fiú emberemlékezet óta az unokanővérünkbe szerelmes. Ami laza szórakozásnak tűnt, a csábítás játékává válik. Sawyer és Lana szándékai talán eltérőek, de ugyanolyan hévvel vonzódnak egymáshoz… Sawyer egy fájó szakításból próbál kilábalni. Három évig járt együtt Ashtonnal, gyerekkori szerelmével, akiről kiderült, hogy mindvégig Beau-t, Sawyer testvérét szerette. Lana Ashton unokatestvére, és azért érkezett, hogy vele töltse a nyarat, és nem utolsósorban meghódítsa Sawyert, akit gyermekkoruk óta szeret. (Maxim)

Vélemény: Szinte alig tudom szavakba önteni, hogy mennyivel jobban szerettem ezt a részt, mint az elsőt. Ha még emlékeztek, az elsővel az volt a legnagyobb problémám, hogy a két főszereplőnk a lehető leglehetetlenebb módon reagált minden helyzetben, ez pedig teljesen hiteltelenné tette számomra a történetet. Nos, szerencsémre, itt nem volt ilyen probléma. Mind Sawyer, mind pedig Lana ezerszer életszerűbb karakter, mint amilyen Ashton és Beau volt. De, ha már így szóba kerültek, egy valamire muszáj kitérnem.

Gondolom, nem árulok el túl nagy titkot, ha azt mondom, a mátkák ebben a kötetben is fel-felbukkannak - hiszen ez az ilyen sorozatoknál szinte alapfeltétel, elég, ha Simone Elkeles Tökéletes kémiájára, és annak folytatásaira gondolunk -. Ezzel nekem csak egy igen komoly problémám lett, nevezetesen Beau. Mégis milyen alapon játssza a féltékeny macsót Sawyerrel szemben? Ha az emlékeim nem csalnak, ő csábította el Ashtont, aki azóta nem is gondol a cserben hagyott fiúra... Akkor meg minek kell fölényeskednie? Nem tehetek róla, de nekem ettől szabályosan felfordult a gyomrom. Valahányszor megjelent a színen, szívem szerint egy péklapáttal vertem volna agyon. De most beszéljünk inkább azokról a karakterekről, akiket tényleg szerettem.

Lana egy kedves lány, aki ezen a nyáron kezdett el kinyílni, ami igazából rá is fért az anyja állandó hisztijei után. Persze valahol az asszony szemszöge is megérthető, mégis csak épp válik a férjétől, aki ráadásul megcsalta... De ez hol jogosítja fel őt arra, hogy a lányát megpróbálja a saját apja ellen hangolni?   Így aztán a lány valóban kikapcsolódni érkezik Ash-hez, és ezt meg is kapja, méghozzá az imádott Sawyer-től, aki egyébként szemmel láthatóan sokat változott a szakítás óta. A régi, visszafogott, már-már sznob fiatalember helyett egy olyan sráccal találkozunk, aki szeret élni. Nagyon sok vicces, és persze még több szenvedélyes jelenetük van, amik nagyon jól átélhetőek, különösen most, a nyár közeledtével, bár szerintem egyik-másik pillanatkép szakadó hóesésben is ugyanolyan élvezetes lehet.  
Persze Sawyer és Ashton kapcsolata is teret kap ebben a részben, igaz, már egy teljesen más megvilágításban. Ugyanis a fiú már nem táplál olyan érzéseket a testvére barátnője iránt, mint régen, ám a barátságát nem dobta ki az ablakon. Ez pedig, mint az már lenni szokott, több félreérthető jelenetnek is alapot szolgáltatott, mégis, én ezt nagyon szerettem - hogy miért, arra még most sem sikerült rájönnöm, na, de ez van -. 

Noha a cselekmény most sem volt valami fordulatos, vagy nehezen kiszámítható, mégis, engem remekül lekötött. Vicces és aranyos volt, valóban remekül szórakoztam olvasás közben. Igazából csak egy kisebb negatívumot tudnék felhozni ezzel kapcsolatban, ami nem is egy probléma, inkább csak az én megítélésem szerint felesleges. Ez pedig nem más, mint az utolsó, nagyjából ötven oldal történése. Ha ezt a szálat kihagyta volna Glines, a története ugyanolyan élvezetes marad, és ez a drámaiság nem nyomta volna rá a bélyegét. Szerintem ez egyáltalán nem illet bele az amúgy könnyed hangvételű regényébe, de ki tudja, lehet, hogy valakinek pont ez tetszik majd benne.
A regény végén több epilógus is található, amikkel nekem csak egy igazán komoly problémám van, ez pedig az, hogy nagyon rózsaszín az összes. Olyan, mintha ezeket az oldalakat egy nagy vödörnyi cukormázzal öntötték volna nyakon, amitől számomra túlságosan is negédes lett. Ettől függetlenül azonban ez a rész alighanem a sorozat fénypontja. Kíváncsian várom a harmadik részt. 

Kedvenc karakter(ek): Lana, Sawyer

Gyűlölt karakter(ek): Beau, Ashton

Pont: 9/10

Alapok: 

Nyelv: magyar

Fordította: Béresi Csilla

Kiadta: Maxim Kiadó

Év: 2014

Oldalszám: 304

Sorozat: The Vincent Boys (#2)

Résztvevő blogok listája:

06.01. - Angelika blogja
06.03. - Dreamworld 
06.05. - CBooks
06.07. - Deszy könyvajánlója
06.09. - Kristina blogja
06.11. - Nem harap a...
06.13. - MFKata gondolatai
06.15. - Kelly Lupi olvas

Nyereményjáték:

Sawyer Vincent kedveli a sportokat, kíváncsiak vagyunk,  mit gondolsz, vajon melyik sportot űzi együtt Lana-val? Írd be a tippedet a rafflecopter doboz megfelelő sorába!  Most is 3 példányt sorsolunk ki a könyvből, vigyázz, ha nem írsz be semmit, nem nyerhetsz! Tippelni kell, nem a valóságra vagyunk kíváncsiak, legyél kreatív, vagy válassz a megadottak közül!

a Rafflecopter giveaway

Abbi Glines: Ha az enyém lennél

Miért: A második részt turnéztatni fogom.

Tartalom: „Volt Beau-ban valami rossz, ami vonzott. Mi ütött belém? Miért akartam annyira vétkezni?” 

Ashton kezd belefáradni, hogy folyton a jó kislányt kell adnia; alkalmazkodni szülei és barátja, Sawyer Vincent elvárásaihoz. A fiú maga is a tökéletesség élő szobra, a gimnázium bálványozott élsportolója, minden lány álma. Ám amikor elmegy nyaralni a családjával, Ashton szeme megakad udvarlója unokafivérén, Beau-n. Nála szexisebb srácot életében nem látott, és bár a fiú, a kisváros rossz hírű fekete báránya, végzetesen vonzódik hozzá. Beau a testvéreként szereti Sawyert, ezért százszor is meggondolja, mielőtt nyitni merne a tabunak számító Ashton felé. Igyekszik is távol tartani magát tőle, noha kislánykora óta szereti. Mikor azonban Ashton fel akarja eleveníteni a gyerekkori barátságot Sawyer távollétében, Beau tudja, hogy nemet kellene mondania. Egyikük sem szeretne fájdalmat okozni Sawyernek, ám minél inkább igyekeznek kerülni egymást, annál hevesebb lesz a vonzalmuk. Aminek egyre nehezebb ellenállni… (Maxim)

Vélemény: Azt kell mondanom, már régen nem volt ennyire negatív tapasztalatom egy könyvvel kapcsolatban, ugyanakkor mégsem tudom a "Halállista" jelzővel illetni, ugyanis az írónő stílusa egyáltalán nem rossz. Ráadásul, magával az ötlettel sincs semmi probléma, ellenben a megvalósítással... Azzal annál több. Éppen ezért, ez a kritika elég SPOILERES lesz, szóval, ha valaki mindenféleképpen el szeretné olvasni ezt a regényt, ne olvassa tovább a bejegyzést! 

Nos, akkor lássuk, miért nem estem hasra ettől a történettől, holott igen nagy kedvvel kezdtem el olvasni. A fülszöveg alapján ugyanis egy kellően drámai és izgalmas történetre számítottam, ám, ahogyan az lenni szokott, valami teljesen mást kaptam. A főhősnőnk Ashton a tipikus jókislányként mutatkozik be - hiszem a kisvárosi lelkész lánya is egyben -, aki már évek óta az egyik gyerekkori barátjával, Sawyerrel jár, noha neki mindig is a fiú unokatestvére, Beau tetszett. Itt már furcsálltam ezt a dolgot: értem én, hogy Sawyer maga a megtestesült illem és kellem, ami nyilván remekül passzol a lány szülei által dédelgetett álomba, de kérdem én: egy szülő éli a gyereke életét? Neki kell megszabnia, kivel kezd a gyermeke és kivel nem? Szerintem nem, de ez egyéni vélemény. Viszont, ha az ember mégis, valamilyen okból kifolyólag, tudatosan egy ilyen életet választ, akkor meg ne gondolkozzon azon állandó jelleggel, hogy neki ez nem tetszik, és valójában egy teljesen más úton szeretne járni. Egy utat, ami nem a jófiús Sawyer felé, hanem a város fekete bárányaként beállított Beauhoz vezet.  
Aztán, meghal Ashton nagymamája, akit a lány mindenkinél jobban szeretett. Hogyan kell erre reagálni szerinte? Elmegy Beauhoz, aki kicsit kényezteti - íme az első erotikus jelenet a könyvben -... majd másnap megint találkoznak, és Ashton ezer örömmel int búcsút a szüzességének. Kit érdekel, hogy két nappal korábban elvesztette az egyik legfontosabb embert az életében, vagy az, hogy Sawyer a pasija, és nem Beau? Mintha ez teljesen mellékes lenne, szabályosan úgy viselkedik, mint egy ribanc. És ez egy lelkész lánya... Az ember azt hihetné, hogy ha valaki ilyen háttérrel rendelkezik, akkor legalább ilyen téren nem rohan fejjel falnak, vagy ha igen, akkor legalább érez némi bűntudatot amiatt, amit tett. Nos, Ashtonra ez nem jellemző. Teljesen természetesnek érzi, sőt jogosnak tartja, hogy Sawyer távollétében ilyeneket csinál, majd amikor a fiú visszatér, viszonylag sokáig úgy tesz, mintha mi sem történt volna, sőt, egyenesen hülyének nézi a másikat. Biztosan az én erkölcsi mércén van túl magasan, de ezen a ponton azt hittem, megfogom, és beleverem Asht a betonba.
Na, nem mintha Beau egy fokkal is jobb lenne, mint a lány, hiszen ő készségesen asszisztál mindehhez, holott tudja, hogy azt az embert bántják meg ezzel, aki elvileg a legjobb barátja és a rokona egy személyben. De persze, Ash bármit megér neki, még azt is, hogy adott esetben Sawyerrel egymás torkának essenek miatta, mert miért ne. Van itt kérem családi drámának beállított kliséhalmaz is, amivel én személy szerint nem tudtam mit kezdeni... Leginkább azért, mert teljesen feleslegesnek éreztem. Miért kellett egy ilyen teljesen felesleges szálat is beleépíteni ebbe a történetbe? Miért nem lehetett a dolgokat meghagyni eredeti állapotukban és kész? Nem tudom, Glines mit akar majd kihozni ebből a csavarból, de kíváncsian várom.
Tény és való, azt, hogy Beau jobban vonzza a lányt, mint Sawyer, meg tudom érteni. Az utóbbi fiú ugyanis olyannyira egoista tud lenni, hogy az már nekem is fáj. A levelek, amiket a lánynak ír annyira arisztokratikusan vannak megfogalmazva, hogy az valami borzalmas. Végig az járt a fejemben, hogy egy tizenéves srác nem fogalmaz így... Mintha egy másik világból jött volna. Az Ashton és Beau kettősre adott reakciója ugyanakkor teljesen jogos volt, én igazából egy idő után már azért drukkoltam, hogy találjon magának egy jobb lányt... És a regény lezárásából úgy tűnik, erre van esélye. 
Amekkora csalódást okozott számomra ez a könyv, annyira bízom benne, hogy a második rész - aminek Lana és Sawyer lesznek a főszereplői - már sokkal jobban fog sikerülni. Már csak azért is, mert Lana sokkal jobban felépített karakternek tűnik, mint amilyen Ashton volt. 

Ha valaki nem vágyik semmi különlegesre, csak egy kis délutáni kikapcsolódásra, akkor végül is nyugodtan adhat ennek a regénynek egy esélyt, egyszer el lehet olvasni. Bár, ha valaki annyira nünükés az emberi kapcsolatok terén, mint én, akkor lehet, hogy az enyémhez hasonló problémái lesznek majd ezzel a könyvvel.  

Kedvenc karakter(ek): Lana

Gyűlölt karakter(ek): Ashton

Pont: 4/10

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Béresi Csilla

Kiadta: Maxim Kiadó

Év: 2013

Oldalszám: ?

Sorozat: The Vincent Boys (#1)