2018. március 31., szombat

Blogturné #294 - Cynthia Hand - Jodi Meadows - Brodi Ashton: Lady Jane

Miért: Megtetszett a fülszövege. 

Tartalom: Edward ​még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt…

Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane szívében szép lassan hely szabadul fel számára is.

A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem

maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet? (Maxim)


Vélemény: Amikor rájöttem, hogy nem véletlenül írta három írnónő ezt a könyvet, először azt hittem, egy szerelmi háromszögről lesz szó, amit mindhárom karakter szemszögéből megismerhetünk, ám korántsem erről van szó. Noha Edward, Jane, és Gifford (akit egyébként következetesen Gideon-nak akarok írni, nem tudom, miért)  nem véletlen kapján meg a saját nézőpontjukat, valójában romantikus szál csak a kényszerjegyességbe került Jane és Gifford között alakul majd ki. Ezt persze indokolhatnánk azzal is, hogy Edward és Jane unokatestvérek, de aki egy kicsit is járatos a történelemben, az tudja, hogy akkoriban - kiváltképp az uralkodói családok - nem riadtak vissza attól, hogy adott esetben unokatestvéreket eskessenek össze egymással, ha a dinasztikus érdek ezt kívánja.  
Noha egy fantasy-ról beszélünk, ha korban el szeretnénk helyezni, VIII. Henrik fiáról, Edwardról beszélhetünk, aki a férfi egyetlen fiú örököseként látta meg a napvilágot. Édesanyja, Jane Seymour volt, aki sajnálatos módon, belehalt a szülésbe. Majd, sajnos a fiú sem érhette meg azt, hogy olyan hosszan regnáló uralkodó legyen, mint az édesapja. Ezért is kezd gőzerővel örökös után nézni, és jut el odáig, hogy Jane Grey-t, az unokahúgát hozzá kell adnia valakihez. A választása pedig Gifford Dudley-ra esik.
És innentől kezdve a történetnek nem sok köze van a történelmi eseményekhez, ami nem baj, hiszen ez egy szórakoztató regénynek, és nem monográfiának íródott. Az érdekességet például az adja, hogy Gifford nem ember, hanem alakváltó - edian -, aki, ahogyan azt már a fülszövegből is megtudhattátok, az ideje jelentős részét ló alakjában tölti. Nevetségesen hangzik? Valahol az is, de meglepő módon, működik. Talán épp az abszurditása miatt, vagy azért, mert ezzel a kis csavarral csak még jobban megy Jane elvontságához. És már ez is egy olyan humorforrás, ami miatt megéri elolvasni ezt a könyvet. Aztán még ott van persze Jane maga is, aki, mint könyvmoly, picit nehezen kezd el barátkozni a valósággal. Ezért is van az, hogy közte és Gifford között már a vonzalom is lassan bontakozik ki kettejük között, mivel a lány teljesen el van varázsolva.
Edward pedig a jóakaró, mindenkivel kedves srác, akinek azért megvan a maga baja, hiszen folyamatosan ott lebeg a feje fölött a tény, hogy bizony-bizony, hamarosan meg fog halni. Ettől függetlenül, egy meglepően optimista srácról beszélünk, ami nagyon szimpatikussá teszi.
Annak sajnos elfelejtettem utánanézni, hogy melyik nézőpontot ki írja, de tekintve, hogy a három írónő közül egyedül Hand-hez volt szerencsém eddig, talán nem is igazán számít. A Lady Jane így is úgyis egy érdekes, vicces történet, főleg akkor, ha valaki el tud vonatkoztatni a történelmi háttértől. :) 


Kedvenc karakter(ek): Jane, Edward
Gyűlölt karakter(ek):
Pont: 10/8



Alapok:


Nyelv: magyar
Fordította: Szűr-Szabó Katalin
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 510
Sorozat: Lady Jane (#1)


Résztvevő blogok listája:

03.25 Dreamworld
03.29 Szembetűnő
03.31 CBooks
04.02 Deszy Könyvajánlója


Nyereményjáték:

A regény főbb szereplői E∂ianek, azaz alakváltók. A kiemelt betűket összeolvasva kapjátok meg a megoldást, ami a szereplő nevét és az állati alakját adja ki. Pl: Pet - kutya   A megfejtéseket írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.

2018. március 24., szombat

Blogturné #293 - Jennifer L. Armentrout: A visszatérés

Miért: Armentrout.

Tartalom: Egy éve már, hogy Széth alkut kötött az istenekkel, és nekik adta az életét. Eddig minden tőlük kapott munka erőszakos volt és véres – amivel neki nem is volt semmi gondja. Apollón azonban most valami egészen más feladattal bízza meg. Testőrt kell játszania, és a szabály: mindent a szemnek, semmit a kéznek. Csakhogy olyasvalaki számára, akinek egész életében gondjai voltak a szabályokkal, ezt nem is olyan könnyű betartani.

Josie el sem tudja képzelni, mit akarhat tőle ez az őrült, de nagyon szexi pasi. De nem sok jót ígér, hogy az otthonától távoli, épp csak elkezdett új életét Széth megérkezése a feje tetejére állítja, és egyenesen beledobja őt egy olümposzi méretű turmixgépbe. Josie-nak vagy teljesen elment az esze, vagy tényleg egy egyenesen a görög mitológiából megelevenedett szörnyeteg tör az életére.

Persze könnyen lehet, hogy mindennél nagyobb veszélyeket rejt majd az aranysárga szemű, titokzatos Széthtel való izzóan szenvedélyes kapcsolata. (Könyvmolyképző)


Vélemény: Azt kell mondjam, picit csalódott vagyok ennek a könyvnek a megjelenése kapcsán. Nem magával a könyvvel van bajom - nagyrészt -, hanem a ténnyel, hogy a kiadó úgy adta ki, hogy nem nézett utána, pontosan mi is a Titan-sorozat. Hiszen ez félig-meddig Armentrout Covenant című sorozatának a folytatása. Spin-offja, ha ez így jobban tetszik, de a lényeg, hogy ez a történet sokban azért épít a fent említett sorozat... talán 6-7 részére? Éppen ezért, én annak több értelmét láttam volna, ha előbb annak a történetét ismerjük meg, hiszen abban, amennyire emlékszem - bár csak az első részt olvastam -, Seth komoly szereppel bírt. Lehet, hogy csak mellékszereplő, de akkor is egy jelentős karakter, mint olyan.
Ennyit a siránkozás részéről, bár nem hiszem, hogy sokkal pozitívabb lennék a továbbiakban. Úgy érzem, hogy ez a könyv közel sem olyan erős, mint amilyen mondjuk a Luxen-sorozat első része volt. Nem véletlen hozom fel példaként az Obszidiánt, mivel Armentrout ugyanazokat a típuskaraktereket húzta elő a kalapból, már, ami a főszereplőinket illeti. Seth, mint a meghódíthatatlannak tűnő, hideg jégszobor, a férfiúi tökéletesség megtestesítője, és Josie, a zárkózott, visszahúzódó, kissé félénk könyvmoly. Bár kétségtelen, hogy Katy-nek akkora volt a szája, mint a Bécsi kapu, de azért én éreztem némi összecsengést a hősnők között.
Ez nekem már önmagában nem igazán tetszett, de azzal még kevésbé tudtam mit kezdeni, hogy mint azt már fentebb említettem, a sorozat jellege miatt, rengeteg visszautalás van olyan dolgokra, amikhez én speciel hozzá se tudtam szagolni, lévén, csak a Covenant első részéhez volt szerencsém.
Bár a történet érdekes is lehetne, szerintem nagyon klisésre sikerült (ez persze nem jelenti azt, hogy a folytatás is az lesz), de leginkább az zavart, hogy Armentrout stílusa most egyáltalán nem volt az igazi, sőt - és akkor még a gyanúsan gyorsan kialakuló romantikus szálat nem is említettem -. Nem tudom, lehet, hogy csak az "új" karakterek miatt, vagy mivel egy új sorozat első részéről van szó, de jelenleg kicsit szkeptikusnak érzem magam. 


Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 6/10



Alapok:


Nyelv: magyar
Fordította: Császár László
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 478
Sorozat: Titan (#1)

Rácz Tibor fényképe.

Résztvevő blogok listája:

03.16. - Sorok Között
03.18. - Könyvvilág
03.21. - Spirit Bliss
03.24. - CBooks

Nyereményjáték:

A könyv ezúttal a görög mitológia világába kalauzol, igaz, itt nem kis tinik, hanem fiatal felnőttek a főszereplők. Az istenek is fontos szerepet játszanak a regényben.

A mostani játékunk során a legismertebb görög istenek neveit kell kitalálnotok, méghozzá a meglévő rövid leírás alapján.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

A mai isten: Pallasz Athénével ellentétben nem bölcsen vezetett és ezért nem a győzedelmes és igazságos háború, küzdelem istene volt, hanem az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője.

2018. március 17., szombat

Blogturné #292 - Leisa Rayven: Hitvány Rómeó

Miért: Megfogott a fülszövege.

Tartalom: Amikor Cassie és Ethan a színművészetin találkoznak, a levegő is felforr körülöttük.

Cassie igazi jó kislány, nehezen találja a helyét a folyton bulizó művészdiákok közt.
Ethan ezzel szemben vérbeli rosszfiú, vad, tüzes, félelmetes és mégis érzékeny.
Akár a Rómeó és Júlia amiben címszerepet kapnak Cassie és Ethan szerelme is mintha a csillagokban lett volna megírva amíg Ethan össze nem törte Cassie szívét, mindörökre eljátszva a bizalmát.
Valami rejtélyes okból, olyan rád nézni, mint megtalálni valami értékeset, amiről nem is tudtam, hogy elvesztettem.
Évek múlva a szívtipró visszatér, hogy ismét felforgassa a lány életét érintésről érintésre. Fokozatosan újraélik titkos diákszerelmük minden felemelő és pusztító pillanatát, mígnem rájönnek, hogy a csillagokban írt szerelemnek nem kell tragédiával végződnie. (Insomnia)


Vélemény: Nem tagadom, szeretem a Rómeó és Júlia feldolgozásokat, ezért is voltam kíváncsi a Hitvány Rómeóra. Majd meglepve tapasztaltam, hogy a történet valójában nem dolgozza fel újra, hanem alapként használja a mindenki által ismert Shakespeare-művet. A hőseink színészek, akik egyszer az eredeti darabot, majd később, a jelenben annak egy átiratát viszik színpadra. 
Ethan és Cassie története ezen túl nem állítható párhuzamba Rómeóék tragédiájával. Csak két színész, akik együtt végezték a színitanodát, egymásba szerettek... majd a dolgok valahogy tönkrementek. S, bár én egy feldolgozásra számítottam, örülök, hogy nem azt kaptam. 
Tetszett, hogy bepillantást nyerhettem a színészképzés mikéntjébe, valamint, hogy mi minden kell ahhoz, hogy egy darabot sikerre vihessenek, s hogy milyen megterhelő is lehet az, amikor olyasvalakivel vagy kénytelen együtt dolgozni, akivel nem vagy éppen jó viszonyban. Persze, a színész azért színész, hogy megoldja az efféle helyzeteket, de azért az lejön a könyvből, hogy ez egyáltalán nem megy könnyen. Nem véletlen, hogy Cassie folyamatosan küzd önmagával és az emlékeivel. Még mindig kötődik Ethan-höz, de sejti, hogy ez nem vezethet jóra. Éppen ezért igyekszik őt ellökni magától, miközben a fiú meg éppen az ellenkezőjéért küzd. Érdekes macska-egér játék, ezt meg kell hagyni. 
A múltbeli szálat azért emelem most ki, mert végre nem egy instalove-szituáción alapuló történetet kaptunk. A hőseink között azonnal kialakul a kémia, ez igaz, de az még távolról sem nevezhető szerelemnek. Inkább csak egy érdekes összhangnak, ami - én nem tudom, hogy létezik-e színészek között, de lehet, hogy igen - idővel egyszerűen elmélyül. Nem azonnal, hanem szépen, apránként, mire egyszer csak azt veszik észre, hogy kötődnek egymáshoz. Pedig ők ketten próbálnak tenni ellene (kiváltképpen Ethan, aki folyamatosan kísérleteket tesz arra, hogy ellökje magától Cassie-t, akkor is, amikor a lány csak próbál barátságos, megértő és kedves lenni vele, semmi több). 
Rendkívül hangulatos, és kimondottan intenzív élményt jelentő könyvet kaptunk, egy olyan befejezéssel, amelyik után az ember szinte kaparja a falat a folytatásért. Én nem tudom, Rayven mit szed, de ez a története egyszerűen üt. A mellékszereplőkre se tudok panaszkodni, Elissa nagyon cuki, és mint Ethan húga, nem meglepő módon, a maga módján fontos karakter. De ugyanígy kiemelhetem Cassie lakótársát - akinek a neve, ha agyonütnek, se jut most eszembe -, akinél elvarázsoltabb figurát ritkán látni a könyvekben, még akkor is, ha bizonyos vonásaiban túlságosan is sztereotípnak találtam szegényt. 


Kedvenc karakter(ek): Ethan, Cassie, Elissa
Gyűlölt karakter(ek): Ethan
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Bikics Milán
Kiadta: Insomnia Könyvek
Év: 2018
Oldalszám: 500
Sorozat: Star-Crossed (#1)


Résztvevő blogok listája:

03.05. - Kristina blogja
03.11. - Zakkant olvas
03.13. - Angelika blogja
03.15. - Könyvvilág
03.17. - CBooks



Nyereményjáték:

A könyv főszereplői színészek, a Rómeó és Júlia mű központi szerepet játszik a történetben, ezért a játék folyamán olyan színészek fotóit látjátok majd a bejegyzésekben, akik Rómeót, vagy Júliát alakítják. A helyes megfejtés a színész neve, írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába és részt vehettek a sorsoláson, amelyen 3 példányt sorsolunk ki a Hitvány Rómeó című könyvből a játék végén a Libri Kiadó felajánlásával.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.





2018. március 11., vasárnap

Blogturné #291 - Matthew J. Kirby: A kán sírja

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Owen és barátai vesztettek. Pedig amikor a lehetetlennel dacolva rábukkantak egy ősi és nagy hatalmú relikvia, a legendás Édenszigony egy darabjára,  úgy tűnt, semmi sem állíthatja meg őket. Az Édendarab után rajtuk kívül két rivális szervezet, az Orgyilkos Testvériség és a Templomos Rend is kutatott, ám mielőtt még bármelyikük rátehette volna a kezét, egy ismeretlen harmadik fél szerezte meg. A tizenévesek csapata menthetetlenül szétesett: Owen és barátja, Javier az orgyilkosok oldalára állt, míg a többiek a templomosokkal tartottak.
Az Édenszigony maradék két darabja még mindig felfedezésre vár, és mindkét titkos társaság kész arra, hogy elmenjen a végsőkig. A következő darabot jó eséllyel a mongol hadúrral, Batu kán unokájával, Möngke kánnal együtt temették el, akinek a sírját sohasem találták meg. A két ellentétes oldalon álló fiataloknak vissza kell térniük az Animusba, hogy alámerüljenek a háború tépázta mongol Kína szimulációjába és az idővel versenyt futva felkutassák és biztonságba helyezzék a következő Édendarabot, még mielőtt az ellenség birtokába kerülne. (Fumax)


Vélemény: Talán csak én vagyok így ezzel, de egyre jobban kezdem megkedvelni az AC-regényeket. Bowden újabb könyveit is szívesen olvasom, de a Last Descendants annál is jobban be tud szippantani. Valószínűleg éppen amiatt, mert kamaszokról van szó, akik voltaképpen akaratukon kívül egyre jobban és jobban belebonyolódnak az Orgyilkosok és Templomosok közti végtelen háborúba, miközben ki így, ki úgy, kénytelen magának oldalt választani. 
A történet a következő Éden Szigony-darab körül forog, amiért hőseinknek most Kínában kell tiszteletüket tenniük a virtuális térben. Nekem kimondottan tetszett, hogy most Natalya szemszögén át láthatunk sok mindent, mivel az ő vérvonala áll a legközelebb a Kán-hoz, és mint ilyen, a Templomosok nyilván előszeretettel használják őt a céljaik elérése érdekében. És itt a hangsúly a használják szócskán van. Számukra csak az eredmény az érdekes, éppen ezért nem restek kihajtani a kezükben ragadt fiatalokból, amit lehet. Tény, hogy valahol az Orgyilkos oldal sem jobb náluk, de azért én úgy gondolom, hogy a Testvériség sokkal empatikusabban viszonyul Owenhez és Javierhez, mint a Templomosok bárkihez. Szóval igen, számomra még mindig az előbbi oldal a szimpatikusabb. 
A hajtóvadászat része nekem nagyon tetszett, ahogy mindenki próbál a szigony nyomára bukkanni. Voltaképpen versenyt futnak az idővel, miközben, nem meglepő módon, az előző részben gyáván lelécelt Monroe ismételten felbukkan a színen, hogy tovább kavargassa a sz... szóval pontosan azt. És, bár én a múltkor sem voltam vele kibékülve amiatt, hogy cserbenhagyta a bandát,  nem tudom nektek azt mondani, hogy az ő nézőpontjában ne lenne valami igazság. Mert, bár mindkét oldalnál vannak pro és kontra érvek, meg kell mondjam, hogy nem lenne túl jó vége annak, ha bármelyik is felül tudna kerekedni a másikon, mert így, vagy úgy, de az apokalipszisbe sodornák a világot. A megoldás valahol a kettő között félúton lehet, tehát, Monroe-nak sincs igaza. Azzal, ha mindkét oldalt kiirtanák, nem oldódna meg semmi. 
Furcsa, de én szerettem Sean-t - bár az abszolút kedvenceim még mindig Owen és Javier -. Lehet, hogy olykor már idegesítőbe megy át azáltal, hogy tényleg minden idejét az Animusban akarja tölteni, de szerintem, ha valaki látta annak idején az Avatar című filmet, annak ez nem lesz meglepő. Akárcsak Jake Sully, Sean is a gép segítségével éli át újra, hogy milyen az, amikor képes a saját lábán járni, még akkor is, ha ez csak virtuálisan adatik meg a számára. Éppen ezért, nem tudtam pálcát törni felette. Nem kizárt, hogy hasonló helyzetben én is így gondolkodnék. 
Akciódús és izgalmas folytatást kaptunk, a regény vége után pedig izgatottan várom, hogyan folytatódik, és zárul le az AC-sorozat ezen kalandja. 

Kedvenc karakter(ek): Owen, Javier, Sean
Gyűlölt karakter(ek): Abstergo úgy általánosságban, MONROE
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Rusznyák Csaba
Kiadta: Fumax Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 360
Sorozat: The Last Descendants (#2)




Résztvevő blogok listája:


03/11 CBooks
03/13 Dreamworld

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során a nyomozásé lesz a főszerep. Minden állomáson találtok egy szófelhőt, mely valamelyik Assassin’s Creed regény fülszövegét tartalmazza. Nincs más dolgotok, mint a szavak alapján kitalálni, mi is az adott mű címe, majd a helyes választ beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.