Blogturné #69 - Darynda Jones: Első sírhant

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Charley Davidson nyomozónő már 5 évesen beszélt a halottakkal. Sőt, az is megesett, hogy a halottak kértek tőle egy-egy apró szívességet, mint például igazságszolgáltatást a gyilkosaiknak. Charley azonban nagy árat fizet a képességéért, álmában ugyanis egy titokzatos idegen akarja megkaparintani magának a testét.. (Athenaeum)

Vélemény: Egy örök frázissal kezdeném ezt a kritikát, miszerint, ne a borítója alapján ítéljük meg a könyvet. Tény, hogy nem túl figyelemfelkeltő sem a grafika, sem a cím, de ha ezen túl tud lépni az ember, és ad neki egy esélyt, rájöhet, hogy ez akár egy egészen pofás kis sorozat is lehet. 

Urban fantasy - és ezen belül is elsősorban Anita Blake - rajongóknak tudnám leginkább ajánlani ezt a sorozatot, ugyanis Charley története nagyon sokban hasonlít a fent említett hősnőjéhez. Azt azonban már most leszögezném, ha valaki csak és kizárólag a szexjelenetek tömkelege miatt olvasná Laurell K. Hamilton könyveit, akkor ezt nem fogja a sajátjának érezni, ugyanis Charley esetében nem ezen van hangsúly - bár, nincs benne hiány sem -. A hangsúly sokkal inkább a lány - vagy nő, kinek, hogy tetszik - képességén igaz, kezdőkötetről lévén szó, nem tudunk meg olyan sokat a működéséről, hogy ezt, a lelkek továbbengedésén túl mire lehet még vajon használni. Engem személy szerint ez a kérdés is arra sarkall, hogy folytassam a sorozat olvasását. Nekem már maga a szellemvilág és az emberi kapcsolata is nagyon érdekelt, és hogy ebbe a különös körforgásba hogyan illeszkedik bele Charley és a halál angyala szerepkör. Jó, hogy emberként kezeli az elhunytakat is, erre az egyik legjobb példa - pici spoiler - Mr. Wong, aki az egész könyvben nem csinál semmit, mint áll a lány lakásának sarkában és bámulja a falat. Banálisnak tűnhet, de ebből elég poénokat ki lehet hozni, és az írónő tesz is azért, hogy ez humorosnak és szánalmasnak hasson az olvasók szemében.

Nagyon hasonló stílusban íródik a sorozat, Jones megpróbál minden egyes mondatába valamilyen poént belecsempészni, egy kedves gesztus ugyan, de egy idő után elég sok tud lenni, és úgy érezhetjük, mintha megcsömörlenénk tőle.  Ennek ellenére, Charley karaktere abszolút szerethető, legalábbis én nagyon bírtam őt ebben a kötetben. Szeretem a kissé öniróniába hajló, szarkasztikus humort, és ezt nagyon jól hozza. És a megcsömörlés sem jelenti azt, hogy egyes részeken nem lehetne igazán hangosan nevetni.
Jones viszonylag sok mellékszereplőt mutat be nekünk ebben a részben, akiknek jórésze biztosan komoly szerepet kap majd a későbbiekben. Egyelőre sokukat felületesnek érezhetjük, de szinte garantált, hogy idővel mindenkit alaposan meg fogunk ismerni. Engem személy szerint Rocket karaktere fogott meg a legjobban, mert az ő személyében van valami nagyon abszurd. Újabb pici spoiler: vajon mi lehet buli egy kísértetnek abban, hogy elhunyt emberek nevét vési fel egy elmegyógyintézet falára? Ez engem nagyon érdekelne, mert úgy érzem, most még nem kaptam maximálisan kielégítő választ ezzel kapcsolatban.
Engem meglepett, milyen komoly hangsúlyt fektet az írónő arra, hogy bemutassa Charley és a családja kapcsolatát, ami, mivel egy mozaik családról van szó, talán nem is olyan egyszerű, mint elsőre látszik. Nekem kifejezetten tetszett, ahogy bemutatta például a lány mostohaanyját, aki egy távolról sem szimpatikus nő, mégis, szerintem valahol megérthető, miért nem tudja szeretni a főszereplőnket. Teljesen más habitust képviselnek, ráadásul a nő szerintem még direkt módon rá is játszik a kettejük között feszülő ellentétre.
A gyilkossági szál nekem személy szerint tetszett, de az még jobban, hogy nem egy romantikus nyáltengerben úszó könyvet foghattam a kezeim között. Reyes, bár sokszor említik, alig szerepel, s az elején ez nagyon jól mutatja a személye körül kirajzolódó misztikumot, ami szerintem a maga nemében nem volt rossz, jóllehet, én nem egészen olyannak képzeltem el őt, mint kellett volna, de ez az én bajom. :)
Ha még nem tetted, érdemes belevágni, és elolvasni ezt az első részt, szerintem a műfaj szerelmesei nem fogják megbánni. 
 

Kedvenc karakter(ek): Reyes, Cookie
Gyűlölt karakter(ek): -

Pont: 8/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Varga Krisztina
Kiadta: Athenaeum Kiadó
Év: 2013
Oldalszám: 440
Sorozat: Charley Davidson (#1)

Résztvevő blogok listája:

07.23 Függővég

07.24 CBooks
07.25 Insane Life  

07.26 Könyvszeretet
07.27 Függővég
07.28 Könyvszeretet
07.29 Insane Life 

07.30 CBooks

Nyereményjáték:

Charley képessége a halottak szellemeinek észlelésén alapul, és a sorozatban nagy szerepet kap a Nagy Kaszás is. Nektek a mostani játékban a feladatotok a különböző vallások és hiedelemvilághoz tartozó halálos végzet, halálistenek, esetleg halál démonok beazonosítása. Minden állomáson találtok egy kis utalást az adott “halálról” és ha van róla jellegzetes ábrázolás, akkor azt is megtaláljátok.

(Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.)

A mai istenség a görög mitológiából lehet ismert, Zeusz, a főisten egyik testvére. Felesége Persephone volt, akit elrabolt az édesanyjától, a töldművelés istennőjétől, Démétértől. Végül megenyhült, és hagyta, hogy hitvese időnként meglátogathassa az édesanyját. Birodalmán több folyó haladt keresztül, ezek közül a Styx a leghíresebb.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #68 - Cathy Cassidy: Mályvacukor égbolt

Miért: Tetszett az első rész.

Tartalom: Skye a világon mindennél jobban szereti az ikertesóját, Summert. Mindig mindent együtt csinálnak, ám a Skye újabban kezdi azt érezni, teljesen eltűnik testvére árnyékában, mellette mindig csak a második legjobb lehet. Emiatt is érinti annyira fájdalmasan, mikor kiderül, Alfie is csak azért barátkozik vele, hogy meghódíthassa Summer szívét.

Skye szeretne önmaga lenni, megmutatni saját stílusát és egyéniségét. De nem könnyű elszánnia magát, hiszen egy tökéletes, menő és népszerű ikertestvér mellett miért lenne bárki pont rá kíváncsi? (Kolibri)

Vélemény: Azt hiszem, ez az eddigi legnagyobb kedvencem a sorozatban. Cherry történetét is szerettem, de Skye valósággal levett a lábamról. Annyira aranyos volt az egész történet, hogy arra nem is találok szavakat. Az a csipetnyi misztikum, amit egy távoli rokon kincseivel beépít az írónő, nagyon jól működik, mivel az olvasót is érdekelni kezdi a rejtély. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy nem is ekként értelmezzük, hanem sokkal inkább egy tizenhárom éves kislány fantáziájának kiteljesedéseként, s éppen ez teszi varázslatossá, sőt, továbbmegyek, nosztalgikussá. Hiszen mindannyiunk életében volt kiskamaszként olyan, hogy efféle kísértettörténetekkel szórakoztattuk magunkat, éppen ezért a retrofaktor nagyon jól működik, de kisebbek, épp olvasni kezdő könyvmolyokak is ajánlható. 

A cselekmény szerintem most sokkal érdekesebbre sikerült, mint az elsőben. Ebben a kötetben jobban kivehető és átélhető a konfliktusforrás, mint az első részben. Skye és Summer, bár ikrek, a külsejüket nem számítva, semmiben sem hasonlítanak egymásra. Ez persze tucatkijelentésnek tűnhet, de higgyétek el, itt ez maximálisan igaz. 

Summer egy táncos, akinek gyakorlatilag csak a balett létezik - és igencsak nehezményezi azt, ha valaki nem érti meg a rajongását -, míg Skye egy sokkal érdekesebb, összetettebb, és rendkívül érzelmes lány, nagyon jó fantáziával megáldva. Nekem külön tetszik, hogy mennyire érdekli a történelem, és hogy ettől kissé olyan, mintha ő maga is a múltban élne. Az érzékenysége leginkább abban nyilvánul meg, hogy miként éli meg azt, ahogyan nem csak ő, de a környezetében élők is folyamatosan változnak. Erre egy igen jó - bár némileg elrettentő - példa a lány legjobb barátnője, Millie, akinek szabályosan az agyára mennek a hormonok. Egyszerűen semmi más nem érdekli tizenkét éves korában, mint a pasik, és ennek állandóan hangot is ad. Mindannyian találkoztunk már olyan lánnyal vagy fiúval, aki mindenen a lehető leggyorsabban át akar esni, mert úgy érzi, lemarad valamiről, ha nem követi a többieket. Hadd ne mondjam, milyen kiégett, életunt emberek lesznek az ilyenekből, s ez a lányon is érezhető. Remélem, a továbbiakban nem sok szerepe lesz. 

Természetesen nem ő a legirritálóbb karakter, ezt a szerepet Honey már korábban kivívta magának, s most csak rátesz egy lapáttal. Bennem többször felmerült a kérdés, hogy mégis milyen alapon várja el a családjától, hogy úgy bánjanak vele, mint a hímestojással, és tegyenek azért, hogy még csak véletlenül se legyen egy rossz szavuk se vele kapcsolatban. Értem én, hogy fáj neki a Shay-el való szakítás, de ne tegyen már úgy, mintha a világ összeesküdött volna ellene, és ő egy fikarcnyit se tett volna azért, hogy ez bekövetkezzen!

Ugyanakkor egy dologgal nem igazán tudtam mit kezdeni, ez pedig az, hogy Cherry mennyivel érettebbnek van beállítva, mint az első részben. Persze, a jellemfejlődés érthető, ám még csak alig pár hónap telt el az első rész vége óta, így ezt a kis-felnőtt hozzáállását nem nagyon értettem. 

Újabb aranyos történet Cathy Cassidy tollából, ami a nyári forróságban üdítő élményt nyújthat az olvasónak. Én csak ajánlani tudom.

Kedvenc karakter(ek): Skye, Finn
Gyűlölt karakter(ek): Honey
Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: ?
Kiadta: Kolibri Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 360
Sorozat: The Chocolate-Box Grils (#2)

Résztvevő blogok listája:

07.13. - Dreamworld
07.15. - Kelly és Lupi olvas
07.17. - MFKata gondolatai
07.19. - Deszy könyvajánlója
07.21. - Szembetűnő
07.23. - CBooks
07.25. - Zakkant olvas

Nyereményjáték: 

A történet főszereplőjének, Skye-nak van egy ikertestvére, Summer, akit a világon mindenkinél jobban szeret. Ám bármennyire is különleges a kettejük közti viszony, hősnőnk bizony sokszor úgy érzi, testvére árnyékában él. Így hát mostani játékunk nem is szólhatna másokról, mint az ikrekről. Olyan hírességeket keresünk, akikből - legalább - kettő van, és akár egyikük, akár mindketten közéleti személyiségek. Nektek nincs más dolgotok, mint az egyes állomásokon található képek alapján kitalálni, melyik testvérpárra gondoltunk, és mindkettejük nevét beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Ha mind a hét állomást teljesítettétek, esélyetek nyílik megnyerni, a Kolibri kiadó által felajánlott 3 nyereménypéldány egyikét! Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #67 - Jennifer Probst: Keresd a tökéletest

Miért: Tetszett az első rész.

Tartalom: Az egyre népszerűbb házasságközvetítő remekül működik Verilyben, és Kennedy Ash hihetetlenül eredményesen végzi munkáját. Álomrandikat szervez, keze között még a legfélénkebb ügyfelek is kivirulnak, és sosem retten vissza a nehézségektől még akkor sem, amikor jelentkezik nála Nate Ellison Raymond Dunkle, aki atomtudós és mérhetetlenül ellenszenves ember. Kennedy megfogadja, hogy átformálja ezt a szörnyeteget, és a férfiból lesz a legjobb parti Verilyben. Bár Kennedy magabiztosságot és szexuális vonzerőt sugároz, zavaros múltja miatt tele van bizonytalansággal. Amikor rájön, hogy benne és Nate-ben rengeteg a közös, és tökéletes párt alkothatnának, vajon képes-e hallgatni a szívére? Vagy félelmei miatt a partvonalra kényszerül, és onnan kell figyelnie, hogy Nate megtalálja a szerelmet valaki mással? (Libri)

Vélemény: Az első résszel sem volt semmi bajom, de be kell vallanom, ez ezerszer jobban tetszett, mint az Kate és Slade története. Itt sokkal inkább a humor dominált, nem egyszer azon kaptam magam, hogy hangosan nevetek, és szabályosan jobbra-balra dőlök a nevetéstől. Probst most bizonyította be nekem, hogy nagyon is ért hozzá, hogyan kell a romantika és erotika mellé nem kevés humort is belecsempészni egy könyvbe, amitől az sokkal szórakoztatóbbá és gördülékenyebbé válik. Én személy szerint szinte észre sem vettem, hogy egyre fogynak az oldalak, csak azon kaptam magam, hogy egyszeriben vége lett a könyvnek. Nem gondoltam volna, hogy képes lesz ennyire lekötni a figyelmemet, egyébként. 

Ugyanakkor beismerem, annak, hogy ilyen komoly hatást gyakorolt rám, az az elsődleges oka, hogy Kennedy és Nate valóban a lehetetlen párosok közé tartoznak. Gyakorlatilag mindenben különböznek egymástól. A nő rendkívül pedáns, korábbi tapasztalatai miatt kényesen ügyel a külső megjelenésére, míg a férfi semmi rosszat nem lát abban, ha némiképp ételfoltos ruhában jelenik meg egy randevún. És mégis, valahogy rájön az ember olvasás közben, hogy kiegészítik egymást, bár nem feltétlen abban az értelemben, ahogyan az általában a romantikus regények esetében lenni szokott. Inkább a humoruk miatt, ami nagyon hasonló, na meg talán a világlátásuk.

Számomra külön emlékezetes, ahogyan Ken megpróbálja felvenni a harcot a saját démonjaival, amik egy olyan személyes tragédia miatt jelentek meg az életében, amin én személy szerint igencsak meglepődtem, hiszen a nő mindig maga a tökéletesség mintapéldánya, éppen ezért nem sokan feltételeznék róla, hogy példának okáért komoly önértékelési gondokkal küzd.
Mondanom sem kell, hogy azért Nate sem jár egyszerűbb cipőben, hiszen neki is vannak gondjai az életében, mint például a testvére, akitől én több soron rosszul lettem, annak ellenére, hogy a motivációja, egy szórakoztató irodalomba sorolt műhöz képest egészen komplex, ami nekem kellemes meglepetés volt a sokszor egysíkú karakterekkel operáló történetek tengerében.
Természetesen, erotikában most sincs hiány, bár szerintem itt azért sikerült tartania a mértéket az írónőnek. Egyik-másik jelenet nekem kifejezetten tetszett, amin igencsak meglepődtem, ugyanis nem vagyok odáig az igen hosszú, rétesztészta-szerűen elnyújtott jelenetekért, ebben a könyvben mégsem zavart. Lehet, hogy Probst stílusa tehet erről, vagy én szoktam hozzá jobban, nem tudom, de a lényeg, hogy jól elvoltam ezekkel a részekkel is.
Külön pozitívumként emelném ki, ahogy az írónő vegyíti a szálakat. Igen ötletesen hozza be és mutatja be nekünk az új szereplőit, akikről - ha valaki olvasta már a további kötetek fülszövegeit - tudni lehet, hogy kik azok, akik idővel saját történettel gazdagodnak majd. Mégis, az, ahogyan felbukkannak, és becsatlakoznak az eseményekbe, nem nevezhető direktnek. Tényleg olyan érzése van az embernek olvasás közben, hogy csak a véletlen sodorja egymás közelébe az adott karaktereket, ám pont annyira sikerül felkeltenie az érdeklődésünket, hogy szívesen várjuk a folytatást. Nálam legalábbis ez a helyzet.
Jópofa, szerintem akár többszöri olvasásra is alkalmas könyv, jó humorral, életszerű, kissé bohókás karakterekkel. Egy pohár koktél, vagy jeges tea mellé tökéletes olvasnivaló erre a nyárra. Én nem bántam meg, hogy belekezdtem a sorozatba, sőt. Várom a következő részt!

Kedvenc karakter(ek): Nate, Kennedy
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Babits Péter
Kiadta: Libri Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 380
Sorozat: Searching for (#2)

Résztvevő blogok listája:

07.14. - Angelika blogja
07.15. - CBooks
07.16. - Szembetűnő
07.17. - Kristina blogja
07.18. - Deszy könyvajánlója
07.19. - Dreamworld
07.20. - Insane Life

Nyereményjáték:  

A történetben Kennedy mindent elkövet annak érdekében, hogy formába rázza a kissé szétszórt, randizásra totálisan alkalmatlan Nate-et. Ez a folyamat viszont több lépésből áll. Mostani játékunk során megismerkedünk a legalapvetőbbekkel.

Nektek nincs más dolgotok, mint követni a turné hét állomását - amelyeken a “Hozd magad formába!” ütemterv egy-egy lépéséhez illő kérdésekkel találkozhattok -, valamint válaszolni mindegyik kérdésre, hogy esélyetek nyíljon megnyerni a Libri kiadó által felajánlott Keresd a tökéletest könyvek egyikét.

(Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.)

A mai kérdés: Melyik században vált ismertté Magyarországon a fagyi?

 a Rafflecopter giveaway

Patrick Ness: Válasz és Kérdés

Miért: Imádtam az első részt.

Tartalom: Todd, a kegyetlen hadsereg elől menekülve, a végzetes sebesülést szerzett Violával egyenesen a legfőbb ellenség, a Mesterpolgár karjai közé fut. Violát elszakítják tőle, őt börtönbe zárják, és meg kell tanulnia a Mesterpolgár új rendje szerint létezni.
Milyen titkok rejtőznek a városon kívül? Viola életben maradt? Hol van?
Mi az a titokzatos Válasz?
Majd újabb és újabb bombák robbannak… (Vivandra)

Vélemény: Már az első résztől is szabályosan leesett az állam, de szerintem nem túlzok, ha azt mondom, ennek a kötetnek többszörösen sikerült felülmúlnia az elődjét. Itt ugyanis a szó szoros értelmében nem jutottam szóhoz olvasás közben. Annyira megdöbbentő, lehengerlő volt az egész, bár... Nem feltétlen a jó értelemben. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy rossz lett volna a könyv, mert erről szó sincs, viszont ezerszer nyomasztóbb volt, mint a trilógia kezdő kötete.
Ezúttal nem a világ és a karakterek bemutatásán, hanem sokkal inkább a szálak mozgatásán volt a hangsúly. Sokszor, bár úgy érezhettem volna, hogy nem történik semmi, mégis folyamatosan pörögtek az események, mindig volt mire figyelni. Ez nagyban köszönhető a kettős nézőpontnak, hiszen a főszereplőink, Todd és Viola külön vannak mozgatva . Új kapcsolatokat alakítanak ki, ezek közül én egyet emelnék ki, méghozzá a fiú és a Mesterpolgár kettősét. Volt valami nagyon abszurd az egészben. A Mesterpolgár igazán komoly manipulátorrá lépett elő már az előző részhez képest is, amivel, lehet, hogy ez furcsa kijelentés, de számomra abszolút eladta a könyvet, annak ellenére, hogy minden egyes alkalommal görcsbe rándult a gyomrom, amikor csak megjelent a színen. Érdekes volt látni, ahogy képes átformálni Toddot egy olyan emberré, amilyennek ő szeretné látni, ugyanakkor, valahogy mégsem tudja maximálisan elérni a célját, mert a fiúban van valami plusz, ami a férfiből értelemszerűen hiányzik, ez pedig az a fajta elemi jóság, ami vagy megvan valakiben, vagy nincs, ráadásul egyszerűen kiirthatatlan. S, amikor Viola is felmerül a színen, ez csak még jobban meglátszik.
A történet továbbra is mellőzi a romantikát, de szerintem nem hiányzik belőle - bár azért néha volt egy-két jelenet, aminél drukkoltam valami ilyen jellegű kis színesért, összességében mégsem káráltam miatta -. Érdekesebb látni azt, ahogy a Mesterpolgár megpróbálja kiépíteni a maga kis tökéletes, totálisan uralható városi társadalmát. Megjegyzem, ehhez azért kellett az az asszisztálás, amit Haven polgárai készségesen meg is tesznek neki. Ijesztő volt látni a teljesen elpuhult embereket, élükön Ledger polgármesterrel, aki annyira szánalmas volt, hogy arra nehéz szavakat találni. A szürke kisegér még enyhe kifejezés arra, hogy mekkora semmi volt az egész ember, mint megjelenés, mint jellem szempontjából.
Pörgős, izgalmas, letehetetlen könyv, de ennél többet nem tudok róla mondani anélkül, hogy spoilerekkel árasztanám el ezt a bejegyzésemet. Bár, azt azért kihangsúlyoznám, hogy ez a Válasz és Kérdés dolog, hogy vajon melyik mit jelent ebben a világban, nekem nagyon tetszett. Új volt, érdekes és izgalmas, és még arra is hajlamos volt, hogy rámhozza a frászt.
Szerintem ez megint egy olyan kötet, amit muszáj elolvasni ahhoz, hogy az ember tudja és értse, miért üt akkorát, hogy utána az ember napokig nem képes róla épkézláb mondatokban beszélni, csak tőmondatos szuperlatívuszokban. Ness stílusa még mindig remek, annak ellenére, hogy majd' egy éves kihagyás után nem egyszerű visszarázódni a nyelvtanilag direkt hibás mondatok világába, de azért az író ért hozzá, hogyan terelje el erről az olvasói figyelmét, akiknek ez idővel már fel sem tűnik. Inkább csak egy kis adalék, ami még egyedibbé teszi ezt a regényt. Egyedivé és felejthetetlenné.

Kedvenc karakter(ek): Todd, Viola

Gyűlölt karakter(ek): Prentiss Mesterpolgár, Coyle nővér

Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Ágoston Alex

Kiadta: Vivandra Kiadó

Év: 2011

Oldalszám: 498

Sorozat: Chaos Walking (#2)

Budapest Pride Blogturné

Miért: Ez lett az egyik kedvenc részem a sorozatban. 

Tartalom: Egyetlen menekülőszó sem védheti meg a szívet. A hírhedt erotikus regények szerzője, a profi domina, Nora Sutherlin valami olyasmit tesz, ami egyáltalán nem vall rá: bujkál, mégpedig luxuskörülmények között. Házigazdája, a vagyonos és gátlástalan Griffin Fiske boldog, hogy vendégül láthatja Norát vidéki birtokán, különösen pedig annak örül, hogy megismerheti Nora társát, a fiatal, tapasztalatlan és angyali szépségű Michaelt.
Nora pártfogoltja titokzatos, de nem annyira, mint Søren, a nő egykori és mindenkori szeretője. Vajon lelepleződik ez az izgalmas, lelki és testi sebekkel tarkított viszony? Ki az a nő, aki folyton Søren körül legyeskedik? És miért nyomoz a pap után? Milyen titkokat leplez Michael? Vajon fiatalsága elég csábító lesz-e ahhoz, hogy Nora ne térjen vissza régi szeretőjéhez? Legyőzi-e a fájdalmat a szerelem? (Athanaeum)

Vélemény: Rendhagyó módon, most egy olyan könyvről írok, amiről már találhattok bejegyzést a blogon, ám most Tiffany Reisz: Az angyal című regényének csak egy bizonyos aspektusáról szeretnék írni nektek ennek a rendhagyó blogturnénak a keretein belül, ez pedig a történetben lévő homoerotikus szál. Ugyanakkor, a bejegyzésem spoileres, ezért csak az olvassa tovább a bejegyzést, aki ismeri a sorozatot, vagy nem zavarja az ilyesmi! Előre is köszönöm! 

Mint arra már utaltam, található itt egy konkrét szál az igencsak gazdag Griffin Fiske és Michael között, aki az olvasóknak már az első részből is ismerős lehet, hiszen a fiú Norával vesztette el a szüzességét. Mindebből hamar kisül, hogy a kamaszfiú valójában biszexuális, és ez többször is bizonyítást nyer a könyv folyamán. Ennek ellenére a valódi hangsúly a két férfi kapcsolatának alakulásán van, ami nem nevezhető éppen zökkenőmentesnek. Ez elsősorban Griffin jelleméből fakad, aki megszokta, hogy mindig mindent azonnal megkap, bármit is akarjon, ehhez képest ott az önmagában még némiképp bizonytalan fiú, aki nem tudja, hogyan is viszonyuljon a másikhoz. Ugyanakkor saját magát is le kell győznie, ugyanis, mivel sokáig megrögzött, alkohol és drogfüggő playboyként élte az életét, próbál egyfajta bűnbánatot tartani - félig-meddig, mikor, hogy sikerül -, s ennek az is része, hogy igyekszik megtagadni magától a valódi boldogságot.
Eközben Michael se nagyon tudja, mit kezdjen a saját másságával, és itt most nem a biszexuális volta, hanem a mazochizmus iránt érzett vonzódása a kérdéses. Az élete nagy részét azzal töltötte, hogy elhitte, nem normális, hogy szeret fájdalmat okozni magának, erre jön Soren, s minden egy csapásra megváltozik az életében. Ennek ellenére ő mindig is inkább Norának lesz hálás, mint a papjának. Előbbit azonban amolyan apapótléknak tartja, mivel a saját, vér szerinti felmenője igencsak elutasító. 
Nagyon lassan alakulnak ki az érzelmek kettejük között, ráadásul olyanformán, hogy az az embernek szinte fel sem tűnik, csak azon kapja magát, hogy a két karakter végre együtt van. Én pedig éppen ezt szerettem benne. Nem volt tolakodó, az arcodba nyomott dolog, hanem egyszerűen csak megtörtént. Ez most sablonos mondatnak tűnhet a részemről, de Mike és Griffin tényleg azt szeretik meg a másikban, amilyen az illető, és ez teljesen független attól, hogy milyen nemmel születtek. Ha az egyikük történetesen nő lett volna, akkor is pontosan ugyanez történt volna, legfeljebb kevésbé éreztük volna a dolog súlyát - főleg azon a ponton, amikor Griffin még Sorennel is képes szembemenni azért, hogy végre megszerezhesse magának a fiút.

Ha valaki esetleg maguktól az erotikus jelenetektől tartana, megnyugtatom, hogy itt távolról sem ezen van a hangsúly. Nem az az írónő célja, hogy polgárt pukkasszon, vagy kiborítsa az olvasóit, ő csak felvázolja egy szerelmi kapcsolat kialakulását, ami jelen esetben két férfi között megy végbe a tradicionális szereposztás helyett, de a nehézségek és a lépcsőfokok maximálisan megegyeznek.   Én mindössze egyetlen egy direkt jelenetre emlékszem, de az is nagyon szépen van megfogalmazva, egyáltalán nem zavaró a dolog. S persze, ha valaki úgy érzi, hogy egyáltalán nincs gyomra az ilyesmihez, nyugodtan át is ugorhatja azt a részt.

Nyereményjáték: 

Természetesen a megszokott játék sem maradhat el! :) Három nyeremény könyv vár a szerencsés nyertesre: 1 példány Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el, 1 példány Ryan Loveless: Ethan és Carter, és 1 példány Becca Prior: A tanítvány.
Alább elolvashatod minden blogger kedvenc LMBT hírességét, közéleti személyiségét, a Te feladatod pedig, hogy beírd a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, hogy mely blogon kiről olvashattál.

Figyelem: 72 óra áll rendelkezésre a nyertesnek az értesítő e-mailre válaszolni. Ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Kizárólag magyarországi címre postázunk! Sok szerencsét!

Az én kedvenc LMBTQ hírességemet Gwen Araujo-nak hívják. Valójában Edward Araujo néven született, 1985-ben. Transznemű volt, aki igyekezett nőként élni az életét, annak ellenére, hogy egy olyan korszakban nőtt fel, amikor az orvostudomány még csak kapisgálta, miben is rejlik a transzneműség lényege, s a nemátalakító műtétek sem voltak túl gyakoriak. A nevét kedvenc énekesnője, Gwen Stefani miatt választotta. 2002. október 5-én gyilkosság áldozata lett. Az ő története egy tipikus példa arra, amikor az emberek támadólag lépnek fel azzal szemben, amit nem értenek. Ugyanis, amikor Gwen barátai rájöttek, hogy valójában férfinak született, csoportosan összeverték, amibe a lány belehalt. 

Gwen életét, és a halálát követő tárgyalást a Gyűlölt másság című filmben dolgozták fel. Édesanyja a mai napig a transzneműek jogaiért vívott küzdelem egyik élharcosa.

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #66 - Jennifer Probst: Keresd az alkalmat

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Verilyben sikeresen működik a házasságközvetítő, amelyet Kate Seymour irányít két barátnőjével karöltve. Kate nem pusztán okos üzletasszony, de titkos erő birtokában is van: amikor a szerelem ott vibrál a levegőben, akkor mintha áramütés érné. Ezt érzi, amikor találkozik Slade Montgomeryvel, a kissé indulatos és döbbenetesen jóképű válóperes ügyvéddel, aki egy napon beront a házasságközvetítő irodába, és bizonyítékot követel: nem teszik-e tönkre az ő sérülékeny húgát, aki Kate legújabb ügyfele? Kate csak úgy tudja meggyőzni a férfit arról, hogy ő nem csaló, ha megtalálja neki álmai asszonyát. De vajon sikerül-e Kate-nek megtartania a két lépés távolságot, amikor a férfi olyan hatással van rá, hogy szinte remeg a lába a jelenlétében? Vagy talán a házasságközvetítő is révbe ér egyszer? (Libri)

Vélemény: Mivel még sohasem olvastam az írónőtől, nem igazán tudtam, mire számítsak. Éppen ezért nem is voltak különösebb elvárásaim vele szemben, csak egy könnyed, kikapcsolódást ígérő könyvre vágytam, s ezt maximálisan megkaptam tőle. Probst jól ír, ezt el kell ismerni, kellemes, lendületes stílusa van, bár ez a rész kétségtelenül nem a humorra épít elsősorban. Inkább érezzük ezt egy bevezető kötetnek, annak ellenére, hogy a mai divatnak megfelelően minden kötet más-más párossal foglalkozik, most éppen Kate-tel és Slade-del.
Meg kell mondanom, nem tudtam elképzelni, hogyan fog működni az a csipetnyi misztikum a könyvben, amit az írónőnek sikerült belecsempésznie ebbe az egyébként teljesen realista világba, de be kell vallanom, szerintem nagyon találó volt. Nekem kifejezetten tetszett Kate képességének működése, de még az is, amikor elbizonytalanodik ennek sikerességével kapcsolatban. Adott egy újfajta ízt a történetnek, de nem zavaró, vagy fantasyba illő módon. Inkább olyan volt, mintha megfejelték volna egy kis spiritualitással az egész Kinnection - Katék ügyönksége - koktélt. 
Kate és Slade kettőse szerintem nagyon jól fel lett építve - bár be kell látnom, nem hoznak túl sok újat a romantikus regények tengerében -, számomra főleg a férfi főszereplőnk adott egy aprócska, de szerintem jópofa újdonságot, ugyanis mindenki kedvenc válóperes ügyvédje szemüveges. Ez tényleg nem tűnik nagy dolognak, de gondoljatok bele: manapság minden pasi karaktert abszolút tökéletesnek ábrázolnak, így az ember egy ilyen csekély tökéletlenségnek is képes örülni, mert végre valami, ami nem sztenderd. Bár lehet, hogy csak én díjazom az ilyesmit, ezt nem tudom.
A kettejük közötti romantika tetszetős, bár, mint a legtöbb felnőtt könyv, egy idő után már ez is csak a szexről szól szinte, ami picit zavaró lehet, annak ellenére, hogy vannak egészen emberi pillanatok is a könyvben. Ilyen például Kate kutyája, Robert, ami azért érdekes, mert a kutyus két hátsó lába már használhatatlan, s jól be van mutatva, hogy emiatt milyen egyedi, sajátos ritmust alakítanak ki ők ketten, s ezzel együtt milyen boldoggá teszik egymást. Aranyos és megható történet az övék, nekem igencsak közel nőtt a szívemhez.
A Társszerzők működésének bemutatása nekem nagyon tetszett, bár nem vagyok otthon a témában, így nem tudnám nektek megmondani, hogy a Probst által vázolt kép vajon mennyiben hiteles, avagy mennyiben nem... de szerintem lehet benne valamennyi realitás, hiszen mindhárom nő nagyon lelkiismeretesen és a végletekig alaposan végzi a munkáját, ami olykor igen viccesen nyilvánul meg... De ettől függetlenül én például nem nevezném ezt a részt annyira humorosnak. Aranyos, egyszer olvasós, de nem egy humortenger. Szórakoztató, de nem a megnevettető, sírva röhögős módon. Nem bonyolult a cselekmény, de jól bemutatja, milyen nehéz párt találni egy bizonyos életszakaszban, épp akkor, amikor az ember talán a legjobban vágyik az ilyesmire.
Én csak ajánlani tudom ezt a könyvet, ha valami habkönnyű kikapcsolódásra vágysz, ebben megkapod. Van egy megfoghatatlan, kellemes, nyugodt hangulata, amitől egyszerűen öröm olvasni. Felnőtt irodalommal kapcsolatban szerintem még nem éreztem ilyesmit, így ez nekem nagyon jó élmény volt.

Kedvenc karakter(ek): Kate, Slade
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 8/10

Alapok: 

Nyelv: magyar
Fordította: Babits Péter
Kiadta: Lib
ri Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 490
Sorozat: Searching for... (#1)

Résztvevő blogok listája:

06.27. - Kristina blogja
06.28. - Angelika blogja
06.29. - Szembetűnő
06.30. - Deszy könyvajánlója
07.01. - Dreamworld
07.02. - Insane Life
07.03. - CBooks

Nyereményjáték:  

A Keresd az alkalmat hősnőjének, Kate-nek, saját bevallása szerint akut vígjáték függősége van, s a regényben számos komédiát említenek. Hét állomásos játékunkban hét különböző szórakoztató mozifilm magyar címét kell kitalálnotok a közreadott rövid jellemzések alapján.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A mai kitalálandó film:

David Dobkin rendezte ezt a 2005-ös amerikai romantikus vígjátékot, amit gyakran szoktak a haver filmek példájaként említeni. A forgatókönyvet Steve Faber és Bob Fisher írta, a zenéért pedig Rolfe Kent felelt.

a Rafflecopter giveaway

Kelly Oram: Szívzűrterápia strébereknek

Miért: Zsebi ajánlotta.

Tartalom: Avery gyakorlatilag születése óta szerelmes a legjobb barátjába. Aidennek ugyan fogalma sincs erről, a lány mégis vígan tervezgeti közös jövőjüket. Egész addig, amíg a srác közli, hogy barátnője van… Mit lép erre a stréber Avery? Hát igazi kocka módjára a tudományba menekül: egy sor társadalmi kísérlettel akarja ­bebizonyítani, hogy az összetört szív csak akkor gyógyul be, ha az ember előbb túljut a gyász hét fázisán. Csakhogy a kivitelezéshez szüksége van egy független külső megfigyelőre — itt lép a képbe Aiden bátyja. A csöppet sem stréber Grayson olyan dolgokra veszi rá a gátlásos lányt, amiket korábban álmában sem mert volna megtenni. A suli alfahímje és a legnagyobb stréber egyre több időt tölt együtt — persze kizárólag a tudomány érdekében! —, és közben egy egészen új kísérlet veszi kezdetét… (Móra)

Vélemény: Ezzel biztosan sokaknál ki fogom húzni a gyufát, de engem a legkevésbé sem győzött meg az írónő. Ugyanarra a könnyed, egyszerű történetre számítottam, mint amilyet Marni Bates-től olvastam, ehhez képest, elég hamar arra lettem figyelmes, hogy ideges lettem olvasás közben. Ezt a hatást pedig a főszereplőnknek, Averynek sikerült kiváltania belőlem elsősorban, akit esküszöm, szívem szerint több alkalommal is kivágtam volna az ablakon. 

Én elhiszem, hogy elvileg zseni a lány, de ebből miért következik, hogy az élethez viszont annyira sötét, hogy sötétebb már nem is lehetne? Nem viccelek, nem látja a fától az erdőt, a lehető leglehetetlenebb következtetéseket vonja le az egyes dolgokból - például abból, hogy, hogy együtt nőtt fel Aidennel, számára egyenesen következik, hogy össze kell házasodniuk, mert egymásnak teremtette őket az ég, meg mit tudom én. Ehhez persze nagyban hozzájárul a két édesanya is, akik igen erőteljesen adják alá a lovat ezen a téren, de olyan mértékben, hogy azt hittem, a pofám leszakad tőle. Egyébként is erős túlzásnak érzem, ahogy a két család, jobban mondva a két nő kapcsolatát mutatja be a könyv, de ez lehet, hogy csak az én sekélyességemet jelzi, ezt nem vitatom.
Adott ez a nagyon furcsa szerelmi háromszög Avery, Aiden és Grayson között, ami leginkább attól válik azzá, hogy elképesztően gyorsan alakul ki. Az egyik pillanatban az idősebbik fiú még oda se bagózik a lány jelenlétére, a következőben pedig már csak rá tud gondolni... Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de számomra ez több, mint irreális. Éppen ezért nem tudom azt mondani, hogy a romantika kimagaslóan jó lett volna, bár azt el kell ismernem, voltak aranyos  Ráadásul nem vagyok odáig az ilyen hősszerelmes típusokért, bár az tény, hogy az öcsike sokkal többször húzta ki nálam azt a bizonyos gyufát, ugyanis akkora szemétláda, hogy néha kedvem támadt volna felgyújtani. Egyébként sem szeretem azokat a karaktereket, akik azt hiszik magukról, hogy ők az atyaúristen, ráadásul Aiden még rendesen rá is játszik erre, amitől nekem még a gyomrom is felfordult.
A mellékszereplők terén azért éreztem némi kreativitást Oram részéről, ezen a téren kiemelném a tudós klub egyik tagját, Libby-t, akinek néhányszor sikerült megnevettetnie, főleg azért, mert egy kockákra egyáltalán nem jellemző attitűddel rendelkezik, ami jó pillanatokat eredményez. Igazi fénypont volt az én szememben, de lássuk be, ez még kevés ahhoz, hogy elvigye a hátán a könyvet.
Nem kell tőle sokat várni, talán egyszeri kikapcsolódásnak még jó is lehet, ha az embert megfogja a történet.

Kedvenc karakter(ek): Libby, Owen
Gyűlölt karakter(ek): Avery, Aiden
Pont: 4/10

Alapok: 

Nyelv: magyar
Fordította:Vándor Judit
Kiadta: Móra Könyvkiadó
Év: 2015
Oldalszám: 232
Sorozat: -