2016. március 3., csütörtök

Blogturné #143- Louise O'Neill: Örökké a tiéd

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Egy szép új világ, ahol a lányok már nem természetes úton születnek. Ahol a nőket az iskolákban csak arra tanítják meg, hogyan tudnak örömet okozni a férfiaknak, miután kikerültek a való világba A végzős év után a legmagasabb értékelést kapott lányok házastársakká válhatnak, hogy tehetős és befolyásos férjük mellett fiúkat szüljenek. A többi lány jövője mint szeretők és tanárok leírhatatlanul kegyetlen. freida és isabel legjobb barátnők, és biztosak abban, hogy évfolyamuk kiválóságaiként mindketten feleségek lesznek. De ahogy egyre feszültebbé válik az utolsó év, ahogy egyre nő a nyomás, hogy tökéletesek legyenek, isabel önsanyargatásba kezd, veszélyeztetve az egyetlen lényeges dolgot: a szépségét. A leendő férjek pedig megérkeznek, csak arra várva, hogy menyasszonyt válasszanak maguknak. freidának meg kell küzdenie a jövőjéért még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell árulnia az egyetlen embert, akit szeret és aki viszontszereti. (Tilos az Á)

Vélemény: Azt hiszem, ez az a könyv, aminek kapcsán a legtöbb blogger - köztük én is - nem feltétlen arról fog beszámolni, hogy miről szól a könyv, hanem szinte csak arról, hogy milyen érzés olvasni ezt a regényt. Ugyanis ez egy olyan, szerintem megosztó történetet mutat be, ami senkit sem fog hidegen hagyni. Mindenkinek meglesz róla a jó, vagy a rossz véleménye, de nem lesz olyan, aki elolvassa, és úgy érzi, nem ébresztett benne semmilyen gondolatot, vagy érzést. Ugyanakkor éppen emiatt, én úgy érzem, hogy nem lehet erről a regényről túl sokat írni anélkül, hogy ne fusson bele az ember valamilyen spoilerbe, így most én sem zavartatom magam amiatt, ha a magammal szemben állított minimumot nem tudom most teljesíteni. 
O'Neill az az író, aki képes volt egy olyan történetet elmesélni számunkra, amit hihetetlenül nyomasztó élmény olvasni. freida, az egyik éván keresztül látunk mindent, és így még inkább bevonódunk az események sodrásába az E/1-es szemszögnek köszönhetően. Azt hihetnétek, hogy véletlenül írtam kisbetűvel a főszereplőnk nevét, de ez nem így van. Nem találunk egyetlen egy olyan női karaktert sem ebben a könyvben, akinek nagybetűvel kezdődne a neve. Emlékeztek még Nemecsek Ernő helyzetére? Nekem folyamatosan ez ugrott be a regény olvasása közben, de most éreztem át először igazán az ezzel járó megalázottság érzését. Ebben a világban a nőket egyszerűen semmibe veszik... Szerintem nem is tekintik őket embereknek, csak puszta zsákoknak, amiket vagy azért tartanak, hogy fiúkat szüljenek, vagy arra, hogy a férfiak kedvüket leljék bennük. Éppen ezért, nem kell, hogy okosak, vagy műveltek legyenek, elég, ha jól néznek ki, hiszen csak a testüket használják, éppen ezért ezt a mentalitást nevelik bele a lányokba. Visszataszító ezt látni, és ha az ember belegondol, kicsit akár párhuzamba is állíthatja a mai világunkkal is, ami szintén egy külső-orientált közeg. A legtöbb esetben a kinézeten áll, vagy bukik, hogy találunk-e párt magunknak, de olykor még az is, hogy kapunk-e munkát adott esetben, mert az emberek a külső alapján azonnal ítéletet mondanak a másikról. Az évák világa ennek egy még jobban kisarkított változata, amit szerintem nem csak női, hanem férfi szemmel is gyomorforgató élmény lehet olvasni. Nem kell ehhez feministának lenni, elég, ha szorult belénk némi jóérzés és empátia. Ha megcserélnénk a nemeket, akkor is ugyanolyan érzés lenne olvasni ezt a regényt.
A világfelépítés miatt van az is, hogy ezek a női karakterek sok esetben teljesen egysíkúak, és unalmasak. Nagyon kevés kivétel van közöttük, talán a szűznővérek között lehetne mondani egy-kettőt, akik arra kell, hogy áldozzák életüket, hogy az évákat felneveljék. Az is érdekes, hogy a regény világa rendkívül zárt, éppen ezért, azzal sem vagyunk tisztában, hogy miért és hogyan alakult ki az új világrend, mivel a lányok és a történet szemszögéből valójában nincsen jelentősége. Valahogy senkinek sem célja, hogy megpróbálja felszámolni a rendet, éppen azért, mert számukra csak ez a világ létezik, el sem tudják képzelni, hogy lehetne másként is - és ezalól maga freida sem kivétel... sőt. A lány olyannyira kiszolgálja ennek a világnak az elvárásait, hogy még egy barátságot is képes kidobni az ablakon, csak azért, hogy megfeleljen a normának, ez pedig nagyon elkeserítő. 
A cselekmény, bár nem zajlik le gyorsan, mégis megdöbbentő, és elképesztően fordulatos. Kiszámíthatatlan az egész, éppen ezért képes meglepni az olvasót, és éppen ez adja a legnagyobb erejét. 
Én mindenkinek tudom ajánlani ezt a könyvet, aki már belefáradt az egysíkú, romantikaközpontú disztópiák világába.

Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): a szűznővérek, Eurozóna Atyja
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: ?
Kiadta: Tilos az Á Könyvek
Év: 2016
Oldalszám: 440
Sorozat: -


Résztvevő blogok listája:

Március 3 – CBooks
Március 5 – Bibliotheca Fummie
Március 7 – Kelly Lupi olvas
Március 9 – Deszy könyvajánlója
Március 11 – Zakkant olvas
Március 13 – Media Addict

Nyereményjáték:

A regényben a tökéleteshez minél inkább hasonlító lányokat “készítenek”, így mi is olyan filmeket kerestünk, ahol tökéletes hasonmások, klónok szerepelnek. A feladatotok, hogy felismerjétek a filmeket, amelyekben szerepelnek és a rafflecopter megfelelő mezőjébe beleírjátok a filmek címeit.



Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése