A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tilos az Á. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tilos az Á. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. március 3., csütörtök

Blogturné #143- Louise O'Neill: Örökké a tiéd

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Egy szép új világ, ahol a lányok már nem természetes úton születnek. Ahol a nőket az iskolákban csak arra tanítják meg, hogyan tudnak örömet okozni a férfiaknak, miután kikerültek a való világba A végzős év után a legmagasabb értékelést kapott lányok házastársakká válhatnak, hogy tehetős és befolyásos férjük mellett fiúkat szüljenek. A többi lány jövője mint szeretők és tanárok leírhatatlanul kegyetlen. freida és isabel legjobb barátnők, és biztosak abban, hogy évfolyamuk kiválóságaiként mindketten feleségek lesznek. De ahogy egyre feszültebbé válik az utolsó év, ahogy egyre nő a nyomás, hogy tökéletesek legyenek, isabel önsanyargatásba kezd, veszélyeztetve az egyetlen lényeges dolgot: a szépségét. A leendő férjek pedig megérkeznek, csak arra várva, hogy menyasszonyt válasszanak maguknak. freidának meg kell küzdenie a jövőjéért még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell árulnia az egyetlen embert, akit szeret és aki viszontszereti. (Tilos az Á)

Vélemény: Azt hiszem, ez az a könyv, aminek kapcsán a legtöbb blogger - köztük én is - nem feltétlen arról fog beszámolni, hogy miről szól a könyv, hanem szinte csak arról, hogy milyen érzés olvasni ezt a regényt. Ugyanis ez egy olyan, szerintem megosztó történetet mutat be, ami senkit sem fog hidegen hagyni. Mindenkinek meglesz róla a jó, vagy a rossz véleménye, de nem lesz olyan, aki elolvassa, és úgy érzi, nem ébresztett benne semmilyen gondolatot, vagy érzést. Ugyanakkor éppen emiatt, én úgy érzem, hogy nem lehet erről a regényről túl sokat írni anélkül, hogy ne fusson bele az ember valamilyen spoilerbe, így most én sem zavartatom magam amiatt, ha a magammal szemben állított minimumot nem tudom most teljesíteni. 
O'Neill az az író, aki képes volt egy olyan történetet elmesélni számunkra, amit hihetetlenül nyomasztó élmény olvasni. freida, az egyik éván keresztül látunk mindent, és így még inkább bevonódunk az események sodrásába az E/1-es szemszögnek köszönhetően. Azt hihetnétek, hogy véletlenül írtam kisbetűvel a főszereplőnk nevét, de ez nem így van. Nem találunk egyetlen egy olyan női karaktert sem ebben a könyvben, akinek nagybetűvel kezdődne a neve. Emlékeztek még Nemecsek Ernő helyzetére? Nekem folyamatosan ez ugrott be a regény olvasása közben, de most éreztem át először igazán az ezzel járó megalázottság érzését. Ebben a világban a nőket egyszerűen semmibe veszik... Szerintem nem is tekintik őket embereknek, csak puszta zsákoknak, amiket vagy azért tartanak, hogy fiúkat szüljenek, vagy arra, hogy a férfiak kedvüket leljék bennük. Éppen ezért, nem kell, hogy okosak, vagy műveltek legyenek, elég, ha jól néznek ki, hiszen csak a testüket használják, éppen ezért ezt a mentalitást nevelik bele a lányokba. Visszataszító ezt látni, és ha az ember belegondol, kicsit akár párhuzamba is állíthatja a mai világunkkal is, ami szintén egy külső-orientált közeg. A legtöbb esetben a kinézeten áll, vagy bukik, hogy találunk-e párt magunknak, de olykor még az is, hogy kapunk-e munkát adott esetben, mert az emberek a külső alapján azonnal ítéletet mondanak a másikról. Az évák világa ennek egy még jobban kisarkított változata, amit szerintem nem csak női, hanem férfi szemmel is gyomorforgató élmény lehet olvasni. Nem kell ehhez feministának lenni, elég, ha szorult belénk némi jóérzés és empátia. Ha megcserélnénk a nemeket, akkor is ugyanolyan érzés lenne olvasni ezt a regényt.
A világfelépítés miatt van az is, hogy ezek a női karakterek sok esetben teljesen egysíkúak, és unalmasak. Nagyon kevés kivétel van közöttük, talán a szűznővérek között lehetne mondani egy-kettőt, akik arra kell, hogy áldozzák életüket, hogy az évákat felneveljék. Az is érdekes, hogy a regény világa rendkívül zárt, éppen ezért, azzal sem vagyunk tisztában, hogy miért és hogyan alakult ki az új világrend, mivel a lányok és a történet szemszögéből valójában nincsen jelentősége. Valahogy senkinek sem célja, hogy megpróbálja felszámolni a rendet, éppen azért, mert számukra csak ez a világ létezik, el sem tudják képzelni, hogy lehetne másként is - és ezalól maga freida sem kivétel... sőt. A lány olyannyira kiszolgálja ennek a világnak az elvárásait, hogy még egy barátságot is képes kidobni az ablakon, csak azért, hogy megfeleljen a normának, ez pedig nagyon elkeserítő. 
A cselekmény, bár nem zajlik le gyorsan, mégis megdöbbentő, és elképesztően fordulatos. Kiszámíthatatlan az egész, éppen ezért képes meglepni az olvasót, és éppen ez adja a legnagyobb erejét. 
Én mindenkinek tudom ajánlani ezt a könyvet, aki már belefáradt az egysíkú, romantikaközpontú disztópiák világába.

Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): a szűznővérek, Eurozóna Atyja
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: ?
Kiadta: Tilos az Á Könyvek
Év: 2016
Oldalszám: 440
Sorozat: -


Résztvevő blogok listája:

Március 3 – CBooks
Március 5 – Bibliotheca Fummie
Március 7 – Kelly Lupi olvas
Március 9 – Deszy könyvajánlója
Március 11 – Zakkant olvas
Március 13 – Media Addict

Nyereményjáték:

A regényben a tökéleteshez minél inkább hasonlító lányokat “készítenek”, így mi is olyan filmeket kerestünk, ahol tökéletes hasonmások, klónok szerepelnek. A feladatotok, hogy felismerjétek a filmeket, amelyekben szerepelnek és a rafflecopter megfelelő mezőjébe beleírjátok a filmek címeit.



Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.


2015. december 9., szerda

Blogturné #116 - Rachel Cohn - David Levithan: Dash és Lily: Kihívások könyve

Miért: David Levithan.

Tartalom: Kétféle ember létezik: aki imádja a karácsonyt, és aki szívből gyűlöli. Dash az utóbbi csoporthoz tartozik. Ám úgy tűnik, ez a karácsony más lesz, mint a többi: egy könyvesboltban – kedvenc írója műveinek szomszédságában – egy piros noteszt talál. A füzetke eredeti gazdája, Lily, aki rajong a karácsony minden szépségéért, különös rejtvényeket agyalt ki a szerencsés megtalálónak. Dash úgy dönt, belemegy a játékba. Elkezdik egymásnak küldözgetni a piros noteszt különböző kihívásokkal, mégpedig csodabogár rokonok és barátok segítségével. Hiszen idén úgyis mindketten szülők nélkül maradtak karácsonykor: az övék az élet és New York! És hogy Lily és Dash végül összetalálkoznak-e? És elég az a szerelemhez, ha két vadidegen – egy mogorva és egy széplélek – egy füzet lapjain levelezget egymással? Aki tudni szeretné a választ, olvassa el, milyen kihívásoknak kell megfelelniük, hogy erre egyáltalán esélyük legyen, és közben merüljön el a városok városának ünnepi forgatagában! (Tilos az Á)

Vélemény: Ha valaki szereti az igazi, karácsonyi történeteket, de még nem találta ki, mit szeretne szenteste olvasni, ne keressen tovább! Ezt a könyvet ugyanis egészen biztosan imádni fogja. Aranyos és nagyon szellemes, egyszerűen jó érzés olvasni, ráadásul annak is meghozza az ünnepekhez a kedvét, aki már nem szereti az ilyesmit, mint például én.
Olvastam már Levithan-tól koprodukcióban írt könyvet - ha jól emlékszem, az Invisibilty volt az -, azonban az nem tetszett annyira, mint ez. Levithan és Cohn stílusa jól működik együtt, nincs nagy különbség, a kettő között, csak pont annyi, hogy érezhető legyen, de ne zavaró módon, hanem egyfajta homogén egészet alkosssanak ebben a regényben.  
Rendkívül ötletes a történet, hiszen Dash - amúgy amióta csak elolvastam a könyvet, azon gondolkozom, hogy hogy lehet valakit Dashiel-nek hívni - és Lily kapcsolata nem a megszokott módon alakul ki a szemünk előtt, hiszen a történet legnagyobb részében még csak nem is találkoznak. Mondjuk éppen ezért kicsit nehéz is elképzelni, hogy mélyebb kapcsolat alakul ki kettejük, holott valóban egy mély, lelki kötődés figyelhető meg egymás irányába - nyilván nem azonnal -. Viszont, ott van ugye a piros notesz, amivel Lily megpróbálja megtalálni a számára legmegfelelőbb fiút New York igencsak népes városában, és ez lesz a kulcs, nem csak számukra, hanem a mi számunkra is, mivel ebben vannak azok a gondolatok és történetek amik a leginkább szerethetővé teszik a főszereplőinket. Valamint abban is segítenek, hogy ne csak mi ismerjük meg őket, hanem ők is egymást, s elkezdjék igényelni, hogy megtalálják a másikat abban a hatalmas metropoliszban. Mindkettejüknek vannak nagyon átérezhető, számunkra is megjegyzendő mondataik, pedig fiatalokról, már-már gyerekekről beszélünk, akik az év legszebb napjaiban is magányosnak érzik magukat, ezért, vagy azért.
Jól kiegészítik egymást, annak ellenére, hogy a kezdet kezdetén jobban nem is különbözhetnének egymástól ők ketten. Dash gyűlöli a karácsonyt, míg Lily valósággal rajong a pompáért és az ünnep varázsáért. Ez egy nagyon triviális, és buta különbségnek tűnhet, de higgyétek el, itt nagyon jól működik, mivel mindketten sokat változnak abban a néhány napban, amit felölel a regény. Lehet, hogy ezzel egyedül vagyok, de nekem az is tetszett, hogy nincs nagy különbség a két család között.
Ha idén nem is, de jövőre mindenféleképpen ki szeretném próbálni, hogy milyen lenne úgy olvasni, hogy minden nap azt a részletet olvasom el a könyvből, amelyik az adott napról szól. Talán ostoba ötlet, de szerintem segíthet majd ráhangolódni az ünnepre. :)
A mellékszereplők is nagyon viccesek és szerethetőek egyébként, nekem Bumi, Dash egyik legjobb barátja volt a kedvencem, mert ő maga egyszerűségével és együgyűségével, meglepő módon, nagyon jó humorforrás, és egy kicsit sem zavaró.
Annak ellenére, hogy relatíve sok karaktert mozgatnak mind a ketten, sokkal több a leírás, mint a párbeszéd, hiszen az egész történet a keresésről szól. Olyan ez, mint egy útikalauz, aminek segítségével képzeletben bebarangolhatjuk New York városát. Ebben hasonlít a Vakrandi a végzettel-hez, csak szerintem ez itt sokkal szerethetőbb, mert mi is együtt izgulunk a szereplőkkel, hogy vajon megtalálják-e egymást, mivel a kihívások, ami elé állítják egymást, igazán kreatívak.
Tökéletes karácsonyi ajándék ez a könyv, én legalábbis nem bántam meg, hogy elolvastam, mert egyszerűen feldobta a napjaimat, valahányszor a kezembe vettem. Feltölti az embert, amit már nagyon régóta nem éreztem egyetlen könyvvel kapcsolatban sem.  

Kedvenc karakter(ek): Dash, Lily, Bumi
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: ?
Kiadta: Tilos az Á Könyvek
Év: 2015
Oldalszám: 280
Sorozat: -


Résztevő blogok listája:

12/07 Dreamworld
12/09 CBooks

Nyereményjáték:


A regény az ünnepi hangulatú, fényesen kivilágított New Yorkban játszódik. Minden állomáson egy-egy jellemző képet láthattok az események helyszíneiről, melyeket fel kell ismernetek. Kérjük a rafflecopter megfelelő sorába írjátok be a megfejtéseket.Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő levelünkre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!