Tartalom: Wren azt hitte, minden emberi tulajdonságát maga mögött hagyta, amikor öt évvel
ezelőtt meghalt, majd százhetvennyolc perccel később újjáéledt. Újonnan szerzett erejével, gyorsaságával és öngyógyító képességével – valamint az érzelmek hiányával – Wren Százhetvennyolcas tökéletes fegyvernek bizonyult. Aztán jött Callum Huszonkettes, és mindent megváltoztatott.
Most, hogy mindketten megszöktek, készen állnak arra, hogy békésen új életet kezdjenek az újjáélesztettek rezervátumában. De Micah Százhatvanhármasnak, annak az újjáélesztettnek, aki a rezervátumot vezeti más, sötétebb tervei vannak: el akarja pusztítani az embereket. Az összeset. Micah már évek óta egy újjáélesztett-sereg létrehozásán fáradozik, és most készen áll arra, hogy megtámadja a városokat. Callum maradni szeretne, és meg akarja védeni az embereket. Wren semmit sem szeretne jobban, mint végre felhagyni a küzdelemmel.
A Micah és a HIRC közé került, egymással vitatkozó Wrennek és Callumnek csak egyetlen lehetősége marad.
Itt az ideje, hogy az újjáélesztettek fellázadjanak. (Maxim)
Vélemény: Furcsa mód, ez az első olyan sorozat, aminél nem igazán értem, hogy miért nem lett belőle trilógia. Noha nekem annak idején a Reboot egy olyan könyv volt, amihez elég vegyes érzelmek fűztek, azt azért nem gondoltam, hogy ne lenne ebben az újjáélesztettek történetben annyi, ami ne tenne ki egy teljes trilógiát. Ám úgy tűnik, Tintera nem így gondolkodott, hiszen Wrenék története a második részben véget is ér. Éppen ezért, valahogy hiányzik belőle az az "átvezető" hangulat, tudjátok, amikor az ilyen sorozatok esetében a középső kötet valójában a finálé eseményeinek előkészítéséről szól, ezért általában lassabb, és kevésbé eseménydús. Ebben a részben is vannak lassabb időszakok (például amíg kis csapatunk igyekszik eljutni a rezervátumba), de összességében mégis csak folyamatosan megy előre a cselekmény, egy szerintem meglehetősen kapkodós tempóban. Ez nem is olyan nagy csoda, hiszen a második rész nincs 350 oldal, így aztán én nem tudtam ezen csodálkozni.
Ami nekem kissé fura volt, az az, hogy kezdetben mindenki odáig van Wrenért. Értem én, hogy mivel ő töltötte a legtöbb időt a halál állapotában korábban, ez egyfajta rekordként van számon tartva, de én úgy gondolom, hogy ettől még a lány egyáltalán nem nagy szám, vagy csak nekem nem sikerült átéreznem a dolog komolyságát. Annál is inkább, mert ezzel megy el nagyjából a könyv fele - ismétlem, utolsó rész -, hogy nem történik semmi, mindenki csak elvan, mint hal a szatyorban.
Viszont... Viszont, ott van a rezervátum feje, Micah, aki egy közönséges seggfej. Tulajdonképpen neki köszönhetően pörög fel a történet, mivel neki vannak igencsak fura ötletei, minthogy az újjáélesztettek vegyék át a hatalmat. Minek? Mármint mi értelme olyanok kezébe adni a legfőbb hatalmat, akiket a legtöbb esetben szimplán gyilkolásra - jó, katonai szolgálatra - képeztek ki? Lehet, hülye vagyok, de én azt tanultam annak idején, hogy egy pusztán katonai hatalomra épülő rezsim nem szokott túl jó véget érni.
Innentől kezdve a könyv egy kicsit katyvaszos. Mindenki szövetkezik mindenki ellen, mindenki mást szeretne, és persze mindenki szívesen keresztbe tenne a másiknak. Aki ebből a kavalkádból ki tud tűnni, az Callum Sokaknál olvastam annak idején, hogy őt mennyire nyápicnak meg bénának tartották, de én ezt annyira nem éreztem rajta már akkor sem... Itt viszont, tényleg képes a sarkára állni, és megmutatni, hogy azért egyrészt, megvan a maga józan esze, másrészt pedig képes helyt állni akkor is, ha Wren nincs ott a sarkában, hogy vigyázzon rá. Szerintem, aki eddig nem kedvelte különösebben, az is meg fogja szeretni valamennyire.
Az tetszett benne, hogy több szálon fut a cselekmény, és ezért mindig más karaktereket tudunk figyelemmel kísérni. Kiemelném ezen a téren Wrent és Addie-t, akikhez egészen emlékezetes jelenetek kapcsolódnak.
Összességében nem egy rossz könyvről beszélünk - ha azt nem számítjuk, mennyire unalmas a sztori eleje -, de szerintem nagyon el lett kapkodva az egész. Jobb lett volna, ha két kötetbe szétszedni, és bizonyos szálakat, vagy akár szereplőket jobban kibontani, mert így, ebben a formájában én kicsit összecsapottnak éreztem.
Kedvenc karakter(ek): Callum
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/7
Alapok:
Nyelv. magyar
Fordította: Ipacs Tibor
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 336
Sorozat: Reboot (#2)
Résztvevő blogok listája:
Május 31 - Sorok között
Június 1 - Dreamworld
Június 2 - Kelly & Lupi olvas
Június 4 - Deszy könyvajánlója
Június 6 - MFKata gondolatai
Június 8 - CBooks
Nyereményjáték:
Mostani játékunk során a duológiával kapcsolatos tudásotokat teszteljük. Minden állomáson találtok egy kérdést, nektek pedig nincs más dolgotok, mint a rafflecopter megfelelő sorába beírni a helyes választ. Ha minden állomást teljesítetek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott három példány egyikét.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk.
Hova menekült Callum, Wren, Addie és a többiek?
