Tartalom: Tizenkét fiatal játékos. Ősi nemzetségek leszármazottai. Évezredekkel ezelőtt választották ki őket. Életük minden egyes napján erre a megmérettetésre készültek. Erősek, kegyetlenek, szépek, kedvesek, hűségesek, okosak, lusták és gyávák. Olyanok, mint mi. Jók és rosszak. Ők a Föld örökösei, és rájuk vár a feladat, hogy megoldják a rejtélyt, különben mind elbukunk. A végjátékban egy szabály létezik: hogy nincs szabály.
OLVASD EL A KÖNYVET.
KÖVESD A NYOMOKAT.
OLDD MEG A REJTÉLYT.
A VÉGJÁTÉK ELKEZDŐDÖTT.
Amit a kezedben tartasz, az nem csak egy könyv. Te magad vagy a főszereplő, és ha jól teszed a dolgod, akár a győztese is lehetsz. A sorsunk a te kezedben van. (Libri)
Vélemény: Kezdek rájönni, hogy nem szabad úgy elkezdenem egy könyvet, hogy egészen biztosan imádni fogom,mert akkor bizony komoly csalódásoknak leszek igen kicsike gazdája, és sajnos, ez alól az Endgame sem volt kivétel.
Az egyik legnagyobb problémám az, hogy nagyon érződik rajta, miből is merített. Ugyanúgy, ahogyan annak idején az Éhezők Viadaláról is tudta mindenki, hogy a Battle Royale-ból, vagy Stephen King: Hosszú meneteléséből merítette az inspirációt, nos, itt is lerí, hogy a kettő közül valamelyik volt a kiindulási alap. Én személy szerint inkább az elsőre tippelnék. Ezzel alapvetően még nem lenne nagy baj, de Freynek sikerült mindezt egy teljesen zavaros köntösbe öltöztetnie, olyan logikai bakikkal fűszerezve, hogy csak néztem. Ezek közül egyet emelnék most ki, ami nem igazán tekinthető spoilernek, mivel gyakorlatilag a történet legelején elhangzik: a Végjátékot néhány ezer évente rendezik meg, és csak egy Játékos maradhat életben a résztvevők közül, ő és a törzse élik túl a játékot követő világvégét, mindenki másnak pusztulnia kell. Na már most, ha ez a folyamat már többször is lezajlott az évezredek folyamán, akkor szerintem joggal merül fel bennem a kérdés, hogy ha csak egy vérvonal éli túl, akkor honnan akasztottak le most hirtelen 11 másik vérvonalat? Kinőttek a földből? Lehet, hogy ezen az apróságon csak nekem sikerült fennakadnom, de azt hiszem, itt éreztem először, hogy ezt a könyvet, bármennyire is igyekeztem, nem fogom szeretni.
Rendkívül szövevényes a cselekmény, és szerintem sikerült annyira túlbonyolítani, hogy ember legyen a talpán, aki mindent maximálisan megért ebből az egészből. Rengeteg adat, töredékinformáció, helyszín, és történetszál fut egymással párhuzamosan, és esküszöm, egy idő után szinte lehetetlenség követni, hogy ki éppen hol és mit csinál, hiába van ez feltüntetve az egyes fejezetek elején, az ember úgyis elveszik a részletek részletében olvasás közben.
Mivel Frey rengeteg karaktert mozgat egyszerre, ezért az az igazság, hogy nem marad idő a karakterek kibontására. Persze, vannak páran, akik a többieknél valamivel többet foglalkozik. Ilyen például Sarah és Jago, valamint Csijokó és An Liu. Én azonban egy dolog miatt emelném ki ezt a négy karaktert, ez pedig a köréjük/közéjük ékelt szerelmi szál. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem egy olyan sorozatba, amelynél pont az a lényeg, hogy a fiataloknak egymást kell legyilkolniuk, egyszerűen nem illik bele ez a dolog. Tudom, az Éhezők Viadala sem úszta meg a kötelező szerelmi háromszöget, de ha belegondoltok, ott volt valamiféle alapja a dolognak, míg itt... gyakorlatilag a semmi. Annyira zavarba ejtő, és totál felesleges húzás volt az Frey részéről, hogy azt nem is tudom nektek szavakba önteni.
A legfurcsább An Liu karaktere volt a számomra, ugyanis vele kapcsolatban szintén van valami, amit az író, bár belevett a történetbe, valódi magyarázatot nem kapunk rá. Ez nevezetesen az, hogy a fiú a Tourett-szindrómához hasonló tüneteket produkál, kivéve akkor, ha Csijokó közelében van - aki meg mellesleg néma -. Lehet, hogy csak én vagyok így ezzel, de engem nagyon érdekelne, mi állt ennek a jelenségnek a hátterében, de sajnos kétlem, hogy erre a későbbiekben választ fogok kapni.
Azoknak merem ajánlani ezt a regényt, akik nem rettennek vissza a tényleg bonyolult, már-már követhetetlen cselekménnyel bíró könyveket, amelyek megértéséhez nem kevés agytornára is szükség van.
Kedvenc karakter(ek): Jago, Sara, Csijokó
Gyűlölt karakter(ek): An Liu
Pont: 10/5
Alapok:
Nyelv: magyar
Fordította: ?
Kiadta: Libri Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 528
Sorozat: Endgame (#1)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése