Blogturné #74 - Alex Flinn: Szörnyszívű

Miért: Egy barátnőmtől kaptam karácsonyra.

Tartalom:  Szörnyeteg vagyok

Egy szörnyeteg. Nem farkas vagy medve, gorilla vagy kutya, hanem egy teljesen új faj, ami két lábon jár – egy karmos-agyaras teremtmény, akinek minden testrészét sűrű szőr fedi.
Azt hiszed, ez egy tündérmese? Nincs olyan szerencsém.
New York Cityben vagyunk. És a jelenről beszélek. Nem baleset ért, és nem valami betegség támadott meg. De örökre ilyen torz maradok, hacsak meg nem sikerül törnöm az átkot.
Igen, az átkot, amit az irodalomórámra járó boszorkány bocsátott rám. Hogy miért változtatott szörnyeteggé, aki nappal elrejtőzik, éjszaka pedig az utcákon settenkedik?
Elárulom.
Elmesélem, milyen voltam Kyle Kingsburyként, olyasvalakiként, aki mindenki lenni szeretne, gazdagon, tökéletes külsővel és tökéletes élettel. Utána elmesélem, hogy váltam tökéletesen… szörnyeteggé.
Akarod hallani? Mered hallani? (Könyvmolyképző)

Vélemény: Bár nagyon régen olvastam először - emlékszem, angolul kezdtem neki, talán ez volt az első könyv, amin megpróbáltam idegen nyelven átrágni magam -, és már akkor is nagyon tetszett. Ehhez persze nagyban hozzájárult az is, hogy akkoriban jelent meg az első trailer a 2011-es filmfeldolgozásból, amelynek a két főszerepét Alex Pettyfer és Vanesse Hudgens játszották. 

Az pedig külön meglepett, hogy tetszett a könyv, ugyanis kisgyerekkoromtól kezdve ki nem állhatom a Szépség és  Szörnyeteg című mesét, bár, hogy ennek mi lehet az oka, azt nem tudom, a mai napig nem jöttem rá. Olyan ez, minthogy kiskoromban egyszer láttam a Pocahontast, és elkönyveltem, hogy utálom. De a miértre nem emlékszem. Egy évvel ezelőtt újranéztem, és még mindig nm tudom, miért gyűlöltem azt a rajzfilmet. Megesik az ilyen, de most vissza a Beastlyhez. 

Az én véleményem szerint ez az a történet, aminek az esetében lényegtelen, hogy a könyvvel, vagy a filmmel ismerkedik meg először az ember, ugyanis az adaptáció összességében szerintem nagyon jól sikerült, annak ellenére, hogy van egy lényeges különbség a kettő között, ez pedig Kyle kinézete, de az igazság az, hogy szerintem ez nem olyan egetrengető, ugyanis a karakter így is úgyis kissé ijesztő.  

Mind a könyv, mind pedig a film lassan építi fel a romantikát a két főszereplőnk között, amit én személy szerint imádtam. A cselekmény üzenete nyilván mindenki számára egyértelmű: nem a külső alapján kellene megítélnünk a társainkat. Ez mind szép és jó, de nézzünk szembe a ténnyel: manapság egy igencsak külső-orientált világban élünk, amikor sokkal többre tartják ezt, mint a belbecset. Éppen ezért számomra némiképp kérdéses, hogy vajon az üzenet eljut-e a mai kor emberéhez, mindenesetre, ha valaki komoly figyelmet szentel Kyle jellemfejlődésének, akkor esetleg Flinn könyve célt érhet, ugyanis tagadhatatlanul ez a legemlékezetesebb az egész történetben. 

A fiú ugyanis igazi seggfejként mutatkozik be első ízben - ez egyébként főleg az angol szövegből jön le, ahol több, néhol kreatív káromkodás is megbújik -, akit csak a saját és az őt körülvevő slepp külső megjelenése érdekel, más nem igazán. Ritka nagy bunkó módjára viselkedik mindenkivel, aki csak nem tartozik a köreibe, s ezalól, minő meglepő, Lindy sem kivétel, pedig a lány aztán tényleg nem tett ellene semmi rosszat. Ehhez képest, az átváltozását követően, Kyle kénytelen ráébredni arra, hogy valójában mennyire magányos volt mindig is, hiszen az embereket csak addig érdekelte, amíg jól nézett ki, utána már csak undort váltott ki a környezetéből. Ez egyfajta gröbe tükör saját magának is, hiszen ő ugyanígy kezelte a többi embert. Azt hiszem ennél keményebb arculcsapás nem is kell az embernek. 

Lindyt nagyon szerettem. Kedves, aranyos lány, és ami a legfontosabb - számomra ez volt alighanem a legkellemesebb meglepetés a könyvben - egyáltalán nem volt naiv. Kezdetben igencsak gyanakvó Adriannal szemben, így a fiúnak tényleg meg kell küzdenie azért, hogy egyáltalán érdeklődjön iránta a lány.

Nem véletlen, hogy a többi szereplőről most nem emlékeznék meg, ugyanis, akármennyire is jó volt a többi karakter, számomra Kyle és Lindy vitte el a könyvet a hátán, rájuk figyeltem végig, a többieken pedig - hiába voltak egytől-egyig jól megírva - valahogy átsiklott a figyelmem. 

A cselekmény nem túl bonyolult, ellenben rendkívül aranyos, és szerintem többszöri olvasásra is érdemes. Szórakoztató olvasmány, jó üzenettel, érdekes, nem eltúlzott karakterekkel. A mese rajongóinak erősen ajánlott! De, ha valaki az enyémhez hasonló előtörténettel kezd hozzá, az sem fogja megbánni, ebben biztos vagyok.

Kedvenc karakter(ek): Lindy, Adrian
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Farkas Veronika
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2010
Oldalszám: 266
Sorozat: -

Résztvevő blogok listája:

08.01 Deszy könyvajánlója
08.03 CBooks
08.05 Media Addict
08.07 Insane Life
08.09 CBooks
08.11 Media Addict
08.13 Insane Life

Nyereményjáték: 

Ezúttal egy mesés turnéra kalauzolunk titeket, hiszen a Szörnyszívű és a Csók pont jókor gyökerei mesékhez
vezetnek vissza. Mind a két történetből készült méltán híres Disney feldolgozás, ezért nektek a feladatotok szorosan kapcsolódik a Disney mesékhez.

Minden állomáson egy Diseny szereplőt láthattok, a megfejtéshez pedig kérjük a rajzfilm pontos címét valamint a szereplő nevét is írjátok oda. Külön címet vagy csak nevet nem fogadunk el.

(Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.)

a Rafflecopter giveaway