Tegnap este néhány blogturnéssal karöltve megnéztük A hetedik fiú című filmet. Őszintén szólva, nem voltak komoly elvárásaim, mivel nem olvastam a könyveket, és az előzetesét is mindössze egyszer láttam. Ettől függetlenül, nem hittem volna, hogy ezzel kezdem majd a kritikámat, de senkinek sem tudom ajánlani ezt a filmet. Méghozzá több okból kifolyólag sem.
Először is: 16+-os korhatárral vetítik a mozikban, de arra hosszas gondolkodás után sem sikerült rájönnünk, hogy vajon miért, ugyanis jó, ha egyetlen csepp vér hullik a vásznon, ráadásul egy ifjúsági - vagy talán inkább middle-grade - besorolású könyvsorozat első két részéből készült adaptációról beszélünk.
Először is: 16+-os korhatárral vetítik a mozikban, de arra hosszas gondolkodás után sem sikerült rájönnünk, hogy vajon miért, ugyanis jó, ha egyetlen csepp vér hullik a vásznon, ráadásul egy ifjúsági - vagy talán inkább middle-grade - besorolású könyvsorozat első két részéből készült adaptációról beszélünk.
Az eredeti ötlet Josep Delaney: Wardstone-krónikák című sorozatának első két kötetéből származik. El tudjátok képzelni, milyen terjedelműek lehetnek a könyvek ha kettő tett ki együtt egy száz perces produkciót. Mielőtt valaki félreértené, ezzel nem azt akarom mondani, hogy a könyvek rosszak lennének, hiszen nekem sem voltak még a kezemben, mindössze az jutott eszembe, hogy ezek szerint az egyes kötetek sem lehetnek túl mozgalmasak, ami bizonyos történetek esetében remekül működhet, egyébként. Ráadásul, mivel a szereplők természetesen idősebbek, mint a könyvbeli karakterek, számítani lehetett rá, hogy teljes mértékben átírják majd a cselekményt... és ha hihetek azoknak, akik már olvasták, hát nem kissé sikerült átírniuk. A történetről röviden annyit, hogy Thomas Wardot, egy hetedik fiú hetedik fiát megvásárolja Gregory mester, azzal a céllal, hogy inast, majd később a Sötétség lényeit legyőzni képes harcost neveljen belőle, aki segíthet neki legyőzni Malkin anyát. Nem nagy történet, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetett volna belőle valami nagyon jót kihozni.
Másodszor: lehet, hogy ez csak az én hülyeségem, de szerintem ennél a filmnél egyáltalán nem volt jó a 3D-s megoldás, sőt, továbbmegyek, engem kifejezetten zavart. Látványosnak nagyon látványos volt, de valamiért egészen egyszerűen nem működött az egész, mintha rosszul csinálták volna. Mivel azonban nem értek az efféle technikai dolgokhoz, ezt nem tudom megítélni. Viszont, ha valaki a továbbiakban felsorolandó érveim ellenére is arra adná a fejét, hogy megnézze, inkább a 2D-s vetítésre vegyen jegyet.
A magyar szinkron, hangok tekintetében nem lett rossz, ellenben sokszor olyan unalmasan mondták fel a szöveget, mintha nem egy kalandfilmet, hanem valami ősöreg dokumentumfilmet narrálnának. Ez plusz egy ok lehet a mezei vetítés mellett, mert ott általában van lehetőség eredeti hanggal megnézni egy filmet, bár, tartok tőle, hogy ezen még ez sem segít.
A cselekmény kimondottan lassan - és olykor a lehető leglogikátlanabb módon - halad előre, így többször is úgy éreztem, hogy képes lennék elaludni a moziban, ami a film hangerejét figyelembe véve is komoly teljesítmény lett volna. Tele volt izgalmasnak szánt akciójelenetekkel, ám engem egyik se kötött le túlságosan.
Harmadszor: elég komoly logikai bakik vannak benne, mint például a teljesen mozdulatlan tájban tájban indokolatlanul mozgó növények, vagy a rosszul használt szélgép.
Negyedszer: ennyire szar romantikát szerintem már régen nem láttatok a filmvásznon. Komolyan mondom, annyiból állt az egész, hogy egymásra néztek, egyből szerelmesek lettek, és miután megfogták egymás kezét, és az szikrázott, igen erős késztetést éreztek arra, hogy minden egyes alkalommal, amikor találkoznak, hosszasan csókolózzanak. De azt, hogy vajon mit szerethetnek egymásban, nem fogjuk megtudni. Ezt a mentalitást sohasem értettem egyébként: ha egy könyvből hiányzik a romantikus szál, mert mondjuk a sorozat későbbi köteteiben fog előtérbe kerülni, akkor minek kellett beleerőszakolni a filmes adaptációba?
Ötödször: borzalmas színészi alakítások. Értem én, hogy Ben Barnes jól néz ki, de csak ezzel képtelenség eladni egy filmet. S kiváltképpen nem egy olyan filmet, ami elméletileg egy karakter jellemfejlődéséről szól. Összesen talán kettő darab jó jelenete van másfél óra alatt - ami két közepesen béna poénhoz kapcsolódik... szóval ez lehetne a hatodik ok: erőltetett, rossz humor -, ami azért ha belegondolunk, elég gáz teljesítmény. Esküszöm, még Julianne Moore hozza a legjobb alakítást, pedig az övét sem nevezném egy mesterműnek. Ez alapján el lehet képzelni, hogyan muzsikál a színészgárda többi tagja.
Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de senkinek sem tudom ajánlani ezt a filmet, szerintem kár pénzt kiadni érte. Csak akkor nézze meg az ember, ha már végképp nem tud mit kitalálni egy unalmas délutánra.
Másodszor: lehet, hogy ez csak az én hülyeségem, de szerintem ennél a filmnél egyáltalán nem volt jó a 3D-s megoldás, sőt, továbbmegyek, engem kifejezetten zavart. Látványosnak nagyon látványos volt, de valamiért egészen egyszerűen nem működött az egész, mintha rosszul csinálták volna. Mivel azonban nem értek az efféle technikai dolgokhoz, ezt nem tudom megítélni. Viszont, ha valaki a továbbiakban felsorolandó érveim ellenére is arra adná a fejét, hogy megnézze, inkább a 2D-s vetítésre vegyen jegyet.
A magyar szinkron, hangok tekintetében nem lett rossz, ellenben sokszor olyan unalmasan mondták fel a szöveget, mintha nem egy kalandfilmet, hanem valami ősöreg dokumentumfilmet narrálnának. Ez plusz egy ok lehet a mezei vetítés mellett, mert ott általában van lehetőség eredeti hanggal megnézni egy filmet, bár, tartok tőle, hogy ezen még ez sem segít.
A cselekmény kimondottan lassan - és olykor a lehető leglogikátlanabb módon - halad előre, így többször is úgy éreztem, hogy képes lennék elaludni a moziban, ami a film hangerejét figyelembe véve is komoly teljesítmény lett volna. Tele volt izgalmasnak szánt akciójelenetekkel, ám engem egyik se kötött le túlságosan.
Harmadszor: elég komoly logikai bakik vannak benne, mint például a teljesen mozdulatlan tájban tájban indokolatlanul mozgó növények, vagy a rosszul használt szélgép.
Negyedszer: ennyire szar romantikát szerintem már régen nem láttatok a filmvásznon. Komolyan mondom, annyiból állt az egész, hogy egymásra néztek, egyből szerelmesek lettek, és miután megfogták egymás kezét, és az szikrázott, igen erős késztetést éreztek arra, hogy minden egyes alkalommal, amikor találkoznak, hosszasan csókolózzanak. De azt, hogy vajon mit szerethetnek egymásban, nem fogjuk megtudni. Ezt a mentalitást sohasem értettem egyébként: ha egy könyvből hiányzik a romantikus szál, mert mondjuk a sorozat későbbi köteteiben fog előtérbe kerülni, akkor minek kellett beleerőszakolni a filmes adaptációba?
Ötödször: borzalmas színészi alakítások. Értem én, hogy Ben Barnes jól néz ki, de csak ezzel képtelenség eladni egy filmet. S kiváltképpen nem egy olyan filmet, ami elméletileg egy karakter jellemfejlődéséről szól. Összesen talán kettő darab jó jelenete van másfél óra alatt - ami két közepesen béna poénhoz kapcsolódik... szóval ez lehetne a hatodik ok: erőltetett, rossz humor -, ami azért ha belegondolunk, elég gáz teljesítmény. Esküszöm, még Julianne Moore hozza a legjobb alakítást, pedig az övét sem nevezném egy mesterműnek. Ez alapján el lehet képzelni, hogyan muzsikál a színészgárda többi tagja.
Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de senkinek sem tudom ajánlani ezt a filmet, szerintem kár pénzt kiadni érte. Csak akkor nézze meg az ember, ha már végképp nem tud mit kitalálni egy unalmas délutánra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése