Miért: Sorozatfolytatás.
Tartalom: Évszázadokkal azután, hogy atomháború pusztított a Földön, az emberiség az újjáépítésen fáradozik. Egy hónap telt el azóta, hogy további űrkompok érkeztek a bolygóra, és újabb kolonisták csatlakoztak a százakhoz. Immár azok a fiatalok vezetik a népüket, akiket korábban bűnözőknek tartottak.
A kolonisták és a földlakók éppen az első közös ünnepüket tartják, amikor mindenki megdöbbenésére idegenek egy csoportja megtámadja őket. Sokakat megölnek, foglyokat ejtenek, és fontos raktárkészleteket visznek el. Amikor a forrófejű Bellamy és megfontolt barátnője, Clarke észreveszik, hogy elrabolták Wellst, Octaviát és Glasst, megfogadják, hogy bármi áron, de kiszabadítják őket. Ám miközben az új ellenség nyomába erednek, egyre többször veszekednek, mivel képtelenek megegyezni abban, hogyan mentsék meg a barátaikat.(Maxim)
Vélemény: Már most, belegondolva is furcsa, hogy ezzel kezdem a kritikámat, de szerintem et a kötet kimondottan vékonyra sikeredett. A többi sem volt kimondottan vaskos, de azért arra, hogy egy negyedik rész hossza nem éri majd el a 300 oldalt, egyáltalán nem számítottam. És lehet, hogy ez lehetett volna a baljós előjel...
Ugyanakkor nem tudom azt mondani, hogy bőrlehúzás történt, mert Morgan azért csak előrukkolt valamivel, ami egész izgalmasra is sikeredhetett volna, engem legalábbis az emberrablásos rész nagyon megfogott, azt hiszem, éppen a váratlansága miatt (mert alapvetően kinek jutna eszébe, hogy egy nagyszabású ünnepséget ilyenformán tegyen tönkre?). Bár, azt azért hozzáteszem, hogy az írásnak nem erőssége a rejtély felépítése, ugyanis már kilométerekről lehetett sejteni, hogy valami történni fog.
Azt már a fülszövegből is tudhatjátok, hogy több, korábban megszeretett szereplőnket is elrabolják sajnos, s a cselekmény lényegében arról szól, hogy a kedvenc párosunk (Clarke és Bellamy) nyomoznak az eset után, és minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a társaik nyomára bukkanjanak. DE!
Összességében, ebben a sztoriban akadnak logikai problémák is bőven... Mintha az írónő nem dolgozta volna ki az ötletét, akkora, a bécsi kaput megszégyenítő fekete lyukakat is hagyott itt nekünk, hogy én csak néztem. Eddig nem ezt szoktam meg Kass Morgantől (jó, nem tartom a legeredetibb írónak sem, tény). A stílusa még mindig el tudja vinni azért ezt a történetet a hátán, de azt nem merném kijelenteni, hogy muszáj lenne elolvasni. Még azt se tudom nektek mondani, hogy túl sok újdonság történne, szerintem minden egyes lépést tisztán lehetett látni, nem voltak meglepetések, vagy igazán felemelő pillanatok.
Eddig csak filmek kapcsán hallottam azt a kifejezést, hogy plot divice, de esküszöm, itt most szó szerint erről volt szó. Egyes dolgok csak azért voltak odabiggyesztve, hogy segítsenek Clarkéknak. Mindezt annyira látványosan, hogy szinte leesett a lapokról.
A lezárásra hellyel-közzel sikerült összeszednie magát, de addigra már annyira összenőtt a szemöldököm a sok ráncolástól, hogy hiába mondom jónak, a sztori közepe nekem szabályosan lerontotta az élményt.
Kedvenc karakter(ek): Clarke
Gyűlölt karakter(ek): szóra sem érdemes
Pont: 10/5
Alapok:
Nyelv: magyar
Fordította: Őri Péter
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 288
Sorozat: The 100 (#4)
Résztvevő blogok listája:
12.31 Kelly és Lupi olvas
01.02 Nem félünk a könyvektől
01.04 Sorok között
01.06 CBooks
01.08 Deszy könyvajánlója
Nyereményjáték:
Játékunk azoknak szól, akik olvasták az előző részeket és ismerik a könyves karaktereket! A feladat annyi, hogy egyetlen mondat alapján ismerjétek fel a keresett személyt, és írjátok be a nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.
A mai személy: Ő volt, aki mindenáron ki akarta végeztetni Bellamy-t.
a Rafflecopter giveaway
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése