A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rendőrség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rendőrség. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 23., hétfő

Blogturné #43 - J. Kenner: Őrült vágy

Miért: Tetszett az első rész.

Tartalom: Úgy nőttem fel, hogy hittem abban, hogy létezik jó és rossz, helyes és helytelen, fekete és fehér. Több eszem volt, minthogy megbízzak az emberekben. Aztán megismertem Tyler Sharpot. A merész, elbűvölő és veszélyesen szexi Tyler Sharp mindig megszerzi, amit akar. De mosolya elbűvölő lehet, ügyei komorak, ambíciói könyörtelenek. Azt gondoltam, én vagyok az egyetlen olyan nő, aki elég erős, hogy ellenálljon neki, de az egymás iránti vágyunk túlságosan sürgető volt ahhoz, hogy letagadjuk. Egy tekintet kellett, és máris bajban voltam. Egy érintés és lépre csalt. Egy éjszaka, és az övé lettem. És most, hogy beleszerettem, nincs visszaút. (Athaeneum)

Vélemény: Az első rész, bár nem mondanám zseniális alkotásnak, tartogatott számomra néhány olyan meglepetést, ami miatt szívesen emlékszem vissza rá. Most azonban félő, hogy a folytatás kapcsán már nem mondhatom majd el ugyanezt. Félreértés ne essék, nem volt rossz, de valahogy nem tudta elérni nálam azt az átütő sikert, amit az elődje. Ez pedig véleményem szerint annak tudható be, hogy hiába a jó stílus, vagy az érdekes történetfelvetés, ha az írónő minden üresen tátongó oldalt szexszel töm be, akkor óhatatlanul is fennáll annak a veszélye, hogy az olvasó egészen egyszerűen belecsömörlik, és velem pontosan ez történt. 
Hiába tud Kenner jól erotikus jeleneteket írni, szerintem most nagyon nagyon elvetette a sulykot. Többször is olyan érzésem támadt olvasás közben, hogy az egész könyv egyetlen hosszúra nyújtott szexjelenetből áll, amit úgy negyven oldalanként megtör tízoldalnyi történet, ami érdekes, meg jó, csak elveszik a semmitmondó, testiségen alapuló jelenetek sűrűjében. És ezen sok esetében a karakterek sem segítenek.
Sloane, a női főszereplőnk, jóllehet rendőrként tengeti mindennapjait, de mint Rachel Gibson könyvében, itt is az a helyzet, hogy ennek nem sok bizonyítékát látjuk. Az ember azt várná, hogy ha valaki ilyen közegből érkezik, ráadásul, még ha a saját szakállára is, de éppen valamilyen nyomozást folytat, akkor egy szexi pasi édeskevés ahhoz, hogy ezt gyakorlatilag öt perc alatt elfelejtesse vele.Tudom, hogy az erotikus könyvek lényege, hogy nem sok mindent tudunk meg a főszereplőnkről, de szerintem ha valaki emberkeserkedelemmel, meg hasonlókkal óhajt foglalkozni - ha emlékeztek, a Kínzó vágyban műkincs kereskedelemről volt szó -, akkor az én meglátásom szerint, sokkal nagyobb szükség lenne karakterépítésre. Éppen ezért, valahogy nem tud azonosulni vele az ember. Nem világmegváltást, és extrém katartikus élményt vártam volna tőle, csak annyit, hogy pici plusz legyen benne, ami miatt szívesen emlékszem vissza rá, mondván, ez nagyon jó volt benne... Ám sajnos ez az élmény most elmaradt.
Tyler pedig... Hát nem is tudom. Összességében nem volt annyira rossz, de kiemelkedően jó sem. Minden, amit a felnőtt irodalom kapcsán elvárhatunk tőle, adott: egy bitang jó pasi, akinek pénze is van, ráadásul érdekes szexuális szokásai vannak... Igen, ha esetleg nektek is Christian Grey ugrana be róla, mint nekem, akkor talán nem kapiskálunk olyan rossz helyen. Mondhatnánk úgy is, hogy manapság erotikus irodalomban szinte csak ilyen férfi főszereplőkkel találkozunk, aminek megvan az a hátránya, hogy egyre kevésbé kelti fel a figyelmünket, inkább csak megvonjuk a vállunkat, hogy oké, ő ezt szereti, és akkor mi van? Nem lep meg, nem mutat újat, és ettől számomra igencsak egyhangúvá vált. 
Ha úgy kezdesz bele, hogy nincsenek komoly elvárásaid a történettel szemben, csak egy könnyed, erotikus könyvet szeretnél olvasni, ott a helye a polcodon, bár nem tartom annak a tipikus többször olvasós fajtának, az garantált, hogy bármelyik könyvtárban jól mutat.  Emellett, ne felejtsük el azt sem, hogy idővel érkezik majd a harmadik rész is, ami az Izzó vágy címet viseli majd. Még van remény, hogy Cole története mutat majd nekünk valami olyat, ami a második kötetből sajnos kimaradt. Mindig van egy utolsó esély, ez a mi szerencsénk. Én pedig nagyon bízom benne, hogy ott nem a szexen lesz a hangsúly.
Kedvenc karakter(ek): -
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 6/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Szilágyiné Márton Andrea
Kiadta: Athaeneum Kiadó
Év: 2015
Oldalszám:352
Sorozat: Wanted (#2)



Résztvevő blogok listája:

02.19. - Angelika blogja
02.21. - Insane Life
02.23. - CBooks
02.25. - Kristina blogja

Nyereményjáték: 
A főhősnő egy eltűnt lányt keres a könyv folyamán, ezért a ti feladatotok is hasonló lesz.
Minden állomáson egy híres kép lesz látható és ezeken a képeken egy könyvből készült film szereplője bújik el. Nektek az lesz a feladatotok, hogy kitaláljátok melyik filmből/könyvből bújt el. (A film és a sorozatcímet is elfogadom.)
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. Ha a nyertes a kiértesítést követően 72 órán belül nem válaszol, automatikusan új nyertest sorsolunk!)

2014. április 19., szombat

Blogturné #2 - Niall Leonard: Zúzógép

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: A nap, amikor Finn Maguire felfedezi az apja holttestét, addigi sivár élete a feje tetejére áll. A gyilkosság első számú gyanúsítottjaként Finnnek versenyt kell futnia az idővel, hogy tisztázza magát és kiderítse, ki gyűlölte az apját annyira, hogy megölje. Miközben felforgatja a brutális és mocskos londoni alvilágot a keresett válaszokért, Finnek egyre több sötét családi titokkal és veszéllyel kell szembenéznie. Meg kell tanulnia, hogy azoktól az emberektől számíthat a legnagyobb pofonokra, akikben leginkább megbízott… (Maxim)

A Maxim Könyvkiadó igazi meglepetést jelentet meg a Könyvfesztiválra!  A Zúzógép  egy izgalmas nyomozásba kalauzol, ahol a főhősnek a saját becsületét kell igazolnia. Végre egy történet, amit a srácok imádni fognak!  Sok érdekességet megtudhatsz a könyvről, ha követed a turné állomásait, valamint 3 példányt kisorsolunk a kiadó jóvoltából.
 
Vélemény: Noha ilyen még nem fordult elő, kivételesen nem a kritikával szeretném kezdeni, hanem inkább az íróról szólnék néhány szót. Niall Leonard 1977-ben született, egyetemi tanulmányait a Yorki egyetemen végezte - angol irodalomból diplomázott le-, majd a filmiparban helyezkedett el, igaz, nem mint színész, hanem script író. Innen pedig egyenes út vezetett ahhoz, hogy 2011-ben megjelentesse a Zúzógép című könyvét. Talán nem sokan tudják, de Leonard nem mást vett feleségül, mint E. L. Jamest, a A szürke ötven árnyalata-trilógia szülőanyját. Be kell vallanom, amikor ezt megtudtam, egy kissé elbizonytalanodtam, mivel nem mondhatnám, hogy túl jó véleménnyel vagyok Jamesről és az "alkotásáról", de ezt majd egyszer remélhetőleg lesz időm bővebben is kifejteni. Most legyen elég annyi, hogy eleinte azt hittem, nehéz lesz elvonatkoztatnom ettől a ténytől, és ez nagyban visszaveti majd az olvasás élményt, ám szerencsére tévedtem.
Jóllehet, amikor elkezdtem olvasni ezt a könyvet, az első pillanatokban azt hittem, meg fogom bánni, hogy elvállaltam a recenziót - a turnéról nem is beszélve -. A stílusa ugyanis nagyon egyszerű, már-már alpári jellegű, de aztán, néhány oldallal később rájöttem, hogy ha az ember megszokja ezt a szlenges stílust - és hajlandó betudni a főszereplő hátterének -, és elkezd a történetre figyelni, onnantól kezdve már nincs gond. Képes magával ragadni az embert.
Finn és az apja nem nevezhetőek sikeres embereknek. A fiú egy gyorsétteremben robotol, és nem nevezhető kimondottan műveltnek sem - ami megmagyarázza ezt a hevenyészett stílust - míg az apja forgatókönyveket ír, amiket azonban sohasem fejez be, így aztán alig van valamijük. Nekem éppen emiatt vált hitelessé a hátterük, mert nem arról van szó, mint a legtöbb YA-ban, hogy a főhős egy jó, középosztálybeli családból származik, és megvan mindene, amire csak szüksége lehet. Ráadásul Fnn maga sem tökéletes: diszlexiával küzd, ami sokszor igencsak megnehezíti a dolgát, ám ő ennek ellenére sem adja fel, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy kiderítse, kinek a lelkén szárad az apja halála. Ugyanakkor, számomra pont az esendősége tette igen szerethető karakterré. Bebizonyítja, hogy nem kell ahhoz tökéletesnek lennie az embernek, hogy a lehető legrázósabb helyzetekben is feltalálja magát.
A cselekmény meglepően izgalmas, bár néhol kimondottan lassú, ami könnyen magyarázható Finn diszlexiájával is, ami sok esetben visszaveti a megoldás felderítésében, ám ő ennek ellenére nem hátrál meg, hanem kitartóan megy előre, és próbálkozik. Nem mondom, azért találkoztam olyan jelenetekkel, amiknél úgy éreztem, hogy na ez így talán nem éppen a legreálisabb, mégis, továbbhaladva már el is feledkeztem erről, és csak az újabb és újabb szálakra tudtam koncentrálni. Rengeteg különböző történet bontakozik ki a szemünk előtt, amik néha a lehető leglehetetlenebb és legfurcsább pontokon kapcsolódnak össze, mégis, én ezt imádtam benne.
Akad itt még egy romantikus szál is... Bár, ha jobban belegondolok, nem is ezt a szót használnám inkább. Mondjuk úgy, hogy egy szenvedélyes viszony, ami azonban - szintén a legtöbb YA-regénnyel kapcsolatban -, nem csap át egy sírig tartó szerelembe Finn és Zoe között. Kétségtelenül intenzív, de azért látszik, hogy nem ez dominál a könyvben. Az olvasó szívesebben figyel a nyomozásra, mint arra, hogy a két fiatal mit művel egymással.
További pozitívum, hogy igazából egyik karakter sem az, akinek első blikkre látszik - nagyon kevés kivételtől eltekintve -. Majdnem mindenkinek van valami takargatnivalója, ami, ha kiderül, remek csámcsogni valót nyújt, hiszen megmagyarázza, ki és miért olyan, amilyen, és néha olyan összefüggésekre derülhet fény, amelyekre a legkevésbé sem számít az ember.
Nem meglepő módon, ebből a sorozatból is egy könyvtrilógia készült, ami, a fülszövegeket elnézve, mindig más és más bűnesettel foglalkozik majd, bár, én azon se lennék túlságosan meglepve, ha ezek egy ponton valami gigászi egésszé állnának össze, ahol pontosan ismerni kell minden apró részletet ahhoz, hogy az olvasó megérthesse a teljes történetet. Mindenesetre, én kíváncsian várom a folytatást, a kiadásért pedig még egyszer köszönet a Maxim kiadónak!

Kedvenc karakter(ek): Finn, Zoe
Gyűlölt karakter(ek): Finn anyja
Pont: 10/10

Alapok: 

Nyelv: magyar
Fordította: ?
Kiadta: Maxim Kiadó
Év:  2014
Oldalszám: 280
Sorozat: Crusher (#1)


Résztvevő blogok listája: 

04.11. - Dreamworld
04.13. - Nem harap a...
04.15. - Könyvszeretet
04.17. - Bibliotheca Fummie
04.19. - CBooks
04.21. - Napi falat
04.23. - Kelly & Lupi olvas

Előrendelés

Nyereményjáték:

Nincs más dolgod, mint összegyűjteni a turné állomásairól a kiemelt betűket és összerakni belőlük  főszereplőnk, Finn munkahelyének nevét. Csak magyarországi postacímmel rendelkezők vehetnek részt a játékban. Sok szerencsét!!