Blogturné - Penelope Ward: A legkedvesebb szomszéd

Miért: Penelope Ward. 

Tartalom: Tényleg ​lehet barátság férfi és nő között?

A váratlan szakításom után arra vágytam a legkevésbé, hogy az új szomszédom az exemre, Elecre hasonlítson – pláne, hogy még nála is szexibb legyen. Viszont a modora és a viselkedése már egyáltalán nem volt olyan megnyerő, mint a megjelenése. El is neveztem magamban Mérges Művésznek. A két kutyája ugatásától pedig képtelen voltam aludni. Így nem is bántam, hogy látványosan kerül, mint aki tudni sem akar a létezésemről.

Aztán egy este kiderült, hogy Damien mindent tud rólam. A hálószobám falán lévő lyukon keresztül ugyanis fültanúja volt a terapeutámmal folytatott összes telefonbeszélgetésnek, így az én sármos festő szomszédom jól ismerte a legféltettebb titkaimat. És bár nagyon próbált távol tartani magától, tudtam, hogy ugyanúgy érez irántam, hiszen a szívdobogása nem csal.

Azt hittem, Elec már összetörte a szívemet, pedig nagyon is egyben volt, és még hevesebben kalapált Damienért. Csak reménykedhettem, hogy nem ő fogja végleg megsemmisíteni. (Könyvmolyképző)

Vélemény: Noha a könyvet elvileg önálló regényként is lehet olvasni, én ajánlom, hogy aki még nem tette meg, ezelőtt kerítsen sort a Legdrágább mostohabátyám kötetre, mert a kettő valójában tökéletesen összeillik. Bár az ember sajnálja Chelseat a történtekért (én már az előző részben is így voltam vele, bármennyire is imádtam Greta és Elec párosát), nem igazán tudja elítélni az exét. Sajnos, ami velük történt, az bármelyik másik párral is megtörténhetett volna. Plusz, hálát adhatunk az égnek, amiért Ward megalkotta Damien karakterét Chels számára. 

Már párszor írtam a férfi-nő barátság témaköréről, több könyv kapcsán is, így most nem ismételném magam, csak annyit mondok, hogy szerintem itt a barátság csak rövid ideig működött... Nagyjából öt percig, amíg a férfi segít szegény, összetört szívű leányzónak létrehozni egy randioldalon használható profilt. 

Innentől kezdve szinte kézzel fogható a kettejük közötti folyamatos feszültség. Nem véletlen, hogy ez különböző pontokon egyszerűen kirobban. Az viszont elvitathatatlan, hogy tényleg próbált Chelsea barátja lenni, más kérdés, hogy szinte leugrik a lapokról, hogy mennyire nem tud magán uralkodni a szőkeség közelében.  

Damien, próbálkozhat bármilyen távolságtartóan viselkedni, és barátként kezelni a szomszédját, egyszerűen képtelen rá. Hasonlóan erős kémia volt köztük, mint Elec-ék között, annyi különbséggel, hogy etéren köztük nincs igazából akadály... De azért a hősünk, biztos, ami biztos alapon, kreál egyet. Mert miét ne? 

Viszont, volt egy dolog, ami kapcsán picikét berágtam Chelsea-re. Damien-nek, mint minden pasinak, szintén van egy exe, akivel félig-meddig még tartja a kapcsolatot a közös kutyáik miatt. Ő Jenna, aki egy elképesztően unszimpatikus nő, én ezt elismerem, az viszont picit zavart, hogy még mielőtt kinyitotta volna a száját, Chels már leszólta magában, amiért a nő nem egy bombázó. Mintha a szomszédjának muszáj lenne csak külső alapján csajt választani... Most komolyan? 

Az egész történet nagyon aranyos. Szerettem a pattogós dialógusokat kettejük között, de ugyanez elmondható volt akkor is, amikor megismerhettük Damien öccsét, Tylert, aki egyszerűen cuki. Nem tudom, neki kanyarít-e valamilyen történetet az írónő, de nagyon szeretném, mert pillanatok alatt megkedveltem a kissé kaján fiatalembert. Oké,van benne minimális dráma, ezt nem vitatom el tőle, de ezt leszámítva, inkább mondanám jópofának és viccesnek, néhány egészen forró, és néhol zavarbaejtő jelenettel körítve. Én csak ajánlani tudom, mert maximálisan odatehető a Stepbrother Dearest mellé. 

Kedvenc karakter(ek): Damien, Chelsea, Tyler
Gyűlölt karakter(ek): Jenna
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Kereki Noémi Valentina
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 352
Sorozat: -

Résztvevő blogok listája:

12.01 Kelly és Lupi olvas
12.03 CBooks
12.05 Dreamworld extra
12.07 Deszy könyvajánlója
12.09 Sorok között
12.11 Kristina blogja
12.13 Sorok között extra

Nyereményjáték:

A regény fontos mellékszereplői a kutyusok, ezért a játékunkban is szerepet kapnak. Ismerjétek fel a kutyamániás sztárokat, és írjátok be a nevüket a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

J. Lynn: Frigid

Miért: Tényleg kezdek Armentrout-függővé válni.

Tartalom: Sydey évek óta szerelmes a legjobb barátjába, Kylerbe, aki azonban arról híres, hogy több lánnyal feküdt már le, mint ahánnyal nem... Igazi szoknyapecér, aki egyedül csak a Sydet óvja, mint egy nagytestvér. Csakhogy, a lány már többet akar tőle, még akkor is, ha úgy érzi, semmi esélye sem lehet egy ilyen srácnál. A téli szünet azonban olyan véletlenek sorozatával indul, ami örökre felkavarja a kettejük közötti állóvizet.

Vélemény: A regény témája, azt hiszem, örök érvényűnek is mondható. Hiszen mindenkiben megfogalmazódott már a kérdés - legalább egyszer, de az is lehet, hogy kétszer, vagy netalántán még többször -, hogy vajon férfi és nő között van-e barátság. A többség biztosan rávágja, hogy igen, van, de aztán, ha a lelke mélyére néz az ember, biztosan talál legalább egy olyan példát, ami az elmélet ellenkezőjét támasztja alá. Vajon miért van ez így? Mi lehet az oka annak, hogy a legtöbb esetben a férfi és nő közötti barátság egyszerűen nem működik.  Én eddig azt a magyarázatot hallottam - s jórészt azt is tapasztaltam -, hogy amiatt, mert az egyik fél előbb-utóbb többet akar a másiktól. Hogy melyikük, az nem számít, de tény, hogy az ilyesmi eléggé megvisel egy barátságot... Főleg akkor, ha a két fél nem elég érett ahhoz, hogy ezt értelmes emberek módjára megbeszéljék. 

Most viszont itt az ideje, hogy áttérjek magára a könyvre. Azt kell mondanom, hogy Armentrout hozza a tőle megszokott könnyed, jól érthető, és humoros stílust - amivel az is együtt jár, hogy néha az éjszaka közepén is felnevetsz, ha egy olyan részbe futsz bele -. Nagyon jól visszaadta a téli hangulatot, pedig az ősz elején olvastam, s mégis. Néha kedvem lett volna kinézni az ablakon, hogy nem-e esik a hó... Tudom, hogy ennek nem sok értelme van, de higgyétek el, így volt. 

Ez a könyv is két szemszögből íródott, s ugyanazt az elvet követi, mint az Origin esetében... Igaz, míg annál a regénynél valamivel kiegyenlítettebbnek éreztem azt, hogy mennyi jelenet van Daemon, és mennyi Katy szemszögéből, itt egyértelműen Sydney dominál ezen a téren, bár elég sokat kapunk Kylerből is. 

Szóval Sydney és Kyler. Mit is mondhatnék róluk? A kapcsolatuk nemes egyszerűséggel aranyos, legalábbis a regény elején mindenféleképpen. Igaz, már ott is kitűnik, hogy bár elvileg csak barátság van köztük, a viszonyuk sokkal bensőségesebb, mint azt elsőre gondolná az ember. Amikor pedig éppen nem aranyos, akkor elképesztően szenvedélyes. Akadt néhány olyan jelenet, aminél átvillant az agyamon, hogy "Hm, igen, ezt én is el tudnám viselni". Bár, töredelmesen bevallom, hogy voltak pillanatok, amikor Kylert meg tudtam volna verni, annyira idióta volt. Sydneyt pedig kedvem lett volna addig rázni, amíg elő nem kerül a józan esze.  Viszont, ettől függetlenül a két karakter jól kiegészíti egymást, és nem csak az ágyban, hanem az életben is. Tipikus példái annak, amikor két ember már annyira összecsiszolódott - ne felejtsük el, hogy majdnem húsz évük volt rá -, hogy már ők maguk sem tudják pontosan, hol húzódik a határ a barátságuk és a szerelem között.    

Őszinte leszek, számomra még most sem egyértelmű, miért éppen Frigid lett a könyv címe. Igaz, hogy Sydney, egy korábbi csalódás miatt ezzel a jelzővel illeti magát, de én nem igazán érzem indokoltnak, hiszen folyamatosan azt bizonyítja, hogy valójában egyáltalán nem az... Csupán valaki, aki egy akkora csalódás után fél újrakezdeni - értem ezalatt a randizást s társait -, és  ezért inkább fogja magát, bezárkózik a kényelmes csigaházába, vagy éppen a könyvek világába menekül. Valamint abba a tévhitbe ringatta magát, hogy neki az is elég, ha Kyler közelében lehet, mint a legjobb barátja, még akkor is, ha valójában sokkal, de sokkal többet szeretne tőle. 

Engem lepett meg a legjobban, hogy kivételesen mennyire nem zavart, hogy Armentrout a regény igen jelentős részében csak ezt a két karaktert mozgatta. Sydney szerencsétlenkedése, valamint Kyler kedvessége - és felsőteste - teljesen elvonta a figyelmemet arról, hogy a többiek alig-alig szerepelnek. Mondjuk, nézzünk szembe a tényekkel: hány lány panaszkodna, ha arra kárhoztatnák, hogy egy hetet Kyler Qhuinnel összezárva kell eltöltenie? Szerintem nem sokan.

Aki egy kellemes kikapcsolódásra vágyik, ami kikapcsolja az agyát egy hosszú és fárasztó nap után, annak bátran ajánlom ezt a könyvet. Bár, azt hiszem, ezt szenteste illene olvasni, egy bögre tea, vagy forrócsoki kíséretében. Ki tudja, talán akkor újraolvasom majd. Miért ne? 

Kedvenc karakter(ek): Kyler, Sydney

Gyűlölt karakter(ek): Zach, Mindy

Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: angol

Kiadta: Spencer Hill Contemporary

Év: 2013

Oldalszám:

Sorozat: Frigid (#1)