Miért: Abbi Glines.
Tartalom: Preston Drake vonzó és megnyerő, ráadásul egy igazi rosszfiú. Nem okoz neki gondot, hogy bármelyik nőt az ujjai köré csavarja, és ezt ki is használja. Tipikusan olyan srác, akitől egy okos lány távol tartja magát. De valóban ez az igazi énje? Amanda Hardy szíve már egy jó ideje vadul dobog a bátyja haverjáért, Prestonért. De a lány azt kívánja, bárcsak ne remegnének meg a térdei minden egyes alkalommal, amikor meglátja a fiút. Gyűlöli, hogy a szíve őrült iramban kezd verni, valahányszor Preston megereszt felé egy mosolyt. Nem tud ellenállni neki. Az ismerősök aggódva figyelik az eseményeket. Senki sem akarja, hogy együtt legyenek. Sem Amanda bátyja, Marcus, akinek a házassága lassan menthetetlenné válik, sem Preston haverjai. Túl sokat tudnak a srác sötét oldaláról. Még maga Preston is tudja, hogy nem elég jó a lánynak. Mindennek ellenére Amanda mégis úgy érzi, több van amögött, amit Preston mutat a világnak, és elhatározza, felfedi, milyen titkok rejtőznek a csábító, kék szemekben - titkok, amelyek megmagyarázhatnák a tetteit. Titkok, amelyeket Amanda talán nem lesz képes megbocsátani. A veszélyes vonzalom nem múlik el, és ezt sem Preston, sem Amanda nem tagadhatja le. (Maxim)
Vélemény: Meg merem kockáztatni, hogy akármennyire is a guilty pleasure kategóriába esik nálam Abbi Glines, és főleg a Sea Breeze-sorozat, azt kell mondjam, hogy megtaláltam a sorozat leggyengébb kötetét, legalábbis számomra.
Prestonra nem nagyon emlékszem a korábbi részekből, ha jól tévedek, akkor legfeljebb említés szintjén szerepelt eddig, most pedig, megkapta a főszerepet, az én... Hát, mondanám, hogy örömömre, de sajnos nem így van. Noha az írónő megpróbált felhúzni némi homályt aköré, hogy vajon egy, a húszas évei elején járó srácnak vajon miből telik arra, hogy külön lakásban éljen, és támogassa a testvéreit, akiket az alkoholista anyja nemes egyszerűséggel képtelen eltartani, én a legelső pillanatban levágtam, hogy miről van szó. És ez az, ami számomra Prestont igencsak ellenszenvessé tette, ugyanis tipikusan az a karakter, akit én nem tudok pozitív személységként elkönyvelni azalapján, hogy mennyire le tud alacsonyodni egy olyan szintre, ami szerintem inkább szánalmas, mintsem elismerésre méltó. Értem én, hogy a családjának szüksége van a pénzre, de az út, amit választ, egyáltalán nem helyes, ráadásul, az ebből adódó konfliktust Glines nem bontja ki, hanem szinte a napvilágra kerülés pillanatában, már meg is oldja. Mintha nem merte volna bevállalni, hogy valamivel drámaibbá tegye a könyvét. Ettől függetlenül, Marcus tesói nagyon cukik, őket imádtam, és persze nagyon sajnáltam is őket. Nincsenek egyszerű helyzetben, és az is igaz, hogy a bátyus anyagi támogatása nélkül aztán semmi, de semmi esélyük nem lenne egy normális életre.
Amanda sokkal-sokkal szerethetőbb, igaz, a regény legelején őt sem tudtam hova tenni. Az oké, hogy Marcus húga, de vajon mi vesz rá egy lányt arra, hogy kínjában akkor adja a szüzességét egy pasinak, amikor az konkrétan annyira taccsrészeg, hogy azt se tudja, hol van? Régóta szerelmes Preston-ba, ez stimmel, de akkor is meglepett, hogy szegény ennyire nem tudott magával mit kezdeni. Az pedig, ahogy ezt később kezelték... hát, nem is tudom.
A kettejük közötti kapcsolat kicsit klisés, ha valaki találkozott már a húg és a bátyja legjobb barátja között kialakult románccal, ezen sem fog különösebben meglepődni, mivel Glines ugyanazokat a köröket futja le, mint bármelyik másik írónő. Ettől még nem lesz rossz, mindössze nem ad újat az olvasónak.
A romantika olyan szempontból volt nekem érthetetlen, hogy gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra, Preston kattan egyet, és rájön, hogy odáig van Marcus kishúgáért... Hát... Ennél én izgalmasabb változást is el tudtam volna képzelni, ami nem ennyire hirtelen ment végbe.
Amanda sokkal-sokkal szerethetőbb, igaz, a regény legelején őt sem tudtam hova tenni. Az oké, hogy Marcus húga, de vajon mi vesz rá egy lányt arra, hogy kínjában akkor adja a szüzességét egy pasinak, amikor az konkrétan annyira taccsrészeg, hogy azt se tudja, hol van? Régóta szerelmes Preston-ba, ez stimmel, de akkor is meglepett, hogy szegény ennyire nem tudott magával mit kezdeni. Az pedig, ahogy ezt később kezelték... hát, nem is tudom.
A kettejük közötti kapcsolat kicsit klisés, ha valaki találkozott már a húg és a bátyja legjobb barátja között kialakult románccal, ezen sem fog különösebben meglepődni, mivel Glines ugyanazokat a köröket futja le, mint bármelyik másik írónő. Ettől még nem lesz rossz, mindössze nem ad újat az olvasónak.
A romantika olyan szempontból volt nekem érthetetlen, hogy gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra, Preston kattan egyet, és rájön, hogy odáig van Marcus kishúgáért... Hát... Ennél én izgalmasabb változást is el tudtam volna képzelni, ami nem ennyire hirtelen ment végbe.
Kedvenc karakter(ek): Marcus, Amanda, Willow
Gyűlölt karakter(ek): Preston
Pont: 10/7
Alapok:
Nyelv. magyar
Fordította: Sárossy-Beck Anita
Kiadta: Maxim Kiadó
Év: 2017
Oldalszám: 350
Sorozat: Sea Breeze (#4)
Résztvevő blogok listája:
04.20. - Angelika blogja
04.21. - Kelly & Lupi olvas
04.22. - CBooks
04.23. - Dreamworld
04.24. - Könyvvilág
04.25. - Deszy könyvajánlójaNyereményjáték:
Abbi Glines meglehetősen termékeny szerző, számos édesen romantikus sorozattal kényeztette már olvasói lelkét. De vajon sikerül-e ráismernetek egy-egy szériára a blogturné hat állomásán közreadott nyomok alapján? A főszereplő srácok nevei alapján a sorozatok elnevezéseit várjuk a válaszokban.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A mai főszereplőnk: Rush Finlay
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése