2016. augusztus 19., péntek

Ismerj meg minket blogturné

A Blogturné Klub fennállása harmadik évéhez érkezve ismételten különleges turnéval jelentkezünk.
Számos változáson estünk át a kezdetek óta, új tagokkal bővültünk, szélesítettünk repertoárunkat, úgyhogy úgy gondoltuk - meghallgatva kéréseiteket is -, elérkezett az ideje egy olyan turnénak, melyben nem a könyvek, hanem bloggereink, az ő élményeik és olvasmányaik kapnak főszerepet.
Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, kik rejtőznek a blogok mögött, netán szeretnétek bekukkantani a kulisszák mögé, és megismerni pikáns-belsős élményeinket!
És ahogy azt már megszokhattátok, ezúttal sem hagyunk nyeremény nélkül Titeket, kedves olvasók!
Hetente két blogger mutatkozik be. A teljes menetrendet a bejegyzés alján találjátok. Extraként egymásnak is (minden állomás a soron következőnek) teszünk fel kérdéseket.

Ki van a blogger neved mögött? - Mesélj néhány szóban magadról.

Néha én magam sem tudom. :) De a viccet félretéve: talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy én vagyok az egyik legfiatalabb a tagok között a magam 25 évével. Egyébként egyetemista vagyok, történelmet tanulok - amit már nagyon kezdek unni, de ez részletkérdés -, mellette jelen pillanatban az Erste Banknál dolgozom diákként, és elsősorban irattárral foglalkozom. 

Eddig az idei könyvek közül melyik a kedvenced?

Több is van, de a legemlékezetesebbek Louise O'Neil: Örökké a tiéd és Sophie Jackson: Egy font hús. Mindkét könyvet nagyon-nagyon szerettem, előbbit azért, mert képes volt megdöbbenteni, sőt, elborzasztani, míg az utóbbi a történetével egyszerűen csak elvarázsolt. Hiába kissé klisés, mégis van benne valami apróság, ami miatt a mai napi szívesen gondolok vissza rá.

Mi a legjobb a turnézásban?

Nem tudnék belőle egy konkrét dolgot kiemelni, ami a legjobb lenne benne, én leginkább magát a folyamatot élvezem - kivéve akkor, amikor őrült tempóval ömlenek a könyvek, és nehéz lépést tartani az esetleges változásokkal -. Persze, biztosan vannak, akik szerint a recenzió a legjobb benne - qannak idején több megjegyzést is kaptunk ezzel kapcsolatban, ha jól emlékszem -, de az igazat megvallva, én nem így gondolok ezekre a könyvekre, hanem munkaeszközként. Nem számít, milyen formátumban jut el hozzám, az a lényeg, hogy haladhassak vele, hiszen nem szeretnék megakasztani egy turnét sem.

Nem unjátok meg a határidőre való olvasást?

Igazság szerint egyáltalán nem. Lehet, furcsán hangzik, de engem összeszedettebbé tett, hogy elkezdhettem a BTK-t, hiszen éppen a határidőre olvasás miatt át kell gondolnom, mire mennyi időt tudok szánni, és egy idő után ez kihatott a magánéletemre is. Jobban tudom beosztani az időmet, mint korábban, és sokkal előrelátóbban vagyok képes tervezni, mint teszem azt, két évvel ezelőtt. Erre pedig enélkül aligha szántam volna rá magam.

Melyik a kedvenc (btk-s) mémed? Mutasd meg, és mondj róla néhány szót!
Ebből a mémből szoktam erőt meríteni, amikor komoly megjelenési időszakokra számíthatunk - ilyen a Könyvfeszt-Könyvhét, vagy éppen a karácsonyt megelőző hetek -, amikor az ember valósággal darálja a könyveket, hogy mindennel elkészülhessen időben. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy ha Katniss kibírt két Viadalt, én is elbírok a könyvekkel :) Ha meg nem... én leszek az első, aki könyv általi halál áldozata lesz. :D 

Volt olyan könyv, amit csak azért olvastál el, mert a többiek rávettek, vagy kellettél a létszámhoz, és végül annyira imádtad, hogy ha tehetnéd, újraolvasnád?
Tiffany Reisz: Eredendő bűnösök sorozata. Angelika győzött meg róla, hogy nekem alighanem tetszene az első rész, adjak neki egy esélyt, és csatlakozzak a turnéhoz - ami azt hiszem, már a negyedik kötettel volt -. A meggyőzése olyan jól sikerült, hogy lényegében három nap alatt kivégeztem mindhárom könyvet, és azóta is odáig vagyok Soren és Nora történetéért, minden abszurditásával együtt.

Ha tehetnéd, melyik turnés regényhős bőrébe bújnál 24 órára, és mit csinálnál?

Fern Taylor - Amy Harmon: Arctalan szerelem, hamarosan lesz vele turné -, és kipróbálnám, milyen úgy kommunikálni valakivel, hogy egy táblára párszavas kérdéseket írogattok fel egymásnak, és így ismeritek meg egymást. Van ebben valami furcsán érdekes és izgalmas, hogy el kell zarándokolnod valahova azért, hogy elolvass egy háromszavas kérdést, válaszolj rá, majd feltedd a sajátodat, és csak várj... és várj... Majd egy este megint arra sétálj, és kezdődjön a folyamat elölről.

Melyik turnés olvasmányodon sírtál/nevettél a legtöbbet?

Az a baj, hogy amire a sírás igaz lenne, azzal csak később lesz turné, így ezt egyelőre ugorjuk át. Viszont, amin határozottan jól szórakoztam az Cathy Cassidytől a Mályvacukor égbolt. Skye-nak nagyon jó humora van - bármilyen gyermeki is az -, ami képes volt mindig mosolyt csalni az arcomra.




Melyik turnés könyvből készítenél filmet, és kikre osztanád a szerepeket?
Erre a kérdésre sajnos nem tudok válaszolni azon egyszerű okból kifolyólag, hogy ha olvasok egy könyvet, a szereplők általában leginkább az ismerőseimre hasonlítanak a fejemben, éppen ezért nem szoktam dreamcastekben gondolkodni.

Kampányfőnökként melyik volt a számodra legkedvesebb turné?

Sophie Jackson: Egy font hús. Ez volt az első turném kampányfőnökként, és nagyon élveztem, annak ellenére, hogy kimondottan bénának éreztem magam benne, de úgy vagyok vele, majd csak lesz jobb is. Igyekszem minél ügyesebben végezni a dolgomat, remélem, sikerül is.

Melyik volt az a könyv idén, amire nagyon vártál?
Soman Chainani: Itt nincsenek hercegek. Imádtam a Jók és Rosszak iskoláját, és alig vártam, hogy olvashassam a folytatását. Mondanom sem kell, nem bántam meg, az író ismételtem teljesen elvarázsolt azzal, ahogyan egy teljesen új szintre emelte Sophie és Agatha tündérmeséjét. Ki hitte volna, hogy egy toll hajkurászásából igen érdekes, sőt, fordulatos történetet ki lehet hozni, amit alig bírok majd letenni? 

Turnék miatt szoktad a határaidat feszegetni? - Más műfajt olvasni,  amit lehet, hogy más esetben nem olvasnál el?

Volt már rá példa, a Másik ént például a turné miatt olvastam el, holott nem szoktam pszichothrilleket olvasni. Bár nem bántam meg, az igazság az, hogy éppen ez a könyv döbbentett rá, hogy ezt a műfajt bizony nem nekem találták ki. Nem volt rossz a történet, vagy ilyesmi, csak engem egyszerűen untatott az elején, és emiatt, mire eljutottunk a tényleg izgis részekig, addigra úgy éreztem, túl sok idő telt el. A túlságosan lassan, félinformációkból építkező regények talán mégsem nekem valók.

Zakkant kérdése: Ki szerinted a legzakkantabb karakter akiről valaha olvastál?

Nick Gautier (Sherrilyn Kenyon: Chronicles of Nick, Dark-Hunter). Ennek a fiúnak mindig a lehető leglehetetlenebb ötletek jutnak eszébe, és amint teheti, meg is valósítja őket. Nagyon jól szórakozom rajta, valahányszor egy-egy kötetét a kezembe veszem.





Résztvevő blogok listája:

08/01 Dreamworld
08/15 Zakkant olvas
08/19 CBooks
08/22 Bibliotheca Fummie
08/26 Deszy könyvajánlója
08/29 Always Love a Wild Book
09/02 Letehetetlen

Nyereményjáték:

Mostani játékunk során, a turné tematikájához igazodva, kíváncsiak vagyunk, mennyire ismertek minket. Minden blogon találtok egy kérdést, ami turnéinkhoz és magához a Blogturné Klubhoz kapcsolódik, nektek pedig nincs más dolgotok, mint megválaszolni az összeset. Ha ez megvan, esélyetek nyílik megnyerni a bloggereink által felajánlott, mesés nyeremények valamelyikét.
Aggodalomra viszont semmi ok, csak olyan kérdésekkel találkozhattok, melyekre a választ blogjainkon, közös blogunkon, vagy számos elérhetőségeink valamelyikén megtaláljátok. Ráadásul akkor is nyerhettek, ha a tizenkét megfejtésben vannak hibáitok.
Figyelem! Kizárólag Magyarország területén belül postázunk, illetve a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a kiértesítést követően, ellenkező esetben újat sorsolunk.

A mai kérdés: A Blogturné Klubnak mennyi férfi tagja van?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése