A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szépirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szépirodalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 25., szerda

Federico Moccia: A felhől fölött 3 méterrel

Miért: Imádtam a könyvből készült spanyol adaptációt.

Tartalom: "A nap éppen most kel fel, gyönyörű reggel van. Babi iskolába tart, miközben Step még nem tért aludni az előző éjszaka óta. Ez a nap is úgy indul, mint a többi. Legalábbis amíg egymás mellé nem kerülnek a piros lámpánál. Ettől kezdve semmi sem lesz már ugyanaz.”
Babi gazdag szülők gyermeke, kiváló tanuló, igazi „jókislány”, míg Step „nehézfiú”, aki állandóan keresi a veszélyt, folyamatosan harcban áll mindennel és mindenkivel, illegális motorversenyeken vesz részt. Két különböző világhoz tartoznak, mégis egymásba szeretnek. (Ciceró)

Vélemény: Ha valaki látta a Mario Casas és Maria Valverde főszereplésével készült spanyol filmadaptációt, akkor mindenféleképpen adjon esélyt ennek a könyvnek! Senkit se riasszon el a hossza, mert ettől függetlenül igen gyorsan lehet vele haladni.
Azt leszámítva, hogy a főszereplő fiúnak Step a beceneve Hache helyett - vagy azon kívül, hogy egyes elemeket másként hívnak -, valójában nem sok különbség van a kettő között, sőt. Szinte semmi. Éppen ezért, szinte nem is tudom, miről írjak ebben a bejegyzésemben, de azt hiszem, van egy ötletem.
A regény stílusa számomra nagyon érdekes volt, mert rengeteg leírás volt benne, s lássuk be, manapság, ha ifjúsági regényt veszünk a kezünkbe, megszokhattuk, hogy sokkal inkább a cselekményen van a hangsúly, mintsem azon, hogy megismerjük a környezetet, amely az eseményeket keretbe foglalja. Éppen ezért éreztem néha úgy, mintha egy szépirodalmi művet olvasnék, és ki tudja, talán így is van. Számomra a legemlékezetesebb Step és Babi kapcsolatának alakulása volt, ami igencsak lassan bontakozott ki a szemem előtt, ám nem a megszokott módon. Olyan volt, mint egy macska-egér játék, ami apró utalásokból építkezik eleinte, majd, amikor a tetőpontjára ér, kirobban, és eláraszt mindent. Erős kötelék szövődik a két főszereplőnk között, ám nem meglepő módon, ennek is megvan a maga tűrésküszöbe, hiszen, nézzünk szembe a ténnyel, Step nem éppen a kellemes úrifiú tábort erősíti, függetlenül attól, hogy, mint az a regény elején szinte azonnal kiderül, jó anyagi körülmények között él. Mégis, az őt érő hatások kihozzák az agresszív oldalát, ami persze nem egy alkalommal meg is mutatkozik a regény folyamán, ám ez egyáltalán nem tolakodó módon történik, éppen ezért képes megdöbbenést kiváltani az olvasóból, hogy miért úgy reagál le bizonyos eseményeket, ahogyan.
Babi karaktere viszont, meglepő módon, nem sokban hasonlít filmbeli alteregójához, ugyanis egy sokkal nagyszájúbb leányzó köszön vissza a könyv lapjairól, de ez egyáltalán nem zavaró, sőt, éppen ellenkezőleg, szerintem így egy bizonyos szempontból sokkal szerethetőbb. A kettejük közötti szerelem pedig egyáltalán nem cukros, hanem nagyon is átérezhető, és szerethető, egy cseppet sem irritáló.
A szülők sokkal több szerephez jutnak itt, mint a vásznon, s a kapcsolatuk is kicsit más, szerintem a Claudio és Rafaella közötti elhidegült viszony sokkal jobban átérezhető olvasás közben, meglepő módon, az egyik kedvenc szálam, pedig emlékszem, a film nézése közben kifejezetten untattak mind a ketten.
Mégis, meglepő módon, akadnak olyan jelenetek, amelyek jobban működnek a filmvásznon, mint a könyv lapjain. Kiváltképpen igaz ez a történet végére, ami igen furcsán van leírva, az olvasó sokszor nem teljesen érti, miként is jutott el a cselekmény A pontból B pontba.
Mindettől függetlenül, számomra egy emlékezetes kedvencről van szó, amit biztosra veszem, hogy többször is a kezembe fogom venni, mert egyszerűen jó érzés elmerülni Step és Babi különös, ám szerethető világában. Éppen ezért szívesen ajánlom bárkinek.

Kedvenc karakter(ek): Step, Babi
Gyűlölt karakter(ek): Raffaela
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Szabó Anita
Kiadta: Ciceró Könyvstúdió
Év: 2014
Oldalszám: 520
Sorozat: Tre metri sopra il cielo (#1)


2015. február 6., péntek

Blogturné #42 - Scott Spencer: Végtelen szerelem

Miért: Imádtam a belőle készült régi filmet.

Bevezető: Scott Spencer regénye először jelenik meg magyarul az Európa Kiadó gondozásában. A két szerelmes fiatal története már bejárta a világot, 2 film is készült a mindent elsöprő szerelmükről, amik tragédiákkal, elválással, vágyakozással, sóvárgással, bizonytalanságokkal, megszállott és tiltott gondolatokkal, érzelmi hullámvölgyekkel tarkított. Bár Jade és David története a 60-as évek Amerikájában játszódik, de a mai korban élő olvasóknak is rengeteg elgondolkodnivalót ad. 

Kövesd velünk a Blogturnét, ismerd meg David és Jade érzéseit, és a kettőjük utazása végén te is megnyerheted Scott Spencer klasszikussá vált szerelmi történetét, azaz a Végtelen szerelem című könyvet.

Tartalom: Tizenhét éves voltam, szívem legsürgetőbb parancsainak hű követője, amikor letértem a mindennapi élet ösvényéről, s egyetlen pillanat alatt leromboltam mindent, amit szeretek.” Így kezdődik David és Jade, két kamasz mindent felemésztő, érzéki szerelmének tragikus története. A hatvanas évek Amerikájában járunk. Jade szabad szellemű szülei nem bánják, ha lányuk korán kezdi a nemi életet, de amikor a fiatalok olyannyira egymásba feledkeznek, hogy senki és semmi mással nem foglalkoznak, Jade apja kitiltja Davidet a házból. David ekkor kétségbeesésében arról kezd ábrándozni, hogy mekkora szeretettel és hálával fogadják majd vissza, ha megmenti a családot valamilyen szörnyűségtől…
Ami ezután következik, az maga a legsötétebb rémálom, névtelen telefonhívásokkal, őrült levelekkel és szörnyű következményekkel, David számára ugyanis a Jade iránt érzett szerelme immár valóságosabb, mint bármilyen egyéb világ, valóságosabb, mint az idő és mint a halál. (Európa)

Vélemény: Bizonyos szempontból azt is mondhatnám, hogy erre a könyvre egyszerűen nincsenek szavak. Kétségtelenül szépirodalom, ám nem az a fajta, amely sok fiatal számára kellemetlen emlékeket idéz fel iskolás korából, ha csak meghallja ezt a szót. A stílusa csodálatos, a legapróbb dolgokba is képes annyi plusz gondolatot, érzést vegyíteni, hogy az ember akaratlanul is elcsodálkozik rajta. Ugyanakkor, azt elismerem, hogy rendkívül erős hangulat kell hozzá - lehetőleg az érvagdosós fajtából -, igaz, ebből néha igencsak ki tud minket rántani az, amikor az író nem éppen az odaillő szavakkal ír le valamit. Ettől függetlenül egy nagyon nehéz olvasmány, ami, bár rengeteg új érzést ad nekünk, olykor mégis megfekszi a gyomrunkat.
David története, bár néha kétségtelenül elvontnak hathat, valójában nagyon emberi. Spencer a fiú karakterén keresztül mutatja be, hogy egy gyenge jellem, aki mögött nincs meg a családi stabilitás, milyen mániákusan képes ragaszkodni másokhoz, akikről úgy hiszi, ezt képes megadni a számára. Szerintem ő nem csak Jade-be szerelmes - akiről egyébként, bár kétségkívül ő a főszereplőnk gondolatainak abszolút mozgatórugója, nem sok szó esik a könyvben, mivel a hangsúly inkább a végbemenő változáson, mintsem a kiváltó személyen van -, hanem, ha szabad ennyire morbidan fogalmaznom, az egész Butterfield családba. Számomra döbbenetes volt nyomonkövetni, ahogy szabályosan megbomlik David elméje, jóllehet, viszonylag sokáig nem uralkodik el rajta a teljes őrület... Csak néhanapján. A cselekedetei, bár megérthetők - már amelyik - az olvasó szemszögéből olykor túlságosan drasztikusnak tűnhetnek. Ilyen például maga a ház felgyújtása is, amit egy harminc napos eltiltás miatt vitt véghez a srác, hogy most direkt-e, avagy sem, az teljesen mellékes. A karakterét lehet utálni, vagy éppenséggel imádni, de véleményem szerint a legtöbbünkből inkább csak a szánalmat fogja kiváltani.
Számomra a legemlékezetesebb mégis David, és Ann - Jade anyja -kapcsolata. Ő az egyetlen, aki a szerencsétlenséget követően nem zárkózik el maximálisan a fiú elől, bár érzi a helyzet abszurditását, és ezzel olykor igen nehezen tud azonosulni. Alighanem neki köszönhető a Butterfield családot jellemző szabadelvűség, ugyanis, amit ez a nő olykor megenged magának, az sokunkból a pofánk leszakad érzést válthatja ki. Nem azért, mert manapság nem történhetne meg ilyesmi, hanem azért, mert mindez a hatvanas évek Amerikájában zajlik, ami egy igencsak átmeneti korszak az ország történetében.
Tudom, hogy nem sok mindenről számoltam be a könyvvel kapcsolatban, de higgyétek el nekem, ez egy olyan élmény, amit nem lehet az elmondással visszaadni. Ezt igenis a kezünkbe kell vennünk, hogy értsük, miért hagyhat olyan mély nyomot az emberben. 
Egyébként a könyvből két adaptáció is készült. A nemrégiben - 2014-ben - megjelent Végtelen szerelem című filmről biztosan sokan hallottatok már, ha másért nem is, mert Alex Pettyfer játssza benne a férfi főszerepet. Ám a címen és a főszereplők nevén kívül semmi köze a valódi, könyvben található történethez. Olyan, mintha a cím és egy-két elem megtartása mellett alkottak volna egy teljesen új filmet, ami inkább a könyv lehetséges előzményeire koncentrál, ám annyira cukrosan és irritálóan, hogy az embernek feláll a hátán a szőr. Éppen ezért, én senkinek sem tudom ajánlani.
Ha valaki a valódi történetet szeretné viszontlátni a filmvásznon, annak Franco Zefirelli nyolcvanas években készült alkotását tudnám ajánlani. A rendező nevéhez fűződik többek között a Napfívér és Holdnővér - Assissi Szent Ferenc életéről szóló film -, valamint a Rómeó és Júlia leghitelesebb, s egyben legszebb adaptációja. Így talán nem meglepő, ha azt mondom, az ő filmjét mindenkinek érdemes megnéznie, aki csak egy picit is érdeklődik a történet iránt, ugyanis Zefirelli valóban vászonra vitte a könyvet, s nem egy bugyuta szerelmes történetet dobott össze, ami nyomokban tartalmazza az alapművét. Éppen ezért, a film igencsak sötét hangulatú, és olykor borzolja az ember idegeit, de véleményem szerint ez teszi remek alkotássá. 
Komoly könyv, komoly témák, érdekes megvalósítás, és egy szerintem maradandó történet, ami nem elkísér, hanem kísért, amíg csak élsz. Olyan szépirodalom, amit nem muszájból kell elolvasni, hanem mert megéri.

Kedvenc karakter(ek): David
Gyűlölt karakter(ek): Hugh
Pont: 10/10

Alapok: 

Nyelv: magyar
Fordította:
Kiadta: Európa Kiadó
Év: 2014
Oldalszám:
Sorozat: -



Résztvevő blogok listája:

Február 2 - Zakkant olvas
Február 4 - Kelly Lupi olvas
Február 6 - CBooks
Február 8 - Deszy Könyvajánlója

Nyereményjáték:

Jade és David megismerkedése, majd a körülöttük történő események láncolata nagyon sokrétű és néhány helyen tragikusnak is mondható . Szerelmük bármennyire is tiszta, és egyedülálló mégis sötét örvénybe húzza őket. Főleg Davidet. Az ilyen tragikus szerelmekből az irodalomban sokszor volt már példa. A nyereményjátékban ezekre a párosokra keressük a választ. 

A te feladatod lesz kitalálni, hogy a turné egyes állomásain a leírásokban rejtő híres szerelmes párok neveit, majd beírnod a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, és a turné végén ha mindegyik párost kitaláltad, neked is esélyed van megnyerni a Végtelen szerelem című könyvet. 

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!

Az én választásom: Mindenki ismeri az aranyalma történetét. A görög istenek egyik mulatságán Aphrodithé és Athéné összekapott egy aranyalmán, amit Erisz, a féltékenység istennője gurított kettejük közé. A rajta szereplő felirat így szólt: A legszebbnek. Kettejük rivalizálásában végül egy fiatal herceg mondott ítéletet, a szerelem istennőjének javára, mivel a nő a világ legszebb asszonyát ajánlotta fel számára. Bár a hölgy már férjezett volt, beleszeretett a hercegbe, aki magával vitte apjának várába. A tettük következménye egy tíz évig tartó háborúskodás lett, amit végül egy Ulysses nevű király által kitalált faló döntött el.