Blogturné #60 - Amanda Maxlyn: Mi lesz velem?

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom:  Az élet olykor tréfát űz velünk.

Négy év óta mindenki csak a végzetes betegségben szenvedő lányt látja bennem.
De nem vagyok hajlandó sírni.
És feladni sem fogom.
Egy komoly kapcsolat a legutolsó dolog, ami mostanában szóba jöhet nálam, de a Parkerrel töltött éjszaka felforgatja a világomat. Ő kitartó, és tudja, mit akar. Engem.
Nem bánik úgy velem, mintha törékeny lennék.
Ám sejtelme sincs az igazságról, én pedig még nem állok készen arra, hogy bevalljam neki.
Mert mi van, ha ez mindent megváltoztat?
Tizenhét éves voltam, amikor az életemből tragédia lett.
Huszonegy, amikor rám talált a szerelem.
Aundrea McCall vagyok. Ismerd meg az utat, amit végig kell járnom. (WOW)

Vélemény: Kissé bajban vagyok ezzel a könyvvel, úgy érzem. Nehéz róla konkrétumok nélkül írni, viszont, ha egy fontos momentumot nem szögezek le ezzel a történettel kapcsolatban, akkor úgy érzem, semmi értelme nincs annak, hogy kritikát írjak.

Tehát: a könyv központi mondanivalója az, hogy miként próbálhat meg az ember felülkerekedni egy halálos betegségen, s milyen küzdelmeken kell átesnie, olykor saját magát is legyőzve ezzel. Aundrea a rák egyik igen komoly fajtájával kénytelen felvenni a harcot, így azt hiszem, joggal mondhatom, hogy a tragédiája éppen ezért rendkívül megindító, s átérezhető, főleg olyasvalakinek, aki hozzám hasonlóan, külső szemlélőként ugyan, de átélt már hasonlót. Én például a történet egyes motívumaimmal kapcsolatban édesanyámat kérdeztem meg arról, hogy vajon mennyiben igaz mindaz, amit Maxlyn felvázol s azt kell mondanom, sikerült egy teljesen hiteles képet festenie Aundrea állapotáról, s ennek, a környezetére gyakorolt hatásáról. Kiemelném ezzel kapcsolatban a szülőket, akik, az én nagyszüleimhez hasonlóan, amikor szembesültek az édesanyám mellrákjával, képesek lettek volna mindenüket pénzzé tenni annak érdekében, hogy segíthessenek rajta, s valami hasonlón mennek keresztül Aundrea szülei is, bár az ő esetükben én úgy gondolom, néhol túlságosan is sarkított a kép, s nem pozitív értelemben... De ettől függetlenül, természetesen az ő helyzetük is megérhető.

Az igazi hangsúly azonban az eddigiek mellett, talán azon van, hogy a szerelem és a szeretet milyen komoly erővel bírhat egy ilyen nehéz helyzetben, s milyen sokat számít a betegnek, ha egy szerető, megértő közeg veszi őt körül, amely próbálja nem a világvégeként felfogni a történteket, hanem egy akadályként, amelyet együttes erővel igenis le lehet győzni. 

Ebbe a végeláthatatlannak tűnő küzdelembe kapcsolódik bele Parker is, aki kezdetben egy igen furcsa csavar révén kerül a lány közelébe, ám aztán valahogy mégis csak ott ragad. Kis túlzással, Aundrea úgy vonzza őt magához, mint legyet a légypapír, s véletlenül sem képes elengedni. Annak ellenére, hogy engem az efféle felállás általában zavarni szokott, most egyszerűen imádtam, mert egy egészen új megvilágításba helyezte a főszereplőnket és az életről alkotott felfogását. 

A kapcsolatuk rendkívül heves és intenzív, éppen ezért, egy NA-regényhez méltón, tele van erotikus feszültséggel, amely azonban kivételesen egy cseppet sem zavaró az én meglátásom szerint sem, holott, aki régóta követi a blogot, tudhatja rólam, hogy a túlzásba vitt erotikától sok esetben a falnak megyek. Teszem mindezt azért, mert úgy érzem, akkor és ott nem ezen kellene, hogy legyen a történet hangsúlya. Most, a reakciómat tudjuk be ezt annak, hogy én már annak is örültem, hogy legalább ennyi örömet találhat Aundrea az életében akkor, amikor valójában úgy érzi, az egész világ összeesküdött ellene, hiszen nem az ő hibája, hogy beteg lett, ám mást sem tud hibáztatni érte, bármennyire is szeretne. 

Amanda Maxlyn jó stílusban ír, és jó érzéke van ahhoz, hogy a mély érzéseket át tudja adni, így téve egy nem túl hosszú, ám annál komolyabb regényt felejthetetlen élménnyé. Humort ne keressetek benne, ám azt tanácsolom, hogy egy-két darab zsebkendőt készítsetek oda magatok mellé, mert alighanem szükségetek lesz rá olvasás közben.  Ezzel együtt, csak ajánlani tudom, ha valaki szereti a szívszorító történeteket, mert ezt sem fogja megbánni, sőt, éppen ellenkezőleg.

Kedvenc karakter(ek): Parker
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Deres Anita
Kiadta: WOW Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 320
Sorozat: What Left of Me (#1)

Résztvevő blogok listája:

06.02. - Beharangozó

06.03. - Angelika blogja

06.04. - CBooks

06.05. - MFKata gondolatai

06.06. - Deszy könyvajánlója

06.07. - Kelly & Lupi olvas

Nyereményjáték:

A Mi lesz velem? című regényben Aundrea a modern kor egyik rémisztő betegségével, a rákkal harcol. Erről a nehéz küzdelemről, arról, ki hogyan éli meg - legyen szó a páciensről, avagy annak szeretteiről -, számos irodalmi mű született. Mi most ezek közül szeretnénk néhány olyat feleleveníteni, amelyekből később mozifilm is készült. Játékunkban arra kérünk titeket, hogy az egyes blogturné állomásokon közreadott jelenetfotók alapján nyomozzátok ki a szerző nevét, akinek regényét megfilmesítették.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #58 - Cathy Cassidy: Cseresznyés ábránd

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Bevezető:  A Kolibri Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Cathy Cassidy: Cseresznyés ábrándok című regénye, a Csajok és csokik sorozat első része. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Cherry Costello édes és szórakoztató történetét.

2015. május 19-től egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Tartalom:

Öt lány, öt nézőpont, öt könyv.

Cherry története, a Cseresznyés ábránd az első.

Cherry Costello élete hamarosan örökre megváltozik.

Somersetbe költözik az apukájával, ahol egy új anyuka és egy csomó vadiúj testvér vár rá.

Rögtön az első napon megismeri Shay Fletchert, aki annyira szívdöglesztő, hogy az már közveszélyes. Csakhogy Shay foglalt: Cherry új mostohatestvérével, Honey-val jár.

Cherry pontosan tudja, milyen kockázatos Shayjel barátkoznia hiszen ezzel mindent tönkretehet. Csakhogy ez még nem jelenti azt, hogy távol is tudja tartani magát tőle

Csajok és csokik. Egy könyvsorozat, melyben minden testvérnek megvan a maga története Neked melyik lány lesz a kedvenced?

Talán a Cseresznyés ábránd főhőse, Cherry? Az a lány, akinek tejeskávé színű a bőre, sötétbarna szeme pedig mandulavágású. Akinek élénk a képzelete, szórakoztató a társaságában lenni, és aki mindig kiáll magáért. (Kolibri)

Vélemény: Emlékeztek még a régi, tizenéves kislányoknak szóló, Jaqueline Wilson könyvekre? (Kettős játszma, Micsoda anya, stb). Én elmondhatom magamról, hogy részint ezekkel a könyvekkel együtt nőttem fel, s éppen ezért, még, ha ma már nem is veszem őket a kezembe, nagyon sokat jelentenek nekem, hiszen meghatározták a gyerekkoromat. Cathy Cassidy Cseresznyés ábrándja pontosan ugyanazt a retro hangulatot hozza vissza. Éppen ezért, én nem is a YA-olvasó közönségnek ajánlanám elsősorban ezt a könyvet - bár, ha valaki szereti a habkönnyű limonádékat, bátran leemelheti a könyvesbolt polcáról -, hanem sokkal inkább a 9-13 éves korosztálynak, akik biztosan bele tudják majd élni Cherry helyzetébe.

Cherry egy félvér kislány, aki korán elveszítette japán származású édesanyját, s a papája most újra megtalálta a szerelmet, így összeszedik a sátorfájukat, s Anglia túlsó végébe költöznek. Mondhatnánk azt is, hogy az egész történet arra van kihegyezve, miként is próbál meg a lány beilleszkedni az új családjába, mellyel négy új lánytestvért is kapott, de ennél sokkal többről van szó. Én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy Cherry most próbálja meg igazán feldolgozni az édesanyja korai elvesztését, mivel a nőről alapvetően nem sok emléke van, s ezért különböző történetekkel szórakoztatja magát vele kapcsolatban. Ez elsőre számunkra is úgy tűnhet, hogy nem több puszta vetítésnél, de amint belátunk a lány gondolaiba, megértjük, miért választotta az álomvilágot a valóság komorsága helyett.

Noha az új család alapvetően aranyos, azért itt is vannak problémák, mint például a földkeregség legönzőbb lánya, Honey. Tudom, hogy elváltak a szülei, mennyire szörnyű, meg minden, de az mennyire gáz már, hogy ő az egyetlen, aki nem képes felfogni, hogy vége van, s az apjának valójában nem más, mint egy púp a hátán? Az ebből akadó frusztrációját pedig a pasiján, Shay-en vezeti le, aki szerintem alapvetően egy elég sablonos karakter. Nem rossz, de nem is esel tőle hasra, annál is inkább, mert összességében, azért a tény, hogy menet közben kikezd Cherry-vel, elég rossz fényben tünteti fel a történet elején, míg rá nem jössz, hogy Honey önzéshullámai mellett pokoli az élet, s már mindjárt nem sajnálod tőle, hogy az új lánnyal próbál vigasztalódni. Az üzenet ugyan nem a legjobb, de összességében nem elviselhetetlen. 

Azt azért vegyük észre, hogy a szereplőink rendkívül sarkítottak. Mindenki vagy nagyon jó, vagy igazi földi boszorkány, attól függően, hogy az írónő milyen szerepet szán neki a történetben. Ebből is érezhetjük, hogy a kötet inkább a fiatalabb lányoknak és kislányoknak szól, akik ebből értenek inkább, s nincs szükségük az árnyaltabb, összetettebb jellemekre ahhoz, hogy szórakoztatónak találjanak egy olvasmányt. S ezzel nincs is semmi probléma, de ha valaki komplexebb élményre vágyik, keressen inkább valami mást. 

A cselekmény egyszerű, de aranyos, egyszeri kikpacsolódásra, vagy nosztalgiára tökéletes, Cassidy egy szerethető stílusban írta meg a könyvet ami könnyen rabul ejtheti az olvasókat.

Kedvenc karakter(ek): Cherry
Gyűlölt karakter(ek): Honey
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Angyalosy Eszter
Kiadta: Kolibri Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 368
Sorozat: Chocolate Box Girls (#1)

Résztvevő blogok listája:

05/19 Zakkant olvas
05/22 Deszy könyvajánlója
05/24 MFKata gondolatai
05/27 CBooks
05/30 Dreamworld
06/02 Kelly & Lupi olvas

Nyereményjáték: 

Mostani játékunk során a csokié lesz a főszerep. 

Minden állomáson találtok egy csokoládés idézetet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyik könyvből származik az aktuális bölcs gondolat. Ha ez megvan, akkor a könyv és az író nevét nevét írjátok be a rafflecopter megfelelő mezőjébe, hogy esélyetek nyíljon megnyerni a kiadó által felajánlott nyereménykönyv egyikét.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

A mai idézet: “Csokoládéval sokkal kifejezőbben lehet bocsánatot kérni, mint szavakkal.”

a Rafflecopter giveaway

Blogturné #3 - Jenny Han: A nyár, amikor megszépültem

Miért: Megtetszett a fülszövege. 

Tartalom: A Könyvmolyképző jóvoltából hamarosan megjelenik Jenny Han: A nyár, amikor megszépültem című regénye, a Nyár trilógia első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Belly különleges nyári élményeit! 

2014. április 25-től minden másnap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Ahogy beköszönt a nyár, Belly maga mögött hagyja az iskolai életét, és Cousins Beachre menekül, oda, ahol élete minden eddigi nyarát töltötte. A nyaralóban nemcsak otthon érzi magát, távol az otthontól, de a számára legkedvesebb emberek veszik körül: Susannah, édesanyja legjobb barátnője a fiaival, Conraddal és Jeremiah-val. Belly azóta üldözi a szerelmével Conradot, amióta az eszét tudja, de mindennél jobban reménykedik abban, hogy ez a nyár más lesz, mint a többi. Bár megjelenik egy új srác, Cam, aki egy kicsit elvonja a figyelmét, és Conrad testvére, Jeremiah is sóvárgó pillantásokat vet rá, Belly szíve már Conradé. Vajon a fiú is neki szánja az övét? Tényleg olyan nyár áll előttük, amely mindent megváltoztat? (Könyvmolyképző)

Vélemény: Nagyon sokat gondolkoztam, mivel is kellene kezdenem ezt a kritikát, és leginkább azért, mert sajnos nem tetszett annyira, mint azt korábban reméltem. Ugyanakkor az az érdekes, hogy nem azért nem tetszett, mert annyira rossz lett volna. Sokkal inkább azért, mert egy olyan témával is foglalkozik, ami igen komoly szerepet töltött be az életemben... És ezt nem tudta úgy visszaadni, hogy számomra az hiteles legyen. De erről majd egy kicsit később.

A történet eleje kifejezetten lassú, akárcsak maga a nyári szünidő, amikor az ember még arra, gondol, milyen sok idő van hátra addig, amíg vissza kell majd ülnie az iskolapadba. Emellett viszont, mivel relatíve kevés helyszínen zajlik a történet, néha olyan érzésem volt, mintha szabályosan megállt volna az idő... Bár azt hiszem, erre az is igen jó példa, ahogy egyre-másra bukkannak fel a múlt eseményei Belly és a fiúk életéből, hogy milyen is volt együtt felnőniük. Oké, ez talán elég erős kifejezés a részemről, mert valójában csak nyaranta találkoztak, így szerintem nem igazán beszélhetünk szoros kapcsolatról, de ez az én magánvéleményem. 

Egyébként Bellyn nagyon érezni, hogy valójában még mindig egy gyerek. Egy olyan gyerek, aki sokszor nem hajlandó tudomást venni a körülötte zajló eseményekről - sokkal inkább a saját, akár nem is létező problémáival van elfoglalva -, és igen nehezen kapcsolja össze A-t B-vel... Érdekes módon, számomra éppen ez tette hitelessé a regény egy részét. Bemutatja, hogy a felnőtté válás nem azt jelenti, hogy évről-évre idősebbek leszünk, hanem azt, hogy fejben válunk érettebbé. Igaz, szerintem nem mindenben vált éretté, de legalább próbálkozott. 

Ami a fiú karaktereket illeti, igazából egyikük se nőtt igazán a szívemhez, Conradot például a legkevésbé sem tudtam megkedvelni, holott Belly érezteti, neki milyen sokat jelent a fiú, nekem valahogy nem sikerült átéreznem az iránta táplált rajongásának a súlyát. És itt térnék át arra, hogy miért nem tetszett ez a könyv. 

Az egyik legkomolyabb téma, amivel foglalkozik - jobban mondva, inkább csak megemlíti -, az az a szituáció, amikor egy rákos beteg van a családban. A fiúk édesanyja ugyanis ebben a betegségben szenved. De az, ahogyan ezt a könyv bemutatja, nekem egyáltalán nem tűnt reálisnak, mégpedig azért, mert tudom, milyen az, amikor egy szerettünknél ilyet állapítanak meg. Sajnos, nekem mindkét véglethez volt szerencsém: az édesanyám szerencsére meggyógyult, míg az egyik nagypapámat sajnos elvesztettem a rák miatt. Ilyenkor az ember valahogy elfeledkezik önmagáról. Nem az lesz a fontos, hogy neki jó legyen, hanem az, hogy a támogassa a beteget, próbáljon meg mindent megtenni annak érdekében, hogy jobban érezze magát. Ezt pedig úgy a legegyszerűbb elérni, ha nem érezteti vele, hogy az illető beteg, hanem sokkal inkább megpróbála kedvében járni. Nem kell nagy dolgokra gondolni, néha már az is elég, ha az ember besegít a házimunkába, vagy csak többször ül le a beteg családtaggal beszélgetni bármiről, ami éppen eszébe jut. Ehhez képest, Conrad mást sem csinál, minthogy elfordul a családjától, és az esetek igen jelentős részében csak iszik, dohányzik, és dühöng, mit sem törődve azzal, hogy ezzel milyen komoly lelki fájdalmat okoz Suzannah-nak. Kétlem, hogy egy tizennyolc éves fiútól ez érett viselkedésre vall.

Ugyanakkor a három főszereplőnk kapcsolata elég érdekes, mivel egyszerre látjuk, milyen volt régen, és milyenné vált tizenéves korukra. Ebből a szempontból tökéletes jellemfejlődés regénynek mondanám, szóval aki szereti az ilyesmit, nyugodtan adhat neki egy esélyt. 

Az író stílusa olvasmányos, ami könnyen elfeledtetheti az emberrel, hogy éppen hol van: sokkal inkább olyan érzés, mintha mi is az óceán partján élveznének a nyári szünidőt, minthogy éppen a vizsgákra készülnénk, vagy beadandókat írnánk. 

Kedvenc karakter(ek): Jeremiah

Gyűlölt karakter(ek): Conrad
Pont: 7/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Tóth István
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2014
Oldalszám: 255
Sorozat: Summer (#1)

Résztvevő blogok listája:

04.25. - Media Addict
04.27. - CBooks
04.29. - Nem harap a...
05.01. - Deszy könyvajánlója
05.03. - Zakkant olvas
05.05. - Dreamworld
05.07. - Kelly & Lupi olvas

Nyereményjáték: 

Ismeritek a Jelly Belly-t?
Rengeteg ízben és színben létezik, és a regény főszereplője is erről a drazséról kapta becenevét. Ezért most egy kis cukorka vadászatra invitálunk benneteket!
Az első hét blogon egy-egy Jelly Belly drazsét rejtettünk el, melyek mindegyikén egy betű található. Ha ezeket összegyűjtetitek, és helyes sorrendbe rakjátok, akkor megkapjátok Belly latin órán választott nevét. 
Az utolsó állomáson pedig, a bejegyzés szövegében kiemelt betűk segítségével fejthetitek meg, Belly csoporttársának - aki a könyvben is fontos szerepet játszik majd -, Camnek a latin nevét.
A válaszokat a rafflecopter doboz megfelelő mezőjébe írjátok be. Jó vadászatot! (Postázás csak Magyarország területén!)

a Rafflecopter giveaway