Estelle Maskame: Mondtam már, hogy szükségem van rád?

Miért: Sorozatfolytatás.

Tartalom: Eltelt egy év azóta, hogy a tizennyolc éves Eden Munro utoljára látta Tyler Bruce-t, a mostohatestvérét… és a titkos szerelmét. A családjuk kedvéért véget vetettek a kapcsolatuknak, Eden mégis izgatott lesz, amikor Tyler meghívja magához, hogy töltse vele a nyarat New Yorkban. 

Eden már megtalálta a boldogságot a barátjával, Deannel, és úgy gondolja, hogy Tyler is biztosan továbblépett. De miközben eltöltenek egy hosszú, forró nyarat a sosem alvó, izgalmas városban, hamarosan kiderül, hogy egyáltalán nem felejtették el egymást. Vajon ellen tudnak állni a csábításnak? 

Estelle Maskame fantasztikus DIMILY-trilógiájának második részében Tyler és Eden felvállalja az érzéseit, és el kell dönteniük, mit tegyenek ezután. Elég erős a szerelmük, hogy elviseljék a rájuk váró kihívásokat? (GABO)

Vélemény: Ha belegondolok, hogy ezt a részt karácsonyra vettem meg magamnak, és mostanra sikerült kiolvasnom (a harmadik résszel egyetemben, amit gyakorlatilag fél nap alatt kivégeztem)... Hát, azt hiszem elmondhatom, hogy kicsit húzós félévem volt. De, most már sikerült elolvasnom Eden és Tyler második kalandját, és IMÁDTAM.

Azt viszont muszáj leszögeznem, hogy egy dolog nagyon-nagyon zavar ebben a könyvben, az pedig annyi, hogy Maskame ugyanazokat a köröket futtatja le a hőseinkkel, amit egyszer már sikerült az első részben. Különösebb spoiler nélkül, csak annyit mondanék, hogy ilyen volt Tiffani karaktere, akit még mindig zokszó nélkül el tudnék ásni a hátsó kertünkben, még kérni sem kellene. Az a lány maga a borzalom. Egy elmebeteg nőszemély, aki két év elteltével is azt képzeli magáról, hogy még mindig ő irányít a baráti társaságban (emlékeztek még a terhesség-hisztijére? Na, a kavarás és műbalhé még most sem áll tőle távol, ami maga a döbbenet). 

De a lényeg persze a két főszereplőnk, akikért még mindig oda meg vissza vagyok. Már abban a pillanatban, hogy újra találkoznak a reptéren, szinte tapintható, hogy egyikük sem tud úgy gondolkodni, hogy mostohatestvérekként találkoznak.  Ami mondjuk nem csoda, hiszen mindketten meggyónták már az érzéseiket, együtt is töltöttek egy éjszakát, és a több és a többi. Viszont, Eden összejött Dean-nel, éppen ezért, nem is olyan egyszerű a helyzetük, ha ezt megjáratja az ember a fejében. Nem kell nagyon, csak egy kicsit. Ugyanakkor - és ezzel olykor nem nagyon tudtam, mit is kezdhetnék -, nagyon úgy tűnt, hogy ez Tylert egy kicsit sem zavarja. Ugyanúgy képes elcsavarni a lány fejét, mint korábban, és viszont. Ez az adott helyzetben, pedig... ha nem is gáz, de azért finoman szólva kellemetlen.
A mellékszereplők terén is vannak kiemelkedő személyek, mint például Tyler egyik jó barátja, Emily, aki kezdetben sok félreértés forrása, de ettől még nem lehet nem rajongani érte. Laza, aranyos, és egyszerűen imádni való. De említhetném a fiú szobatársát, Snake-t is, aki nem is olyan elszállt figura, mint amilyennek kezdetben tűnik.
A történet most is lendületes, vannak benne nagyon frappáns, de ugyanakkor sajnos erőltetett csavarok is akadnak benne. A vége pedig... Na a könyv végén annyira, de annyira felhúztam magam, hogy szívem szerint kidobtam volna a munkahelyem ablakán (kell nekem olvasásra szánni az ebédszünetemet), mert alig láttam a vörös ködtől. Még szerencse, hogy régen beszereztem a záró kötetet is, így legalább tudtam folytatni. 

Kedvenc karakter(ek): Eden, Tyler, Emily

Gyűlölt karakter(ek): Tiffany, Eden apja (David)

Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Gonda Éva

Kiadta: GABO Kiadó

Év: 2017

Oldalszám: 400

Sorozat: DIMLY-trilogy (#2)