2016. április 29., péntek

Blogturné #160 - Sophie Jackson: Egy font hús

Miért: Megtetszett a fülszövege.

TartalomWes Carter vérbeli nehézfiú. Az Arthur Kill Büntetés-Végrehajtási Intézet fegyenceként három éve ül kokainbirtoklásért. Tartozott valakinek, és a tartozása fejében vállalta a büntetést. Látszólag kemény, mint a beton, és hideg, mint a vas, ami elválasztja a külvilágtól. Gyönyörű, veszélyes, titokzatos és okos. Carter 16 éve (pontosabban 5844 napja) vár arra a lányra, akit a sors hozzá vezetett, és akinek a haja illatos, mint a barack. Csak ő mentheti meg a pokoltól
Kat Lane még csak kilencéves volt, amikor egy banda agyonverte az apját egy esős éjszakán Bronxban. A védtelen kislányt egy nála nem sokkal idősebb srác mentette ki. Kat  sosem tudta meg, ki volt az a kapucnis idegen, akinek a karjaiban átvészelte a szörnyű éjszakát. 
Kat magánórákat ad Wesnek, de a múlt mély sebei nem tűnnek el nyomtalanul, és az állatias szenvedély sem gyógyíthatja be őket hacsak a szerelem nem segít. (Libri)

Vélemény: Igazság szerint, először meglepődtem azon, hogy ez a könyv a Libri Kiadó gondozásában, jelent meg, mivel a fülszövege alapján először egy tipikus NA-regénynek gondoltam, olyasminek, mint amit mondjuk a Könyvmolyképző, esetleg a WOW kiadásában láthattunk már. Ehhez képest, az Egy font hús azt hiszem, leginkább a Lélekvesztőkhöz hasonlít, mert bár a történetük teljesen más, van bennük egyfajta mélység, amit nem mindig tapasztalhatunk meg ezekben a könyvekben. Wes és Kat történetét az mélyíti el igazán, hogy a tanulás, mint olyan, komoly szerepet kap a történetben, ami ráadásul bővelkedik irodalmi utalásokban is. Rengeteget idézik Shakespeaere-t, de a várakozásokkal ellentétben nem a Rómeó és Júliát - ami talán néhol ráhúzható erre a könyvre -, hanem a kevésbé ismert Velencei kalmárt. Innen ered a könyv címe is, mint azt a bevezetőben megtudhatjuk. 
Engem kifejezetten meglepett, hogy bár a cselekmény nagyon lassan bontakozik ki a szemünk előtt, nem a börtön a központi helyszín, mivel Jackson folyamatosan előre-előreugrik az időben, így csak epizódokat láthatunk abból, ahogyan a főszereplőink elkezdenek közelebb kerülni egymáshoz - elsősorban már az Arthur Kill falain kívül -. Ezzel alapvetően nem volt problémám, mert érdekes volt látni, ahogyan Wes megpróbál ismét beilleszkedni a társadalomba, és megtalálni a helyes utat. Ami egyébként, hozzáteszem, nem is olyan egyszerű, ugyanis Carter elképesztően makacs, és bizonyos szempontból erőszakos. A vérbeli rosszfiú megtestesítője, és nem feltétlen a szó pozitív értelmében. Sáros a múltja, bizonytalan a jelene, nem éppen az a férfi, aki mellett egy szenátor lányát elképzelnénk, nem igaz? 
Valahogy így van ezzel Kat anyja is, aki elképesztően negatívan és rosszindulatúan áll a lányához, bármiről legyen is szó. Minden önálló döntését helyteleníti, állandóan beleköt, és egyetlen egy alkalmat sem szalaszt el, hogy éreztesse a felnőtt, huszonöt éves lányával, hogy bizony-bizony, ő még mindig csak egy gyerek, hiába próbálja meggyőzni az ellenkezőjéről. Kettejük heves szóváltásai pedig igencsak kihatnak a lány egyébként sem gondtalan életére. 
Engem azonban sokkal inkább az zavart, hogy még a baráti köre is nagyon felemásan állt hozzá. Az egyik pillanatban még támogatták, a következőben pedig ellene fordultak, és elkezdtek egy követ fújni Mrs. Lane-nel. Hol van ebben az értelem? Nem inkább a barátjukat kellett volna inkább támogatniuk elsősorban, ahelyett, hogy úton-útfélen megkérdőjelezik a döntéseit? 
Engem nagyon megfogott ez a történet, mert bár tény, olykor talán klisészerű. a két főszereplőnk vívódását öröm olvasni. Egyetlen apróságot tudnék félig-meddig negatívumként emlegetni, ez pedig az, hogy ennek az egész tanár-diák viszonynak nem volt meg a súlya a regényben, holott épp az lett volna a lényeg, hogy Carter és Kat nem kezdhet egymással. De ettől függetlenül egy kicsit sem bántam meg, hogy elolvastam, mert egy élmény volt :) Meglepően hatásos, elgondolkodtató és olykor szívszorító regényt kaptunk, amit szerintem a korosztály szerelmeseinek érdemes a kezébe venni, mert biztosan maradandó emléket hagy maga után. 

Kedvenc karakter(ek): Carter, Kat
Gyűlölt karakter(ek): Beth, Austin
Pont: 10/20

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Lukács Andrea
Kiadta: Libri Kiadó
Év: 2016
Oldalszám: 528
Sorozat: One Pound Flesh (#1)


Résztvevő blogok listája:

04.27. Kristina blogja
04.29. CBooks
05.01. Angelika blogja
05.03. Kelly&Lupi olvas


Nyereményjáték:


Mivel a könyv férfi főszereplője, Carter maga is börtönben ül, a mostani játékukban híres elítéltek nevét kell kitalálnotok. Ebben a posztokban kiemelt betűk lesznek segítségetekre minden állomásom. Ezeket a neveket kell beírnotok a Rafflecopter megfelelő dobozába.
Ha velünk játszhattok, megnyerhetitek a 3 db nyereménykönyv egyikét.

Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésére válaszolni a megküldött értesítő levelünkre, ellenkező esetben újat sorsolunk.


1 megjegyzés: