2016. január 11., hétfő

Blogturné #132 - Becca Fitzpatrick: Tükörjég

Miért: Megtetszett a fülszövege.

Tartalom: Britt Pheiffer felkészült, hogy hátizsákkal hódítsa meg a Teton-hegységet – arra azonban nem készült fel, hogy a gondolataiban még mindig kísértő exbarátja is csatlakozzon hozzá. Mielőtt Britt tisztázhatná magában, mit érez Calvin iránt, egy váratlan hóvihar miatt menedéket kényszerül kérni egy hegyi kunyhóban. A jóképű, segítőkész lakók azonban szökésben vannak. Túszul ejtik és arra kényszerítik Brittet, hogy vezesse le őket a hegyről. Britt tudja, életben kell maradnia, hogy Calvin megtalálja. A helyzetet tovább bonyolítja, amikor Britt rábukkan egy korábban itt elkövetett gyilkosságsorozat vérfagyasztó bizonyítékára – ami őt magát is célponttá változtatja.

Azonban semmi sem az, aminek látszik, és mindenki titkolózik – még Mason, az egyik emberrabló is. A kedvessége zavarba ejti Brittet. Mason vajon ellenség? Vagy szövetséges? (Könyvmolyképző)


Vélemény: Azt hiszem, ez egy igen érdekes könyv volt. A fülszöveg alapján egy izgalmas krimit, esetleg thrillert vártam volna, de nem a kettőnek egy elég szokatlan keveredését, aminek a legerősebb pontja valójában a regény hangulata. Mivel sohasem volt szerencsém a Csitt, csitt-hez, különösebb előítéletek nélkül vettem a kezembe ezt a könyvet, noha tudtam, hogy az írónő sorozatát sokan nem szeretik. érdekelt, hogy vajon mi történik akkor, ha Fitzpatrick nem sorozatban, hanem önálló kötetben gondolkodva alkot meg egy történetet, és azt kell mondanom, nekem ez a könyv összességében tetszett. 
A hangulatot nagyon eltalálta az írónő, egyszerűen, ha akarsz se tudsz belekötni, legalábbis ebbe a részébe. Folyamatosan érezteti a borongást és a feszültséget, annak ellenére, hogy Britt karaktere meglepően vidám a maga módján, bár néhol kifejezetten idegesítő tud lenni, ahogy a volt pasija, Calvin után sír a szája, mert hamar kiderülhet a számunkra, hogy az a kapcsolat valójában valahogy nem volt igazi. Inkább olyan hatást keltett bennem, mintha a fiú csak azért kezdett volna a főszereplőnkkel, mert épp nem talált jobbat, és pont ennyire - nem - becsülte meg.  Szóval, ha párkapcsolatokról van szó, Britt nem éppen egy szakértő, ellenben azért, amint a túrázós szál kerül előtérbe, máris kompetensebbé válik. Aki ebben se nagyon hagyja kiteljesedni, az a legjobb barátnője, Korbie, akinél idegesítőbb mellékszereplővel már egy ideje nem találkoztam. Az idegesített benne, hogy egy nagyon elkényeztetett, buta picsának lett beállítva, akitől a hideg futkos a hátamon. Egyáltalán nem úgy viselkedik, mint egy barátnő, hanem sokkal inkább, mint egy rosszakaró. Ez teszi igazán ellenségessé a szememben. 
Külön érdekesség, hogy számomra furcsa módon, az egyik legszimpatikusabb karakter az egyik rosszfiú volt tulajdonképpen, Mason, akinek a lányok túszul esésüket, és az életveszélyes kalandot köszönhetik. Az pedig, ahogyan a fiú - vagy inkább fiatalember. ezt még nem sikerült igazán eldöntenem - bánik a lánnyal, az elég érdekes. Mintha ő maga se tudná eldönteni, hogyan viszonyuljon hozzá. Az biztos, hogy eszköznek tekinti leginkább, de olykor, mintha elmosódnának a határok kettejük között. Fura kapcsolat alakul ki közöttük, miközben megpróbálnak lejutni a hegyről, ez egészen bizonyos.
Egy dolgot azonban nagyon hiányoltam: ez pedig a sorozatgyilkosos szál. Nyilván benne volt, de szerintem sokkal kevesebb időt szentelt rá az írónő, mint amennyit ez a része megérdemelt volna a történetnek, ugyanis ez volt az - legalábbis számomra -, ami a leginkább érdekelt volna, erre úgy éreztem, ez a legkidolgozatlanabb az egészben, Mintha csak azért szőtte volna bele Fitzpatrick, hogy aztán legyen mivel eladni a könyvet, úgy, hogy valójában nem is ezen van a hangsúly. Persze, lehet, hogy másoknak ez a mennyiség éppen elég lesz belőle, én azonban szívesen olvastam volna róla többet is. 
Néhol érezhetően leül a cselekmény, valahogy belassul az egész történet, mintha a hóvihar, ami az események katalizátoraként szolgált, minket is maga alá temetne olvasás közben. Lehetséges, hogy ez egy szándékos húzás volt az írónő részéről, de szerintem sokkal pörgősebbnek, izgalmasabbnak kellett volna lennie, ha már egy túszdrámával egybekötött thrillerről van szó.
Ettől függetlenül, nem bántam meg, hogy elolvastam, a maga módján nagyon szórakoztató volt, főleg azért, mert hosszú idő után először találkoztam olyan YA-regénnyel, amiben nem a romantikáé a főszerep, s ez igazán üde színfolttá tette ezt a regényt. 

Kedvenc karakter(ek): Britt, Mason, Calvin
Gyűlölt karakter(ek): Shaun
Pont: 10/8

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Miks-Rédai Viktória
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2015
Oldalszám: 380
Sorozat: -


Résztvevő blogok listája:

01.07. - MFKata gondolatai
01.09. - Media-Addict.hu
01.11. - CB Olvas
01.13. - Könyvszeretet
01.15. - Dreamworld

Nyereményjáték:

A könyvben fontos szerepet kap a hegymászás, ezért a játékunkat is erre hegyezzük ki, és az alpinizmus főbb kellékeit kell kitalálnotok a leírás alapján. A megfejtést a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok. Sok szerencsét!
A győzteseket e-mailben értesítjük, ha 72 órán belül nem jön válasz, sajnos újra kell sorsolnunk. A kiadó csak magyarországi címre tudja kiszállítani a könyveke


A mai kellék: „könnyű ötvözetű, ovális alakú gyűrű, amelyen zárható kapocs van, arra használják, hogy a kiálló szikladarabokhoz rögzítsék a kötelet vagy a hegymászókengyelt a biztosítás során.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése