2015. május 23., szombat

Blogturné #56 - Sally Green: Fogság


http://3.bp.blogspot.com/-SgMDBsiFAFg/VVzvHqLlkxI/AAAAAAABPvw/miU-NXvv0aA/s1600/covers_343333.jpgMiért: Megtetszett a fülszövege.
A Cicero Kiadónál jelent meg néhány hete a külföldön már nagy sikert aratott Half Bad sorozat  első része a Fogság. 2014-ben a Goodreads év végi versenyén ez a történet bekerült  a legjobb debütáló művek döntősei közé, nem véletlenül.  Kövesd végig a hat állomásos blogturnét, érdekes véleményeket és információkat olvashatsz erről a  különleges könyvről, amiben a fehér nem mindig a jó, a fekete pedig nem egyértelműen a gonoszt jelzi. Izgalomból és feszültségből nem lesz hiány, ráadásként a játékunkon drukkolhatsz a megnyerhető nyereménykönyvért is.

Tartalom:
nem tudsz írni, olvasni 
de a sebeid gyorsan gyógyulnak, 
még egy boszorkányhoz képest is
nem bírod ki naplemente után 
a négy fal között
gyűlölöd a Fehér Boszorkányokat, 
de Annalise-t szereted, 
pedig ő is az
tizennégy éves korod óta 
ketrecben tartottak
csak meg kell szöknöd 
és megtalálnod Mercuryt, a Fekete 
Boszorkányt, aki fiúkat eszik
és mindezt még a 
tizenhetedik születésnapod előtt
nem nagy cucc (Ciceró)

Vélemény: Ezt a könyvet olvasni egy igazán újszerű élmény volt, legalábbis a legelején. Az E/2-es nézőpontban megírt első pár oldal valami elképesztően ütős élményt adott nekem. Mivel gyerekkorom óta szerepjátékozom, kissé olyan érzésem volt, mintha egy asztali játékba csöppentem volna bele, ahol a mesélő mondja el, hol is vagyok, mit látok, mit tehetnék, stb. Izgalmas volt ilyen formán összeszedni a darabkákat a főszereplőnkről, akit Nathan-nek hívnak, s az utóbbi két évben az életét lényegében egy ketrecben töltötte. A lassan 17 évessé váló fiúval csak egy probléma van: nem illik bele a rendszerbe. Ebben a világban ugyanis, az egyszerű, mágiatudatlan - suta - embereken kívül Fehér és Fekete Boszorkányok népesítik be a világot. Nem meglepő módon, a Fehérek állnak a hatalom csúcsán, ők az atyaúristen meg ehhez hasonlók... De természetesen, ez a kép rendkívül paradox. Ha ők a jófiúk, és kedves lelkek, miért képzik ki egyes tagjaikat vadászokká, hogy azok levadásszák a még élő Fekete Boszorkányokat?
A főszereplőnkkel az a bajuk, hogy egy Fehér és Fekete Boszorkány gyermekeként születik, s mint ilyen teljesen létidegen. Valóban? Ne mondja nekem senki, hogy több száz év alatt nem fordult elő még ilyen baleset... De végül is, lényegtelen. Akkor és ott Nathan az egyetlen ilyen szerzet, s meg kell barátkoznia a ténnyel, hogy még a családtagjai közül sem fogadja el őt mindenki, hát még a közvetlen környezete! A Boszorkányok Tanácsa minden lehetőséget megragad, hogy korlátozza Nate életterét, ahol és ahogyan csak tudja. 
Sajnos a fent említett stílust hamar felváltja a megszokott E/1, de azt kell mondanom itt is vannak nagyon érdekes részek. Példának okáért, én külön kiemelném a romantikát Nathan és Annalise között, amely kétségtelenül nem sok - ami egy írónő esetében olykor csodaszámba megy -, de ami van, az egyszerűen remek. Azt pedig külön kiemelném ezzel kapcsolatban, hogy Nathan fantáziál róla, hogy milyen lenne, ha lefeküdhetne Annalise-szel meg ehhez hasonlók. Nem igazán emlékszem rá, hogy az utóbbi időben olvastam-e volna olyan könyvet - amelyben van férfi szemszög, nyilván -, ahol ez ilyen nyíltan, ám mégis természetesen megjelent volna. Ezt azért tartom jó húzásnak, mivel mégis csak egy kamaszfiúról beszélünk, így természetesnek veszem, hogy igenis, vannak ilyen jellegű gondolatai.
Egyébként Nathan abszolút szerethető, a szenvedés, amin át kell mennie, pedig nagyon is átérezhető, főleg abban az esetben, ha valakit általános iskolában, esetleg gimnáziumban cseszegettek a társai, mert valamilyen szempontból kilógott a sorból.
Külön szót érdemel a főszereplőnket fogva tartó boszorkány - akinek a neve ha megszakadok se jut most eszembe -, mert a maga módján egyszerű, de zseniális. Nem a legpozitívabb szereplő, akivel valaha találkoztam, de valamiért mégsem tudom azt mondani, hogy utáltam volna, pedig voltak nem éppen kedves húzásai... De a többi Fehér Boszorkányhoz képest még ő a legrendesebb. Ez sokat elárul a könyvről, azt hiszem.
Izgalmas könyv, pergős cselekménnyel, ami csak egy-két alkalommal lassul be, hogy meg tudd emészteni az addig történteket. Olvastatja magát, a humor sem rossz, szóval bátran adhattok neki egy esélyt. Nem fogjátok megbánni!

Kedvenc karakter(ek): Nathan, a nagymama
Gyűlölt karakter(ek): Soul
Pont: 20/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Bosnyák Viktória
Kiadta: Ciceró Könyvstúdió
Év: 2015
Oldalszám: 392
Sorozat: Half-Bad Trilogy (#1)

http://1.bp.blogspot.com/-RHgvADH7yGU/VVzvaLCFcSI/AAAAAAABPv4/b6iBhJivT4A/s1600/11050673_647166388717737_8082044000502087969_n.jpg

Résztvevő blogok listája:

05.21 Deszy könyvajánlója
05.23 CBooks
05.25 Könyvszeretet
05.27 Kelly és Lupi olvas
05.29 Függővég
05.31 Always Love a Wild Book

Nyereményjáték:

hb3.jpgHíres boszorkányokat keresünk, filmek segítségével! Van köztük jóságos és gonosz, ezúttal csak annyi a dolgod, hogy felismerd őket a képről és beírd a rafflecopter doboz megfelelő sorába annak a filmnek a címét, amiben a képen látható boszorkány játszik!  Lesz könnyű, lesz nehezebb, de  egyik sem ismeretlen! Sok szerencsét!
Figyelem! A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére az értesítő e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.
a Rafflecopter giveaway


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése