Fisher Amelie: Vain

Miért: A Sleepless sorozat óta rajongok az írónőért.

Tartalom: Sophie Price az igazi, hiú, amerikai lány. Gazdag és elkényeztetett valaki, akit önmagán kívül semmi sem érdekel. Ám egy rosszul sikerült házibuli után olyan büntetéssel kell szembenéznie - egy fél éves ugandai "kiruccanás" képében -, amely mindent megváltoztat körülötte... Vagy sokkal inkább benne.

Vélemény: Fisher bemutatta, hogyan kell az első pillanatban megutálni egy regény főhősét. Elég, ha valaki olyat állít a középpontba, akit az emberek legalább kilencven százaléka ki nem állhat. Sophie Price karaktere tipikusan ilyen. Az egyik gazdag - és valljuk be, elkényeztetett - lány, aki frissen érettségizett, és pontosan tudja, hogy a legnagyobb sikereit igazából nem kimondottan az eszének, hanem sokkal a testi adottságainak köszönheti - ezt többször meg is említi -. Úgy áll hozzá: ő gyönyörű, és éppen ettől lett valaki. Belenéz a tükörbe, és látja milyen jól néz ki... Ebből következik, hogy mindenki odáig van érte, és csakis őt akarja. Az átlagos olvasó legtöbbször vagy irigységet érez iránta, vagy nemes egyszerűséggel megveti. Nem a pénze, hanem legtöbbször az ebből adódó üressége miatt. Nem azt mondom, hogy ha valaki tehetős család gyermeke, akkor borítékolhatóan lötyög a fejében a káposztalé, de az kétségtelen, hogy negyedannyira sem szenved meg a céljai elérése érdekében, mint olyasvalaki, aki mögött nincs efféle háttér. Egyszerűen jobb lehetőségei vannak. Sajnos, ilyen a mai világ: akinek pénze van, megtehet szinte bármit... És ez ebben a történetben bravúrosan visszaköszön... Egészen addig, amíg a fagyi vissza nem nyal. Mielőtt erre rátérnék, még egy harmadik dolog: az ilyen karakterek kimondottan idegesítőek.

Szóval, miután Sophie újra a rendőrségen köt ki, a bíróság - a család ügyvédjének javaslatára - fél évre egy ugandai árvaházba "száműzi" az elkényeztetett lányt, hogy megnevelődjön egy kicsit, és szembesüljön sz élet keményebb oldalával.

Itt találkozik Digane-nal, aki eleinte roppant elutasító a lánnyal szemben, és itt most nem csak férfi-nő viszony szintjén értve, hanem mint barátot se képes megtűrni maga mellett. Ám, ahogy Sophie szembesül az árvaházi élet nehézségeivel, ő maga is egyre toleránsabbá, türelmesebbé, és bármilyen meglepő, de felszabadultabbá válik, s lesz szimpatikusabb a fiúnak. Digane karakterében éppen ez tetszett meg az elején, hogy tartotta magát Sophie külső szépségével szemben, és végül nem amiatt döntött mellette, tulajdonképpen hanem azért, amilyenné a lány vált. Példának okáért, Sophie egy idő után azon kapja magát, hogy már nem önmaga, a saját kényelme és jóléte az elsődleges az életében, hanem mondjuk az árvaházban dolgozók, esetleg azok a gyerekek, akik igazán a szívéhez nőttek.

Fisher ezúttal sem feledkezett meg arról, hogy némi "para-faktort" építsen a cselekménybe. Ezt jelen esetben, még, ha közvetett módon is, de Joseph Kony, ugandai háborús bűnös testesíti meg, aki köztudottan gyerekeket rabol el. Az árvaház, amelyiknél Sophie dolgozik, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megmentik az árván maradt gyerekeket ettől a közveszélyes elmebetegtől. Nekem pedig erről azonnal a Hollwood Hírügynökség részben ezzel foglalkozó része jutott eszembe (link a kritika alján).
Emellett megjelenít egy olyan szereplőt is - amolyan második főgonoszként - , aki szerintem igazából Sophie Price felnőtt-megfelelője. Ő pedig nem más, mint Digane édesanyja, aki nem mellesleg Cape Town kormányzója. Ez a nő annyira hideg, és számító, hogy azt szavakkal le sem tudom írni. A politikai karrierjén és a társaságban betöltött szerepén kívül semmi sem érdekli, sőt, kifejezetten sértésnek veszi, ha neki nem tetsző döntést hoz valaki. Emellett előszeretettel alázza meg a már megváltozott Sophie-t azzal, hogy mélységesen elítéli a korábbi életvitele miatt. Meggyőződésem, hogy a főszereplő ugyanilyen hataloméhes és egocentrikus "nagyasszonnyá" vált volna, ha ez az utazás nem billenti helyre a viselkedését.

Alles zusammen: Fisher hozza azt a színvonalat, amit a Sleepless-sorozatnál már megszoktam tőle. A megfogalmazás könnyed, akad néhány olyan poén, amin percekig nevettem, ugyanakkor tele volt olyan momentumokkal, amiken érdemes volt elgondolkoznom.

Kedvenc karakter(ek): Digane
Gyűlölt karakter(ek): Mrs. Aberdeen
Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: angol
Kiadta: ?
Év: 2012
Oldalszám: ?
Sorozat: The Seven Deadly (#1)