Richelle Mead: A szukkubusz éjszakája

Miért: Megszerettem az első részt.

Tartalom: Georgina Kincaid, Seattle város szukkubusza pokoli elismerésben részesül kiemelkedő lélek-megrontási teljesítményéért, és békességben él nagy szerelmével, a halandó Seth Mortensen regényíróval. Szerelmük egyetlen hiányossága a testi beteljesülés: könnyű csókokon és gyengéd simogatáson túl nem merészkedhetnek, mert azzal Georgina elszívná Seth életerejét. Kényszerű önmegtartóztatásuk dacára igen harmonikusan építik kapcsolatukat mindaddig, amíg meg nem jelenik a színen Georgina régi inkubusz barátja, a sármos csábító, Bastien. Az inkubusz rejtélyes feladattal érkezik a városba: meg kell rontania egy híres tévésztárt, a bigott Dana Daileyt, akinek szervezete szigorú konzervatív értékeket hirdet, így igyekezve gátat vetni a földi romlottságnak és az ördög csábításának. Georgina természetesen barátja segítségére siet, ám miközben Bastien Danát igyekszik a romlásba vinni, Georginának is szembe kell néznie saját démonaival. (Agave)

Vélemény: Az tetszik ebben a történetben, hogy a cselekmény tényleg ott folytatódik, ahol abbamaradt. Jó, itt is eltelt néhány hónap Roman látogatása óta, de az írónő alig néhány oldalban remekül összefoglalja, hogy a Jerome és Georgina közötti alku milyen hatást gyakorolt a nő életére. Remekül ingázik a szukkubusz és hétköznapi barátnő szerep között, igaz, egyre nehezebben viseli, hogy nem fekhet le Seth Mortensen-nel. Azaz, éppenséggel megtehetné, de abban az esetben, az író hamarosan távozna az örök vadászmezőkre... És ezt egyikük sem szeretné megkockáztatni. Ezt azért tartom fontosnak, mert sok folytatásnál megesik, hogy kissé olyan, mintha az ember egy teljesen új kötetet olvasna, ami nem igazán kapcsolódik az előzőhöz, csak úgy van. Igaz, ma már vannak olyan sorozatok, amik kimondottan egy ilyen formulára épülnek (J. R. Ward hét főbűnnel kapcsolatos sorozata, vagy Elkeles Fuentes-fivérei), de néha van, hogy egy nem ilyen jellegű sorozatba is becsúszik az ilyen hiba. Remélem, Mead nem fog ebbe a hibába beleesni.

Mead a jól megszokott karakterek mellett - akik közül továbbra is Jerome és Carter a két nagy kedvencem -, mint az a fülszövegben is látszik, behoz egy újabb szereplőt is Bastien személyében, aki egy inkubusz. A feladata ugyanaz, mint Gina-é, csak ő nem férfiak, hanem nők fejét csavarja el időről-időre. Benne azt szerettem meg, hogy az első pillanattól kezdve érti, mint megy keresztül a másik "kurtizán", míg Georgina többi barátja igazából értetlenül áll a dolgok előtt, és nem tudják hova tenni a szexmentes kapcsolat létezését. Mint kiderül, Bastien azért érkezik a városba, hogy elcsábítsa egy gazdag kormányzó feleségét, aki igen komoly erkölcsöket vall, - elvileg -. Hát az a nő... Borzalmas. Semmi bajom azzal, ha valaki komoly elveket vall, még akkor sem, ha azok teljesen ellentmondanak az enyémnek, vagy ilyesmi, de könyörgöm, Dana bűzlik az álszentségtől. Amint kinyitja a száját, az ember érzi, hogy gyakorlatilag köszönőviszonyban sincs azzal, amiről prédikál. És igazából ezért utáltam meg. Mert lehet akármilyen jégkirálynő, szerintem ezt sokkal inkább az egoizmus váltja ki belőle, nem azok az értékek, amiket képvisel. Bár van, amikor kifejezetten szórakoztató tud lenni, hogy ennyire merev. Például fehérnemű-vásárlás közben.
A nyomozás most érdekes, igaz, ezúttal sokkal kiszámíthatóbb, mint az első részben. Mead gyakorlatilag az orrunk alá tolja a megoldást, gondolkodnunk se kell, a rejtély szinte felgöngyölíti önmagát.  

Mindent egybevetve, bármennyire is szeretném kedvencnek tekinteni ezt a könyvet, azt azért el kell ismernem, hogy ennek a résznek már vannak negatívumai is. Egyrészt, a cselekmény engem most nem kötött le olyan szinten, mint az első rész, néhol kifejezetten untam Bastien nyavalygását, amiért nem jut előrébb a szentfazéknál. Másrészt, Seth-től szabályosan agylobbot kaptam. Biztosan bennem van a hiba, de szerintem olyan pasi nem létezik, aki olyan megértő, hogy még azt is elfogadja, hogy a barátnője mindenki mással ágyba bújik, csak vele nem. És igazából még ki se akad ezen. Jó, néha elejt valami tétova megjegyzést, hogy kicsit zavarja, vagy valami, de ennyiben ki is merül. Nekem ez túlságosan is papucs-effektus. Ráadásul a történet vége egyáltalán nem tetszett. Unom, hogy Seth nem áll ki magáért, úgy tesz, mintha teljesen normális lenne az a kapcsolat, amit Georgina-val folytat. És amúgy is, a zárójelenet nekem kicsit erőltetettnek hatott, de valószínűleg senki más nem lesz így ezzel.

Kedvenc karakter(ek): Carter
Gyűlölt karakter(ek): Seth (sajnos)
Pont: 7/10

Alapok:

Nyelv: magyar
Fordította: Török Krisztina
Kiadta: Agave Kiadó
Év: 2012
Oldalszám:
Soroza: Georgina Kincaid (#2)