Blogturné #45 - Garth Nix: Sabriel

Miért: Megtetszett a fülszövege. 

Bevezető: A Gabo kiadó jóvoltából március 11-én megjelent Garth Nix varázslatos könyve, ami a Sabriel címet viseli.

Sabriel történetét négy plusz egy extra állomásos turné keretein belül megismerhetitek, mi több, ha játszotok velünk, akár tiétek lehet a kiadó által felajánlott három példány egyike is.

Tartalom: Sabriel, akit gyerekkorában küldtek Ancelstierre egyik bentlakásos iskolájába, nem sokat tud a zabolátlan mágiáról vagy a holtakról, akik a Régi Királyságban nem hajlandók halottak maradni. Utolsó tanévében azonban apjának, Abhorsennek nyoma vész, és Sabrielnek be kell lépnie a Régi Királyságba, hogy megkeresse. Hamarosan társául szegődik Mogget, a macska, akiben komisz lélek lakozik, és Harlekin, egy fiatal chartamágus. Ahogy egyre mélyebbre hatolnak a birodalomba, úgy növekszik a fenyegetés, amely a halál kapuin túlnyúlva már az élők világát veszélyezteti.
Sabrielnek szembe kell néznie végzetével egy olyan világban, ahol az élők és holtak közti határvonal néha nehezen látható – és időnként el is tűnik. (GABO SFF)

Vélemény: Azt hiszem, ez az egyik legérdekesebb könyv, amivel eddig idén dolgom volt. Ez leginkább az érdekes, ám elsőre talán túlon-túl bonyolultnak tűnő világfelépítésnek köszönhető. Nincs valódi bevezető, ami meg tudná nekünk magyarázni, mi hogyan is működik ebben a világban, ugyanis az egész történet egyfajta in medias res kezdéssel indít - ha valaki nem szereti az ilyesmit, akkor nem vagyok benne biztos, hogy a Sabriel az ő könyve lesz -. Így, lényegében szinte mindenre nekünk kell rájönnünk a dolgokra, alig néhány olyan momentum van, amivel kapcsolatban kapunk hosszabb-rövidebb leírásokat, hogy mi is lenne az. Erre hirtelen egyetlen példát tudnék mondani, az úgynevezett csontfurulyákat, amik igen komoly szereppel bírnak a regény elején, és valójában egy remek párbeszéd keretein belül ismerhetjük meg a működésének mikéntjét, ami nekem nagyon tetszett, mivel régen találkoztam ezzel a megoldással. Ezzel szemben például arra igencsak nehezen jöttem rá, hogy mik is azok a charták, hogyan működnek, vagy miként integrálódnak a könyvben felvázolt világba.

Mégis, szerintem a világfelépítés legerősebb pontja a túlvilág, amivel értelemszerűen rengeteget foglalkozik a könyv - ha már Abhorsen és Sabriel is űzi a nekromancia tudományát -. Itt a lelkek különböző kapukon kelnek át túlvilági útjuk során, míg eljutnak a végleges megsemmisülésig. Értelemszerűen, minél messzebb sodródik a lélek, minél több kapun kel át, annál nehezebb visszahozni az életbe, annál komolyabb áldozatot követel ez az adott nekromantától, s nekem ez a vonulat nagyon-nagyon tetszett.

Amit muszáj kiemelnem, az az, hogy vajon ki is a történet főszereplője. A cím szerint Sabriel, Abhorsen lánya az, ám nekem folyamatosan olyan érzésem volt, hogy ez inkább csak amolyan látszat. Hiába ismerjük meg az ifjú nekromanta szemén keresztül a dolgokat, valahogy a cselekmény inkább arra van kihegyezve, hogy mi történt a férfival, így én inkább őt tartom a valódi főszereplőnknek. Ettől függetlenül, Sabrielt nagyon hamar megszerettem. A komolyságához egyfajta fanyar humor is társul, amit én na nagyon szeretek - jórészt azért, mert a sajátomra emlékeztet -, ráadásul érdekes egy olyan főhősnőt látni, aki annak ellenére szimpatikus a számunkra, hogy nem az a tipikusan aranyos, habos-babos leányzó. Ráadásul ott van még Mogett, a beszélő macska, ami alighanem a könyv egyik kisebb fénypontja. Üde kis színfolt a rendkívül komor hangulatú történetben, bár számomra éppen ez a jól megragadható komorság az, ami emlékezetessé teszi Nix regényét. 

A stílus remek, abszolút hangulatteremtő, de azt le kell szögeznem, hogy a cselekmény, bár lassan indul be, nagyon tömény, ami olykor igen nehézzé teszi az olvasást. Akár egyetlen oldalon is annyiféle információ zúdulhat ránk, hogy olykor félre kell tennünk a könyvet, hogy minden részletet megemészthessünk. Éppen ezért ne számítson rá senki, hogy egyetlen délután alatt a végére ér majd, de két-három nap maximálisan elegendő ahhoz, hogy kiélvezhessük az egészet. Nem szépirodalom, ez igaz, ám a mélysége miatt sokszor hajaz rá a hosszas leírások, s a viszonylag kevés párbeszéd miatt is.

Fantasy rajongóknak abszolút ajánlott, szerintem a műfaj szerelmeseinek nem fog csalódást okozni, annál is inkább, mert ez csak az első rész. Emlékeim szerint öt-hat köteten keresztül izgulhatunk még apa és lánya miatt.

Kedvenc karakter(ek): Sabriel

Gyűlölt karakter(ek): -

Pont: 10/10

Alapok:

Nyelv: magyar

Fordította: Békési József, Juhász Viktor

Kiadta. GABO SFF Kiadó

Év: 2015

Oldalszám: 344

Sorozat: Abhorsen (#1)

Résztvevő blogok listája: 

03/21 Insane Life - A magyar borítóról

03/23 Dreamworld 

03/25 Deszy könyvajánlója

03/27 Dreamworld 

03/29 CBooks

Nyereményjáték: 

A könyv csupa mágiával és misztikummal teli történetet nyújt az olvasóinak. Halál és mágián kívül
találkozhatunk Moggettel, aki az egyik főszereplő és egy beszélő macska.
A mostani játékban nektek a feladatotok megtalálni a mitikus lényeket, akiket elrejtettünk a különböző állomásokon.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyertesek jelentkezésére 72 óra áll rendelkezésre a megküldött e-mailre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway