Miért: Simone Elkeles.
Tartalom: Mi történik, ha a fiú, aki életre szóló sérülést okozott, a legközelibb bizalmasoddá válik?
Minden megváltozott, amikor Caleb Becker részegen jött el egy buliból, beült a volán mögé, és elütötte Maggie Armstrongot. Maggie még hónapokig tartó fájdalmas gyógytorna után is sántít. A társasági élete nulla, a külföldi tanulmányi ösztöndíját pedig visszavonták – pedig elmenekülhetett volna a kíváncsi tekintetek elől.
Caleb egy évet töltött a fiatalkorúak börtönében, és most szabad… Már ha lehet szabadságról beszélni a felügyelője meg az egész város állandó figyelmétől kísérve. Azt hitte, jó lesz hazatérni, ám a családja és a volt barátnője is idegennek tűnik.
Caleb és Maggie kívülállók. Beskatulyázták őket „bűnözőnek” és „nyominak”. Aztán kiderül, mi történt valójában a baleset éjszakáján, és ettől megint minden megváltozik. Sötét és gyötrelmes út ez Caleb és Maggie számára, akik meglepő helyről merítenek kitartást és erőt: egymásból. (Könyvmolyképző)
Vélemény: Bevallom, voltak fenntartásaim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Nem Elkeles miatt, hiszen az ő történeteit mindig szívesen olvasom, hanem azért, mert a fülszöveg alapján engem kísértetiesen emlékeztetett engem a Tíz apró lélegzet című könyvre, K. A. Tuckertől. Hiszen ez is egy baleset következményeit tárgyalja, aminek érintettjei végül mégis csak közel kerülnek egymáshoz. Viszont, amennyire utána tudtam nézni, úgy vettem észre, hogy Elkeles regénye 2007-ben jelent meg eredeti nyelven, szóval feltételezhetjük, az ötlet innen ered. De igazából, ez nem is számít különösebben.
Caleb és Maggie ugyanabban a kisvárosban nőttek fel, és mivel a lány Leah, a fiú ikerhúgának a legjobb barátnője volt, mondhatjuk, hogy azért ismerik egymást. Aztán, bekövetkezik a tragédia. A főhősünk a fiatalkorúak börtönében köt ki - ami nem feltétlen egyenlő a javítóintézettel, legalábbis azalapján, amilyen képet fest a regény erről -, míg a hősnőnk a kórházban. Amikor újra találkoznak, bevallom, nekem olyan érzésem volt, mintha megfagyott volna a levegő. Én nem azt éreztem, hogy a jó és a rossz fut újra össze, hanem egy eseménynek a két áldozata. Eszemben sincs felmenteni Calebet, vagy ilyesmi, de azért lássuk be, az ő helyzete sem könnyű. Mindkettejüket megbélyegzi a közösség, és bár azt mondanám, a fiú esetében ez jogos, valamennyire, de szegény Maggie... Hát miatta volt, hogy majdnem elmorzsoltam pár könnycseppet. A barátai elfordulnak tőle, csak azért, mert baleset érte, ami miatt szegényke sántít. Most nem azért, de húsz évvel ezelőtt az édesapám komoly autóbalesetet szenvedett, ami miatt, hozzá hasonlóan, ő is sántít a mai napig, még, ha nem is annyira látványosan, de akkor is. Hogy vette volna ki magát, ha a barátai, kollégái emiatt elfordultak volna tőle? Vagy ez csak szerintem egy nagyon elbaltázott viselkedés?
Mindenesetre, jó volt látni, ahogy a két bajba került fiatal közelebb kerül egymáshoz. Mondanám, hogy van ennek egy ilyen R&J-beütése, de igazából, itt nem a két család utálja egymást, hanem arról van szó, hogy a környezetük nem tud ezzel a dologgal mit kezdeni. Mint akik nem akarják megérteni, hogy Calebék a maguk módján képesek túllépni a történteken, és ezek után már nem is olyan meglepő, hogy egymásba szeretnek. Mivel nem hosszú a regény, ez elég gyorsan megtörténik, de azért annyira nem, hogy én a falat rugdossam miatta idegességemben - igen, még mindig nem díjazom azt, ha a szereplők rögtön egymásba zúgnak, és csak a nyali-fali megy egész idő alatt -.
A furcsa az, hogy ez a könyv számomra a szívszorító és a cuki egy érdekes egyvelege. Maggie és Caleb kapcsolata a maga módján cuki, de a körülmények és a körülöttük zajló események adják a drámát. Ha ez a történet nem is akkora ütőerővel bíró, mint a Tökéletes kémia, azért nagyon szorosan jár a nyomában. Engem meggyőzött, ez biztos.
Caleb és Maggie ugyanabban a kisvárosban nőttek fel, és mivel a lány Leah, a fiú ikerhúgának a legjobb barátnője volt, mondhatjuk, hogy azért ismerik egymást. Aztán, bekövetkezik a tragédia. A főhősünk a fiatalkorúak börtönében köt ki - ami nem feltétlen egyenlő a javítóintézettel, legalábbis azalapján, amilyen képet fest a regény erről -, míg a hősnőnk a kórházban. Amikor újra találkoznak, bevallom, nekem olyan érzésem volt, mintha megfagyott volna a levegő. Én nem azt éreztem, hogy a jó és a rossz fut újra össze, hanem egy eseménynek a két áldozata. Eszemben sincs felmenteni Calebet, vagy ilyesmi, de azért lássuk be, az ő helyzete sem könnyű. Mindkettejüket megbélyegzi a közösség, és bár azt mondanám, a fiú esetében ez jogos, valamennyire, de szegény Maggie... Hát miatta volt, hogy majdnem elmorzsoltam pár könnycseppet. A barátai elfordulnak tőle, csak azért, mert baleset érte, ami miatt szegényke sántít. Most nem azért, de húsz évvel ezelőtt az édesapám komoly autóbalesetet szenvedett, ami miatt, hozzá hasonlóan, ő is sántít a mai napig, még, ha nem is annyira látványosan, de akkor is. Hogy vette volna ki magát, ha a barátai, kollégái emiatt elfordultak volna tőle? Vagy ez csak szerintem egy nagyon elbaltázott viselkedés?
Mindenesetre, jó volt látni, ahogy a két bajba került fiatal közelebb kerül egymáshoz. Mondanám, hogy van ennek egy ilyen R&J-beütése, de igazából, itt nem a két család utálja egymást, hanem arról van szó, hogy a környezetük nem tud ezzel a dologgal mit kezdeni. Mint akik nem akarják megérteni, hogy Calebék a maguk módján képesek túllépni a történteken, és ezek után már nem is olyan meglepő, hogy egymásba szeretnek. Mivel nem hosszú a regény, ez elég gyorsan megtörténik, de azért annyira nem, hogy én a falat rugdossam miatta idegességemben - igen, még mindig nem díjazom azt, ha a szereplők rögtön egymásba zúgnak, és csak a nyali-fali megy egész idő alatt -.
A furcsa az, hogy ez a könyv számomra a szívszorító és a cuki egy érdekes egyvelege. Maggie és Caleb kapcsolata a maga módján cuki, de a körülmények és a körülöttük zajló események adják a drámát. Ha ez a történet nem is akkora ütőerővel bíró, mint a Tökéletes kémia, azért nagyon szorosan jár a nyomában. Engem meggyőzött, ez biztos.
Kedvenc karakter(ek): Caleb, Maggie
Gyűlölt karakter(ek): Sabrina, Delilah, és a többi gyerek
Pont: 10/8
Alapok:
Nyelv: magyar
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó
Év: 2018
Oldalszám: 280
Sorozat: Leaving Paradise (#1)
Résztvevő blogok listája:
05.28. - Sorok Között
05.29. - Kelly &Lupi olvas
05.31. - CBooks
06.02. - Deszy
KönyvajánlójaNyereményjáték:
A kötet főhőse, Caleb
Becker már megjárta a fiatalkorúak börtönét, és így szembe kellett néznie az
amerikai igazságszolgáltatással.
A mostani játékunk során
olyan tv-sorozatok karaktereiről találtok egy képet, akik szintén hasonló
cipőben jártak, mint Caleb. A feladatotok, hogy felismerjétek mely sorozatból
származik a kép, és beírjátok a címét a Rafflecopter dobozba. 1 példányt
sorsolunk ki a könyvből.
A nyerteseknek 72 óra
áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó
kizárólag magyarországi címre postáz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése