Miért: Assasin's Creed.
Tartalom: Owen élete fenekestül felfordul, amikor apja, akit a fiú meggyőződése szerint ártatlanul ítéltek el, meghal a börtönben. Monroe, a fiú iskolájának informatikusa felajánlja neki, hogy egy Animus használatával lehetővé teszi Owen számára, hogy tisztázza apja nevét. Az eszköz segítségével ugyanis feltárhatja a saját DNS-ében rejlő genetikus emlékeket.
Ám Owen nagyobb fába vágta a fejszéjét, mint hitte. A szimuláció alatt ugyanis felfedez egy ősi és nagy hatalmú, rég elveszettnek hitt relikviát – az Édenszigonyt. Két rivális titkos szervezet, az Orgyilkos Testvériség és a Templomos Rend semmitől sem riad vissza, hogy megszerezze ezt az ereklyét. Owen számára hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy csak úgy menekülhet meg, ha ő találja meg először a Szigonyt.
Monroe irányítása alatt Owen és néhány másik fiatal egy olyan szimulációba lépnek be, amely a DNS-eikben lévő közös emlékeken alapul: az 1863-as New York-i felkelés idejébe térnek vissza. Owen és társai súlyos kihívásokkal kerülnek szembe a forrongó város utcáin, ott megélt tapasztalatiknak pedig hosszú távú következményei lesznek a jelenben.A többszörösen díjnyertes Matthew J. Kirby trilógiájában egy az Assassin’s Creed világában játszódó teljesen új történetet ismerhetünk meg, amely szorosan illeszkedik a kánonba, számtalan utalással a játékokra és a decemberben mozikba kerülő filmre. (Fumax)
Vélemény: Bevallom, durván kezdek rákapni az Assasin's Creed könyevkre. Ugyan a játékokat csak hallomásból ismerem, és puszta kíváncsiságból olvastam el annak idején az Egységet. Ami, és ez talán engem lepett meg a legjobban, teljesen berántott. Aláírom, hogy ezek a könyvek sem az irodalom koronás fői, viszont egy olyan alternatív világot mutatnak be, ami nekem kimondottan felkeltette az érdeklődésemet. Az pedig, hogy a mostani történetünk ráadásul tinédzserekkel operál - legalábbis részben -, csak még inkább kíváncsivá tett.
Az Egységben, a felépítése miatt szó sem esik az Animusról és a genetikailag kódolt emlékekről, így számomra a történet ezen vonala az újdonság varázsával hatott, és talán azt is mondhatom, hogy valamennyire le is nyűgözött. Pedig összességében nem találja fel ezzel a spanyolviaszt az AC-sorozat, de ad neki egy érdekes plusz töltetet, amin akár el is lehet gondolkozni, hogy vajon létezik-e olyan, hogy az ember a génjeiben hordoz bizonyos kollektív, vagy egyéni emlékeket. Régebben voltak kutatások arra vonatkozóan például, hogy holokauszt túlélők leszármazottai - általában unokák, dédunokák -, minden különösebb ok nélkül horogkereszteket rajzolnak, vagy Hitlert emlegetik, anélkül, hogy családjuk erről beszélt volna előttük. Lehet arról vitatkozni, hogy ebben vajon mennyi igazság van, vagy mennyi nem, de az én meglátásom szerint akkor is elgondolkodtató.
Owen története egyébként nem is rossz, bár tény, hogy kissé klisésen indul azzal, hogy a fiú a saját szakállára próbál az édesapja után nyomozni, hogy aztán, mint azt a fülszövegből is megtudjuk, valami egészen másra bukkan.
Az Éden Szigony, mint olyan, egy elméletileg a világ előmenetelét befolyásoló eszköz, ami az idők folyamán, nem meglepő módon, a Templomosok és az Orgyilkosok között kézről-kézre jár, és fontos szerepet játszik abban is, hogy a történetünk főszereplőjét, a felkelést életre hívja.
Itt sem hiányoznak a meglepően érzékletes leírások, amik azt taglalják, hogy az a bizonyos tömeg, ami voltaképpen végigdúlja New York városát, miként viselkedik, hogyan olvad egybe, és miként próbálnak meg ebben a káoszban boldogulni a szereplőink, akikről érdemben nem nagyon tudnék nektek mit mondani, ugyanis idejük legnagyobb részét a szimulációban töltik, így nem sok minden derül ki róluk, sajnos. De bízom benne, hogy a folytatásban ez változni fog, a könyv lezárása is erre utal, egyébként.
Visszatérve a felkelésre. Az egészet voltaképpen az robbantja ki, hogy lehetőséget adnak arra, hogy a gazdagabbak kivásárolják gyerekeiket a besorozás alól. Nyilván vannak ennek ellenzői is - például Abraham Lincoln -, de ez a tömeget nyilván nem nyugtatja meg. Hiszen Észak-Amerika elméletileg mára korszakban teljesen az egyenlőségről szól/szólna, így érthető, ha az embereket dühíti egy ilyen rendelkezés.
A kialakult káosz miatt rendkívül eseménydús az egész könyv, több szálon át követhetjük nyomon, hogy miként adaptálódik a kialakult helyzethez például egy operaénekesnő, vagy egy jószándékú rendőr, esetleg egy a lányát védelmezni akaró édesapa. Sok különböző, érdekes történetben lehet elmerülni, bár a sok név miatt lehet, hogy olykor kissé zavarossá válik a helyzet - ezért sem merek most velük dobálózni -.
Összességében én csak ajánlani tudom ezt a könyvet, engem sikerült pillanatok alatt berántania. Ha valaki csipázza ezt az univerzumot, akkor ne hagyja ki ezt a sorozatot se. :)
Kedvenc karakter(ek): Javier, Sean
Gyűlölt karakter(ek): -
Pont: 10/10
Alapok:
Nyelv. magyar
Fordította: Rusznyák Csaba
Kiadta: Fumax Kiadó
Év: 2016
Oldalszám: 312
Sorozat: The Last Descendants (#1)
Résztvevő blogok listája:
02.06. - CBooks
02.08. - Bibliotheca Fummie
02.10. - Dreamworld
02.12. - Függővég
Nyereményjáték:
Mostani játékunkban minden állomáson találtok egy kérdést a történet gerincét képző New York-i felkeléssel kapcsolatban. A válaszokat megtaláljátok az adott posztban. Akik velünk játszanak, megnyerhetik a kiadó által felajánlott nyereménypéldányt. Sok sikert mindenkinek!
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
1. kérdés: Melyik későbbi amerikai elnök támogatta az ablocionista mozgalmat?
1. kérdés: Melyik későbbi amerikai elnök támogatta az ablocionista mozgalmat?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése